Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-23 / 47. szám
Góíkírályságot egy bajnokságért BEMUTATJUK A LABDARÜGÖ SZNL GÓLKIRÁLYÁT A DAC megnyerte a Szlovák Nemzeti Liga őszi bajnokságát, nagy az. öröm Dmiaszerdahelyen. A szép sikerben oroszlánrésze van a csapat hőrihorgas csatárának. Tóth László mérnöknek, aki tíz góllal egyúttal az őszi idény gólkirálya is lett. A huszonnyolc esztendős (1954. május 1-én született) „muskétás“ tehát kétszeresen örülhet. 0 Emlékszel még, hogy mikor rúgtál először a labdába? — Mióta az eszemet tudom, a labda volt a mindenem. Nálunk, Allstálon (Hroboiíovo) így van ezzel minden fiú. Aztán az egyiknek jobban megy a foci, a másiknak kevésbé. Én az iméntiek közé tartoztam, igaz, hogy minden szabad időmet a játéknak szenteltem. Amikor a szerdahelyi gi- mibe kerültem, bekerültem a DAC ifjúsági csapatába is. Sokat köszönhetek Sidó Ferencnek, mindenki Francijának, aki nagyon sokat foglalkozott velünk. Tizenhét éves fejjel pedig már a felnőtt csapatban játszottam, igaz, hogy akkor még csak a kerületi bajnokságban szerepeltünk. # Aztán elkerültél a városból... — Az ember felcserepedik, és valamihez kezdenie kell. Akkoriban hívtak a bratislavai Slovan- hoz is, de én a nyitrai Mezőgaz-; dasági Főiskolán akartam folytatni tanulmányaimat, és úgy döntöttem, hogy első az iskola, és csak aztán jön a foci. Szerencsém volt, mert Nyitrán is bekerültem a ligás csapatba, # Tulajdonképpen mikor ízlelted meg először az igazi nagy futball ízét? — Ezt véletlenül egészen pontosan tudom. 1973. október 20-án Prágában az utolsó tizenöt percre beállítottak a Bohemians elleni mérkőzésen. Egy héttel később már egész meccset játszottam Tr- nava ellen. Talán két-vagy három mérkőzéssel később belőttem életem első ligagólját az Inter kapusának, Majthényi Lórinak, akivel késbb itt, Dunaszerdahelyen egy csapatban játszottam. # Hogy kerültél vissza Duna- szerdahelyre? — Befejeztem a főiskolai tanulmányaimat, és amikor hívtak, jöttem, mert a szülőföld az szülőföld. Ez volt 1978 januárjában. # Megtaláltad a számításodat? — Azt hiszem, hogy igen. Van szép lakásom, családom, hároméves fiam, jó állásom. Üzemgazdász vagyok a várkonyi (Vra- kun) szövetkezetben. Van egy csodálatos közönségünk, amely kárpótol azért is, ha a körülmények itt a stadionban, gondolok a rehabilitációhoz szükséges berendezésekre, nem is olyanok, mint máshol. Azt hiszem, elégedett és boldog ember vagyok. # Egy időben már leírtak, de az őszi idényben megtaláltad a góllövő cipődet... — Hát volt egy hullámvölgy a pályafutásomban. Az egésznek talán az volt az oka, hogy az egy- éyes katonai szolgálat alatt félreértésből sehol sem játszattak. A leszerelés után az edzések és a mérkőzések hiánya bizony alaposan meglátszott a játékomon. Se- hogysem tudtam magamra találni. Borzasztóan bántott, hogy azt hí- resztelték rólam, hogy nőzök, meg iszom, amikor köztudomású, hogy egyáltalán nem kedvelem az italt. Az őszi idény előtt azonban Szikora edző irányításával olyan alapozást végeztünk, mint még soha. Meg is látszik ez a teljesítményünkön. Az edző, az egykori híres csatár egészségesen megfertőzött bennünket a támadójáték elemeivel, közvetlen modorával pedig nagyon jó társaságot kovácsolt össze. A góljaim számát sohasem jegyeztem, s az igazat megvallva, azelőtt a kapu előterében gyakran megremegtek a térdeim, sok jó helyzetet elügyetlenkedtem. Most megjött az önbizalmam. Szüntelenül valami belső kényszer hajt, hogy most ezt a labdát be kell rúgni, mert így kívánja a csapat érdeke, ezt várják tőlem a szurkolók. A nyugodt családi légkör, a csapatban kialakult egészséges küzdőszellem is hozzájárult ahhoz, hogy biztosabb vagyok a dolgomban, bár időnként még mindig elfog az a korábbi bizonytalan érzés. • Kivel érted meg magad a legjobban? — Majorossal. A Gyuri labdáinak szeme van. # Gyakorolod külön is a kapura lövést? — Időnként túlórázunk. Majoros, Gogh Kálmi vagy az edző rugdalnak nekem a szélekről, s kötelességem, hogy a lehető legjobban a hálóba továbbitsam a labdát. • Minden csatárnak van egy kedvelt helye a kapu előterében, ahonnan legszívesebben veszi célba a kaput. A tiéd hol van? — Az enyém úgy hat-hét méterre van a kaputól. Legjobban szeretem a jobb oldalról beívelt labdákat fejel küldeni a kapura. A testmagasságomra való tekintettel (185 cm — a szerk. mag].) ez nekem éppen megfelel. Szívesen lödöznék távolabbról is, de tekintve, hogy úgynevezett éket játszok a csatársorban, erre ritkán van lehetőségem. Egyébként a gólkirály és az előretolt csatár helyzete nem leányálom. A védők ott rúgnak, csípnek, ahol érnek. De már megszoktam, és szerencse, hogy roppant nyugodt KIIIICOIIUNII AZ ANIlFUmi [lllK ; E jelszó jegyében — írja ■ a budapesti Népsport — ren> dezte meg az UEFA a hatodik nemzetközi továbbképző tanfolyamát Keszthelyen, a magyar tenger partján. í A tanfolyam díszvendégei i között találtuk dr. Artemio Franclilt, az UEFA elnökét és Hans Bangertert, az UEFA főtitkárét. Az UEFA titkár- j Ságét Gerhard Aigner, U. R. I Rothenbühlenr és Renato ■ Orlando képviselték. Az i UEFA játékvezető bizottsága részéről Glulio Campanati . (Olaszország), Rudi Glöckner fNDK), johannes Malka , (NSZK), A. D. McMullan i (Anglia), míg meghívottként ' Franz Wöhrer [Ausztria) FIFA-játékvezető értékes és I megszivleiendő szakelőadást i tartott az UEFA 32 országáI nak képviseletében megje■ lent 70 FIFA-bírójának, akik I a különböző tesztpróbákon Is derekasan helytállva Iga- I zolták kitűnő fizikai felké■ szültségüket. í Mi is volt e háromnapos ‘ tanfolyam célja? —- veti fel a kérdést a Népsport szak- i írója; „Először és Ijegfökép; pen az, hogy ismételten és , nyomatékosan felhívja a íi[ gyeimet arra a mindinkább I teret hódító jelenségre, a; melyet a nemrég lezajlott I világbajnokság félreérthetetlenül a felszínre hozott: a futballpályán Immár félelmetes méreteket öltő brutalitásra, Nem véletlen, hogy a háromnapos tanfolyam vezérszólama így hangzott: nem tűrhető el a jövőben a gyepszönyegen a kíméletlen- .s.ég, a már-már pankrációt idéző megmozdulások sora, az erőszakos veszélyes tal- palás, gáncsolás, lerántás. A hetven FIFA-játékveze- tö egyértelmű eligazítást kapott arra vonatkozóan, hogy: 1. Ftzikai-pszichikái fel- készültségének minden egyes mérkőzés előtt kifogástalannak kell lennie. 2. Alapvető kötelességük a szabályokat a helyszíntől, a közönségtől függetlenül a világ bármely pályáján egyformán, következetesen, ellentmondást nem tűrően alkalmazni. 3. Ebből egyenesen következik, hogy ugyanezt tegyék, amikor a színes kártyák révén fegyelmezniük kell. Nagyon őszintén beszéltek a tanfolyam résztvevői és az oktatást vezetők arról, hogy valóban elérkezett az az idő, amikor (sajnos) a játékvezetők közvetlen feladata is lett a játék szépségének, tisztaságának a megőrzése. Ugyanakkor szó esett arról Is, hogy illúzió lenne olyasmiről ábrándozni: a tanfolyamok, továbbképzések, a tanácskozások eredményeként mintegy varázsütésre Európa valamennyi pályáján minden helyzetben teljesen egyformán ítélkezzenek a fekete ruhások. De ugyanakkor abba sem nyugodhat bele egyetlen hivatott sem, hogy ezek a némileg eltérő álláspontok, megítélések —' ha csak lépésről lépésre Is — ne közelítsenek egymáshoz. Az UEFA Játékvezető-tanfolyamán feltűnően sok szó esett az általános érvényű tanulságok mellett az úgynevezett négylépéses kapusszabályról — nem véletlenül! Általános megállapítás; amit a kapusok művelnek a világbajnokságon, az csak árt a játéknak. A tizenhatos területét egyszerűen összetévesztették egy táncparkettel, ahol kedvükre és büntetlenül húzhatták az időt. Nos, ennek most már vége, s az eddigi új szabály ellen vétő kapusok végső fokon a kiállítás sorsára juthatnak. Így majd rend és fe gyelem lesz a kapu előtt is Az UEFA vezetői Így ér tékelték az UEFA 6. játék vezető-tanfolyamának tanulságait: Dr. Artemio Frauchi, ax UEFA elnöke: — A legteljesebb mértékben elégedett vagyok a keszthelyi UEFA- -játékvezetől kurzus eredmé- ményeivel. Sokat beszélgettem az európai játékvezetőkkel. Azért jöttünk ide, hogy egységessé tegyük az európai játékvezetést. — Mit vár az európai játékvezetéstől és ettől a pár napos tapasztalatcserétől — kérdezték az újságírók. — Csak annyit — válaszolt dr. Franchi , hogy egységesebb legyen a sza- bálymagyarázás, s ez már számunkra siker. Mi megelégszünk ennyivel is. Az aranyérmeket és címeket átengedjük a játékosoknak ... Hans Bangerter, az UEFA főtitkára: — Az UEFA nevében kijelenthetem, hogy országuk kitűnő sportemberei gondos alapossággal készítették elő és rendezték meg játékvezetői tanfolyamunkat, amiért ezúton is tolmácsolom az UEFA köszönetét. Kétévenként rendezzük meg ezt a játékvezetői tanfolyamot avégett, hogy közelítsünk az egységes játékvezetéshez. Csakhogy azzal is tisztában kell lennünk, ennek vajmi kevés a megvalósítási esélye ... Kevés, mert eltérő életrlt- musú, alaptermészetű emberekről van sző, akik másképpen reagálnak ugyanazokra a szituációkra, bármennyire tudják is a szabálykönyv tizenkét paragrafusát. Meggyőződésünk, hogy a jól szervezett tanfolyam végeztével a hetven, többségében fiatal sípmester a közelgő nemzetközi Idényre mind fizikailag, mind szellemileg a legalaposabban felkészülve, kellemes emlékekkel távozott Magyarországról. HARMINC ESZTENDŐ - 165 ÉREM A Nemzetközi Kerékpároz Szövetség (UCI) 19S2-ben párizsi kongresszusán felvette tagjai sorába a szovjet szövetséget. Az új tag mindössze egy szavazati jogot kapott, mig a nyugat-európai országok egy tucattal rendelkeztek. Alekszej Kuprianov képviselte a kongreszsuson a szövetséget, egyébként versenyző korában 1928-ban győzött az I. össz-szövetségi spartakiádon. — Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a nemzetközi szövetség vezetőségében nem akadt egyetlen olyan tag sem, aki rendelkezett volna akárcsak szerény sportbeli sikerekkel — emlékezett vissza Kuprianov. — A vezetőség tele a mecénásokból, a másik fele pedig a különböző cégek, versenypályák képviselőiből tevődött össze, s valamennyien az üzlet iránt érdeklődtek. Amikor áttanulmányoztam az alapszabályt, rájöttem, hogy az egyáltalán nem felel meg a kor szellemének, s feltétlenül változtatni ktfl rajta. Tisztában voltam azzal, hogy rendkívül kemény küzdelem előtt állunk. A párizsi kongresszus után beszélgetést kértem az akkori elnöktől, Achile jolnardtol. Fogadott, gratulált a felvételhez és sok sikert kívánt. Érdeklődött az iránt, hogyan viszonyulnak a Békeversenyhez, mert az UCI-szabályok szerint a Szovjetuniő mint a szövetség tagja, nem vehet részt rajta. Az UCI vezetősége azon az állásponton volt, hogy a Békeverseny, amely egyre nagyobb népszerűségre tett szert, politikai ízű, s ezért nem szerepelhet a nemzetközi naptárban. Valamennyi nemzeti szövetségnek megtiltották a részvételt, jóllehet, tudták, ezt senki sem tartja tiszteletben. A szovjet szövetség képviselője és az UCI elnöke között a következő párbeszéd zajlott le: — Miért ne vennénk részt, hiszen indulnak ott francia, angol, belga és más versenyzők? — kérdezte Kuprianov. — Vétenek a szabály ellen — válaszolt az elnök. — Nekünk akkor miért nem szabad véteni a szabály ellen? Az elnök kényszeredetten mosolygott, és más témára tért át... A Békeverseny kétévi küzdelem után megkapta az UCI-ben az ,.állampolgárságot“, s azóta is az amatőr kerékpározók legnépszerűbb versenye. A szovjet szövetség — a többi szocialista ország szövetségével együttermészet vagyok. Nem hagyom magam kiprovokálni. • Melyik védővel gyűlt meg eddig leginkább a bajod? — Még első ligás koromban az ostravai VojáCekkel. Nem is emlékszem, hogy valaha is sikerült volna átjátszanom. A petrzalkai Sebő is tud kellemetlenkedni. • Melyik csatár játéka tetszett valaha is a legjobban? — Mikor Nyltrára kerültem, Takácsé. Na és Gerd Müller? A lehetetlen helyzetből is gólt szerzett. Bár nekem is ilyen orrom lenne a gólokra! • Sokan úgy vélik, hogy hiába erőlködik a DAC, nem érett még meg az első ligára. — tévednek. Mi laindeiit megteszünk a feljebbjutásért, és remélem, hogy sikerül is. Ha már egyszer felültünk a tigris hátára... Egyébként az egész gólkirályságomat odaadnám a feljebb jutásért, de azért a trónról sem hagyom magam egykönnyen ledobni. PALAGYI LAJOS A szerző felvételei ■M Zagretgyinovot ma a világ egyik Icgiohn amatőr kerékpározójának tartják. Tavaly megnyerte a világ legnagyobb amatőr kerékpáros versenyét, a békeversenyt, és a profik között is aratott már diadalt. tesen — azóta, természetesen, jelentős sikereket ért el az UCI demokratizálása terén. A szovjet kerékpározók egyre gyakrabban jelentek meg nemzetközi versenyeken, egyre többször győzedelmeskedtek, mind nagyobb tekintélyre tettek szert. Kapitonov, ferraolajeva, Moszkvin, Phakadze, Carjova, Pikuus, Sziichorucsenkov, Kopilov neve közismertté vált. A szovjet sportolók az elmúlt 30 esztendőben a világbajnokságokon és az olimpiákon jelentős sikereket arattak. Összesen 165 érmet — 61 arany, 55 ezüst és 49 bronz — nyertek. Ilyen eredményekkel egyetlen más ország sem dicsekedhet. Olyan kerékpárnagyhatalmakat hagytak maguk mögött, mint Franciaország, Anglia, Belgium, Olaszország, Svájc. Mintegy 30 világcsúcs fűződik a legjobbak nevéhez, s különböző nagy nemzetközi versenyeken, a Békeversenyen, a Tour de l'Aveniron és más körversenyeken diadalmaskoutak. Harminc évvel azután, hogy a Szovjet Kerékpáros Szövetség az UCI tagja lett, az angliai Leicesterben lezajlott kongresszuson az amatőr szövetség új elnöke, a 40 éves szovjet szakvezető, V. Sziszajev lett. — Igazán érthető — kommentálta a választást M. Jekiel, a nemzetközi szövetség főtitkára. — Ez a szovjet szövetség érde- mcMnek elismerése, amely tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult a kerékpársport népszerúsíteséhoz. JómagBin nagyra értékelem a szovjet szövetség egész működését és állá.spontját. Tekintélye csak nőtt a moszkvai olimpiai játékok kifogástalan megrendezésével.
