Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-23 / 47. szám
5 EZERARCÜ MONGÓLU Hányféle Mongólia létezik? A Kogutowitz Manó térképein felnevelkedett Idfisebb nemzedék talán kétfélét tudna felsorolni. Az ifjabb nemzedékek számára ez a földrajzi-politikai fogalom már magyarázatra szorul; számukra Mongólia a Mongol Népköztársaságot jelenti, egy távoli, egzotikus, de velünk szoros baráti kapcsolatban álló országot, amelyről az utóbbi években egyre több hírt hallunk, és jólesik konstatálnunk, hogy ezek a hírek egy dinamikusan fejlődő ország eredményeiről számolhatnak be. De vajon hányféle lehet Mongólia annak a szemében, akinek úgy hozta a sorsa, hogy maga Is eljuthatott a sok ezer kilométernyire innen, Belső-Azsla szívébe, és alkalmazkodhatott a hazánknál jő néhányszor nagyobb ország végtelen pusztáin, megismerkedhetett az ott élő emberekkel, osztozhatott örömeikben, gondjaikban? Megvallom, nehéz helyzetben lennék, ha eddigi útjaim összegezéseként egy mondatban kellene választ adnom arra a kérdésre, mit tartok a legjellegzetesebbnek, a legtipikusabbnak a mai mongol valóságból, egyszóval, milyennek Ismerhettem meg Mongóliát saját benyomásaim alapján. A gyorsan fejlődő ipar országa? Pár évtizede a kérdésre elnéző mosoly lett volna a válasz. Aki azonban napjainkban elvetődik Erdenet, Darhan, Csojbalszan ma több tizezeres városokká terebélyesedett ipari közppntjaiba (a helységneveket hiába keresnénk a már említett régi térképeken), akár laikus szemmel is megtekinti a KGST-kooperáció keretében szovjet, magyar, csehselovák, bolgár, NDK-közreműködéssel épült és a huszadik század szintjén termelő korszerű nagyüzemeket, az esetleg ezt az oldalt tartja a legjellemzőbbnek. Ami tény: az ország ipara két-három évtizede mindössze néhány kisebb nyers- anyagfeldolgozó, gépjavító és kézműipari üzemre korlátozódott, ma viszont az ország nemzeti jövedelmének 46 százalékát adja. A nomád állattenyésztés országa? A birka-, teve-, ló-, szarvasmarha- és jaktenyésztés valóban fontos szerepet játszik. A másfél milliót alig meghaladó lélekszámú számos állatállománya több mint huszonöt millió — egy fűre számítva alighanem a világon a legnagyobb. Az állattenyésztés mellől azonban már egyre inkább elhagyható a nomád jelző, bár még ma is gyakori jelenség: az olykor több ezres nyájat, gulyát, csordát hónapokig terelgeti a pásztor, míg a kényelmesen, legelészve haladó jószág eljut a fővárosig. Az átvevőhelyen elszámolva a pásztor felül a legközelebbi menetrendszerű repülőjáratra, és pár óra múlva ismét otthon lehet. Tavasszal aztán kezdi elölről. „Arat“-nak nevezik mongolul a mezőgazdaságban dolgozó — jobbára állattenyésztő — embert, akire ez európai fogalmak szerinti paraszt megnevezés csak fenntartásokkal alkalmazható. Bizonyos vagyok benne, hogy etlmo- lóglallag semmi kapcsolatban nem áll a régi római szántóvető embert jelentő latin „arator“-ral. A mai arat fogalma azonban egyre inkább megközelíti azt. A mezőgazdaság ma már földművelést is jelent, gabonatermesztést, zöldségtermesztést, tervszerű takarmánygazdálkodást. Kenyérgabonából ma már önellátók. Abban az országban, ahol korábban a lámaista vallás szigorúan megtiltotta a föld feltörését. A lendületes ívű szellemi fel- emelkedés országa? Nagyon lentről, ma már szinte elképzelhetetlen mélységből Indultak. Jumzsa- gln Cedenbal jó pár évvel korábban adott nyilatkozatában így jellemezte a megtett utat: „Fél évszázad alatt, fél évezredet haladtunk előre.“ A hétszázezer láma országában egykor alig akadt Ir- _nl-olvasnl tudó ember, még a papok körében sem. Napjainkra gyakorlatilag felszámolták az analfabetizmust, az iskolák, egyetemek tízezerszámra bocsátják ki a képzett szakembereket. Egyetlen adat, amely inkáb kuriozitásánál fogva kívánkozik ide: az utolsó húsz év alatt közel hétszáz tudományos publikáció jelent meg szovjet, amerikai, angol, japán, francia szakfolyóiratokban mongol tudósok tollából csupán az atomfizika tárgykörében. A fiatalok országa? A lámalz- mus következtében — amely nőtlenségre kárhoztatta a férfilakosság jelentős részét — kihalófélben levő mongol nép lélekszám- ban is gyorsan gyarapszik. Az átlagos életkor az országban 24 év. Ezek a fiatalok már az űj szocialista Mongólia szülöttel. Ok állnak a gépek mellett, törik fel a szűzföldeket, hajolnak a laboratóriumokban a műszerek fölé. Azt hiszem, a mai Mongóliának ez az arca a legjellemzőbb: fiatalos, lendületes, előretörő, mint maguk az emberek, akik ezt formálják. Horváth J. József Kuba egykori kiváló néprajzkutatója, Don Fernando Ortiz (1881— 1969] hívta fel a figyelmet „a fekete ritmus komplex metrikus elemeire“, amely ritmust a dobok közvetítik a legjobban, miközben mágikus hatást gyakorolnak a táncosokra. A karlb-tengerl szigetvilágban az afrikai dobot mindig is nagy becsben tartották. Kubai karnevál ma sem képzelhető el dob és a dobszólóra járt konga- tánc nélkül. A konga a bantu eredetű nkunga szóból ered. Jelentése: dal, tánc, zene. S a konga- táncos valóban egyszerre zenél, táncol és dalol teste minden por- cikújával a dob fantasztikus ritmusát követve. Noha a kubai feketék körében lassan már feledésbe merül a dob sacrális, rituális tartalma, a zene. a tánc eszközeként — mint egykor — ma is szívesen használják A híres kecskebőr dob készítése Fekete ritmusok - dobvariáeiók egykoron „szent titok“ volt. Manapság nem az. Bárki házilag is elkészítheti, ha kicsit ügyes, s tölgyfa deszkát hajlít, vagy megszerzi a kiselejtezett rumoshordók dongáit. A hangolás is egyszerű, ha ősi módon végzik: a dobot tűz fölé tartják, majd a dob „fejére“ feszített „fülekkel“ vagy fémabroncsokkal elérik a megfelelő hangszint. A dobkészítés valaha kézműipari mesterség volt, ma már Kubában is hangszergyárban állítják elő 8 dobokat. A Don Fernando Ortiz Hangszergyár 1978-ban alakult meg HÄfanna Cerro negyedében több kisebb műhely össze vonásával. Jelenleg 114 mester dolgozik az üzem négy, ütő- és húros hangszereket, hangszerdobozokat és gitárhúrokat előállító részlegében. A gyár készítményeinek alapanyaga többnyire keményfa, a nálunk is jól ismert mahagónin, cédruson és tölgyfán kívül ma- jagua, dagame, barla, sablcu, aca- na és teakfa. A dobrészlegben többfajta kongadobot azonkívül tumbadorákat, tlmbaleákat, bongó- és batádobokat, kubai és afrikai csattogtatókat is dobverőket készítenek. De gyártanak itt kiváló minőségű húros hangszereket is, például gitárokat, requln- tosnak nevezett kis gitárokat, lantokat és lantszerű treseket, a hagyományos kubai triók és szextettek hangszereit. Kongadobokat ugyan másutt is gyártanak a világon, s ezek tet- szetősek, igen jó hangzásúnk, de komoly zenei értékük csak a nemes fából, ősi módszerek felhasználásával készített kubai doboknak van. Mint ahogy a dobok nagy művészei is e földről származnak, s itt nevelkedtek az ütőhangszerek avatott mestereivé. Nagy hírük van a világban a kubai dobművészeknek. A „fekete ritmus“ legismertebb képviselői: Tata Guines, Nino Alfonso, a Los Paplnos együttes, Guillermo Barreto, Pello el Afrocan, a „mozambiki ritmus“ megalkotója és Chan- gulto, a Van Van csoport tagja. (A Gramma című kubai lapból) HETED A madridi tanácskoxás kezdettől fogva lassan, vontatottan balad előre, amire nem kielégítő magyarázat az az egyébként vitathatatlan tény: a rendkívül széles tematika, a részt vevő államok eltérő politikai-társadalmi berendezkedése, felfogása, bonyolulttá teszi az érdekek egyeztetését. Többről, illetve másról van szó. Anélkül, hogy Nyugat-Euró- pa és az Egyesült Államok nézetkülönbségeit akár lebecsülnénk, akár túlértékelnénk, megállapítható: a Fehér Ház mostani nemzetközi politikai törekvései ellentmondanak a kelet-nyugati párbeszéd s így az európai együttműködés érdekelnek. Márpedig a napjainkat jellemző hidegháborús szelek kontinensünk államaira érzékenyebben hatnak, mint a tengerentúlon. Nem véletlen, hogy a No- voje Vremja című szovjet hetilap közvetlen összefüggésbe hozta a madridi tanácskozással a NATO Ismert brüsszeli rakétahatározatát. Az elmúlt időben forgalomba került az a tétet — állapította meg a lap —, hogy Madridban nem lehet siker a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon való érdemi előrelépés nélkül. — Emlékeztetni kell rá — hangoztatta a Novoje Vremja —, hogy korábban ez a köl- csönkapcsolat másként vetődött fel: úgy, hogy ha megkezdődnek a szovjet- -amerikai tárgyalások, kedvezőbbek lesznek Madrid perspektívái is. jozet Wiejacz lengyel kUl- Ugyminíszter-helyettes felszólalásában világosan megcáfolta egyes nyugati részvevők sűrűn hangoztatott érvét, amely a lengyel eseményekkel kívánja igazalnl a konferencia elakadását. Wiejacz megállapította: a két éve tartó madridi találkozó a sokszor emlegetett lengyel fejlemények előtt sem tudott érdemi munkát végezni, ami azt jelzi, hogy a Lengyelországra való hivatkozás csak ürügy azok számára, akik az enyhülés fékezésére, ' a tárgyalások késleltetésére törekednek. Egyfelől elhúzódó harcok, bizonytalanság, másfelől diplomáciai próbálkozások, közvetítések — ez Jellemzi továbbra is a libanoni válságot. A héten is folytatódtak a heves harcok a libanoni fővárostól délkeletre fekvő hegyvidék drúz falvaiban a jobboldali falangisták és a haladó szocialista párt hívei között. A folytatódó izraeli megszállás kérdésessé teszi Gemajel államelnök rendezési erőfeszítéseinek sikerét, mert az Izraelt csapatok távozásáig a drúz hegyvidék nem kerülhet a libanoni hatóságok ellenőrzése alá. A cseppfolyós libanoni helyzettel párhuzamosan növekvő nyugati nyomás nehezedik Jordániára, aminek célja a királyság bevonása a palesztin kérdésről Izraellel folytatandó tárgyalásokba, azaz a Reagan-terv megvalósításába. Ezt szolgálta a többi között Pym brit külügyminiszter ammani látogatása, amelynek során az angol politikus gyakorlati lépésekre ösztönözte a jor- dánlai uralkodót a Reagan- -terv végrehajtása érdekében. Palesztin forrásokból származó hírek szerint az El Fatah forradalmi tanács Tunisz közelében tartott megbeszélésén jóváhagyta azt a tervet, amely egy jordánial-pa- lesztin szövetségi állam létrehozására vonatkozik. Az UPI amerikai hírügynökség által Idézett források szerint a konföderáció létrehozásának feltétele Izrael Clszjordániából való teljes kivonulása.
