Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-09 / 45. szám

2 AZ AURORA AGYOLÖVEsEVEL OJ KORSZAK KEZDŐDŐIT Világrengető napok krónikája II. 1917. október 10-én össze­ült a bolsevik párt központi bizottságának sorsdöntő Je­lentőségű ülése, amelyen finnországi emlgráclóböl visszatérve első ízben vett részt személyesen Lenin is. A testület — Kamenyev és Zinovjev kivételével — elfo­♦******■******•★* gadta Lenin irányvonalát, s ennek megfelelően határo­zatot hozott: „Megállapítva tehát, hogy a fegyveres fel­kelés elkerülhetetlen és tel­jesen megérett, a központi bizottság felhívja a pártszer­vezeteket, hogy tekintsék ezt irányadónak, és minden gya­korlati kérdést ebből a szem­pontból tárgyaljanak meg és döntsenek el.“ A küszöbön álló felkelés sikere érdekében, a forra­dalmi erők megszervezése céljából a pétervárl szovjet létrehozta a Forradalmi Ka­tonai Bizottságot, amely köz­vetlenül a párt központi bi­zottságának Irányítása alatt állt. Október folyamán zajlot­tak le a helyi pártkonferen­ciák, amelyek szintén Jelen­tősen hozzájárultak a felke­lés alapos előkészítéséhez. A forradalom előkészítése terv­szerűen haladt az egész or­szágban. Október 16-án a központi bizottság Lenin Ja­vaslatára kibővített ülést tartott. Mindössze hat nap telt el a központi bizottság elő­ző ülése óta, de az esemé­nyek annyira felgyorsultak, hogy szinte naponta kellett újra és újra felmérni a hely­zetet. Az ülésen Lenin nyo­matékosan hangsúlyozta: „A helyzet világos: vagy Kor- nyllov diktatúrája, vagy a proletariátus és a parasztság legszélesebb rétegeinek dik­tatúrája.“ Kamenyev és Zinovjev a központi bizottság ülése és újabb határozata után sem nyugodtak bele vereségükbe, ezért október 18-án a Novaja Zsizny című mensevik lap­ban „tiltakozást“ tettek köz­zé a központi bizottságnak a fegyveres felkelésről dön­tő határozata ellen. Azon túl, hogy ez önmagában Is súlyos vétség volt a párt­fegyelem ellen, mérhetetlen kárt okozott, mert elárulta a felkelés tervét. Lenin a bolsevik párt tagjaihoz című írásában nemhiába bélyegez­te Kamenyevet és Zinovje- vet a forradalom sztrékjtö- rőlnek. A kormány zárt ülésen foglalkozott a felkelés ügyé­vel, s elhatározta, hogy az ellenforradalom erőinek ösz- szevonásával megakadályoz­za annak kibontakozását. A 25-én esedékes szovjet-kong­resszus napjára tervezte, hogy elfoglalja a bolsevikok főhadiszállását, a Szmolnijt. Kormányhfl egységeket ren­delt a fővárosba. A döntő összecsapás a kü­szöbön állt. A Forradalmi Katonai Bizottság október 22 —23 .In Lenin Javaslata alapján kidolgozta a felkelés részletes tervét. A terv Je­lentős forradalmi erőkkel számolhatott, hiszen ekkorra már a felkelés a tömegek Jelszavává vált. A gyárak munkásai, a helyőrség kato­nái gyűléseken, határozatok­ban nyilvánították ki akara­tukat, követelték a burzsoá­zia hatalmának megdöntését. A pétervárl helyőrség is bi­zalmatlanságát nyilvánította az Ideiglenes Kormány Iránt, s támogatásáról biztosította a Forradalmi Katonai Bizott­ságot. Az Ideiglenes Kormány ar­ra számított, hogy a 25-én összeülő szovjetkongresszus megnyitására Időzítették a felkelést. Ezt megelőzően 24-én reggel tisztiiskolák egységei elfoglalták a párt központi lapjának, a Rabo- cslj Putynak a szerkesztősé­gét és nyomdáját, a Palota téren ágyúkat állítottak fel, megszállták a pályaudvaro­kat, felvonták a Néva híd­jait, hogy a város külső ke­rületeinek munkástömegeít elzárják a belvárostól. A Néván tartózkodó Auróra cirkálónak kiadták a paran­csot, hogy fusson ki a nyílt tengerre. A SzmolniJ tele­fonvonalait kikapcsolták. Az események Lenint Iga­zolták: a felkelést haladék­talanul, még a szovjetek kongresszusa előtt meg kel­lett indítani. A központi bi­zottság 24-én reggel rendkí­vüli ülésre Jött össze. A hely­színre rendelt forradalmi csapatok megtisztították a RabocslJ Puty szerkesztősé­gét és nyomdáját a tiszti- iskolásoktól, megszállták a Néva-hidakat, a Szmolnijba egymás után érkeztek a vö- rösgárdlsták és forradalmi katonai egységek, a telefon- vonalat kijavították. Minden az előzetes terveknek meg­felelően zajlott. A felkelők megszállták Pétervár elővá­rosait, harckészültségbe he­lyezték a Péter-Pál-erőd ágyúit, elfoglalták a távíró- hivatalt. Az Auróra a vá­rosban maradt, a kormány parancsa nem volt többé pa­rancs. E sorsdöntő órákban Le­nin még mindig illegalitás­ban, egy lakásban tartózko­dott, ott értesült az esemé­nyekről. Még 24-én este le­velet Intézett a központi bi­zottsághoz, amelyben köve­telte, hogy még aznap éjjel véglegesen számoljanak la az Ideiglenes Kormánnyal. Tudta, hogy perceket sem szabad késlekedni. Este tíz óra körül már úgy érezte, életét teszi inkább kockára, de a Szmolnijba kell men­nie. Amennyire nagy sietve lehetett, elmaszkirozta ma­gát, villamosra ült, majd gyalog folytatta útját Szmol­niJ felé. Útközben senki sem ismerte tel, így szerencsésen eljutott az épületig. De mi­vel Igazolványa nem volt, s enélkül nem engedték be, a szó szoros értelmében csel­hez kellett folyamodnia. Míg kísérője agy „álkavaro­dást“ rendezett, s ezzel el­vonta az örök figyelmét, Vla­gyimir Iljics a legalkalma­sabb pillanatban bejutott a Szmolnijba. A hosszú emig­ráció, a hónapokig tartö buj­kálás véget ért. A forrada­lom vezére személyesen vet­te kezébe az események Irá­nyítását. Palágyl Lajos (Folytatjuk) Tengerészek és katonák a Télt Palotát rohamozók közül. NOVEMBER 10. — VILÄGIFJÜSÄGI NAP Londonban még üszkös romok em­lékeztettek a borzalmas világháború­ra, amikor a város híres hangverseny- termében, az Albert Hallban az Ifjú­ság első világkonferenciája tanácsko­zott. Hatvanhárom ország 1437 kül­dötte és 148 megfigyelője gyűlt össze, hogy a béke fenntartásának, a felnö­vekvő nemzedék boldogságának- ne­vében egyetlen hatalmas nemzetközi szervezetbe tömörítse a különböző po­litikai nézeteket valló, felekezetű, nemzetiségű és fajú fiatalokat. örlásl volt az ováció a teremben, amikor 1945. november 10-én Eric Connor, a trlnldadl küldöttség tagja, az Ismert énekes az emelvényre lé­pett. és esküre szólította fel a Jelen­lévőket. Hatvanhárom ország küldöt­te mondta utána az eskü szövegét, amely kibontotta a Demokratikus If­júsági Világszövetség zászlaját: „Esküszünk, hogy emlékezni fo­gunk erre az egységre, amelyet e hó­napban, 1945 novemberében kovácsol­tunk össze... .,. Esküszünk, hogy az egész vilá­gon megteremtjük a különböző fajú, nemzetiségű és felekezetű fiatalok egységét, eltüntetjük a földről a fa­sizmus minden maradványát, megte­remtjük a világ népeinek őszinte nem­zetközi barátságát, esküszünk, hogy fenntartjuk az igazságos és tartós bé­két, felszámoljuk a szükséget, a nyo­mort, az ínséget és a kényszerű tét­lenséget ... ... Eljöttünk, hogy hitet tegyünk az egész Ifjúság egysége mellett, hogy megemlékezzünk a harcban elesett társainkról, és megesküdjünk, hogy az Ifjúság dolgos keze, alkotó elmé­je és lelkesedése már sohasem lesz egy pusztító háború eszközé ,..“ A londoni konferencia óta sokat változott a világ, a DÍVSZ azonban ma is töretlenül kitart a Londonban letett eskü mellett, hiszen béke nél­kül egyetlen célunk sem valósítható meg, A vlláglfjúságl nap alkalmából a Dívsz tevékenységének néhány mozzanatát elevenítjük fel. A londoni Albert Hallban elfoga­dott program azóta új tennivalókkal bóvült, de az eskü szaval ma is ak­tuálisak, a békéért, a leszerelésért folytatott harc ma is a Budapesten székelő (1951-lg Párizsban székelt) Dívsz legfőbb célkitűzése. Feladatá­nak tekinti az imperializmus, a gyar­matosítás és a neokoloniallzmus el­leni határozott fellépést, a fasizmus elleni harcot. Küzd az ifjúság élet-, munka- és tanulási körülményeinek rumot rendeztek az elmúlt harmlna- hét év alatt. Megtanácskozták a pá­lyakezdés nehézségeitől a hadikiadá­sok csökkentéséig az ifjúságot érintő és foglalkoztató összes kérdéseket Tavaly például békebuszok Járták bt Európa országait, s ma is dolgoznak a Dívsz építöbrlgádjal Afrikában, e # AZ EGYSttT - A BÚRT Javításáért, védi a fiatalok Jogait, ér­dekelt, hozzájárul kulturális- és sport- tevékenységünk fejlesztéséhez. Akciói­val a Éülönbözö országok fiataljainak megértését, barátságát, a haladó, de­mokratikus Ifjúsági szervezetek egy­ségét, s minden békeszerető fiatal összefogását szolgálja a legfőbb cél, a béke megvédéséért — a fegyverke­zés megfékezéséért. Szolidaritási akciókat szervez, ösz­töndíjat biztosít a fejlődő országok fialnak és lányainak, hogy szakmát, képesítést szerezzenek. Orvosokat, mérnököket küld a fejlődő országok­ba, hogy segítsék a nép felemelke­dését. A fiatalok legszélesebb rétegei­nek részvételét szolgálják a vllágif- Júságl találkozók. 1947-ben a DÍVSZ kezdeményezte az első fesztivált, a- melyre hazánk fővárosában, Prágá­ban került sor. Eddig Budapesten, Berlinben, Bukarestben, Varsóban, Moszkvában, Szófiában, Bécsben, Hel­sinkiben és Havannában rendeztek VIT-et — egyre szélesedő részvétel­lel. A küzdelem sokféle formája közül megemlítjük az 1970-ben meghirde­tett „Az Ifjúság vádolja az imperia- llzmustl“ világkampányt, amely le­leplezte a Vietnam, Kambodzsa és Laosz elleni amerikai háborút és bű­nöseit. Számos nemzetközi szolidari­tási konferenciát, szemináriumot, tó­A tájékozódás kedvéért Ismerked­jünk még meg a DÍVSZ vezető testü­letéivel. Legjelentősebb fóruma a tag- szervezetek négyévenként sorra kerü­lő közgyűlése, amelyre minden tag- szervezetnek Jogában áll képviselőt vagy küldöttséget meneszteni. Itt em­lítjük meg, hogy a XI. közgyűlést Jú­niusban, Prágában tartották. Minden tagszervezet egy szavazat­tal rendelkezik. A közgyűlés feladata, hogy értékelje a világszövetség tevé­kenységét és meghatározza az alap­vető feladatokat. A közgyűlésnek Jo­gában áll módosítani az Alkotmányt, s dönteni-a tagfelvételi kérdésekről, a Végrehajtó Bizottság állásfoglalása alapján. A közgyűlésen választják meg a Végrehajtó Bizottságot és az Irodát. A Végrehajtó Bizottság — amely évente általában egyszer ülésezik — a közgyűlésen elfogadott politikai program szerint Irányítja a DÍVSZ tevékenységét. (A VB tagjainak szá­ma 75.) Az Iroda, amely folyamato­san képviseli a világszövetséget. Je­lenleg 33 tagszervezetből áll, képvise­lői a Dívsz budapesti székházában dolgoznak. A Dívsz ezenkívül közel harminc nemzetközi és regionális Ifjúsági szer­vezettel működik együtt. L. L. Világít a Az Ifjúsági Fényszóró moz­galom négy háromtagú őr­járata működik a lévai (Le- vlce) Jednota fogyasztási szövetkezetben. Nem panasii kodhatnak a tétlenségre. Az év első kilenc hónapjában 30 nagyobb ellenőrzést haj­tottak végre. Ellenőrizték többek között a legfonto­sabb táplálkozási cikkekkel, a kenyérrel, tejjel, hússal való ellátást, a boltok és vendéglátóipari üzemek tisz­taságát, a munkabiztonsági előírások, valamint a hiva­talos árak megtartását és a leltári napló rendes veze­tését. Külön figyelmet szen­telnek a 120/62. számú tör­vény megtartásának, amely tiltja tíz óra előtt a szeszes italok árusítását. Időről Időre villámlátoga­tást tesznek a boltokban, hogy meggyőződjenek róla: megtartJák-e a nyitvatartási időt, amely gyakran ad okot panaszra a vásárlók részé­ről. Ott voltak azonban a hagyományos lévai vásáron Is, ügyeltek a megszabott árakra. Az őrjáratok ellenőrzésé­ről szóló Jelentéseket a szö­vetkezet vezetősége Is rend­szeresen megtárgyalja, és az észlelt fogyatékosságokat Igyekeznek közös erővel megszüntetni. A szövetkezet elnöksége dicséri a Fény­szóró őrjáratainak munká­ját. M. R. A KoSlce-vldökl Járás ha­táros a Magyar Népköztár­sasággal, és a Járás két köz­sége, Slanská Huta és Bu Zita (Buzlca) mér 1979-től versenyeznek a „Példás ha- tárközség“ cím megszerzé­séért A győztes Slanská Hu­ta lett A tavalyi verseny­ben már hárman voltak, csatlakozott hozzájuk Aba- újszlna (Seüa) Is, de a pál­Karszalagos lányok mát Ismét Slanská Huta nyerte el, amély a kerületi versenyben Is az első he­lyen végzett A kétszeres Járási győz­test nagyban segítették az ottani lányok és fiatalasszo­nyok, akik a SZISZ helyi szervezetének a tagjai. Zla- tlca Pavllková, Terézia TomCková, Anna TomCková, Adela KrlStofová, Mária Vy- s'okaiová és Helena Fogara- Sóvá a Járás első női segéd- határőrei. Agltáclós és pro- pagáclós tömegpolltlkal mun­kát végeznek a fiatalok és asszonyok között, faliújsá­gokat készítenek, előadáso­kat tartanak a helyi hang­szóróban, de a gyanús sze­mélyek sem kerülik el fi­gyelmüket. Javaslatokat tesz­nek a helyi nemzeti bizott­ságnak és a fegyveres ha­tárőrségnek. Szülcség ese­tén erőben, hóban, télen, nyáron, éjjel-nappal szolgá­latot tartanak. ivAn sAndor KIVESZOFELBEN a CSIMPÁNZOK A Természetvédelmi Világlap jelentése szerint kivesző- télben vannak a csimpánzok, jelenleg 17 000 él a Fői­dőn. Ha pusztulásuk (pusztításuk?) olyan iramban fo­lyik tovább, mint eddig, nem sok idő múlva csak az állatkertekben lehet majd látni őket. A szakértők azt élUtják, hagy 100 évvel ezelőtt több milliő csimpánz élt a Főidőn. Azért vesznek ki, mert sokan vadásznak rájuk, s szennyezett az előfordulási helyük. A vilAg első PIPASA Az amerikai William Vargo nyerte el a világ első pipásának címét a Michiganban megtartott bagyamányos versenyen. Ez az S2 éves férfi 1 óra 37 perc és 58 má­sodperc alatt szívott el egy pipa dohányt, három perccel megelőzve legnagyobb vetélytársát. Vargo tavaly áj világcsúcsot ért el, mert egy pipadohányt 2 óra S perc és 30 másodperc alatt szívott el. „MEGTÉRÍTETT“ KOMPUTER Egy angol tudós, aki egyhen teológus, saját szavai szerint keresztény hitre akar „áttéríteni“ — egy kom­putert. A hírt a londoni Gnai^lan egyik száma kőzU, és dr. Michael Parsons elmondása alapján megírja, hogy egyszerfi dologról van szó. Arról ugyanis, hogy egyesek félnek prohlémáikkal embertársaikhoz fordulni. Ezért Parsons úgy gondolja, hogy a prohlémákat — s a különféle választási lehető­ségeket — komputerbe kell betáplálni, a hitelvek figye­lembe vételével. A többi már megy majd, mint a karika- csapás. RITKA BÉBI A világ összes állatkertjében jelenleg mindössze 20 leguán van. Fogságban a napokban látta meg a nap­világot az első legnánbébi, a San Diego-i (Kalifornia) állatkertben. A leguánok egyébként kihalóban vannak. A Fidzsi- szigeteken, ahol a legtöbb él belőlük, a mungók egy fajtája tojásaikat és kicsinyeiket pusztítja. Az a veszély fenyeget, hogy a leguán gyíkfajta teljesen kipusztuL

Next

/
Thumbnails
Contents