Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-02 / 44. szám
2 AZ AURORA ÁGYÜLÖVÉSÉVEL ÜJ KORSZAK KEZDŐDÖTT Világrengető napok krónikája John Reed amerikai újságíró Tíz nap, amely megrengette a világot című könyve bevonult a történelembe. A szerző a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első tíz napját, tíz nap politikai csatáját, hősi harcát sűrítette könyvbe, amelyet Lenin a „világ munkásainak“ ajánlott. John Reed egy évvel a forradalom kirobbanása után világosan látta, milyen korszakalkotó események történtek Pétervárott 1917 októberében (a régi orosz naptár szerint ma november első napjaira esne — a szerrkiririfitirkirieiriricirir ző meg].). „Még ma Is, egy esztendővel a szovjet kormány megalakulása után divat a bolsevik felkelésről úgy beszélni, mint holmi kalandról.“ Kaland volt valóban, mégpedig az emberiség legcsodálatosabb kalandja, amikor a bolsevikok a dolgozó tömegek élén benyp- multak a történelembe, a tömegek nagy és egyszerű vágyaira alapozva mindent. Nyomban mozgásba hozták azt a gépezetet, amelynek segítségével a nagybirtokokat felosztották a parasztok között. Az üzemi bizottságok és a szakszervezetek hozzáláttak az ipar munkásellenőrzésének megszervezéséhez. Minden faluban, városban, körzetben és kerületben működtek a munkás-, katona- és parasztküldtöttek szovjetjei, amelyek készen álltak a helyt közigazgatás munkájának ellátására.“ Az amerikai újságíró könyvének címe találó, de egyben pontatlan is, mert valójában ez a történelmi jelentőségű tíz nap nemcsak megrengette, össze is döntötte és megváltoztatta a régi világot. A cári Oroszország helyén olyan világot épített fel, amelyre csak a legmerészebb álmodozók gondoltak: a kizsákmányolás, osztály nélküli társadalmat, a szocializmus világát. Azt a világot, amelyben nincsenek elnyomók és elnyomottak, amelyben mindenki szabadon élhet és dolgozhat, amelyben kitárulnak a művelődés kapui minden réteg előtt. Azt a világot, amelyben a művelődés, a tudomány és kultúra a népet szolgálja. Azt a világot, amelyet a nép sajátjának' tud, s megvédelmez minden támadó ellen. Azt a világot, amely nemcsak magát védelmezte meg, hanem Október szelleméhez^ híven, s Internacionalista kötelességét teljesítve segítséget nyújtott, a felszabadulást hozta más népeknek is. Azt a világot. amely szocialista világrend szerré vált, amelyet ma már nem százmilliók, hanem mii liárdok, az emberiség nagyobbik fele tekint követendő példájának. Fogalmazásában tévedett John Reed akkor is, amikor mindössze tíz világrengető napról beszélt. A forradalom előkészítése és győzelemre juttatása valójában sokkal hosszabb időt vett Igénybe. A bolsevik párt Lenin vezetésével már hónapok, sőt évek során át készült a nagy, döntő csatára, bár való igaz, hogy a hatalom kérdése talán a könyvben említett tíz világrengető napon dőlt el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat mindenesetre sokkal szélesebb összefüggéseiben kell látni, és ehhez segít majd talán most induló cikksorozatunk Oroszországban a februári forradalom győzelme óta eltelt hónapokban egyre feszültebbé vált a helyzet, a tömegek elégedetlensége nőt- tön nőtt, a hatalom kizárólagos birtoklásáért folyt a harc. A burzsoázia még titkon azt remélte, hogy sikerül megvédenie hatalmát a szovjetekkel és a bolsevikokkal szemben. Katonai államcsínytől sem riadt visz- sza, amelyet azonban levertek. A tömegek akaratát a júniusi tüntetések mutatták meg. Június 18-án Pétervárott' mintegy félmillió ember vonult az utcára. A „Minden hatalmat a szovjeteknek!“, „Le a háborúvall“ jelszavak messze túlharsogták az eszer és mensevik Jelszavakat. A tüntetés óriási méretei — hasonlóak zajlottak le Moszkvában, Kijevben, Harkovban, Voronyezsben és még számos városban — és a bolsevikok túlsúlya azt mutatta, hogy a proletariátus és a helyőrség katonái a bolsevikok mellett állnak, s hogy a tömegek nemcsak az Ideiglenes Kormányban nem bíznak többé, hanem a burzsoáziával való megegyezés eszer-mensevik politikájában sem. Oroszország népe a forradalom küszöbén állt. A bolsevik párt központi bizottsága hozzáfogott a felkelés előkészítéséhez, s egyúttal határozatot hozott, hogy a finnországi kényszerű emigrációban élő Lenin térjen vissza Pétervárra, hogy kezébe vegye a felkelés közvetlen Irányítását. Lenin tehát megérkezett a forradalom fővárosába, s már a következő napon papírra vetgtte „Egy kívülálló tanácsai“ című írását, amelyben ismét és nyomatékosan hangsúlyozta az előkészítő munka fontosságát és Marxra emlékeztetve kérte: „művészi tökéllyel“ irányítsák .a felkelést. Falágyi Lajos-Sy ..........’S • A pétervárl munkások „menet közben“ tanulták meg a fegyverforgatást, és vitték győzelemre a forradalmat. Korabeli felvétel S zeptember elsején Vág- sellyén (Sala) jártam, s úgy adódott, hogy betértem a Duslo nemzeti vállalat szaktanintézetébe is. Jártam már korábban ebben az Iskolában, de sohasem tűnt fel, hogy milyen hatalmas. Most viszont meggyőződhettem arról is, hogy milyen nagy az érdeklődés néhány ágazata iránt. Alig tudtam néhány szót váltani Ján GaäSo mérnökkel, az iskola igazgatójával, mert szinte percenként jött valaki, főleg szülők, akik vagy kifogást emeltek azért, hogy csemetéjüket nem vették fel, vagy érdeklődni akartak, hogy melyik ágazaton akadna még esetleg hely gyermekük számára. Szó, ami szó, meglepett ez a nagy érdeklődés, mert az utóbbi években mást sem hallani, mint hogy senki sem akar szakmát tanulni, s ha mégis, akkor csak menő szakmát. Meg Is említettem ezt az iskola igazgatójának, hogy szívesen visszajönnék egy alkalmasabb időben elbeszélgetni az Iskola sikereiről. Azt mondta, reklámra nincs szükségük, mégis azzal váltunk el, bármikor jöhetek. Éltem a lehetőséggel, s a napokban újra ellátogattam az Iskolába, amely főleg a Duslo nemzeti vállalat részére képez szakmunkásokat. Az Iskolában elsajátítható szakmák többsége vegyészeti Irányzatú, de néhány más, keresett szakmára is készítenek fel fiatalokat. A vállalatnak szüksége van nagyobb számban technikusokra, villanyszerelőkre, fém- megmunkálókra és karbantartókra is. Ebben az évben kétszázhúsz elsőst vettek fel a különböző szakokra, ebből százhúszat a vegyész-operátor szakra, amely jelenleg a legnépszerűbb irányzata a szaktanintézetnek. A- tanulmányi idő négy év, és érettségivel végződik. Van még egy négyéves, érettségivel végződő irányzata Is az Isa szakintézetben nemcsak jelszó, hanem a gyakorlatban is lépten-nyomon érvényre juttatják. Az iskola sportlétesítményei egy percre sem konganak az ürességtől, sőt még sportcsarnoka és fedett uszodája is van. A testnevelés szerves része az oktatásnak ebben a szaktanintézetben. Néhány évvel ezelőtt — de néhány szaktanintézetben még napjainkban is — a KOIISZÍRU SZAKiNKASKfPZÍS kólának, amelyen az automatikus rendszerek kezelését tanulják meg a jövendő műszerészek, de erre az idén csupán egy osztálynyi fiatalt vehettek fel, mert az iskolának a vállalat igényeihez kell igazodnia. Amikor az oktatáshoz szükséges feltéteiekrői érdek- iődtem az Iskola igazgatójától, nem titkolt büszkeséggel sorolta fel, hogy mi mindennel rendelkeznek. Az iskola minden igényt kielégítően korszerű. Tökéletes munkát végezhetnek elméleti és szakmai-gyakorlati nevelésben egyaránt. De az iskola vezetősége ennél többet akar. Az iskola — rangjához méltón — sokoldalúan képzett és müveit fiatalokat akar nevelni, mert ma már a vegyészet színvonala, a vegyipari termelés bonyolultsága ezt messzemenően megköveteli. Az „ép testben ép lélek“ mondás ebben pedagógusok és a nevelők képesítése jóval a kívánt szint alatt volt. A Duslo n. v. szaktanintézetében ezt a kérdést is megoldották. Az elméleti oktatást végző tanárok több mint kilencven százalékának középiskolai oktatásra jogosító végzettsége van. A szakoktatók is legalább középiskolai végzettséggel rendelkeznek, s emellett kétéves pedagógiai továbbképzésen is át kellett esniük. Mindez a diákotthon nevelőiről is elmondható. Négy évvel ezelőtt kezdődött ebben a középfokú szaktanintézetben az érettségivel végződő oktatási forma. Az első növendékek már el is hagyták az iskola padjait. Sokat vitatott oktatási forma volt ez nem is olyan régen, de Vágsellyén ma már senki sem kételkedik előnyeiben. Alapos felmérések igazolják, hogy az érettségivel záruló szakokon végzett diákok tudásszihtje sokkal magasabb, mint a három plusz kétéves tagozaton végzősöké. Persze ebben az esetben is az egyik legkifejezőbb értékmérő az érvényesülési lehetőség. A vállalatban nagy szükség van a középkáderekre. Az érettségizett pályakezdőket megfelelő beosztásba sorolják,,bérkategóriájuk Is legalább egy osztállyal magasabb, mint azoknak, akik érettségi bizonyítvány nélkül' fejezik be az iskolát. Az iskola igazgatóságának nem okoz gondot az előírt létszám biztosítása. A négyéves tagozatra többszörös a túljelentkezés, tehát lenne miből válogatniuk, még sincs minden a legnagyobb rendben. Az alapiskolából ugyanis a jobb eredménnyel kikerülő diákok szinte vala- hányan vagy gimnáziumban, vagy szakközépiskolában szeretnének továbbtanulni. Itt pedig közismerten minden évben túljelentkezés van, s így sok kitűnő tanuló helyszűke miatt elesik a továbbtanulási lehetőségtől. — Sajnos a sikertelen felvételi kísérlet után már mi sem tudjuk felvenni őket, mert a négyéves tagozatra nálunk is akkor van a felvételi vizsga, amikor a középiskolákban. S bár gyengébb tanulók jelentkeznek hozzánk az érettségivel záruló tagozatra, betöltődik a létszám. Biztos vagyok benne, hogy helyesebb propagálással változtatni lehetne ezen — mondotta az iskola igazgatója. KAMOCSAI IMRE Jubiláló nyomda Komáromban a napokban emlékeztek meg az első nyomda megalapításának 420. évfordulójáról. Az első komáromi „nyomtató műhelyt“ Huszár Gál reformátor lelkész alapította. Huszár Gál, akit korában csak Gál papnak neveztek, érdekes alakja a magyar egyháztörténetnek és nyomdaiparnak. Lelkész volt Magyaróváron, amikor Hoffhalter Rafael bécsi nyomdásztól megtanulta a könyvnyomtatás mesterségét, és maga Is nyomdát rendezett be. A klérus azonban nem jó szemmel nézte nyomdász- és irodalmi próbálkozásait, és a szentszék elé idézte. A kegyvesztett lelkészt ezután a kassal városi tanács hívta meg, de az egri püspök szintén neheztelt rá haladó gondolkodása miatt, és megkísérelte elraboltatnl, hogy példásan megbüntesse. Hálás hívei, az egyszerű' emberek azonban megakadályozták elhurcoltatását, és Debrecenbe menekítették. Itt is nyomdát létesített, és nagy köztiszteletnek örvendett. 1562-ben került Komáromba, ahol azonnal nyomtató műhelyt nyitott. Erről az évfordulóról emlékeztek meg a mai komáromi nyomdászok. Hányatott életű elődjüknek azonban Komáromból is menekülnie kellett. Élete végén Nagyszombatban (Trnava), majd Komjátlban (Komjatice) telepedett le, s itt is foglalkozott könyv- nyomtatással és irodalommal. Nagy szolgálatot tett a magyar irodalomnak, mert a saját művein kívül másokéit is kiadta. Többek között megkezdte Bornemisza Péter ötkötetes prédikációs- könyvének, a Postlllának a nyomtatását. Komáromban távozása után is virágzott a nyomdaipar. Egy évszázaddal később Töltési István öregbítette az ipar jó hírnevét. Kalendáriumai egész Magyarországon és Erdélyben keresettek és népszerűek voltak. 1849 januárjában megjelent Komáromban pz első.napilap, a Komáromi Értesítő. Munkásmozgalmunkban is előkelő helye van a Munkás Lapnak, amely 1919-től jelent meg a városban hetente egyszer. Érdekessége, hogy a lap készítésében részt vett a város forradalmár szülötte, a CSKP érdemes tagja és későbbi mártírja, Steiner Gábor. A hetilap felirata már a proletariátus jelszavát hirdette: „Világ proletárjai egyesüljetek!" A komáromi nyomda ma a Nyugat-szlovákiai Nyomdák egyik üzeme. Itt készül az Irodalmi Szemle, a Duna című járási újság és a Madách könyvkiadó némely kötete. (palágyi) VÄ11AIT1JK, TEUESlTJtK úgyszólván az év elejétől tart a SZISZ-alapszervezetek felajánlási mozgalma a SZISZ III, kongresszusa, a NOSZF 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére a kelet-szlovákiai kerületben. A mozgalomba 4981 alapszervezet kapcsolódott be, az egyéni kötelezettségvállalások száma közel 150 ezer. Ezenkívül 3527 ifjúsági munkacsoport is benevezett a versengésbe. A felajánlások zöme a tervfeladatok túlteljesítésére, az ezportfeladatok teljesítésére, az energia- és anyagtakarékosságra, valamint a haladó munkamódszerek alkalmazására Irányul. A SZISZ III. kongresszusán Járt 129 tagú kerületi küldöttség már arról számolhatott be, hogy a fiatalok felajánlási mozgalma addig 26 millió korona hasznot hajtott a népgazdaságnak, és a fokozott erőfeszítés azóta is tovább tart. A legjobbak között említhető Jozet Sko- rica kollektívája a lub.eniki Szlovák Magnezit tizemből, Jozef Krivjansk^ munkacsoportja a Kelet-szlovákiai Vasműből vagy Szittyái Gábor brigádja a Somodi (Drieno- vec) Efsz-ből. Az egész kerületben Ismertté vált immár Darina Beüovának, a Vranov nad Topfou-i kötöttárugyár SZISZ- alapszervezete elnökének a neve. A gyapotfonógépen dolgozó lány minden hónapban magasan túlteljesíti a normát. Júliusban például 118, augusztusban 122,3 százalékra, szeptemberben pedig 117,5 százalékra teljesítette a havi tervet. Ez azt jelenti, hogy a tervezett havi 686 kötött felsőrész helyett mindig nyolcszáz körül készít. A SZISZ III. kongresszusának második napján az ű kezdeményezésére a gyár fiatal dolgozói külön- műszakot vállaltak, amely során 1500 kötött felsőrészt készítetek el. Érdekes kezdeményezés Indult a nagymihályi (Micha- lovce) IV. számú alapfokú iskola pionírcsapatától. Elhatározták, hogy a csapát minden egyes tagja súlyban legalább annyi papírt gyűjt össze, amennyit a tulajdonában levő tankönyvek és füzetek nyomnak. így akarják legalább részben pótolni azt, amit a társadalom a könyvek és füzetek előállítására fordított. A járásban egyébként nagyon jól folyik a másodlagos felhasználásra alkalmas hulladék gyűjtése. A pionírok idősebb társaikkal együtt a SZISZ III. kongresszusáig 350 tonna ócskavasat, 15 tonna színes fémet, 1300 tonna papírt, 15 tonna üveget, 12 tonna textilt és 30 tonna gyógynövényt gyűjtöttek össze. P. Zs. REPÜLÖGÉP-MEGÖRZÖ Amikor a végeláthatatlan kaktuszokkal és Itt-ott bokrokkal tarkított arizönai pusztaságban utazik az ember, egyszer csak — nem kis meglepetésére — repülőgép- parkolót pillant meg: az Evergreen Légiközlekedési Központot. Igen sokan, a Boeing, a British Airways, az Air France, a Freddy Lacker, a ftilöp-szgeti légitársaság és mások a gazdasági nehézségek és a drága üzemanyag miatt kénytelenek csökkenteni járataik számát, s gépeiket ideküldik. Miért éppen ide? Azért, mert itt a levegő száraz és tiszta, s a korrózió megelőzésének ez az előfeltétele. A londoni ködben, a nedves párizsi levegőn a repülőgépek hamar tönkremennének. Így viszont védve vannak mindaddig, míg a helyzet — a társaságok nagyon remélik — Jobbra nem fordul. Különben a parkolási díj sem drága: havonta 260 dollár. HANGMÜZEUM A londoni Hanggyűjtő Intézetben hangmúzeum is mű ködik. Nem kevesebb, mint 30 000 hangdokumentumot őriznek itt, melyek közt megtalálható a föld összes madarának és állatának a hangja, a leghíresebb emberek beszédei stb. A legrégibb feljegyzett hang a zeneszerző Brahmsé egy múlt - században készült felvételen. AUTÖZÄS RAK MÓDRA Tizenötezer kilométert és 81 métert autózott hátrafelé az olasz Domenico Vízzáró és Dante Bulzzonl, s így bekerültek a Guinness-féle Rekordok könyvébe. Az eddigi rekordot az amerikai Charles Kreyton és fames Harpeas tartották, akik 1930-ban New Yorktól Los Angelesig hátrafelé vezetve 11 500 kilométert tettek meg.
