Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-02 / 44. szám

HELYTÁLLNI A FELSŐBB OSZTÁLYBAN Ä vágal [Váhovce) sportegyesSlet ifjúsági labda­rúgócsapata az előző évfolyamban a galántal já­rás legjobbjának bizonyult, így az őszi Idénytől a kerületi I. B osztályban küzd a bajnoki pontokért. Másodszor Játszunk ebben az osztályban mondja Klácz Róbert, a csapat edzője. — Ez a csapat már hét éve együtt van, s először mint ta- nulókorúak verekedték fel magukat a kerületi baj­nokságba. Időközben azonban „kiöregedtek“, így tavaly kénytelenek voltak kilépni a bajnokságból, és a járási II. osztályban indulni Ifjúsági csapat­ként. Akkor a feljutást tűztük ki célul, amit sike­rült is elérnünk. Mi a szép siker titka? Elsősorban a lelkesedés, a megfelelő hozzáállás és fegyelem. E tekintetben felülmúlták ellenfeleiket. 'Az edzéseket 15—16 fiú látogatja. Az utasításokat és gyakorlatokat lelkiis­meretesen végrehajtják. Mit várnak az új Idénytől? A csapat két fiú kivételével együtt maradt — mondja az edző —, így jók a kilátásaink, hogy a felsőbb osztályban is helytállunk. Emellett ismét jó serdülőkorú csapatunk van, tehát az utánpótlás­sal sem lesz baj. Oláh Gyula T z évvel ezelőtt a müncheni olimpián a szovjet Valeri] Bor­zov győzelme százméteres tá- van szenzációnak számított. Hogy bebizonyítsa, ez a siker nem a véletlen műve volt, elhatározta: rajtol 200 méteren is. A helyzet drá- malsága abban nyilvánult meg, hogy egyáltalán nem készült Indulni ezen a távon, hiszen a legjobb eredmé­nye alapján 200 méteren abban az évadban csak a tizennyolcadik volt. A célegyenesbe érés előtt a ten­gerentúli atléták vezettek. Aztán mint­ha megtorpantak volna, s úgy tűnt, csak Borzov fut — olyan gyors volt a hajrában. Bátorságát és kitartását újabb aranyérem, újabb Eurőpa-csúcs koronázta. Valerij Borzov akkor 22 éves volt Sportpályafutása úgy kezdődött, mint más szovjet sportolóké, mond­hatjuk, tipikus eset: még Novaja Ka- hovkának, ennek a kis dél-ukrajnai városnak az iskolájában kedvelte meg az atlétikát. Rendkívüli képességeire hamar felfigyeltek, versenyeken vett részt Az iskolások össz-szövetségi spartakiádján (a Szovjetunió legtö­megesebb gyermekvetélkedöje, me­lyen az Iskolások milliői vesznek részt) Borzov bajnokságot nyert, s megismerkedett Valentyln Petrovszkij kijevi edzővel. Borzov és az edző elve pontos tu­dományos számításon alapult: először kidolgozták a futás modelljét, aztán megvalósították. Borzov készült a moszkvai olimpiá­ra is, de a régi sérülése kiújult. Még a bonyolult műtét sem segített, s 1979-ben a kiváló futó elköszönt a futópályától. De a sporttal nem szakított. Befe­jezte a megkezdett munkát, mely sportolói tapasztalatainak összegezé­se is. Megírta és megvédte disszertá­cióját a sprlnterek rajtjának paramé­tereiről. De nem maradt tanárként a testnevelési főiskolán, más munka vonzotta. Jelenleg Valerij Borzov az ukrajnai Komszomol KB titkára. • Lakásán beszélgetünk; a szoba ab­lakai a Dnyeperre néznek. Ez a szo­ba amolyan kisebb sportmúzeum: ser­legek,. érmék, ajándékok, emléktár­gyak. Igaz, itt láthatók Ljudmila Tu- riscsevának, a négyszeres olimpiai bajnok tornésznőnek a trófeái is. Ljud­mila — Borzov felesége — a Szov­jetunió válogatottjának edzője. Lá­nyuk, Tánya négyéves. Megkérdeztem Valerijtől, sportpá­lyafutásának melyik eseménye a leg­emlékezetesebb számára. Első győMlmera az 1969. évi athé­ni Európa-bajnokságon. Akkor érez­tem először, hogy bármilyen társa­ságban tudok futni, az ismeretlen ve- télytársak csak fokozzák bennem a győzni akarást. — Gyorsan sikerült-e Valerij Bor- zovnak beilleszkedni az új feladat­körbe, s mikor szűnt meg a sport élete tő tényezője lenni? — Nem is volt olyan nehéz. A szov­jet sportéletben az egykori „csilla­gok“ többsége valamilyen képesítést szerez, mire befejezi sportpályafutá­sát. Több tucat Ismert sportolót tud­nék felsorolni, akikből tudósok, taná­rok, edzők, mérnökök lettek. De miért választottam én végül is a Kom- szomolban végzett munkát? A spor­tot minden fiatal fiú és lány számá­ra szükségesnek tartom, hiszen egy egész életre megedzi az embert test­ben és jellemben. Munkám a Kom- szomolban nagy segítségemre van ab­ban, hogy még teljesebben felhasz­náljam tapasztalataimat és tekintélye­met annak érekében, hogy minél több fiatalt vonjunk be a különféle sport­körökbe. IGOR ZASZEDA HúCo akkor lumbia nem, Az 1986-as labdarúgó VB megren­dezésével megbízott Columbia számá­ra szinte elképzelhetetlen, hogy a FIFA most nyilvánosságra hozott fel­tételeinek maradéktalanul eleget te­hessen — ez a Bogotából érkezett leg­frissebb hírek lényege. A FIFA a Columbiai labdarúgó Szö­vetséghez futtatott okmányát ezekben a napokban egy magas rangú politi­kusokból és különböző társadalmi tisztséget viselő személyekből álló kü­lön bizottság tárgyalta. E bizottság élén maga a köztársasági elnök, Be- lisario Betancur áll. — Akik a FIFA nevében az 1986-os VB megrendezésének feltételeit írás­ba foglalták, elfeleftették, hogy Co­lumbiának — noha a labdarúgás nagy nemzetközi ünnepének megrendezése szerfölött megtisztelő feladat —, első­sorban polgárainak igen alacsony élet­színvonalának emelése, az egészség- ügyi szolgálat és a hiányos népokta­tás megfavításán kell fáradoznia — fegyezte meg a saftó képviselői előtt Nieto Bernal [maga is úfságíró), a szervező bizottság egyik tagfa. A FIFA a VB rendezőfétől az első forduló mérkőzéseire 12, legkevesebb 40 ezer nézőt befogadni képes sta­diont követel. A második fordulóba futott csapatok számára már hatvan-, a döntő és elődöntők biztosítására pe­dig nyolcvanezer férőhelyes stadionojc létesítését írfa elő a Havelange úr diktálta szövetség. Columbiában az az általános be­nyomás, hogy a Havelange-Neuberger „kettős“ pontosan ismeri Bogota lehe­tőségeit, és a VB megrendezésének feltételeit ezért szabta ilyen nehéz­nek, hogy ez a kis ország — tehetet­lenségében— lemondfon a rendezés fogáról, és így a FIFA fól kalkulált kényszerhelyzetében a mindig kész [és üzleti, politikai szempontból a FIFA számára fontos) Brazíliát ruház­hassa fel a „megmentő“ szerepével. Lapzárta után érkezett a hír, hogy Columbia lemondott az 1986-os labda­rúgó VB megrendezésérSli AZ EGÉSZ ORSZÁG ÜGYE KÉS AZOLIMPI „Sarajevo '84 • ugoszláviában határta­lanul szeretik a spor­tot. Erről a közelmúlt­ban, amikor az őszi verő- fényben Hvar szigetén vol­tam, személyesen is meg­győződhettem. Az embereket elsősorban a balsikerű spanyolországi szereplés foglalkoztatta. Le­váltották a szövetségi kapi­tányt, éppen napvilágra ke­rült egy könyv „A jugoszláv labdarúgás fekete oldala“ címmel, és a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat — amely afféle adóhivatalnak felel meg — vizsgálatot in­dított úgyszólván valameny- nyi egyesületben, amelynek során cifra dolgok derültek ki. Erre azonban lapunk va­lamelyik számában még visz- szatérek. Ezúttal egy másik jelen­séggel akarok foglalkozni, amely immár az egész or­szágot hatalmába kerítette. Mint Ismeretes, 1984-ben Szarajevóban és környékén rendezik a téli olimpiát. A világ legjobbjainak sereg szemléje még messze van de már az egész ország en nek a jegyében él. A kira katokat valósággal eláraszt ják a különféle olimpiai emblémákkal és kabalákkal díszített holmik: trikók, tás­kák, sapkák, használati cik­kek. Mindenki szívesen beszél az olimpiáról, a dalmátok amúgy is beszédes emberek. Látszik, hogy a nagy világ- verseny az egész ország ügye. A Szlobodna Dalmaci­ja sztarigradi fiókszerkesz­tőségében is egész csomó színes prospektussal halmoz­tak el, amelyekből szinte lelki szemeim elé vetíthet­tem a leendő olimpia szín­helyeit Epiil-szépül Szarajevó és környéke Bosznia-Hercegovina fővá­rosa, amely a XIV. téli olim­piai játékok házigazdája, egyetlen nagy építkezés. Ké­szülnek a játékok új létesít­ményei, tatarozzák a régie­ket. Új szállók nőnek ki a földből, egyszóval épül-szé- pül Szarajevó. A város központjában, a Marindvoron maholnap be­fejezik az Olimpik luxus­szálló építését, amelyben a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság tagjai, a nemzeti olim­piai bizottságok képviselői ; és a nemzetközi sportszö- : vétségek küldöttet laknak majd. A rádió és televízió i épülete mellett egy új szárny ! épül, amely a legkorszerűbb I elektronikai műszerekkel i lesz felszerelve, és lehetővé I teszi a közvetítést a világ i minden részébe. A Mojmllo nevű olimpiai falu közelé­ben épül a Dobrinja II. vá­rosrész, amelyben az újság­írókat helyezik el. A munká­latok a terveknek megfele­lően folynak. Idejében át lesznek adva a létesítmé­nyek rendeltetésüknek. A kosevői stadion szomszédjai Szarajevóban a kosevóí völgy újabban nemcsak az átalakított labdarúgóstadion­nal büszkélkedhet, hanem a befejezés előtt álló Zetra jégcsarnokkal és a szintén tő- szomszédságban levő gyors- korcsolyázó pályával is. 1984. február 8-án a ko- sevói stadionban lesz a XIV. téli olimpiai játékok meg­nyitó ünnepsége. Mellette épült tel a csillogó réztete­jű új jégcsarnok, amelyben a műkorcsolyázók és a jég­korongtorna résztvevői har­colnak majd az érmekért. A csarnok nyolcezer nézőt fo­gad be. Egy évvel ezelőtt ez a 15 ezer négyzetméter­nyi terület még bozóttal be­nőtt mezőség volt. Az idén decemberben már fogadja az első sportolókat. Itt tartják meg az ifjúsági műkorcso­lyázó-világbajnokságot. Közvetlenül a csarnok mel­lett épül a gyorskorcsolyázó pálya, amelynek hosszúsága 400 méter lesz. A pálya há­rom 4 méter szélességű sáv­ból tevődik össze, a belső sugara 25 méter. A munká­latok a tervezett ütemnél gyorsabban folynak, így ezen a télen már itt is megren­dezhetik az első versenye­ke. A pálya környékét a le­hető legracionállsabbah ki­használták. A körén belül hat teniszpálya lesz, alattuk pedig raktárhelyiségek, ame­lyeknek a bérbe adásával fedezik majd a pálya fenn­tartásának költségeit az olim­pia után. A Bjelasnica rákerül 8 világ sítérképére A Bjelasnica hegység sí­pályái már a télen kikerül­nek az Ismeretlenség homá­lyából. Januárban az alpesi világkupa keretében itt bo­nyolítják le az egyik lesikló futamot A két év múlva sorra ke­rülő olimpia sikeres lebo­nyolítása érdekében három évvel ezelőtt kezdték el épí­teni a Bjelasnicáu a pályá­kat, amelyek azóta el is ké­szültek, és a Nemzetközi Sí- szövetség technikai bizottsá­ga már hitelesítette is őket. Elkészültek és üzemelnek a síliftek, és végéhez közele­dik a rajtházikö építöee, amely 2076 méteres tenger- szint feletti magasságban van. A lejtő lábánál, vagyis a célnál kisebb sajtóközpont épül a legkorszerűbb tech­nikával felszerelve. A szer­vezők gondtalanok, már ami a havat illeti, mert a Bje- lasnicán decembertől máju­sig lehet síelni. A cél kör­nyékén, a Babin dóiban több kisebb szálló és panzió épül. A szakértők véleménye sze­rint a teljesen kiépített Bje­lasnica nemzetközi hírű téli sportközponttá válik az olim­pia után. Vucsko, a kabala-baba A szervező bizottság be­mutatta már az újságírók­nak az olimpia piktogram- jait és kabalababáját, Vucs- kot. Mellékelt ábránkon a piktogramok mellett láthat­juk a kabalababát különbö­ző sportágakban. Jugoszláviában azt mond­ják, hogy az előkészületek­nek ebben a szakaszában még egyetlen olimpiai szín­hely sem állt ilyen jól — I egyes sportágakban akár ' holnap is elkezdődhetnének I a játékok, s a télen meg 1# I tartják a főpróbákat. Bosz- ! nia-Hercegovina fővárosa és 1 környéke több Európa-baj- nokság és nemzetközi ver­seny színhelye lesz. FALA6VI LAjOS

Next

/
Thumbnails
Contents