Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-12 / 41. szám
2 M NEM TÖRTÉNIK MEG SOHA Csehszlovákia Kommunista Pártjának internacionalista jellegét kezdettől fogva nem csupán az egész proletariátus közös ügyéért vívott harc szilárdította, hanem a tagság nemzetiségi összetétele is. A cseh és a szlovák nép legjobb fiai mellett német, magyar és ukrán kommunisták is vállvetve küzdöttek egy igazságosabb társadalmi rend megteremtéséért. Köztük olyan kiváló forradalmárok, mint STEINER GABOR, akinek mártírhalála 40. évfordulójáról a napokban emlékezünk meg. Komáromban született, a szegény hajósok, dokk- és földmunkások városában, amely következésképp fontos szerepet játszott munkásmozgalmunkban. Ezek a körülmények befolyásolták a szegény fiú nyiladozó értelmét. Még nagyobb hatással volt azonban rá Budapet, ahová tizenhárom éves korában került. Budapest a munkás- mozgalom fellegvára volt, és a mindenre fogékony nyomdászinas szinte habzsolta a haladó eszméket. Tulajdonképpen azért is ment nyomdászinasnak, hogy a könyvekhez, a nyomtatott szóhoz férkőzzék, mert a szegény proligyereknek erre egyébként aligha lett volna módja. A haladó nyomdászszakszervezet tagjainak és főleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a hatására forradalmárrá érett, és a szociáldemokrata balszárnyban tevékenykedett, majd tagja lett a Kommunisták Magyar- országi Pártjának. A tanácsköztársaság kikiáltásának idején már a budapesti pártvezetőségben dolgozott élelmezési népbiztosként. A tanácsköztársaság leverése után a sokszáz kommunistával őt is letartóztaták és halálra ítélték. Börtönéből sikerült megszöknie, és illegálisan átlépve a határt, hazatért. Itthon sem ülhetett tétlenül, nyomban bekapcsolódott a politikai életbe. Egyik alapító tagja lett a CSKP komáromi szervezetének, miután előzőleg már részt vett a szociáldemokrata baloldal emlékezetes fubochftai kongresszusán. A tapasztalt, marxista-leninista eszmékkel jól felvértezett kommunista tevékenysége nem szorítkozott azonban csupán szülővárosára, hanem egész Dél-Szlováicla magyarlakta vidékét igyekezett mozgósítani az akkor elsődleges fontosságú bér- é sztrájkharcra. A CSKP vezetös^e hamar felismerte Steiner Gábor rendkívüli képességeit, és már az 1925-ös választáskor nemzetgyűlési képviselőnek jelölte. Kétszer egymás után választották meg képviselőnek, és 1935-ben szenátornak, ami hallatlan népszerűségére vall. Képviselőként fáradhatatlanul járta Dél-Szlovákia magyarlakta városait és községeit. Parlamenti beszédei bátor kiállásról tanúskodnak. Különösen emlékezetesek azok, amelyeket a kosúti sortűz után mondott a földmunkások védelmében a kizsákmányoló nagybirtokosok ellen, és a növekvő fasiszta veszély Idején a köztársaság egységének megőrzése érdekében. A húszas évek végén, amikor a CSKP vezetőségében kiéleződött a harc a párt opportunista vezetése és az egészséges erők között, a Gottwald vezette bolsevik irányzat oldalára állt. Beválasztották a CSKP Központi Bizottságába, és élete' végéig tántorfthatatlanul harcolt a párt soraiban, jóllehet a burzsoá hatóságok — mentelmi joga ellenére ^ több ízben meghurcolták és bebörtönözték. A fasizmus uralomra jutása után Prágában kereisett menedéket, de a Gestapö elfogta, és hosszú kínvallatás után 1942. október 8-án a buchenwaldi gyűjtőtáborban kivégezték azt a embert, aki egész életében a harcos internacionalizmus megtestesítőie volt. NÖVEKVŐ LEHETŐSÉGEK ★ A moszknai Vörös-tér a külföldi turisták kedvelt találkahelye. Háttérben a Vaszili) Blazsenni) székesegyház, amely a közelmúltban „új ruhát“ kapott. Palágyi felvétele-- KOIcsOnős turistaforgalmunk a szocialista országokkal állandóan növekszik — mondta Borisz L a t i s e v. az Idegenforgalmi Igazgatóság vezetője. — Ez nemcsak a földrajzi helyzettel, a szomszédos határokkal, a 60 ÉVES A- SZOVJETUNIÓI kényelmes utazási lehetőségekkel magyarázható, hanem elsősorban a testvéri országok élete és eredménye iránt megnyilvánuló érdeklődéssel. 1981- ben több millió külföldi vendéget fogadott a Szovjetunió, és csaknem ugyanannyi szovjet turista járt külföldön. Az idegen- forgalom kétharmada a szocialista országokkal bonyolódik le. A szovjet Inturiszt partnereivel ötéves tervet dolgozott ki 1981—1985-re. 1982- ben ünnepli a Szovjetunió, mint szövetségi állam, fennállásának 60. év- fordnlóját. Ebből az alkalomból a több mint hatvan állandó útvonal mellett az Inturiszt jónébány kUlönutat is szervezett, elsősorban a köztársasági fővárosokba. KözüiUk különösen népszerűek az Ukrajnán, Kijeven keresztül áthaladók. Az 1500 éves város tavaszi művészeti fesztiválján például sok magyar turista vett részt. Az Inturiszt népszerű és vonzó ajánlatai közé tartoznak a Kaukázusba és Közép- Azsiába szervezett utak — Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizia, Tttrk- ménia egzotikus tájai, gazdag műemlékei különösen sok külföldit vonzanak. A szovetjunióbeli turista- forgalom formái változatosak: a csoportos utakon túl lehetőség nyílt az egyéni . utazásokra, az autós tdriz- musra. Télen a hegyi síelés kedvelőit a Kaukázus várja, a sífutókat pedig Moszkva és Leningrád környéke. Egyre népszerűbbek a folyami — a Volgán és a Dnyeperen szervezett — ha- jóutak is, hisz a vízi út kellemes és érdekes kirándulási forma minden korosztály számára. Az idén először az Inturiszt folyó-tenger-folyó utat javasol, — Kijevből a Dnyeperen keresztül Her- szon városáig, s onnan a Fekete-tengeren, Ogyesszán át a bulgáriai Rusze városáig. Az autózás kedvelőit 12 ezer kilométer turistaút várja, az alpinistákat a Kaukázus és az Elbrusz vidéke, s az Inturiszt egyre több speciális, szakmai érdeklődést kielégítő utat is ajánl. A Szovjetunió idegenforgalma tehát sokat ígérő. A fokozott érdeklődésnek valószínű az is az oka, hogy amíg a legtöbb országhoz hozzáragasztható egy-egy jelző, addig a Szovjetunió a sokszínűséget kínálja. APN Turistautak a Szovjetunióban A ugusztus húszadikán és huszonegyedikén Tura- nyban (martini járás) repdezték meg az ifjúsági tflzoitórajok második szlovákiai versenyét. A tizenné- gyes mezőnyben (hét fiú- és hét leányraj között] harmadik helyen végzett a nagy- magyari (Zlaté Klasy) szervezet ílúraja. Ilyen egyszerűen, sőt hétköznapién hangzik, ha csak a száraz tényeket nézzük. —• Képzelje, amikor hazajöttünk, néhányan még vigasztaltak is bennünket, hogy a harmadik hely nem is olyan rossz — mondta ZSIGÖ jOZSEF, a csoport vezetője. — Én csak mosolyogtam az egészen. Harmadik hely országos versenyen? Akinek ez „csak harmadik hely“, csinálja utá- nunkl Más lehetőségük nem is Igen maradt, mert az az Igazság, hogy csak követői lebétnek a nagymagyari fiataloknak, hiszen a tűzoltó- versenyek történetében még nem fordult elő, hogy a du- naszerőahelyi (Dun. Streda) járásból országos döntőben valamelyik raj dobogós helyezést ért volna el. Különben 1978-ban a nagymagya- rlak ifjúsági raja már szerepelt Szlovákia legjobbjainak a versenyén, de távolról sem olyan kitünően, mint most. — Igaz, hogy egyszer már bejutottunk az országos döntőbe, de akkor ott Michalov- cében valahogy nem jött ki úgy növeltük az edzések számát és nehézségi fokát is. Sportnyelven mondva, időzíteni akartuk a fiúk teljesítőképességét. Azt akartuk, hogy a verseny napján legyenek a legjobb formában. • Hol edzettek? — Nagyobbrészt otthon, de néhány egész napos edA BRONZÉREM CSILLOGÁSA a lépés, illetve talán nem is a lépéssel volt a baj, hanem az előkészületekkel. Szerencsére okultunk a kudarcból. Akkor is nagyon jó volt a csapatunk, de egy kicsit félvállról vettük a felkészülést és ez megbosszulta magát, mert csak a tizenkilencedik helyen végeztünk. % Mikor láttak neki az intenzív felkészülésnek? — Az elméleti felkészülést még a kora tavaszi napokban megkezdtük, és amint ki lehetett menni a szabadba, a technikai számok gyakorlására is sort kerítettünk. Nagy eröbedo- bással készültünk. Ahogy közeledett a verseny napja. zést is tartottunk a járási hivatásos alakulat pályáján. Erre azért volt szükség, hogy versenyzőink minden szeren a lehető legjobb teljesítményt nyújthassák, mi viszont nem rendelkezünk olyan felszereléssel, mint a hivatásosak. 9 Kik segítettek a felkészülésben? — Az egész vezetőség szívügyének tartotta a fiúk felkészítését, de mégis meg kell mondanom, hogy a legtöbb segítséget Id. Zslgö Antaltól, szervezetünk ifjúsági felelősétől és Zsigó Istvántól, a gépészünktől kaptunk. Persze rajtuk kívül még sokak érdeme, hogy ilyen szép eredményeket elértünk. Hogy mást ne mondjak, a felettes szervek erre az alkalomra teljesen új egyenruhát vettek versenyzőinknek, a helyi nemzeti bizottság is messzemenően támogatta igyekezetünket. Nagyon jólesett, hogy a verseny izgalmait is megosztották velünk. A döntö napon meglátogatott bennünket a járási nemzeti bizottság elnöke, Dudás Kálmán és a Csehszlovák Tűzvédelmi Szövetség járási bizottságának vezető titkára, Czajllk Jenő. Ogy érzem, ez is bizonyítéka annak, hogy jó szereplésünket az egész járás ügyének tartották. # Mi jön ezután? — A mostani raj tagjai lassan kinövik az ifjúsági korcsoportot, de rövidesen ú] Ifirajt verbuválunk, mely remélem szintén sok örömet és elismerést szerez majd a nagymagyari alapszervezetnek, s talán egyszer még fényesebb éremmel térnek haza az országos versenyről, mint a mostani raj. KAMOCSAI IMRE TUI^UK-E A SZAKÄLLRÖL ...? Beérbarossa Frigyesre többen emlékeznek rőt szakálla, mini a töiiérteiemben betöltött szerepe révén. I. Vilmos sttAdlla maradandóbb példa, mtnt császársága, és a kóitO Johann Mayo legszebb verseinek olvasásakor nehéz me^feleákezni arról, hogy oldalszakállát a nadrágjába tűrte, nehogy fársá közben belebotoljék. „Egy csók szakáll nélkül olyan, mint egy tojás só nélkül' — tartja a spanyol közmondás. Pedig korokon és népieken keresztül a történelemben nagyon is különbözött áz emberek felfogása a szákállwtselésről. CSATÁBA — FRISSEN BOROTVÁLVA 'Aí ókort Egyiptomban a szakáll a fáraók kiváltsága volt. Gyermekuralkodók — mint Tut-Anch-Amon vagy nók —, ha a trónra kerültek, tömör aranyból szakállt kötöttek az állukra. Nagy divat volt a kínaiaknál, a perzsáknál és Indiában. A török birodalom területén pedig halállal büntteték azt, akt egy másik ember szakállábái akárcsak egy szálat ts kitépett. Nagy Sándor i. e. 323-ban rendeletét adott ki, hogy seregének tágját csak tükörsimára borotválva Indulhatnak csatába. Stratégiai húzás volt, amely a közelharcban fontos támadási felülettől: a szakáll megragadásától fosztotta meg az ellenséget. Az Encyclopaedia Brltannlca tanúsága szerint a rómaiak t. e. 454 körül kezdtek el borotválkozni, amikor Szicília szigetéről érkezett görög borbélyok telepedtek meg a szárazföldön. A Talmud azt hirdeti, hogy ,ßz arc ékessége a szakáll". A mohamedánok a próféta szakállára esküsznek ma is. A pápát trónra 1503-ban került először szakállas főpap, II. Gyula. 1667-ben azonban IH. Kelemen pápa újból száműzte a szakállt a római katolikus egyházból. ADÚ A FÉRFIÉKRE A XVI, században Angliában adót vetettek kt rá. A szakáll három, a bajusz viselése 1 shillingbe került. Az adóztatást később Nagy Péter is átvette; nemesembernek 5 kopejka, közembemác 2. Az amerikai Leaminstter-ben 1840-ben elhunyt Joseph Palmer sírkövén olvasható: „Kivégezték, mert szakállt növesztett". Balszerencséje volt. Ha két évtizeddel később él, a legjobb társaságban lehetett volna, együtt a szakállas Abraham Lincoln-nal, az Egyesült Államok elnökével. Egy átlagos emberélet alatt a szakáll körülbelül nyolc métert növekszik. Ápolását a fáraók rabszolgákra bízták. 1981-ben a szakállápoló szerekre világszerte több mint tízmillió dollárt költöttek a férfiak. Igaz, akik borotválkoznak, azok meg arra fordítanak nem kevés Időt. Tizenöt éves korától az átlagos életű ember halálig 3350 örtá, vagyis 139 teljes napot tölt borotválkozással. Nem könnyű férfinak lenni. B. M. KÉT NÉP Mártírja UKtooer s-en muii «u eve, hogy a fasiszta magyar hatóságok kivégezték SCHÖNHERZ ZOLTÄNT, akit két nép, a magyar és a csehszlovák Is mártírjaként tisztel. A Csehszlovák Komszomol soraiban nevelkedett, hogy aztán Csehszlovákia Kommunista Pártja, majd a Kommunisták Magyar- országi Pártjának tagjaként folytassa a harcot egy igazságosabb társadalmi rend megteremtéséért, amelyben egy pillanatig sem szűnt meg hinni, jóllehet osztályszármazása nem ezt az életutat határozta meg a számára. Schönherz Zoltán 1905-ben született Kassán (Koglce), polgári családban. Ennek ellenére gyermekkorától szívesebben barátkozott a prollgyerekekkel. 1919-ben már mint a reálgimnázium diákja ott volt az utcán, amikor ezrek üdvrivalgása köszöntötte a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltását, a- mlkor a szlovák és magyar munkások, parasztok és diákok új, szabad élet megszületését ünnepelték. A brnól, majd a prágai műszaki egyetemen már Igaz forradalmárrá érett; a Kostufra, a CSKP diákszervezetének egyik vezető képvlselóje lett. Rajongója a zenének, az Irodalomnak, s minden jóra, becsületesre, szépre fogékony lelke már akkor, a diákévek alatt felfogta az Idó szavát. Mire kezébe kapta a mérnöki diplomát, addigra már másféle diplomája Is volt: koínmu- ' nlsta forradalmárrá lett. Az egyetemi székhely és szülővárosa után nemsokára Csehszlovákia magyarlakta területeinek szinte minden helységében otthonos, mindenütt megfordul mint a forradalmi Ifjúság szervezője, nevelője, lél-' kesítöje. Az ő nevéhez fűződik az Ifjúsági Kommunista Internaclonálé VI. kongresszusának utasítására a Magyar riaiaioK azoveisegensK megalapítása, amely a CSKP Ifjúsági szervezeteként mfikOdOtt. Az első köztársaság burzsoá hatóságai nem nézték jó szemmel tevékenységét, többször letartóztatták, s hónapokat töltött a lócsel (LevoSa) és különféle más fogházakban. így teltek el fiatal évei, ezrek és ezrek Ismerték meg, dicsérték egyszerűségét, szerénységét, szorgalmát, céltudatos tettre- készségét, merész álmait és bátorságát. Az ország szétdarabolása után már a Kommunisták Magyarországi Pártjának soraiban harcolt a fasizmus ellen. Félelmet nem Ismerve szervezte az Illegális mozgalmat és hirdette, hogy Horthy és kormányának Hitlerrel való szövetsége katasztrófához vezet. A párt utasítására több Ízben járt Moszkvában, hogy aztán a Kommunista Internaclonálé Végrehajtó Bizottságának megbízásából Magyarországon szervezze az ellenállási mozgalmat. Halálmegvetö bátorsággal Irányította a földalatti munkát mindaddig, míg árulás miatt le nem bukott. A börtönben a kegyetlen pribékjei sem tudták megtörni. Harminchét esztendős volt mindössze, amikor a vezérkari ffinOk külön- bírósága elé állították. Hősiesen kitartott, s a fasiszta vész- törvényszék előtt Is hangoztatta a nemzeti szerencsétlenség elhárításának bazaflat kötelességét. Úgy élt és halt meg, ahogy azt az Ismert forradalmár dal mondja, s amelyről csak kevesen tudják, hogy éppen SchOnherz Zoltán zenésltette meg: „A harcban nem szabad megállni Elvtárs, szorítsd a fegyvered. Leszünk egy ü| rend katonái. Leszünk az eljövő sereg ...“ L. L.
