Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-26 / 43. szám
2 NAPONTA 30 KILOMÉTER Télen meggyorsul A Sznvjetuniót Nyugat-Eu> röpával összekötő gázvezetékből szeptemberben 300 kilométeres új szakasz készült el, és a munkálatok az előző bönapokhoz kénest meg.60 ÉVES A. rsaOVJETÜNIÓl A vezeték nyugat-szibériai részén az építők most várják a hideg idő beköszöntését, mert a fagyok lehetővé teszik a munkálatok megkezdését 15 mocsaras, ezért nyáron hozzáférhetetlen körzetben. A vezetéket a téli időszakban építik majd a leggyorsabban, amikor naponta mintegy 30 kilométeres szakasz készül el. A szovjet sajtó egyébként a közelmúltban hozta nyilvánosságra, hogy az év végéig az összesen 4450 kilo- - méteres hosszúságú szibériai—nyugat-európai gázvezetékből 2000 kilométeres szakaszt építenek meg. gyorsultak. A munka nagyja jeledleg az enrópai ~ szakaszon, a Volga és a határvidék között folyik, a nagy folyók, a Don és a Dnyeper átszelésével. Az űrkorszak negyedszázada Az emberiség több évezredes álmának beteljesülését jelentette, amikor. 1957. október 4-én felhangzottak a Föld első mesterséges holdjának rádiójelei. De talán még az első szputnyikot megalkotó szovjet szakemberek közül is kevesen hitték, hogy negyedszázad alatt ilyen óriási fejlődésen megy át az űrkutatás, megvalósul az űreszközök sorozatgyártásé és a kozmodromok csaknem olyan feszes menetrend szerint fognak működni, mint a repülök. r 1981 végéig a Szovjetunióban több mint 2500 mesterséges holdat bocsátottak Föld körüli pályára, és 130- nál több űrállomás Indult el bolygóközi útjára. Csupán a Kozmosz-típusú műholdak száma elérte már az 1411-et. Az űrkutatások köre ma már átfogja az egész naprendszert. Az automatikus bolygóközi szondák eljutottak a naprendszer legtöbb bolygójának közvetlen közelébe, és mérési adatokat, fényképfelvételeket továbbítottak róluk. A szovjet Vénusz-űrállomások elérték az esthajnal csillag felszínét, és színes felvételeket készítettek róla. Bármilyen értékesek is azonban a kozmikus térről, más égitestekről szerzett Információk, az űrkutatás legnagyobb haszna eddig az volt, hallatlanul megnövelte a Földről szerzett tudományos Ismereteket. Az űrtechnika, különösen a szovjet űrtechnika, mindinkább kezd közvetlen termelőerővé válni. Üj tudományágak születtek, amelyek specialistái a lehetőségek birtokában kutatják bolygóinkat. A földi hírközl'és, a rádiós és televíziós műsorok szórása, a kontinensek közötti megbízható távközlési kapcsolat is elképzelhetetlen ma már a különböző típusú műholdak nélkül. Alig több mint huszonegy év telt el azóta, hogy Jurlj Gagarin 1961. április 12-én, 108 perc alatt egyszer megkerülte a Földet Vosztok-1 űrhajóján, ma mér elérhető közelségbe került a váltott legénységgel, hosszú időn át működő Föld körüli tudományos laboratóriumok létrehozása. Gagarin óta több mint száz űrhajós járt már a világűrben, köztük 52 szovjet. A szovjet és az amerikai űrhajósokon kívül eljutottak a kozmoszba valamennyi szocialista ország és Franciaország űrhajósai is. A 108 percről már 185 napra nőtt az emberi űrutazás Időtartama, sőt Valerij Rjumln, a rekordidejű űrrepülés egyik résztvevője eddig már összesen több mint egy évet tartózkodott a világűrben. 1971-ben került sor az első Szaljut űrállomás felbocsátására, s ezzel megkezdődött a hosszantartó űrrepülések korszaka. (lu) NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS DIÁKKONFERENCIA BRATISLAVÁBAN NEM VAKÁCIÓZTAK Nyáron sem szünetelt a SZISZ nagyráskal (Veiké RaSkOv- ce) alapszervezetének munkája. A szomszédos abaral (Oborin) szövetkezet földjein dolgoztak társadalmi munkában. Egész nyáron gondozták a község parkját. Néhányszor esti szalonnasütést szerveztek a Labore partján, ahol mindenki J61 érezte magát. Jelenleg egy esztrádmüsort tanulnak. Sváb Katalin • Ha azt mondom ősz, mi jut az eszedbe? — ősz: megkezdődik a tanítás, sok örömmel és gonddal, és megint sor kerül a nemzetközi tudományos diák- konferenciára — mondja Tóth Ildikó, a bratlsla- vai Közgazdasági Főiskola hallgatója. — A diákkonferencia sajtóközpontjában dolgozom már harmadik éve. • Mit jelent e sajtóközpont tagjának lenni? — A konferencia előtt és után sajtótájékoztatót rendezünk, amelyen az újságírók megismerkedhetnek a találkozó céljával, problémáival és eredményeivel. A verseny alatt tudósításokban tájékoztatjuk az érdeklődőket. Nagyon érdekes munka ez, sok emberrel kerülünk ilyenkor kapcsolatba. Mire a verseny véget ér, bizony kicsit fáradtak is vagyunk, hiszen több mint egy hétig naponta késő estig vagyunk „szolgálatban“. 9 Nemzetközi tudományos diákkonferencia, milyen esemény ez? — A nemzetközi tudományos diákkonferencia a fiatal közgazdászok vetélkedője. A diákkonferencián a szocialista országok egyetemis-, tái, főiskolásai vesznek részt, akik országos versenyeken már kitűnő eredményeket értek el. Négy szakterületen versenyeznek: politikai gazdaságtan és a népgazdaság irányítása, a matematikai módszerek és a számítástechnika alkalmazása az irányításában, a bel- és külkereskedelem, valamint a termelő ágazatok gazdasága és irányítása. SzakdolgozatukA társadaloni haszaára A tudományos munka tökéletesítésével a nép- gazdasági források racionális kihasználásáért jelszó jegyében az idén immár tlzenharmadszor rendezték meg a bratislavaí Közgazdasági Főiskolán a nemzetközi tudományos diákkonferenciát. Hét ország 31 főiskolájának mintegy 160 hallgatója hozta el a különböző gazdasági témakörből merítő munkáját, hogy nemes versengésben megvédje. A benyújtott munkák úgyszólván kivétel nélkül gyakorlati kérdések megoldásával foglalkoztak magas tudományos és szakmai szinten. ról a bizottság előtt orosz nyelven kell beszélniük. • Mely országok vettek részt a találkozón? — Az idei nemzetközi diákkonferenciára hét ország: Magyarország, a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Kuba, Bulgária -és hazánk küldte el képviselőit. Közülük kértem meg néhányat, mondják el, mivel foglalkoztak munkájukban, s hogyan látják a diákkonferenciát a versenyző szemével. • A kollektív jutalmazás elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozom. Szakdolgozatomban elemzem az elosztási folyamatot a szocializmusban — mondja Jozef Srámek, a bratislavaí Köz- gazdasági Főiskola diákja. — A politikai gazdaságtan és a népgazdaság irányítása szekcióban versenyeztem. Színvonalas vetélkedő volt, sok tapasztalatot szereztem. — Mi a vállalati teljesítmény élőmunka és eszközráfordítások hatékonysága alapján való megítélésével foglalkozunk — mondja Balogh Irén és Lukács János, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem diákjai. — Munkánkat a Csepel Vasművekkel együttműködve készítettük. Vizsgáltuk a hatékonyság növelésének lehetőségeit ebben a gyárban. Kerestük a megoldást árra, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a magyar termékeket a világpiacon. # Voltak-e valamilyen nehézségeitek a felkészülésben? — A szakirodalom beszerzésével nem voltak gondjaink. A Csepel Vasmüvekkel szerződéses kapcsolata van egyetemünknek és megfelelő szakirodalmat bocsátottak rendelkezésünkre. Talán a nyelvi nehézségeket említhetném meg. A szak- dólgozatot orosz nyelven kellett megvédenünk s ez okozott egy kis nehézséget. 9 A verseny szervezésével elégedettek vagytok? — Igen. Kitűnően van megszervezve minden, az elszállásolással is nagyon meg vagyunk elégedve. Gazdag programot is szerveztek számunkra. Megismerkedtünk Bratislava nevezetességeivel és tapasztalatcserén voltunk a főiskola SZISZ-tagjalval. Ügy láttuk, nagy ai érdeklődés a munkánk iránt. A vetélkedőn sok kérdést kaptunk a bíráló bizottság tagjaitól és a diákoktól is. • Milyen eredménnyel végeztetek? — A főiskola rektorának a díját kaptuk. — Én a Szovjetunióból jöttem — mutatkozik be Nyl- kolaj Volovios. — A munkaerőforrások időszerű kérdéseivel foglalkozom. Figyelmemet Szibéria mezőgazdaságára összpontosítottam, a- melyre a munkaerőhiány a jellemző. A munkaerőhiány kiküszöbölésének szenlpont- jából nagy szerepe van a gépesítésnek és az automatizálásnak, a szakképzett dolgozók nevelésének. Ahhoz, hogy a szakdolgozatot megírhassam, nagy mennyiségű szakirodalmat kellett áttanulmányoznom. De megérte a fáradságot, födíjat kaptam. • Mit adott neked ez a verseny? — Sok barátot és még több tapasztalatot. • További terveid? — Az egyetemet sikeresen elvégezni, és a követkéző országos diákkonferencián olyan eredményt elérni, hogy ismét eljöhessek Bre- tislavába a nemzetközi tudományos diákkonferenciára. KOVÁCS EDIT SZÜKSÉG VAN rajuk Teljesen megszokott jelenség, hogy nyáron a szQnldfi alatt szinte minden üzemben, az Iparban és a mezőgazdaságban egyaránt találkozni fiatalokkal. Jó ez mindenkinek. A tla- talpk egy kis, Jövedelemre tesznek szert, belekóstolnak, mint mondani szokás az életbe, az üzemek meg ha nem is teljes értékű, mégis elegendő létszámú munkaerőhöz Jutnak a szabadságok idejére. Már ősz van. A középiskolások újra az iskolák padjait koptatják, s lassan már a nyár emlékei Is megfakulnak az egyre szaporodó tanulási gondok miatt. Pedig ezekben a napokban Is nagy szükség lenne a segítségükre, főleg a konzervgyárak, a zöldség- és gyümölcsfeldolgoző üzemek örülnének az Idénymunkásoknak. Mivel a középiskolásokkal már nem számolhatnak, így csak a főiskolásoktól, egyetemistáktól várhatnak segítséget. Az érsekújvárl (Nővé Zámky) konzervgyárban Száraz Magdával, a személyzeti osztály dolgozójával beszélgettem az Idén felmerült problémákról. — Az Idénymunkások biztosítását lényegében már tavasz- szal megkezdjük. Ez általában úgy történik, hogy a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságáról kapunk egy ajánlást, melyben pontosan feltüntetik, melyik főiskola vagy egyetem hány fiatalt tud küldeni a csúcsmunkák Idejére. Ml aztán meglátogatjuk a főiskolákat, egyetemeket, s ott a SZISZ-szerve- zet vezetőivel egyeztetjük a létszámot, megbeszéljük ez Időpontokat, úgy Is mondhatnám, szerződést kötünk velük. — Mindig tudnak elegendő Idénymunkást toborozni? — Igyekszünk egymás érdekeit figyelembe venni, mégis elég gyakran előfordul, hogy kevesebb főiskolás jelenik meg a megbeszélt Időre, mint amennyire szükségünk lenne. Az Idén augusztusban majdnem száz fiatallal kevesebb érkezett, mint amennyivel számítottunk, s ez olyan nagy létszámkiesés, hogy veszélyben forgott termelésünk folyamatossága. Gyorsan táviratoztunk az egyetemre, de bizony elég sok Idő kellett ahhoz, amfg új fiatalokat tudtak küldeni. Ebben a helyzetben nem maradt más hátra, mint az, hogy az üzem admlnlsztráclös dolgozöl egy Időre felcseréljék az frö- asztalt a gépsorokkal. — Okultak az esetből? Őszre már Jobban megszervezték a társadalmi fmnikát? — Szeptembertől sokkar Jobb volt a helyzet. Mindig volt elég segítőkész ember a gyárunkban. Ha a nyári aktivitásra kidolgozott ütemtervhez Is olyan pontosan tartották volna magukat a főiskolák és egyetemek, mint ahogy az őszihez, sokkal kevesebb gondunk lett volna. Remélem, október végéig már nem Is fordulnak elő semmilyen problémák. Azon a héten, amikor a konzervgyárban jártam, 230 főiskolás segített az Idén bőségesen termett zöldség és gyümölcs feldolgozásában, tartósításában. Közülük néhánnyal el is beszélgettem. Megtudtam tőlük, hogy elégedettek a munkával. Legtöbbjük néhány nap alatt szinté tökéletesen „beletanult“ a szakmába. A legbonyolultabb gépek mellé Is oda lehetett őket állftanl, felnőtt emberhez Illő komolysággal végezték a rájuk bízott feladatokat. Cigány Gyula a zöldségfeldolgozó részleg művezetője Is csak dicsérte a többnyire lányokból álló csöpo’rtot. Elégedett volt velük, de azért megjegyezte: — Sajnos, akadnak köztük olyanok Is, akikről nem nehéz megállapítani, hogy kissé furcsa elképzeléseik vannak a kétkezi munkáról. De azért néhány nap'alatt ók Is belejönnek, s társaik szorgalmas munkája láttán általában az ö nézeteik Is megváltoznak. Ml megértők vagyunk velük szemben, hiszen ennek a társadalmi munkának nevelő célja Is van. K. I. KÉKIN6ESEK ZÖLDBEN Gyakran hallani a falusi, de más ifjúsági alapszervezetekben Is az érvelést: azért esett most vissza egy kissé a tevékenységük, mert az elnök bevonult katonának. Tény, hogy egy Jó szervező egykönnyen nem pótolható, de az élet már Ilyen, a fiúknak előbb vagy utóbb át kell esniük a katonai szolgálaton. A szervezeti munka azonban az 6 számukra nem szakad meg ezzel, hiszen talán éppen a katonai alakulatoknál vannak a legjobb feltételek a szervezeti munkához. A közelmúltban meggyőződtem erről Szlovákia egyik legrégibb hagyományokra vlsz- szatekintő katonai alakulatánál. Az Odra nevét viselő alakulat SZISZ- alapszervezete lényegében hasonló tevékenységet fejt ki, mint bármelyik más ifjúsági alapszervezet. A vezetőség az alakulat tisztjeivel együtt főleg arra törekszik, hogy megfelelő szórakozási lehetőségeket biztosítson a katonáknak, amire valóban nagy szükség van a nehéz, sok esetben kimerítő szolgálat után. Az ifjúsági szervezet elnöke elmondta, hogy katonatársai főleg a modellezésnek hódolnak. Ezenkívül jól működik még a rádiós- és, a fényképészszakkör is. A legaktívabb SZISZ- tagok ezekben a körökben dolgoznak. A SZISZ vezetősége a parancsnokok segítségével jó feltételeket teremtett az említett szakkörök munkájához. A laboratóriumok és a műhelyek bár jól fel vannak szerelve, de az ő munkájukat is gátolják olyan nehézségek, mint a civil szervezetekét: drágák a nyersanyagok, korszerű segédeszközökre lenne szükség, az anyagi lehetőségek azonban itt Is pontosan meg vannak szabva. Az ifjúsági szervezet vezetősége senkire sem akar sablonokat rákényszeríteni, a szakkörön kívül számtalan egyéb lehetőség is kínálkozik, hogy a fiatalok aktívan bekapcsolódhassanak a szervezet életébe. Mindjárt az első napokban megkérdezik az újoncokat, mit szeretnének csinálni, mi érdekelné őket. Talán csak a véletlennek köszönhető, hogy ennél az alakulatnál éppen az említett szakkörök működnek a legjobban. A fotósok egyúttal krónikásai is az alakulat életének. Ahol megfordultam az alakulatban, mindenütt tablókat, faliújságokat láttam, a fényképeket nagyobbrészt a fotoszakkör tagjai készítették. A képekből az idegen Is mint nyitott könyvből olvashat az alakulat életéről. Megelevenednek rajtuk a pihenés, a társadalmi munka, de a legnehezebb katonai gyakorlatok pillanatai is. — A modellezők szinte éjjel-nappal fúrnak-faragnak — mondta a SZISZ- elnök. — Szerencsére nem megy kárba sem a drága nyersanyag, sem a rengeteg idő, mert már több versenyen is bebizonyították, hogy nem „műkedvelők“. — Kezd már kibontakozni a munka a kulturisták, azaz a testépítők szakkörében is. Bár az eredményeik még alig észrevehetők, támogatjuk őket, mert látjuk, hogy dolgozni akarnak, s ez biztosan meghozza majd a gyümölcsét. Sajnos, ennek a szakkörhek a felszerelése még nincs olyan színvonalon, ahogy szeretnék. Sok eszköz kellene még a gyakorláshoz, pedig ők maguk is már többet barkácsoltak. Az alakulat legaktívabb- SZISZ-tag- jaí szakkörökben dolgoznak, de a vezetőség a többiekröl sem feledkezik meg. Vetélkedőket szerveznek számukra, amelyeken kiegészíthetik a politikai tanfolyamokon szerzett ismereteiket. Márpedig a katonai alakulatoknál ez nagyon fontos, mert csakis tág politikai látőkö/ű katona tud eleget tenni korunk követelményeinek. A SZISZ vezetősége elég gyakran szervez író-olvasó találkozót, könyv- ismertetést, de a szórakozás méllett törődnek környezetükkel is, rengeteg órát ledolgoztak már a kaszárnya környékének szépítésében, virágokat, díszcserjéket és fákat ültettek, hogy minél kellemesebbé tegyék a nehéz katonai szolgálatot. Nem zárkóznak el a város problémáitól sem. sokat segítettek a városi nemzeti bizottság választási programjának teljesítésében, és nagyon jók a kapcsolataik a környező üzemek, vállalatok ifjúsági szervézeteivel is. KAMOCSAI IMRE
