Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-23 / 47. szám

M 3

F

' Imény már maga az űj Nltra j Szálloda Is, azt hiszem, a vetélkedő nem kaphatott volna méltóbb helyet a lebonyolításra. A konyhában lázas munka folyik, Konrád Kendiktől, a vetélkedő előkészítő bizottságának, elnökétől megtudjuk, hogy minden kerület egy egy szakács és felszolgáló csoporttal Indul a vetélkedőn, a cukrászkategóriáhan viszont egyéneket értékelnek. A zsűri ennek alapján, tehát elsősorban a csoportos munka eredményét figyeli és értékeli.

A szakácsok munkája tulajdonképpen már tegnap elkezdődött az étrend összeállításával, a nyersanyagszükséglet pontos kiszámításával, és az ételadagok mennyiségének megállapításával.

— A mai csoport 'nyugat-szlovákiai kerületi már este hétkor készen volt ezzel a munkával, de mint mondták, sokan közülük az izgalomtól alig aludtak valamit az éjszaka — mondja Konrád Kendik.

Reggel hét órakor aztán birtokukba vették a konyhát a szálloda felnőtt, tapasztalt szakácsaitól. Előzőleg azonban ^ csapatkapitány Kuruc Jitka megbizonyosodott arról, hogy szakácsszerelésükből semmi sem hiányzik, minden az előírások szerint van megkötve, varrva — viselve.

Kuruc Jitka: „Ebből a salátából még hiányzik egy kis cékla.“

6— Vitatkoztunk azon, kell-e a férfiszakácsoknak Is hajszorítOt viselniük munka közben vagy sem. Szerintem Igen, hiszen ők Is éppúgy étellel dolgoznak, mint ml, lányok, akiknek csak valamivel hosszabb a hajunk. Itt nem a haj hosszúsága a döntő, hanem az étel tisztasága, és ezért teljes mértékben felelnek.

Ogyhogy végül az egy szem fiú szakács, Ondrej Zaujec fejére Is felkerül a hajszorító háló. Sajnálattal veszem tudomásul, hogy mint minden divat, a szakácsoké Is változik, pontosabban egyszerűbb lett, már nem kell viselniük a hagyományos magas szakácskalapot, hanem a sokkal praktikusabb hajszorítól és rajta egy aprócska fehár sapkát. Előírás szabályozza a törlőruha, a klskötény, a nyak körül megkötött apró fehér kendőcske viselését — mindent. Idegent nem engednek a konyhába, a zsűritagok Is csak az egyik sarokból figyelhetik a sürgést forgást.

■pl!

1 :

Vsv|A

1 " 1 ¥ ;

Vizsga vendéglátásból

Csak a bennfentesek, az igazi ínyencek tudják. "'Ogy mennyi munka rejlik egy-egy cukrászköltemény, pikáns,,feúsgonibóC;/^y egy egysz milánói sertésborda A vendég, az

éhes ember bévá^B^^^^^^®it;pkat, legfeljebb megnyalja u

elégedett. áz'^éffelMíltMjény szerzője,

fűszereket, |gette-e a főNem nagyon

mit yen sorre-^lten^^ía beJ,p^:f|é; és hogy húsz'^^rtMveéy^^víÉff’' t'eiék rántás.%"- !

Pedig nag\ sok a kevergetés íásen is és azon gauják az éhes e:

Ián. Minderről a jövij"'- a^'ír^4Jlí■ Celszolgálöi országos iSENJT-vetélkedQléfi Xímán 70i: szó.

sorrendjén, ásón. .á terí- h. hogyan fo- £ad|ák-e egyálta- cukrász mesterei,

Lassan tizenegy óra, addigra készen kell lenni az ebéd valamennyi fogásával, amely két hideg, két meleg előételből, kétféle levesből, két halételből, egy-egy baromfi, vadas, diétás és zöldséges ételből, valamint hét főételből tevődik össze. A nyugat-szlováklal csoport különleges menüajánlata: burgonyaleves, meleg előtétéiként zobori pirog, főételként; prlblnal ínyencfalat, krumplival és vegyes zöldséggel. A teljes menü ára: 38 korona.

Tisztelem e^t a modern gasztronómiai laboratóriumot, a ragyogóan fehér konyhát, utcai öltözetben nem Is merem átlépni határát, úgyhogy végül annak vezetőjétől érdeklődöm a zobori pirog receptje Iránt. Vállat von, és nevetve csak ennyit válaszol:

— Ez számomra Is meglepetés. Itt még ilyesmi nem készült. Majd meglátjuk.

Argus szemmel figyeli a fiatal mesteremberek mozgását, egyáltalán nem szégyelll, hogy 16—17 éves fiataloktól tanul.

Horváth Edit harmadikos cukrász- tanuló.

talmas tepsin habos fánkok sorakoznak egymás mellett, de az egész termet mégis egy más illat, az almás rétes jellegzetes illata tölti be. Még forró, de mér a két vége hiányzik. Gyanút fogok:

— Bevallom, az egyiket én vágtam le, a másik dézsmálóröl nem tudok. Lehet, hogy valaki titokban Így ellenőrizte a munkámat — mondja nevetve Horváth Edit harmadikos cukrásztanulő.

Végigjárjuk az éttermet, megszemléljük a hibátlanul megterített asztalokat, minden a helyén, minden tányér mellett négyféle evőeszköz, gyönyörű faragású fatányérok képezik az alapterftéket, erre helyezik az előmelegített tányérokon az ételt, szakszerűen, mint az a másodosztályú étteremben előírás. Legalább ötféle pohár van minden teríték mellett, ml tökéletesnek találunk Itt mindent, jő a szinösszhang, kellemes Itt tartózkodni, étel nélkül Is. Csakhogy a zsűri már kevésbé találja tökéletesnek az étterem rendjét.

— Mint tudjátok, a pincér a vendég bizalmasa. Ajánlhat neki

— Szeretek fiatalokkal dolgozni, mert minden munkaműveletet igyekeznek rövid Idő alatt, kevés fáradsággal elvégezni, és nem félnek kísérletezni. Az Idősebbek megbízhatóbbak, munkamódszereik hagyományosak, de csak ritkán egy-egy nagyobb rendezvény alkalmából kapcsolják be a nagy teljesítményű konyhagépeket, különben mindent kézzel végeznek, s ez hiba, de hát így szokták meg.

jitka a csodálatos színű orosz salátát kóstolgatja. — Még . jöhet bele 30 deka cékla — mondja fölényes szakértelemmel. Jeney Ilonka, még gyorsan szemrevételezi a körítések elhelyezését a hatalmas meleg pultban. Ondrej még megkóstolja a paprikás mártást — tulajdonképpen az utolsó pillanatokig valamennyien dolgoznak, de egy perccel tizenegy előtt magabiztosan, Izgalom és lámpaláz nélkül állnak termékeik mellett, jöhet a zsűri.

A cukrászdában öt csokoládétorta van készülőiéiben, egy haOndrnj Zaujec; ,,lgy kell szaksze rien kósinlni a levest, a mártá sokat és minden ételt.“

A nyugat-szlovákiai kerület pincércsoportja.

Jeney Ilona: „Ex az étel már egészen késs.*

asztalt, ételt, Italt, de egy rosszul öltözött pincérről nehezen elképzelhető, hogy beférkőzik a vendég szívébe, úgyhogy nézzük talán először a külsőtöket, mondjuk a cipőt. Elég fényes-e — kezdi értékelését a zsűri erélyes elnöke.

A cipőszemlét (tudniakell, hogy a pincérek számára előírás a fekete magas szárú cipő viselése) a zokni követte, ezt a nyakkendő, ing, körmök, majd a zsebek tartalmának aprólékos szemléje.

— Visszatérek a pincér-vendég kapcsolatához. Minden rendelkezésünkre álló módszerrel segítenünk kell ennek alakulását, például azzal, hogyha észrevesszük, rá akar gyújtani, készségesen tűzzel szolgálunk neki. Ezt bizonyára valamennyien tudjátok, engem viszont az érdekel, hogyan készültetek erre az eshetőségre Is?

Mit mondjak? A pincérek mindenből készültek. Viszont a terítékek körül volt egy kis hiba, problémát okozott még a fél cen- tlméternyl eltérés Is.

— A lányok terítettek, és nekik vékonyabb az ujjuk, — próbálta menteni a helyzetet a csoport kapitánya, MlloS Celiga, amikor felelősségre vonták amiatt, hogy a tányérok nem két centlméternyl- re, hanem csupán másfélre vannak az asztal szélétől.

Lehet, hogy valaki minderre azt mondja, minek ez a nagy felhajtás, fontos, hogy az étel finom legyen, hogy a vendég elégedetten távozzék. Lehet, hogy így van, de ezeknek a fiataloknak még minden fontos: a villa helye, a pohár tisztasága, a terítés módja, ezt tanulják három éven át, sőt a legjobbak közülük még hosszabb Ideig. Egyetlen kívánságunk, hogy Igén-ességüket őrizzék meg, tekintet nélkül arra, hogy egy kisközség vendéglőjében, akár egy turlstaközpontban vagy egy osztályon felüli étteremben fognak dolgozni.

ZACSEK ERZSfiBET

HATEZER

KÖAAA

TÁRSASÁGÁBAN

Vásárúton (Trhové Myto) Fritzel Jolán könyvtárossal beszélgetek, a falu fiataljainak művelődési és továbbképzési lehetőségeiről, az Irodalom Iránti érdeklődé- sáről.

— 'Kilenc évvel ezelőtt érettségiztem a megyeri gimnáziumban, egészségügyi szakközépiskolába szerettem volna menni, de nem vettek fel, így kötöttem ki a bra- tlslaval könyvtárosiskolában. De nem sajnálom, mert nagyon megszerettem a könyveket, és általuk a bl- tásomat is.

— Kedvenc szerzőt?

— Tulajdonképpen nincse- j nek, szeretem a jő Irodalmat. Sohasem az frő neve alapján választom meg az olvasmányaimat, viszont a- mit kimondottan nem szeretek, az a krimi.

— Az olvasóknak vannak kedvenc íróik?

— Vannak, de ez sem általános érvényű megállapítás, A könyvtár látogatói a könnyű, szórakoztató könyveket szeretik, az idősebbek Jókait kérik, a fiatalabbak Sztlvássyt, Berkeslt.

— Vannak-e elkötelezett hívei a csehszlovákiai magyar irodalomnak?

— Sajnos, nincsenek, kevesen ismerik a csehszlová klal magyar Irodalmat. Azt hiszem, ezen a téren még nagyon sok a tennivaló.

— Hány állandó látogatója van a könyvtárnak?

— A kétezer lakosú köz ségböl több mint háromszáz az állandó .olvasó, többségűk diák és fiatal, és ez nagyon jó. Az olvasók többnyire rám bízzék a megfelelő könyv kiválasztását, sok esetben azzal jönnek be a könyvtárba, hogy szeretnének valami jót olvasni. Körülbelül már Ismerem az érdeklődésűket, eszerint választok számukra könyvet.

— Milyen gazdag a könyvtár?

— Körülbelül hatezer könyvünk van, útleírások, regények, gyermek- és Ifjúsági Irodalom. Sajnos, nagyon kevés pénzt kapok könyvvásárlásra, pedig az Igény megvan a jó könyvek tránt; a falu lakosai nemegyszer rákérdeznek az újonnan megjelent könyvekre. Ogy ézrem, elsősorban az Ifjúsági könyvek választékát kellene bövltenem, ezek Iránt nagy az érdeklődés. Ezenkívül szakkönyvekre Is szükségünk lenne, ezek Iránt főleg a főiskolások érdeklődnek. Elsősorban é me- i zógazdasági és műszaki tár I gyű szakkönyvekre gondo ’ lók.

Varga Gabriella