Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-23 / 47. szám
2 Világrengető napok krónikája IV. A szovjetkormány első ténykedése tehát , a béke proklamálása volt, és ez meghatározta az ország egész további fejlődését. A dekrétum határozottan elítélte az Imperialista, rabló jellegű háborúkat. A tzov- jetkormány az összes hadviselő országnak és azok kormányainak ajánlatot tett az Igazságos és demokratikus békéről folytatandó tárgyalások azonnali' megkezdésére, és Javasolta egy három hónapnál hosszabb fegyver- szünet megkötését. A dekrétum elítélt minden anne- xlót, s kinyilvánította a népek egyenjogúságát. Tudatta a világ közvéleményével, hogy a szovjet kormány megszünteti a titkos diplomáciát, felmondja a korábbi rabló jellegű szerződéseket és a tárgyalásokat nyíltan, a népek közvetlen ellenőrzése mellett kívánja folytatni. A dekrétumban fogalmazódott meg a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséről szóló lenini tanítás, amely napjainkig alapja a Szovjetunió hivatalos külpolitikájának. A szovjetek kongresszusának második történelmi jelentőségű rendelete a földről szóló dekrétum, amelyet szintén lenih beszámolója alapján fogadtak el a küldöttek. A földbirtokosok, a kolostorok és az egyházak földjeit, valamint á katona- birtokokat, minden ingó és Ingatlan felszerelésükkel, a majorsági épületekkel együtt megváltás nélkül átadták a paraszlküldöttek területi szovjetjeinek. Ezzel Oroszországban megszűnt a föld- magántulajdön, a földet össznépi tulajdonba vették, naclonallzálták. Egyúttal Intézkedtek a paraszti föld- .használatröj is, pnnek megfelelően a ,-földét- meghatározott munka-. Illetve szükségleti ' norma szerint osztották szét a parasztok között. A dekrétum végrehajtásával mintegy 150 millió héktár föld került össznépi tulajdonba. A petrográdl felkelés híre még október 25-én megérkezett Moszkvába. A • Forradalmi Katonai Bizottság felhívására a Kreml őrsége a forradalom oldalára állt. A reakció erői azonban nem adták fel a harcot. Az Ideiglenes Kormány menekülő tagjai, az ellenforradalmár tisztek és tábornokek Moszkvába siettek, itt akarták rendezni soraikat és űj erőt gyűjtve támadni. Moszkvában napokig tartottak még a harcok, a Kreml Ismét az ellenforradalmárok kezére került. A moszkvai fórra- űalml egységek elszánt harcot vívtak minden jelentősebb épület elfoglalásáért. A harc november 3-án ért véget, Moszkvában Is győzött a szOVJethatalom; A frontokon még hetekig tartott, amíg az egyes ffont- szákaszok egységei sorra deklarálták hűségüket és elkötelezettségüket az ŰJ szovjetállam Iránt. Az ország távolabbi vidékeire csak néhány napos késéssel érkezett meg a petro- grádi felkelés győzelmének híre. A vidéki szovjethatalom kiépítésében jelentős szerepet játszottak a szovjetkongresszus hazautazó küldöttel. November végére az európai terület 49 kormányzósági székhelye közül 28-ban győzött a szocialista forradalom. Nem egy helyen, mint például Voronyezsben, Szaratovban, Szmolenszkben, az ellenforradalmárok szovjetellenes lázadását fegyverrel kellett elfojtani. A központi területekkel csaknem egy Időben győzött' a szocialista forradalom Belorussziában és a Baltikum németek által meg nem szállt területein, Észtországban és Lettországban. Nehéz küzdelmek után, 1918 elejére győzött a szocialista forradalom Ukrajnában. Hónapok teltek el, amíg szétverték a Don vidéki ellenforradalmár erőket, a Kaukázuson túl pedig még évekig folyt a küzdelem a végső győzelemig. November 7. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének ünnepe. E napon emlékeznek világszerte a békeszerető, haladó erők az emberiség történelmének nagy sorsfordulójára, a napjainkra világot átfogóvá fejlődött szocialista' rendszer születésére. Maga a nap egy döntő Jelentőségű esemény Időpontja a Téli Palota eleste, az Ideiglenes Kormány hatalmának megdöntése betetőzése volt egy folyamatnak és egyben nyitánya egy űJ korszaknak. De a megszerzett halaimat a proletariátusnak meg Is kellett tartania. S ha tudjuk Is, hogy a Téli Palota ostroma szinte véráldozat nélkül végződött győzelemmel, tudnunk kell azt Is, hogy ezt a győzelmet évekig tartó, véres harcokban kellett megvédenie a fiatal szovjetállamnak az életére törő külső és belső ellenséggel szemben. De az imperializmus minden kísérlete kudarcra volt ítélve. A Szovjetunió 60 éves történelme során harcokban kivívott győzelmeivel és békében elért sikereivel példaként állt és áll ma Is a világ népei előtt, példaként az emberhez egyedül méltó társadalom megteremtésére. Az eltelt 60 év alatt magasan fejlett szocialista állammá vált, amelynek hatalmas ipara és gépesített nagyüzemi mezőgazdasága van. A Szovjetunió a világ legtekintélyesebb nagyhatalma, amely minden béketO- rekvést támogat, hűen a békéről szóló lenini dekrétum elveihez. A világpolitikában és a szocialista világrendszerben betöltött szerepe meghatározó Jelentőségű. Mindenki másénál nagyobb a Szovjetunió, a szovjet nép szerepe, felelőssége és áldozatvállalása az egész emberiség életbe vágó érdekeiért. A Szovjetunió a maga hatalmas és legyőzhetetlen erejével a nemzetközi Imperializmus agresszív erőinek fő fékentartója és elrettentője. PALÄGYI LAJOS Munkások Petrográd utcáin a forradalom védelmében. A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK MOSZKVAI ÉRTEKEZLETÉNEK NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMÁRA Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1857 novemberében, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésével párhuzamosan került sor először a szocialista országok kommunista pártjainak, majd a 64 kommunista és munkáspárt küldöttségének találkozójára Moszkvában. Hosszú idő után ez volt a nemzetközi kommunista mozgalom első ilyen széles körre kiterjedő találkozója. Amikor 1956 áprilisában a pártok egyöntetű határozatával megszüntették a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját, már leszögezték, hogy „a kommunista és munkáspártok belátásuk szerint és tevékenységük körülményeinek figyelembevételével ezután is ki fogják cserélni nézeteiket a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc ügyének, a munkásosztály és valamennyi dolgozó érdekei védelmének és a néptömegek háborús veszély elleni mozgósításának a közös kérdéseiben.“ Az újabb találkozó két részből állt. 1957. november 14—16-án tizenkét szocialista ország pártjainak küldöttségei ültek össze. Az értekezleten fontos kérdések egész sorát vitatták meg. A közös nyilatkozat mindenekelőtt részletes képet rajzolt a nemzetközi helyzetről, leszögezve, hogy a világfejlődést immár a két ellentétes társadalmi rendszer közötti verseny alakulása és eredményei határozzák meg. A háború vagy a békés egymás mellett élés kérdése a világpolitika alapvető problémájává vált. „A kommunista pártok a békéért folytatott harcot elsőrendű feladatuknak tekintik. Az összes békeszerető erőkkeé együtt minden tőlük telhetőt megtesznek a háború elhárltásánek érdekében" — hangzott a nyilatkozatban, s az elmúlt negyedszázad politikai története bizonyítja, hogy a kommunisták soOKTÓBER SZELLEMÉBEN ha, egyetlen pillanatra aem lankadó erővel küzdöttek az alsűrendfi feladat megvalósításáért. Világos szavakkal szögezte le a nyilatkozat: a szocialista országokat egységes baráti közösségben tömöríti a szocializmus közös útja, a társadalmi-gazdasági rendszer és az állam- hatalom közös osztálytartalma, a kölcsönös támogatás és segítés szükségessége, a célok és érdekek közössége az Imperializmus ellen, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vívott harcban, valamint a közős marxista-leninista ideológia. A szocialista építés és a szocialista forradalom sarkalatos kérdéseiről szólva a nyilatkozat leszögezte: „A marxizmus-leninizmus megköveteli a szocialista forradalom és a szocialista építés közös elveinek minden ország konkrét történelmi viszonyaitól függő, alkotó alkalmazását, s nem engedi meg más országok kommunista pártjai politikájának és taktikájának mechanikus másolását... Ha a proletárpárt nem veszi figyelembe a nemzeti sajátosságokat, feitétlenül elszakad az élettől, a tömegektől, s ez feltétlenül árt a szocializmus ügyének; és fordítva: a sajátosságok szerepének eltorzulása, a nemzeti sajátosságok ürügyével való eltérés a szocialista forradalomtól és a szocialista épitésről szóló általános marxista-leninista alapelvektől, szintén feitétlenül árt a szocializmus ügyének.“ Külön Is kiemelték, hogy a kon»- munista és munkáspártok soraiban feltétlenül la kell küzdeni a refvizio- nizmust (amely arra törekszik, hogy lejárassa a marxizmus-leninizmus tanítását, azt „elavultnak“ jelentse ki, és azt állítja, hogy korunkban már nincs jelentősége a társadalmi fejlődés szempontjából) és a dogmatiz- mnst (amely megnehezíti a marxiz- mus-leninizmns elméletének fejlődését és alkotó alkalmazását a konkrét, változó viszonyok között) — s egyúttal leszögezte: „a fű veszély a jelenlegi viszonyok között a revizionizmus, más szóval a jobboldali opportunizmus“. 1957. november 16. és 19. között a 64 pórt együttesen folytatta tanácskozását. Méltó módon emlékeztek meg a Nagy Október 40. évfordulójáról, elfogadták az emberiség békéjéért, építő jövendőjéért felelősséget érző kommunisták nevében a békekiáltványt — a békés egymás mellett élés lenini godnolatát újra megerősítő, a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek melletti szolidaritás gondolatát kinyilvánító okmányt. Voltak az értekezleten disszonáns hangok is. Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt küldöttségének vezetője annyira eltávolodott a marxlzmns-lei- ninizmus eszméitől az atomháború kérdésében, hogy felszólalásában a következőket mondta: „... ha az emberiség feie megsemmisül, még megmarad a másik fele, az imperializmus viszont teljesen megsemmisül, s az egész világon csupán szocializmus lesz“. Ma már tudjuk, hová vezetett á kínai pártvezetés revizionizmusa. Hogy a moszkvai értekezleten nem sikerült érvényesítenie helytelen nézeteit, az a többi párt képviselőinek elvhflsé- gén múlt. A kínai revizionizmus leleplezésére azonban csak jóval később került sor, s annak az az oka, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom többsége, hűségesen a hagyományokhoz, az egység megóvását és megszilárdítását tartotta a legfontosabbnak. s nagyon hosszú Ideig éit még abban a reménységben, hogy a kínai pártban végül is felülkerekednek a következetes marxista-leninista erők. Huszonöt esztendővel az 1957-es moszkvai tanácskozás után leszögezhetjük: bár a tanácskozáson az előbbiekben említett nézeteltérésekre is sor került, a találkozó lényege semmiképpen sem a nézetkülönbségek megjelenése volt. Sokkal fontosabb volt abban az időben, hogy a nemzetközi mozgalom sikerrel elemezte a nemzetközi erőviszonyokban végbement eltolódásokat, a kapitalizmus új jelenségeit, a több országban egyszerre épülő szocializmus körülményei által felvetett új kérdések sorát. 30 ÉVES A SZLOVÁK ÁLLAMI TAKARÉKPÉNZTÁR lakarekbetetey - köbönökról A közeljövőben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Szlovák Állami Takarékpénztár. Az eltelt harminc év Igazolta a pénzintézmény létjogosultságát Megbízhatóan kezeli és szavatolja a lakosság takarékbetéteit, és a legkülönbözőbb célokra kölcsönöket folyósít. Ezzel fontos szerepet Játszik az ország pénzgazdálkodásában. Kimutatása szerint az idén is tovább tartott a lakosság takarékosságának kedvező alakulása, ami kétségkívül azt bizonyítja, hogy az emberek megbíznak a pénznemünkben. A betétkönyvekre az év első nyolc hónapjában 11 milliárd 240 milió koronát helyeztek el, s ha figyelembe vesz- szük, hogy ez alatt 9 milliárd 389 millió koronát vettek ki, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy a betétállomány 1 milliárd 851 millió koronával gyarapodott. A Szlovák Állami Takarékpénztár pillanatnyilag 4 millió 888 ezer takarékbetétkönyvet vezet, tehát majdnem annyi a betétes, mint a lakos. A lakosság betét- állománya összesen 52 milliárd 777 millió korona, ami azt jelenti, hogy egy főre több mint tízezer korona megtakarított pénz esik. Társadalmunk — egyrészt a szociális program részeként, másrészt a Jobb pénzgazdálkodás végett — minden tekintetben támogatja, és különféle előnyös intézkedésekkel ösztönzi a takarékoskodást. Az állami takarékpénztár az Idén is több újítást vezetett be a takarékoskodás motiválására. Emelte többek között a nyereménybetétkönyvekre esedékes nyeremények nagyságát. A közelmúltban megejtett sorsoláson az eddigi ötvenezerről 100 ezer koronára emelte a legmagasabb nyeremény nagyságát, s 1000 koronáról 3000 koronára a szilárd prémium összegét, ha a sorsolási Időszakban (májustól novemberig — a szerk. megj.) a betét nagysága nem csökkent 1000 korona alá. Módosult a fiatalok jutalékos takarékoskodása is, amelyet rövidesen ifjúsági takarékbetétnek neveznek. Az eddigi 100—500 koronás havi betét helyett az új Ciklusban már 600 vagy 700 korona is lehetett, illetve lehet a minden évben április elsejével kezdődő takarékossági ciklusban. Ez egy rendkívül előnyös takarékoskodás! forma. Tizenhárom évvel ezelőtt abból a megfontolásból vezették be, hogy az Ifjúságot rendkívül kedvező feltételek mellett takarékoskodásra, az anyagi eszközökkel való ésszerű gazdálkodásra ösztönözzék. A takarékosság motiválását szolgálja a kamaton felül kifizetett prémium, jutalék. A prémium és a kamat együttvéve a betét 5,3 százalékának felel meg; a takarékossági ciklus végén tehát ennyivel növekszik a betét, ha a tulajdonosa időközben nem szegi meg a megállapodást, ha a megállapodott havi betétet rendesen elhelyezi, és az ötéves ciklus lejárta előtt nem mondja fel a megállapodást. Vegyünk azonban néhány gyakorlati példát. Havi 100 korona betétnél a ciklus végén a megtakarított összeg hatezer korona, ehhez' jön a kétszázalékos kamat összege, tehát háromszáz korona és 500 korona prémium. Vagy vegyünk alapul 700 korona betétet. A takarékoskodó ifjú betétjéhez (42 000 korona) a ciklus végén 2100 korona kamatot és 3500 korona prémiumot írnak jóvá. Újdonság a bányásztanuló fiatalok jutalékos takarékoskodása is. A bányásztanulók helyett az illetékes bányaüzemek öt éven át havi 200 koronát helyeznek el a betétkönyvre. Ehhez az ötéves Ciklus végén a takarékpénztár 2 százalék kamatot és 1000 korona prémiumot ír jóvá, a teljes betét nagysága tehát 13 600 korona lesz. Ugyancsak most vezették be a nyugdíj előtti jutalékos takarékoskodást. Ebbe a 45—57 év, közötti nők és az 50—60 év közötti férfiak kapcsolódhatnak be. A havi betét nagysága 100 és 1000 korona között váltakozhat. A takarékpénztár az ötéves takarékos- sági ciklus végén a két százalék kamaton túl a havi betét nagyságától függően 500 koronától 5000 koronáig terjedő jutalékkal egészíti ki a betét összegét. Jó alap ez a nyugdíjba vonulóknak. A betétekre folyósított prémium az állam nagyvonalú szociális politikájának egyik kézzelfogható megnyilvánulása. Az ifjúsági takarékbetétnek a takarékosság megszerettetése mellett lényegében az a célja, hogy elindítsák a fiatalokat az élet útján, megköny- nyítsék a helyzetüket a család- alapításnál, lakásszerzésnél. A Szlovák Állami Takarékpénztár a reá bízott pénzből a kölcsönök egész skáláját folyósítja a lakosságnak. Az idén többek között 2 milliárd 502 koronát nyújtott az ügyfeleknek. Eladósodásunk szeptember elején 12 milliárd 509 millió koronára rúgott, egy főre mintegy 500 korona kölcsön esett. Idén bővültek a kölcsönök nyújtásának lehetőségei is. A takarék- pénztár rendkívül előnyös kölcsönt folyósít a kis vízi erőművek építésére, illetve felújítására mindössze 2,7 százalékos kamatláb mellett. Ugyancsak előnyös kölcsönökkel támogatja az állam a legújabb kormányrendelet értelmében kedvezményezett kisállattenyésztést. Az érdeklődők a szerződéses kisállattenyésztés költségeire 5000 koronáig terjedő kölcsönt, a beruházásokra pedig legfeljebb húszezer korona kölcsönt kaphatnak 2—3, illetve 1 évre terjedő visszatérítéssel, előnyös kamatláb mellett. Ez a hitel- kölcsön a takarékpénztár tapasztalata szerint eddig érthetetlen módon nem talált különösebb visszhangra. Palágyi Lajos
