Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-07-13 / 28. szám

Michal Jursa, volt FlFA-játékvezetö:

Már a múltkor írtam, hogy ahogy közeledett a VB vége, egyi’e inkább bebizonyosodott, már nem babra megy a játék. Vége szakadt minden spekulációnak, egy csapat sem hagyott semmit a véletlenre. A bíróknak is egyszeriben meggyűlt a dolguk, de az az érzésem — legalábbis én mindig így voltam vele —, hogy most voltak csak igazán az elemükben. Bár kemény találkozók tanúi lehettünk, a mérkőzések változatlanul a sportszerűség keretei között zajlottak. Csoportbeli ellenfeleink, a franciák teljesen megérdemelten kerültek az elődöntőbe. Abbahagyták a szabálytalan játékot, csak a focira összpontosítottak, és egyszeriben meg is lett az eredménye.

A lengyelek Spanyolországban rpenet közben új erőre kaptak, és kivertek egy kétségkívül roppant nagy játékerőt képviselő együttest, a Szovjetuniót. De ez már már így szokott lenni, hogy aki a döntő mérkőzésen nem ad gólt, ne reméljen semmi jót. Valentine játékvezető az öt sárga lap „kiosztása“ ellenére jól vezette a mérkőzést. Szabad folyást engedett a játéknak, és így jó iramú mérkőzésnek lehettünk tanúi.

Az NSZK és főleg Casarin játékvezető bebizonyította, hogy a hazai csapat Is szenvedhet vereséget minden különösebb közjáték nélkül.

Balta György újságíró:

Mikor ezeket a sorokat írom, hátravannak még az elődöntők és persze a döntő. Az már biztos, hogy az olaszok a legjobb négy között vannak, Brazíliát valóban impozánsan fektették két vállra. Számomra azonban megbocsáthatatlan az argentinok elleni viselkedésük, melyet a román bíró teljes mértékben támogatott. Mindnyájan másak vagyunk, kinek-kinek más a véleménye az egyes csapatokról, játékosokról. Focin én mindenekelőtt azt értem, amit a brazyok nyújtottak. Ebben a játékban sokkal több volt a szépség, mint a többlekében, a brazilok vérbeli alkotók, ezért jobbak a támadásban, mint a védekezésben. Ha jobb a védelmük és a kapusuk? Verhetetlenek.

Most látom csak, milyen remek szakember Buzánszky lenő. A múltkor már hivatkoztam rá Töröcsikkel kapcsolatban, most pedig a formáról mondott szavait idézném: „Az a csapat szerepel majd Igazán jól Spanyolországban, amely a legjobban időzíti a formáját.“ Ilyen szempontból a legjobb négy együttes állta csak a próbát. De vajon csakugyan kiszámítható, mogtervezhetö-e a forma? Milyen szerepe van a pillanatnyi lelkiállapotnak a teljesítmény fokozásában? Mennyire „dobja“ fel az egyes csapatokat a helyszínen nyújtott, váratlanul jó szereplés? A kérdésre nehéz válaszolni, és talán ez a legszebb a fociban. Ha ugyanis előre tudnánk rfiindent, kár lenne megrenrdozni a világbajnokságot. Az emberről sokat tudunk már, de még mindig roppant keveset. £s ez vonatkozik a játszó, küzdő emberre is.

Józsa László, a százgólosok klubjának tagja, volt csehszlovák válogatott:

Munkahelyemre korán reggel indulok, szükségem van hát az alvásra, ennek ellenére végignézem a tizenegykor befejeződő mérkőzéseket is. Igaz, a második félidőt már a családtagok nélkül, és állva, nehogy leragadjon a szemem. Ez a világ- bajnokság a taktikai csaták egész sorát hozta. Különösen tetszenek nekem az olaszok, akiknek a Brazília elleni mérkőzésen is adtam esélyt, és a tippem bevált. Mindenekelőtt fantasztikusan védekeznek. Aki maga is játszott élvonalban, az tudja csak igazán értékelni, mit jelent minden labdát szemmel tartani, mit jelent a perfekt védekezés. Az olaszok ugyanakkor gólokat is lőttek, Brazíliának hármat például —, és nem is akármilyeneket!

Egyszer elmondtam már, és most is megismétlem: számomra nagy élmény volt ez a világbajnokság. Különböző csapatok és különböző stílusok csaptak össze. Igazán gyenge együttest én nem találtam, mindenki tudott valamit.

Palógyi Lajos újságíró:

Ügy látszik, a meglepetéseknek se vége, se hossza ezen a világbajnokságon. A napok múlásával már mindenki elkönyvelte a brazilok újabb világbajnoki címét. Olyan szépen, gólra törően és erőteljesen játszottak az első fordulóban és a középdöntőben, hogy már-már le- győzhetetlennek tartották őket. Aztán jöttek az olaszok és szertefoszlott a mítosz.

KI gondolta volna, hogy éppen az olaszok állítják meg a brazil gyözelemsorozatot? Ismét bebizonyosodott, hogy a labdarúgásban még nem minden a szépség, a magasfokú technikai képzettség. A megfelelő taktikának legalább Ilyen fontos meghatározó szerepe van. Az olaszok ezúttal taktikai érettségről tettek tanúbizonyságot. Sőt, olyasmivel rukkoltak ki, ami alighanem egy ideig meghatározó lesz a sportágban. A szilárd, biztos, a szoros emberfogás és a zónavédelem ötvözéséből született védelemből páratlanul rugalmasan mentek át ellentámadásba. Ehhez természetesen kiváló labdatechnika, roppant jó erőnlét, gyorsaság és nagy-nagy akarás szükségeltetik. A legnagyobbak küzdelmében tehát már csak az viheti ezentúl valamire, aki ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik. Ennek tudatában különösen szembeötlő a csehszlovák játékosok elavult, lassú játéka.

EGY KIS TANULMÁNYFÉLE A TEKE TERMÉSZETRAJZÁHOZ

A VB Árnyékban

Bizonyára már akkor, amikor kitűzték az idei teke-VB időpontját, a sportág hazai vezérkara szorongva várta, vajon slkerül-e, hiszen nem kisebb sportesemény „árnyékolta be“, mint a Mundial “82. Az -aggodalom nem volt alaptalan. Csak a sportszaklapok és néhány napilap kiküldött tudósítója izzadt ott a versenyzőkkel együtt a júniusi kánikulában a vadonatúj brnói sportcsarnokban. A tekézés azért sincs a sportközvélemény érdeklődésének előterében, mert nem olimpiai sportág, pedig nagyobb hírverést érdemelt volna, mint számos olimpiai sportág, hiszen nálunk is népszerű, a többi közép-európai országról nem is beszélve. Igaz, a tekének mint versenysportnak van egy eléggé nagy hátránya: alaposan igénybe veszi a nézők számtantudását, különösen szorozni kell jól tudni.

Mivel lapunkban e sportággal eddig nemigen foglalkoztunk, az alábbi sorok egy kisebb tanulmánynak is belliének.

8x200 — ez a férfi csapatverseny ..képlete“, hiszen a hat főből álló csapatok minden tagja 200-szor dob. Minden pályán 50—50-szer úgy, hogy 25 dobást „teliznek“, azaz minden dobás után valamennyi bábut, felállítja az automata (és természetesen a ledöntött bábuk számát adják össze folyamatosan). Ehhez adják hozzá a másik 25 dobás összegét, amikor tarolni kell a versenyzőnek, azaz valamennyi bábut csak akkor állítja- újra az automata, amikor már mind a kilencet ledöntötte a versenyző. Ebben a számban a VB előtt első számú esélyesként a magyar csapatot emlegették a szakemberek, és amikor az első két ember minden csapatból dobott, igazolódni is látszott ez a feltevés. A legutóbbi világbajnok, Csányi. Béla és Mészáros József 89 előnnyel „indí- iotta“ a magyár csapat harmadik emberét — Csányi páros világbajnoktársát — Makkait, akit viszont le kellett cserélni, olyan gyengén dobott. És mínusz 16 fa hátránnyal fejezte be a magyar csapat az első napot...

E sorok írója, aki tulajdonképpen a VB alatt ismerkedett meg ezzel a sportággal, akkor már a körnjét rágMiss Teke, azaz Grazyna Kocán

A szerző felvételei

va izgult, miközben egész sor nagy tekézö miniportréját sikerült „begyű)- tenle“. A VB-győztes román csapat legjobbjáét, Tismanaruét, a három szoros világbajnok Nikola Dragasét a jugoszláv csapattag láger Lászlóét aki a legutóbbi világbajnokságon fan- tansztlkus világcsúcsot, 998 fát do bott, továbbá az idei VB-n két világ bajnoki címet szerzett, és ezzel négy szeres világbajnokká előlépett Csányi Béláét is, akinek kitűnő teljesítmé nye ebben a versenvszámban mégis csak mindössze az ötödik helyhez volt elegendő.

BxlUO, A tekéző lányok szinte egytől egyig akár szépségversenyen is indulhatnának. Például a csehszlovák Mühlbauerová vagy SmrCková, a romániai Zsizsik Mária, az NSZK-bell Friedl, a lengyel Grazyna Kocán, a magyar Meggyesiné vagy Kiss Erika, akik azon a bizonyos képzeletbeli szépségversenyen egészen előkelő helyen végeznének. Itt azonban mégiscsak az számít, hogy ki hogyan te- kézik. Nos, egy-két kivételtől eltekintve ezek a csinos lányok nagyon JÓI. A csapatvilágbajnok végül Jugoszlávia lett, de az ezüstérem a csehszlovák csapatnak jutott, és az egyéni verseny szempontjából nézve Ca- hová mindössze egy fával lemaradva állt az idei VB sztárja, a jugoszláv Biszerka Perman mögött. A VB megkezdésé előtt ebben a számban is magyar győzelmet jósoltunk, hiszen ott volt soraikban a kétszeres egyéni világbajnok Kristyán Zsuzsa is, de itt csak átlagosan szerepelt, így a csapat a hatodik helyen kötött ki.

2x200. A férfiak párosversenye. Oda- áílnak egymás mellé az összeszokott vagy ,,alkalmi“ párosok, és felváltva valamennyi pályán dobnak, összesen kétszázat a csapatversenynél ecsetelt módon. A teke eléggé szeszélyes sportág ahhoz, hogy a csapatverseny során elért eredmények alapján ne állítsák össze a párost. Például ott csapnivalóan dobott Makkai, akivel két évvel ezelőtt Csányi világbajnok lett. Erre a biztosan versenyző Mészáros mellett döntöttt a magyar szakvezetés, és bár megnyerték Csá- hyivá]' az aranyérmet — kettejük ősszeredménye 1824 fa volt —, Mekkáival még biztosabban győztek volna, hiszen ö ekkorra feljött 925 fáig, a páros során a harmadik legjobb eredményt érte el.

A románok kétszeres világbajnoka, Tismanaru ezúttal 939-ig jutott, beállítva ezzel Csányi pályacsúcsát, de társa, Hosszú Illés, aki a csapatban 900 fölött dobott, most gyengén, 858 fán ragadt. A világbajnok kezet sem fogott vele ...

2x100. A női páros azzai kezdődött, hogy „elszállt“ egy világbajnokkettős, a jugoszláv Perman—Kristóf páros, de a magyar és csehszlovák lányok is. Ellenben egy olasz — nem eppen olasz nevű — kettős azonnal az élre állt és a Kohlgruber — Seehau- ser duót mindössze a román Pana — Petrescu páros előzte meg. Nagyszerűen dobott Miss Teke, azaz Grazyna Kocán, s pazar lengyel csúcsa Krzyminskával elegendő az ötödik helyhez. A világbajnok jelölt magyar és csehszlovák párosok legjobbjai a

9., illetve a 10. helyen ...

3x200. A férfi egyéni, a VB csúcsa. A két versenyszám után. összesítésben a legjobb húsz szerepel csak. Fordított snrronrihen aevszerre néíven lépJáger László világcsúcstartó „társbérletben“.

nek pályára, és 80 perc múlva egyszerre fejezik be. Az utolsó négyes: Mészáros, Liovics, Qsányl, Tismanaru ... Csányi hátránya 21 fa Tisma- naruval szemben. A nehéz pályán eddig a legjobb eredmény 939 fa. Csá- nvi dobta meg Tismanaru ... A román újra ennyit ér el, azaz Csányinak legalább 961 fát kell dobnia, hogy egy- gyel legalább jobb legyen Tismanaru- nál. Erre 962 fát dönt, két fával veri Tismanarut... Egyébként mind a négy fiú fantasztikusan dobotl, olykor telizéskor mind a négyüknek egyszerre gyűlt ki az eredményjelző táblán a kilences. - '

3x100. A nők ..utánozták“ a férfiak drámai küzdelmét. Azzal kezdődött, hogy a legutóbbi egyéni világbajnok román Catíneanu a huszadik helyről indult egyéniben. Eredménye 440 fa, es ezzel végül tíz helyet ugrott előre. Ez sem akármi. A legjobb húszban mindössze egy magyar, az utolsó pillanatban a csapatba került Grampseh, viszont ott van három csehszlovák lány, és közülük a má-_ sodik helyen Vlastlmila Cahová. A csapatban mindössze egy fa hátránynyal állt Biszerka Perman mögött. Párosban rontott ugyan, de még így Is a második helyen volt, igaz, nyomában egy 46 éves zágrábi testnevelő-, tanárral, Stefica Kristóffal, aki az utolsó versenynap előtt a szünnapon kirándult, s másnap 38 fokos lázzal lépett pályára az utolsó előtti párban, de alaposan föladta a leckét a többieknek. Eredménye 459 fa, a legtöbb, amit a női mezőnyben ezen a VB-n valaki is elért száz dobásból, amivel 27 fa előnnyel átvette a vezetést az addig élen álló román Pet- rescutól. Cahovának annyit kell döntenie legalább, mint a csapatversenyben (454 fa), ha meg akarja előzni. Az utolsó pár Cahová és Perman. Cahová'nem érte el a 400 fát, és visszaesett a 9. helyre. Kár. Ekkor azonban már mindenki Perman pályáját figyelte, akinek megközelítőleg úgy kellett dobnia, mint a csapatversenyben. Volt is egy fantasztikus sorozata: tellzésre négyszer egymás után kilencest dobott. Még '441 fa kellett legalább a győzelemhez, ö 442-t dobott, ez is két fával több, mint Stefica Kristóf eredménye.

Kristóf vigasztalhatatlan. Ö a vllág- csúcstartő — 470 fával —, volt már aranyérmes párosban és csapatban is, de egyéniben még nem. Ha most nyert volna, abbahagyja. Így két év múlva újra rohamra indul az aranyért Ljublanában. Elvégre még csak 48 éves lesz. Mészáros János

Dr. Hermánn Buhl, az NDK Ismert sportorvosa az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején a világ legjobb akadályfutói közé tartozott, bár soha nem nyert sem olimpiai, sei» Európa-bajnokságot. A legutóbbi lipcsei mérföldes tömegfutóverseny kapcsán a futás fontosságáról nyilatkozott;

— Mi á véleménye a iömegver- seny sikeréről?.

Régi igazság, hogy a jól előkészített verseny sikere nem maradhat el. így volt ez most Lipcsében is. örvendetes módon egyre többen értik meg, hogy a futás nem öncél, hanem az egészség megóvásának egyik fontos eszköze.

Mit jelent ez közelebbről?

Valószínűleg semmi újat nem mondok azzal, ha a technika fejlődésére emlékeztetek. Sok mindent automatizálhatunk. Ez együtt jár. azzal, hogy bizonyos munkaFutni bárhol lehet

folyamatok állandóan ismétlődnek, s ez egyúttal mozgásszegénységet is jelent. A mozgásszegénység viszont gyengíti a teljesítőképességet és növeli az egészségi szempontból veszélyes kockázati tényezők számát.

—• Mennyiben nyújt védelmet a futás a kockázati tényezők ellen?

— Ha csak egy kicsit futkáro- zunk, az még önmagában nem -sokat segít. A döntő a rendszeresség. Ha megfelelő iramban, jó adagolásban rendszeresen futunk a friss l^egőn, ezzel erősítjük szervezetünket, jobb tevékenységre - ösztönözzük szívünket és vérkeringési rendszerünket.

— Ez azonban bizonyos egyoldalúságot jelent . . .

— Valóban, törekedni kellene a sokbldalúságra. hiszen mindenféle sporttevékenysé,g alapvető célja .az egészség megőrzése és a teljesítőképesség növelése. De nagyon sok tényező szól a futás és a természetjárás mellett. Ez ugyanis egységesen erősíti az ember szervezetét, és nincs kötve sem helyhez, sem időhöz. Futni és gyalogolni bárhol lehet. Sőt, természetjárás közben labdázni Is lehet. 'ÄZ á fontos, hogy minden testmozgás örömet szerezzen, és minden sportmozgás jókedvre Be- rítse a résztvevőket.

— Egyesek időhiányra váló hivatkozással nem 'spprtolnak..,

=—^ Ezt az 'érvfit nem tudom el- fogaSni. Sokán valóban erősen igénybe vannak véve, ’de mégis találniuk kellene iéöt arra, hogy valamit' tegyenek az egészségükért. És erre lehet és kell is időt szakítani. A család minden tagjának meg kell találni a módot arra, hogy rendszeresen sportoljon, mert enélkül nem élhetünk egészségesen.