Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-02 / 44. szám

I (M ARANY JÁNOS (1817-1882) Arany länos' a múlt század egyik legkiemelkedőbb művészi egyénisége. Petőfi kortársa és fegyvertársa, a ma­gyar néphagyományokből kinőtt népi realista költészet, epikai művészet nagyszerű mestere. Költői fejlődése sok közös vo­nást mutat Petőfiével. Arany János szelíd egyéniségével, szinte legendás félszegségével, biztonságot kereső, körültekintő révedezésével ellentéte Petőfinek. Arany Toldija aligha jöhe­tett volna létre Petőfi János vitézé­nek sugalló hatása nélkül. Arany költői tájékozódásának irányát, rokon Jellegét ismerte fel Petőfi költésze­tében, Petőfi pedig egy tőle teljesen különböző lelki alkat tükrében né­pies programjának, esztétikájának, költészetének teljes világképét fedez­te fel Arany Toldijában. Így jött lét­re a két költő emberi kapcsolata és híres irodalmi barátsága. A Toldi, amely elnyeri a Kisfaludy Társaság irodalmi pályadiját. Aranyt országos hírű költővé emeli, s Petőfi barátságát hozza meg számára. Arany nehezen küzdötte fel magát az irodalom élére. Kisebb-nagyobb megszakításokkal harmincnégy évig élt szülővárosában, Nagyszalontán. Oda fűzték ősei, ott született (1817. március 2.J, ott gyökereztek gyermek­korának és ifjúságának ábrándjai, oda kötötték emlékei. Ott érték az első kudarcok és sikerek. A Toldi megjelenésének évében (1847) Arany aljegyzői állást tölt be szülővárosában, 1840-től nős ember, majd két gyermek apja, Juliskáé (1840J és Lászlóé a későbbi költőé (1844J. Felesége is szalontai, egy ügy­véd árván maradt leánya, aki csen,- des biztonságos családi környezetet teremt Arany számára. Szülei már nem éltek. Elszegénye­dett paraszti sorban tengették éle­tüket, s már Arany születése idején öregeknek (apja ötvenöt, anyja negy­venöt éves volt) számítottak. Arany tizedik gyermekükként jött a világra, de csak ketten maradtak életben, ö s legidősebb nővére. Arany Nagysza­lontán, Debrecenben és Kisújszállá­son végzi tanulmányait. 1836-ban vá­ratlanul otthagyja a debreceni kollé­giumot, és égy VándorszTnháZ' társülat-' hoz csatlakozik. Néhány hónapi szl- nészkedés után kiábrándultán tér ha­za Szalontára. Távollété alatt apja megvakult, anyja pedig néhány hét múlva meghal. Arany mindezért fe­lelősnek érzi magát, élete végéle lel- kilsmeret-furdalást érez. A Bolona Is­tók második énekében s a Toldi sze­relmében évek múlva is felelevened­nek epizódok életének e korszakából. Ebben az időben c^k egyetlen ba­rátja, egykori iskolátársa,' Szilágyi István ösztönzi irodalmi munkásság­ra, s viszonylag rövid idő alatt óriá­si műveltségre tesz szert. Kedvenc költőit, a világirodalom remekeit mind eredetiben (görögül, latinul, olaszul, németül, angolul, franciául) olvassa. Arany nemcsak elsőrendű költő, ha­nem elsőrangú tudós, szerkesztő és műfordító is. Nem véletlenül választ­ják meg az Akadémia tagjának, majd titkárának. Illetve főtitkárának, sőt a Kisfaludy Társaság igazgatójának is. Arany ugyanúgy, mint Nagyszalontán az aljegyzői teendőket, mintaszerűen végzi az ezekkel a tisztségekkel já­ró kötelességeit is. A halála előtti rövid időszak kivételével, amikor az Oszikék felejthetetlen darabjait, köl­teményeit és balladáit, valamint a Toldi szerelmének a sorait rója pa­pírra, egész életén keresztül nem tu­dott megszabadulni a hivatali munka nyűgjétől. Arany, aki a magyar iro­dalom egyik legnagyobb költője, s aki világirodalmi rangú költészetet, balladaművészetet és elbeszélő epikai műyeket teremt, egyben a magyar irodalom legszerényebb költője is. A szalontai évek első irodalmi megnyilvánulása egy komikus eposz, Az elveszett alkotmány, amellyel ugyancsak elnyeri a Kisfaludy Tár­saság pályadiját. Arany e műve nem­csak a megyei nemesség kicsinyes korteskedésl torzsalkodásainak a gú- nyoros rajza, hanem a klasszikus eposzok paródiája is. Arany a Petőfiével egyenrangú for-, radalmi lírát teremt. Közvetlenül a forradalom előtt elkészül a Toldi es­téjével. A költemény a forradalmi események miatt azonban csak 1854- ben jelenik meg könyv alakban, ki­bővített, átdolgozott formában. A forradalom eseményei Aranyt is közelről érintik. Petőfi ajánlatára el­vállalja a Nép Barátja (1848—49) cí­mű néplap társszerkesztését. Az összeomlás már Nagyszalontán éri. Személy szerint nem esik bántó- dása, de az események anyagilag na­gyon megviselik. A Bach-korszak el­ső éveiben óvatosan rendezi életének körülményeit. Egy ideig járási írnok, majd a Tisza családhoz kerül neve­lőnek Gesztre. Félévi nevelősködés utáh elfogadja a nagykőrösi gimná­zium ■ meghívását, s 1851 őszén csa­ládjával együtt Nagykőrösre költözik. Kilenc évig a nagykőrösi gimnázium tanára.. Életének utolsó szakaszát (1860-tól 1882. október 23-án bekö­vetkezett haláláig] Pesten tölti. Arany a szabadságharc után mély megrendüléssel, belső vívódásokkal szemléli a körülötte zajló életet. Ha­láláig hűségesen őrzi Petőfi emlékét. Barátai közül Gyulai és Tompa áll hozzá legközelebb, Petőfi helyét azonban egyik sem tudja betölteni. Gondolatai, érzései, hangulatai sok­rétűen, gyakran áttételes, bonyolult formában tükröződnek műveiben. Mű­vészete fokozatosan átalakul, kiszéle­sedik, elmélyül; legjellemzőbb voná­sa, a népköltészethez való hűség azonban mindvégig megmarad. Ha ár­nyalataiban gazdagodott is, alapvető elvéről, a népköltészeten alapuló nemzeti költészet megteremtésének igényéről sohasem mondott le. Ezért érezzük úgy, s ezt érezték már kor- társai is, hogy amikor a nép elnyo­mása azonossá vált a nemzet elnyo­másával, Arany a nemzet költőjévé emelkedett. Epikai alkotásainak hősei mind tra­gikus, elhulló hősök. Nemzeti hibák és erények együttesen öltenek ben­nük testet. Az eljátszott lehetőségek, a bűn és bünhődés drámái. Arany ebben a korszakban a remekművek egész sorozatát hozza létre. A nagy epikai alkotások közül ek­kor írja a Katalint, A nagyidai cigá­nyokat, a Buda halálát és az egész életművét betetőző Toldi szerelmét. Arany több művének témája, illet­ve cselekménye kapcsolódik hazánk­hoz. A Murány ostroma, a töredék­ben maradt Losonczi István, a Kata­lin, valamint A nagyidai cigányok cí­mű műveiben szlovákiai, 'a Toldi sze­relmében pedig csehországi vonatko­zásokra figyelhetünk fel. A „szépséges Murányi Vénusz“ re­gényes története Gyöngyösi óta von­zotta az írókat. A magyar irodalom­ban többen foglalkoztak vele: Ber­zsenyi, Kisfaludy Károly, Jókai, Dóczi Lajos, sőt még Móricz Zsigmond is. A magyar költőkön kívül feldolgoz­ták a szlovák írók is. Az ismertebbek közül Samuel TomáSlk, Samo Chalup- ka, Hviezdoslav stb. A Murány ostroma megírására is irodalmi pályázat adott indítást. Arannyal együtt Petőfi és Tompa is feldolgozta. Végül azonban egyikük sem küldte be a pályázatra. Szécsl Mária és Wesselényi Ferenc házassá­ga valóban politikai árulás, érdekhá­zasság volt. Az irodalmi hagyomány azonban átformálta, megszépítette, romantikus köntösbe öltöztette ezt a történelmi tényt. Mind a három költő Mária belső konfliktusát, a szerelem és a becsület közti választás problé­máját veti fel müvében. Aranynak Márta szerelmi vívódását, az „asszo­ny! lélek válságát sikerült ábrázol­nia leghitelesebben. A műben felcsil­lan Arany művészi erejének minden szépsége. A Toldi szerelmének regényes cse- lekméilye során Toldi Miklós két íz­ben is megfordul Csehországban. Elő­ször Lajos király mesés kalandja kapcsán, amikor elfoglalja Prágát, s a visszavonuláskor az egyik csehor­szági rablóvár foglya lesz. A várban a Toldi által egykor legyőzött cseh vitéz gyermekei Jodok és Jodovna uralkodnak. Toldit a császár csapatai szabadítják ki, ezért hálából részt vesz a cseh rablóvárak, tisztogatásában. Másodszor Tar Lörincz meggyilkolása után, bújdosása folyamán kerül ismét Csehországba. Ojból találkozik a csá­szárral, kiemeli kocsiját a sárból, s részt vesz a császári vadászaton, ahol karikás ostorral ejt el egy vadat. Eb­ben a részben (IX. ének) szövi bele Arany a cselekménybe egyik szemé­lyes élményét a Karlovy Vary-1 for­rások gyógyító hatásáról. Arany a Toldi szerelmének írása közben, sok más forrás mellett, J. Palacky nagy történelmi művét is felhasználta ala­pul. Arany, habár nem tartozott a nagy utazók közé, s azokon a helyeken, kivéve a Toldi szerelmét, ahol bizo­nyos élményeire is támaszkodhatott, meg sem fordult, többször járt ha­zánk területén. Először 1843-ban ke­rül Pozsonyba, amikor a szalontalak nemességl perét intézve Bécsbe uta­zik. Két napot tölt itt. Feltehetően életében először (Az elveszett alkot­mány elején tesz erről említést) ke^ rül a kezébe egy szlovák nyelvű új­ság. Később, 1855 nyarán Tompa ven­dégeként hat hetet tölt el családjá­val együtt Hanván. A két költő több kirándulást tesz a környéken, de Mu­rány várát az éppen Gömörben dü­höngő kolera miatt nem látogathat­ják meg. Arany tehát sohasem látta Murányt. A következő utazásra 1862 nyarán kerül sor. Arany ezúttal Ma­dách Imre vendége. Három napot tölt el Madáchnál Alsósztregován, majd Szliácsra utazik. Az 1869-es év Arany karlsbádi (Kar­lovy Vary) utazásainak a kezdete. Ez időtől kedzve 1876-ig minden nyáron ellátogat a városba. Karlovy Varyban írja a Nőmhöz című töredékes költe­ményét is, majd kesernyés, humoros versecskéjét, melyben búcsút int a városnak (Búcsú a fürdőtől). Karls­bádi egykori szállását emléktábla je­löli. A város egyik kőpadján, ahol gyakran pihent, egy kétsoros magyar vers olvasható, melyet sokan neki tu­lajdonítanak. Arany költészete nem ismeretlen a cseh és a szlovák olvasóközönség előtt sem. Költeményéit a vele leg­inkább rokon lelkű költő, P. 0. Hviez­doslav, később E. B. Lukáö fordí­totta szlovák nyelvre. Művel cseh nyelven Frantiáek Brábek, J. Vrchllc- kjí, valamint L. Hradsk^ és K. Bed- náf tolmácsolásában jelentek meg. Vrchllcky nevéhez fűződik a Buda halála fordítása (1897). A Toldi szlo­vák fordítója Samo Bodick^. Pavel Bújnák nagyszabású monográ­fiát írt a költőről (19241), amelyben Arany munkásságát, valamint a szlo­vák irodalomban való fogadtatását, jelenlétét méltatja. Születésének szá­zadik évfordulója alkalmából Martin Rázus költeménnyel (szonettel) hó­dolt emlékének (Aranyovi). Aranyt a szlovák és a cseh köl­tők, írók is szerették, becsülték. GARAJ LAJOS „Este van, este van: klkt nyugalombal“ ry:..- --r r­í: '• V V* 't-: % /■ ■ Á \ \ ß s. \v . Arany János emlékezetére, ahogy azt a Népszabadság karikaturistája. Mészáros András látja. Változik a slágerlistánk. Mint ahogy arról már az előző számunkban is ír­tunk, több olvasónk javaslatára mellőz­zük a csoportos szavazatokat. Szavazni ettől a számunktól kizárólag a heten­ként közölt szavazólapokon lehet. Népszerűségi listánkat továbbra is há­rom kategóriában közöljük. A szavazó­lapon minden olvasónk feltüntethet egy hazai, egy magyarországi és egy kül­földi dalcímet és előadója nevét. A Zsák­bamacskába azok a szavazatok kerül­nek, amelyek beküldői mindhárom ka­tegóriában megnevezték kedvenc dalu­kat. A Slágerlista űj formájának beveze­tése mellett, olvasóink kérésére, rova­tunkat is fokozatosan bővítjük, ezért várjuk mindazok jelentkezését, akik tu­dósítani akarnak a különféle könnyűze­nei megmozdulásokról. A hivatásos elő­adókkal, együttesekkel foglalkozó cik­keken kívül szívesen fogadjuk a cseh­szlovákiai magyar amatőr együtteseket bemutató írásokat Is. Ezenkívül a jövő­ben is számítunk olvasóink ötleteire, javaslataira, mert azt szeretnénk, ha a Slágerlista című rovatunk valamennyi könnyűzenét kedvelő fiatal igényét ki­elégítené. A hazai lista: 1. Mlrosláv Zblrka: Biely kvet 2. Marika Gombltová: Plesefi na tlsíc a jednu noc 3. Olympic: Já 4. Módus: Zrkadlo rokov 5. Pavol Hammel: ZRPS 6. Hana Zagorová: Nápad 7. Gravis: Talán 8. Elán: Ja viem 9. Modus: Pozhasínané 10. Katapult: Milují severni nebe A magyarországi lista: 1. V'MOto-Rock: Jégszív 2. Hungária: Csau, Marina 3. Omega: Az arc 4. Skorpió: A vén koldus 5. Neoton Família: Sámson és Dellla 6. Komár László: Mama, táncolj velem rock and rollt 7. Kovács Kati — Zorán Sztevanovlty: Játssz még! 8. Soltész Rezső: Gpndolsz-e majd rám? 9. Edda: Kék sugár 10. Hungária: Isztambul 11. Dlnamtt: Tanulj meg sírni 22. P. Mobil: Moblllsmo 13. Kovács Kati: Mindig van valami baj veled A külföldi lista: 2. Sylvie Vartan: Megvolt a ritmusom 2. Barbra Streisand — Berry Gibb: Bű­nös 3. ACIDC: Országút a pokolba 4. Johann Rits: Aranylovas 5. Chilly: Titkos hazugságok 6. Boney M: Afrikai hold 7. Tlgh Fit: Az oroszlán alszik ma éjjel 8. Scorpions: Holiday 9. ACiDC: ök rockot járnak 10. Police: Roxana Zsákbamacska: Szuchár Béla tornaijai (Safárikovo), László Gabriella nyitrai (Nltra), Juhász Nándor párkányi (Stúrovo), Fodor Er­zsébet köbölkút! (Gbelce), Ördög Nán­dor gútal (Kolárovo) szavazóink a Ka­tapult együttes plakátját és kislemezét nyerték. Az olvasó kérdez: Nagy Amália dunaszerdahelyl (Dun. Stredaj olvasónk arra kíváncsi, hogy mi a surf. Ä' kifejezés egy sportszer neve, vagy lehet egy fényesre gyalult deszkadarab is. Ezenkívül a kaliforniai szórakoztató zene hangzását jelezték ezzel a kife­jezéssel. A surf és a popzene kapcsola­tát előre biztosította a megnövekedett szabad idő. Kulturált felhasználása a „jóléti társadalmak“, aggasztó gondja. aiSZAV^AZCLAP kiváltképp ott, ahol a társadalom egé­szének mozgása nem az egyén felsza­badítását segíti elő, hanem éppen az elnyomását, ahol a manipuláció arra irá­nyul, hogy a társadalom rendszerébe bekebelezze a személyiséget. A stílus képviselői mozgásvágyat, vi­talitást, nyugtalanságot fejeztek ki da­laikban. ök voltak az elsők, akik a ka­maszkor szépségéről énekeltek, s mind­ehhez még társították a kamaszálmok új szimbólumait is. A sebességőrületről kevesen énekeltek annyit, mint a Beach Éoys. Az együttes példája mutatja, hogy a siker éppoly súlyos gondot okozhat, mint a bukás. Az együttesnek csaknem minden tagja néhány esztendő múltán tévutakon járt már. Meghívták őket az első montereyl popfesztiválra. Szerep­lésüket az utolsó pillanatban lemond­ták, s ekkor a slágervilág hatalmas, jól szervezett mechanizmusa mintha kive­tette volna őket. Papp Sándor Előadó,dgyuttei A dal ciae HAZAI .................................................. ............................. M AGYARORSZÁGI.............................................................................. KÜ LFÖLDI.............................................. ................................ A bFJc^dÜ neve,ciae...........................................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents