Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-09 / 45. szám

Sí: erencsés embernek mond- ' hatom magam, mert a 'Csehszlovák Ifjúsági Uta- eási Iroda első hivatalos csoport* Jávái felejthetetlen napokat tölt­hettem egy távol-keleti baráti or­szágban, Vietnamban. Már maga az utazás is sok élményt, izgal­mat ígért. Tudtuk, hogy fáradsá­gos repülőút áll előttünk, de a várható élmények eleve legyűrték bennünk az Ilyen nagy utazás előt­ti érthető aggodalmakat. Tizen­négy óráig tartott az út, természe­tesen repülővel, s mindössze két órát pihentünk Bombayban, a hí­res és gyönyörű indiai városban. A pihenő letelte után újra a ma­gasba emelkedett a repülőgépünk s Hanoiig már nem szakítottuk meg az utunkat. Még az utazásunk előtt szeret­tem volna jól felkészülni erre az eseményre. Úgy gondoltam, nem ártana, ha egy kicsit utánanéznék Vietnam történelmének. Legna­gyobb sajnálatomra nagyon kevés publikációt találtam a vietnami népről, még a közelmúlt történe­tét is csak inkább az újságokban közzétett cikkek elevenítették fel úgyahogy. Szerencsére vendéglá­tóink, a Vietnami Utazási Iroda és a Ho SÍ Minh Forradalmi Ifjúsági Szövetség illetékesei úgy állítot­ták össze a programunkat, hogy a jelen mellett megismerhettük né­pük gazdag történelmi múltját is. Vietnam, a néphagyomány sze­rint, a sárkányok földje. De ellen­tétben a mi mondáink, meséink sárkányaival, Vietnamban a sár­kány a jót, az erőt és a kitartást szimbolizálja. Négyezer évvel ezelőtt Lak Long Kuan király, aki a mítosz szerint maga is sárkány volt, megalapít­ja az első vietnami államot. Ké­sőbb legidősebb fia. Hang veszi át a hatalmat, aki tizennyolc al- királyával együtt ezer évig ural­kodik Vietnamban. A Hang-dinasz­tia uralkodását a Li-dinasztláé kö­vette. Ezt az uralkodóházat L1 Tál To király alapította. Székhelyük Tung Lang Long falucska volt — a név annyit jelent; repülő sár­kány —, ebből a településből fej­lődött ki a mai Hanoi. A legen­dák szerint az ősi Vietnam fővá­rosa Hue volt. Itt folyik az Illatos folyó. Ottjártamkor magam is meggyőződhettem róla, hogy ez a folyó valóban illatos, aminek az az egyszerű magyarázata, hogy az őserdőben ered, rengeteg virág és illatos növény hullik bele, amit magával hoz egészen Hűéig. Hue- - ban a szállodánk közvetlen a fo­lyó partján volt. A szállodaablakból nézve vize leírhatatlanul gyönyö­rűnek tűnt; a virágok, az őserdő növényzete nemcsak illatossá, ha­nem festőién színessé is tette. Itt Hueban áll a Kaai Dln-dinasztla gyönyörű palotája. Az uralkodó­ház utolsó tagja 1925-ben halt meg. A nép nem szerette, mert kollaborált á franciákkal. Az ural­kodó a palota egyik pagodájában van eltemetve, tizennyolc méter­rel a föld alatt. A síremlék fölött találni az uralkodó fából faragott, aranyozott szobrát. Háta mögött, de alatta is látható egy hatalmas, szintén fából faragott és aranyo­zott Nap-szobor, amely azt szim­bolizálja, hogy ez a király még a Nap felett is uralkodott. A pago­dához több mint négyszáz lépcső vezet, a bejáratnál két huszonöt méteres sárkány őrködik, hogy a nagy király örök álmát senki se háborgathassa. A Kaai Din királyt a nép nem szerette, de a mondákon alapuló történelmére és hőseire nagyon büszke a vietnami nép. Hanoiban van egy tó, annak közepében pe­dig egy kis sziget. A szigetecskén egy gyönyörű pagodát emeltek, amelyet a vietnamiak az arany- teknős pagodájának neveznek. Eh­hez a aranyteknőshöz fűződik a nép egyik legkedvesebb mondája. A kínai elnyomás éveiben egy Le Lói nevezetű szegény halász zsák­mányra várt a tavon, s egyszer csak csónakja mellett felbukott az aranyteknős, a hátán egy hatal­mas aranykarddal. Azzal a kikö­téssel, hogy hadsereget szervez és annak élén kiűzi az elnyomó­kat az országból, a kardot oda­A Kaain Din dinasztia palotája A JÖ SAKKANYOK fOlDJEN Imely Károly vietnami élménybeszámolója I. rész Az aranyteknős pagodája Hanoiban Ho St Minh város legszebb sugárútja ajándékozta a halásznak. Ä mon­da szerint Le Lol ennek a kíván­ságnak eleget tét, s a végső győ­zelem után 6 lett a nép királya. Hogy mi igaz a mondából, nem tudni, de a vietnamiak nagyon hisznek benne, ás büszkén muto­gatják az aranyteknős pagodáját az országukba látogató idegenek­nek. Sőt a pagodában üvegbúra alatt egy hatalmas preparált tek­nős látható, amely „minden bi­zonnyal“ a Le Lol aranykardját hozó teknős volt egykoron. Vietnam tájai európai szemmel nézve szinte meseszerűen csodá­latosak. Még a természettudósok is a világ nyolcadik csodájának tartják a Sárkányok-öblét; ez a híres Halong-öböl. Az öbölben ál­lítólag ezer szigetecske találha­tó, és a néphit szerint ezek a szi­getek nem mások, mint alvó sár­kányok. A sárkányok a mondái időkben, délről jöttek, hogy meg­védjék a népet a betolakodóktól, akik ebben az esetben Is kínaiak voltak. A nagy harcokban a jót képviselő sárkányok győztek, majd sziklás szigetekké változva örök nyugalomra szenderedtek. Nagyon megörültünk, amikor megtudtuk, hogy vendéglátóink el­visznek bennünket ezekre a szige­tekre. Bár féltünk egy kicsit a vidék klímájától, de felejthetet­len élményben volt részünk. Itt valóban egy hatalmas sárkányte­metőhöz illő nyugalom uralkodik. A csendet csak itt-ott törik meg a szigetek egyetlen lakói; a maj­mok. Mondhatnám azt is, hogy ke- resztül-kasul beutaztuk egész Viet­namot. A gyönyörű tájak feledtet­ték velünk az európaiak számára igen nehéz klímát — negyvenöt fok körüli volt a hőmérséklet ott- jártunkkor —, de így is alig vár­tam, hogy eljussunk Ho Si Minh városba. Ez a város rendkívüli él­ményeket nyújtott számomra. A képünkön látható utcarész a vá­ros legnagyobb sugárútjának egy része, amely egyenesen a tengeri kikötőbe vezet. A kikötő nyüzsgő élete szinte elképzelhetetlen volt addig számomra. Ide érkeznek a világ legérdekesebb tájairól. Ja­pánból Singapore-ból vagy Hong­kongból a hatalmas óceánjárók, amelyeknek rakománya között szinte minden megtalálható az alapvető élelmiszerektől kezdve a legmodernebb színes videotechni­káig. A városban három és fé^ millió ember él, s az odalátogatóban iga­zi világváros benyomását kelti. A déli országrész gazdasági és kul­turális központja, de még sok gazdasági problémával küszködik. Ml egy szuper elegáns szállodában laktunk, melynek a tizennegyedik emeletén uszoda is volt, de őszin­tén mondva lubickolni már nem mertünk benne, mert szinte forró volt a vize. Ho SÍ Minh városban három na­pot töltöttünk. Lenyűgözőek vol­tak az utcai séták. A bazárok, a különböző árusok kisebb-nagyobb boltjai szinte egymásba fonódtak. Az üzletekben nagyon sok cseh­szlovák terméket is láttunk. Köz­kedveltek a ruházati cikkeink, bú­toraink, szőnyegeink, kerékpár­jaink és szinte mindenütt láthat­tuk az autóbuszainkat, meg a jól ismert Jawa motorkerékpárjainkat. Számunkra azonban sokkal érde­kesebbek voltak az igazi vietnami piacok, ahol fantasztikus válasz­tékban mindenféle trópusi gyü­mölcs megtalálható, azonkívül hal, béka, megannyi tengeri élőlény, növény, amelyekből nagyon finom ételeket tudnak főzni a vietnami szakácsok. Aki még ilyet nem látott, el sem hiszi, hogy milyen gyors a kiszolgálás az utcai „éttermek­ben“. Az étterem megnevezés igaz, elég nagy túlzás, mert az egész abból áll, hogy az utca legnagyobb forgatagában az éttermi klszolgá 16 letesz a földre egy kondérsze rű edényt, a vendégek ezt csend ben körülülik, esznek, fizetnek és mennek tovább a dolguk után Egy ilyen étteremben ettem éle temben először „sárkányszemet“ ami lényegében szilva alakú gyU mölcs, s ha a héját lehámozzuk, igen ízletes, kocsonyaszerű anyag ugrik ki belőle. A, sárkányszemet a vietnamiak nagyon szeretik, de kívüle még nagyon sokféle gyü­mölcsöt fogyasztanak. Az egyik este éppen piacbontáskor sétál­tunk végig egy ilyen bevásárló­utcán, s láttam, hogy az árusok szinte valamennyien üres kosarak­kal, ládákkal távoztak a helyszín­ről, ami annak a jele, hogy jól ment az üzlet, mindent eladtak. Elsősorban as NSZK AJ vezetőitől függ, hogyan ala­kulnak a szovjet-nyugatnA- met kapcsolatok, amelyek fejlesztésére a Szovjetunió őszintén kész. — Ezt jelen­tette ki Valentyln Falúi, az SZKP KB nemzetközi tájé­koztatási osztálya vezetőjé­nek első helyettese. Faltn a szovjet televízió Kilences Stúdió című kúl politikai műsorában felhívta a figyelmet, hogy a nyugat- európai országok közül mindeddig talán az NSZK adta a legtöbbet az enyhü­lésnek. A nyugatnémet kor­mány az utóbbi években Igen aktív partnere volt a Szovjetuniónak és a szocia­lista országoknak politikai és gazdasági téren egyaránt Reméljük — mondta a szov­jet politikus hogy a most hatalomra került nyu­gatnémet vezetők megérde­melt jelentőséget tulajdoní­tanak ezeknek az eredmé­nyeknek. A műsor második részve­vője, Nylkolaj Slslln, az SZKP Központi Bizottsága mellett működő konzultáns­csoport vezetője a szovjet- kínai kapcsolatokról szólt, megállapítva, hogy kölcsö­nös szándék esetén lehetsé­ges azok javítása. A két or­szág kfizütt ma még igen jelentős nézeteltérések vau­nak, sok fontos, elsősorban külpolitikai kérdés megíté­lésében, de kölcsönös jóin­dulat és politikai szándék esetén semmiféle akadály nem legyőzhetetlen, s Javít­hatók a kapcsolatok — álla­pította meg Slslln. Libanon 500 millió dollá­ros kölcsönt kért a Világ­banktól — közölte Moham­med Atallah, a libanoni fej­lesztési és újjáépítési tanács elnöke. Az arab ország az elkövetkező 2—3 évben sze­retné a kölcsönt az izraeli agresziő okozta károk hely­reállítására felhasználni. Atallah közlése szerint Amin Gemajel libanoni elnök a közelmúltban az Egyesült Államokban tett látogatása­kor fordult a kölcsön kérel­mével a nemzetközi pénz­ügyi szervezethez. Libanon az elkövetkező S —9 év alatt 12 milliárd dol­lárt szeretne különféle for- rásokbél felvenni a háborús károk helyreállítására és az elhanyagolt gazdasági szek­torok felfrissítésére. A kormány tervei szerint az újjáépítéshez szükséges összeg egynegyedét a hazai pénzpiac biztosítaná, míg az arab államoktól 4—8 mil­liárd dollárt remélnek. A fennmaradó összeget segé­lyekből és bankkölcsönök­ből fedeznék. Libanoni pénz­ügyi körök szerint máris ki­látás van egy 1 milliárd dol­láros kölcsön felvételére a nyugat-európai pénzpiacon. Dél-Libanonből érkező Je­lentések szerint Izrael nagy katonai erőket vonnltat fel határ térségében. Helyt megfigyelők ezt a damasz­kuszi utat védő szirlat egy­ségek fenyegetéseként értel­mezik, és rámutatnak, hogy Tel Aviv a szlrlal csapatok libanoni jelenlétét hozza fel űrügyként a megszállás folytatására. Jugoszláviában reális le­hetősége van annak, hogy 1985 végére álláshoz Jnsson a több mint 800 000 munka­nélküli, akárcsak a felsőfo­kú tanulmányaikat akkorra befejező fiatalok. A Belgrád- ban ismertetett nagyszabású programot a szövetségi mun­kaügyi bizottság dolgozta ki, és hamarosan a nemzetgyű­lés elé terjesztik elfogadás­ra. A program egyes szaka­szainak megfelelően a jövő­évben 300 ezren, 1984-ben 250 ezren jutnak munkához, többiek pedig 1985 vé­géig. Különösen a fiatalok számára tartogat biztató ki­látásokat a terv, hiszen a jelenleg munkát keresőknek több mint a felét ők adják, jelentős részükben egyetemi vagy főiskolai végzettség­gel.

Next

/
Thumbnails
Contents