Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-10-12 / 41. szám

2 M NEM TÖRTÉNIK MEG SOHA Csehszlovákia Kommunista Pártjának internacionalista jellegét kezdettől fogva nem csupán az egész proleta­riátus közös ügyéért vívott harc szilárdította, hanem a tagság nemzetiségi összetétele is. A cseh és a szlovák nép legjobb fiai mellett német, magyar és ukrán kom­munisták is vállvetve küzdöttek egy igazságosabb társa­dalmi rend megteremtéséért. Köztük olyan kiváló forra­dalmárok, mint STEINER GABOR, akinek mártírhalála 40. évfordulójáról a napokban emlékezünk meg. Komáromban született, a szegény hajósok, dokk- és földmunkások városában, amely következésképp fontos szerepet játszott munkásmozgalmunkban. Ezek a körül­mények befolyásolták a szegény fiú nyiladozó értelmét. Még nagyobb hatással volt azonban rá Budapet, ahová tizenhárom éves korában került. Budapest a munkás- mozgalom fellegvára volt, és a mindenre fogékony nyomdászinas szinte habzsolta a haladó eszméket. Tu­lajdonképpen azért is ment nyomdászinasnak, hogy a könyvekhez, a nyomtatott szóhoz férkőzzék, mert a sze­gény proligyereknek erre egyébként aligha lett volna módja. A haladó nyomdászszakszervezet tagjainak és főleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a hatására forradalmárrá érett, és a szociáldemokrata balszárnyban tevékenykedett, majd tagja lett a Kommunisták Magyar- országi Pártjának. A tanácsköztársaság kikiáltásának idején már a budapesti pártvezetőségben dolgozott élelmezési népbiztosként. A tanácsköztársaság leverése után a sokszáz kommunistával őt is letartóztaták és halálra ítélték. Börtönéből sikerült megszöknie, és illegálisan átlépve a határt, hazatért. Itthon sem ülhetett tétlenül, nyomban bekapcsolódott a politikai életbe. Egyik alapító tagja lett a CSKP komáromi szervezetének, miután előzőleg már részt vett a szociáldemokrata baloldal emlékezetes fubochftai kongresszusán. A tapasztalt, marxista-leninista eszmékkel jól felvértezett kommunista tevékenysége nem szorítkozott azonban csupán szülővárosára, hanem egész Dél-Szlováicla magyarlakta vidékét igyekezett moz­gósítani az akkor elsődleges fontosságú bér- é sztrájk­harcra. A CSKP vezetös^e hamar felismerte Steiner Gábor rendkívüli képességeit, és már az 1925-ös választáskor nemzetgyűlési képviselőnek jelölte. Kétszer egymás után választották meg képviselőnek, és 1935-ben szenátornak, ami hallatlan népszerűségére vall. Képviselőként fárad­hatatlanul járta Dél-Szlovákia magyarlakta városait és községeit. Parlamenti beszédei bátor kiállásról tanús­kodnak. Különösen emlékezetesek azok, amelyeket a kosúti sortűz után mondott a földmunkások védelmében a kizsákmányoló nagybirtokosok ellen, és a növekvő fasiszta veszély Idején a köztársaság egységének meg­őrzése érdekében. A húszas évek végén, amikor a CSKP vezetőségében kiéleződött a harc a párt opportunista vezetése és az egészséges erők között, a Gottwald vezette bolsevik irányzat oldalára állt. Beválasztották a CSKP Központi Bizottságába, és élete' végéig tántorfthatatlanul harcolt a párt soraiban, jóllehet a burzsoá hatóságok — men­telmi joga ellenére ^ több ízben meghurcolták és be­börtönözték. A fasizmus uralomra jutása után Prágában kereisett menedéket, de a Gestapö elfogta, és hosszú kínvallatás után 1942. október 8-án a buchenwaldi gyűjtőtáborban kivégezték azt a embert, aki egész életében a harcos internacionalizmus megtestesítőie volt. NÖVEKVŐ LEHETŐSÉGEK ★ A moszknai Vörös-tér a külföldi turisták kedvelt találkahelye. Háttérben a Vaszili) Blazsenni) székesegy­ház, amely a közelmúltban „új ruhát“ kapott. Palágyi felvétele-- KOIcsOnős turistaforgal­munk a szocialista orszá­gokkal állandóan növekszik — mondta Borisz L a t i s e v. az Idegenforgalmi Igazgató­ság vezetője. — Ez nem­csak a földrajzi helyzettel, a szomszédos határokkal, a 60 ÉVES A- SZOVJETUNIÓI kényelmes utazási lehetősé­gekkel magyarázható, hanem elsősorban a testvéri orszá­gok élete és eredménye iránt megnyilvánuló érdek­lődéssel. 1981- ben több millió kül­földi vendéget fogadott a Szovjetunió, és csaknem ugyanannyi szovjet turista járt külföldön. Az idegen- forgalom kétharmada a szo­cialista országokkal bonyo­lódik le. A szovjet Inturiszt partnereivel ötéves tervet dolgozott ki 1981—1985-re. 1982- ben ünnepli a Szov­jetunió, mint szövetségi ál­lam, fennállásának 60. év- fordnlóját. Ebből az alka­lomból a több mint hatvan állandó útvonal mellett az Inturiszt jónébány kUlönutat is szervezett, elsősorban a köztársasági fővárosokba. KözüiUk különösen népsze­rűek az Ukrajnán, Kijeven keresztül áthaladók. Az 1500 éves város tavaszi mű­vészeti fesztiválján például sok magyar turista vett részt. Az Inturiszt népszerű és vonzó ajánlatai közé tartoz­nak a Kaukázusba és Közép- Azsiába szervezett utak — Grúzia, Örményország, Azer­bajdzsán, Üzbegisztán, Tá­dzsikisztán, Kirgizia, Tttrk- ménia egzotikus tájai, gaz­dag műemlékei különösen sok külföldit vonzanak. A szovetjunióbeli turista- forgalom formái változato­sak: a csoportos utakon túl lehetőség nyílt az egyéni . utazásokra, az autós tdriz- musra. Télen a hegyi síelés kedvelőit a Kaukázus várja, a sífutókat pedig Moszkva és Leningrád környéke. Egyre népszerűbbek a fo­lyami — a Volgán és a Dnyeperen szervezett — ha- jóutak is, hisz a vízi út kel­lemes és érdekes kirándulá­si forma minden korosztály számára. Az idén először az Inturiszt folyó-tenger-folyó utat javasol, — Kijevből a Dnyeperen keresztül Her- szon városáig, s onnan a Fekete-tengeren, Ogyesszán át a bulgáriai Rusze váro­sáig. Az autózás kedvelőit 12 ezer kilométer turistaút vár­ja, az alpinistákat a Kauká­zus és az Elbrusz vidéke, s az Inturiszt egyre több spe­ciális, szakmai érdeklődést kielégítő utat is ajánl. A Szovjetunió idegenfor­galma tehát sokat ígérő. A fokozott érdeklődésnek való­színű az is az oka, hogy amíg a legtöbb országhoz hozzáragasztható egy-egy jel­ző, addig a Szovjetunió a sokszínűséget kínálja. APN Turistautak a Szovjetunióban A ugusztus húszadikán és huszonegyedikén Tura- nyban (martini járás) repdezték meg az ifjúsági tflzoitórajok második szlo­vákiai versenyét. A tizenné- gyes mezőnyben (hét fiú- és hét leányraj között] har­madik helyen végzett a nagy- magyari (Zlaté Klasy) szer­vezet ílúraja. Ilyen egysze­rűen, sőt hétköznapién hang­zik, ha csak a száraz ténye­ket nézzük. —• Képzelje, amikor haza­jöttünk, néhányan még vi­gasztaltak is bennünket, hogy a harmadik hely nem is olyan rossz — mondta ZSIGÖ jOZSEF, a csoport vezetője. — Én csak moso­lyogtam az egészen. Har­madik hely országos verse­nyen? Akinek ez „csak har­madik hely“, csinálja utá- nunkl Más lehetőségük nem is Igen maradt, mert az az Igazság, hogy csak követői lebétnek a nagymagyari fia­taloknak, hiszen a tűzoltó- versenyek történetében még nem fordult elő, hogy a du- naszerőahelyi (Dun. Streda) járásból országos döntőben valamelyik raj dobogós he­lyezést ért volna el. Külön­ben 1978-ban a nagymagya- rlak ifjúsági raja már sze­repelt Szlovákia legjobbjai­nak a versenyén, de távolról sem olyan kitünően, mint most. — Igaz, hogy egyszer már bejutottunk az országos dön­tőbe, de akkor ott Michalov- cében valahogy nem jött ki úgy növeltük az edzések számát és nehézségi fokát is. Sportnyelven mondva, időzíteni akartuk a fiúk tel­jesítőképességét. Azt akar­tuk, hogy a verseny napján legyenek a legjobb formá­ban. • Hol edzettek? — Nagyobbrészt otthon, de néhány egész napos ed­A BRONZÉREM CSILLOGÁSA a lépés, illetve talán nem is a lépéssel volt a baj, ha­nem az előkészületekkel. Szerencsére okultunk a ku­darcból. Akkor is nagyon jó volt a csapatunk, de egy ki­csit félvállról vettük a fel­készülést és ez megbosszul­ta magát, mert csak a tizen­kilencedik helyen végeztünk. % Mikor láttak neki az in­tenzív felkészülésnek? — Az elméleti felkészü­lést még a kora tavaszi napokban megkezdtük, és amint ki lehetett menni a szabadba, a technikai szá­mok gyakorlására is sort kerítettünk. Nagy eröbedo- bással készültünk. Ahogy közeledett a verseny napja. zést is tartottunk a járási hivatásos alakulat pályáján. Erre azért volt szükség, hogy versenyzőink minden szeren a lehető legjobb tel­jesítményt nyújthassák, mi viszont nem rendelkezünk olyan felszereléssel, mint a hivatásosak. 9 Kik segítettek a felké­szülésben? — Az egész vezetőség szívügyének tartotta a fiúk felkészítését, de mégis meg kell mondanom, hogy a leg­több segítséget Id. Zslgö Antaltól, szervezetünk ifjú­sági felelősétől és Zsigó Ist­vántól, a gépészünktől kap­tunk. Persze rajtuk kívül még sokak érdeme, hogy ilyen szép eredményeket el­értünk. Hogy mást ne mond­jak, a felettes szervek erre az alkalomra teljesen új egyenruhát vettek verseny­zőinknek, a helyi nemzeti bizottság is messzemenően támogatta igyekezetünket. Nagyon jólesett, hogy a ver­seny izgalmait is megosztot­ták velünk. A döntö napon meglátogatott bennünket a járási nemzeti bizottság el­nöke, Dudás Kálmán és a Csehszlovák Tűzvédelmi Szö­vetség járási bizottságának vezető titkára, Czajllk Jenő. Ogy érzem, ez is bizonyíté­ka annak, hogy jó szereplé­sünket az egész járás ügyé­nek tartották. # Mi jön ezután? — A mostani raj tagjai lassan kinövik az ifjúsági korcsoportot, de rövidesen ú] Ifirajt verbuválunk, mely remélem szintén sok örömet és elismerést szerez majd a nagymagyari alapszerve­zetnek, s talán egyszer még fényesebb éremmel térnek haza az országos verseny­ről, mint a mostani raj. KAMOCSAI IMRE TUI^UK-E A SZAKÄLLRÖL ...? Beérbarossa Frigyesre többen emlékeznek rőt szakálla, mini a töiiérteiemben betöltött szerepe révén. I. Vilmos sttAdlla maradandóbb példa, mtnt császársága, és a kóitO Johann Mayo legszebb verseinek olvasásakor ne­héz me^feleákezni arról, hogy oldalszakállát a nadrág­jába tűrte, nehogy fársá közben belebotoljék. „Egy csók szakáll nélkül olyan, mint egy tojás só nélkül' — tartja a spanyol közmondás. Pedig korokon és népieken keresztül a történelemben nagyon is külön­bözött áz emberek felfogása a szákállwtselésről. CSATÁBA — FRISSEN BOROTVÁLVA 'Aí ókort Egyiptomban a szakáll a fáraók kiváltsága volt. Gyermekuralkodók — mint Tut-Anch-Amon vagy nók —, ha a trónra kerültek, tömör aranyból szakállt kötöttek az állukra. Nagy divat volt a kínaiaknál, a perzsáknál és Indiában. A török birodalom területén pedig halállal büntteték azt, akt egy másik ember sza­kállábái akárcsak egy szálat ts kitépett. Nagy Sándor i. e. 323-ban rendeletét adott ki, hogy seregének tágját csak tükörsimára borotválva Indulhatnak csatába. Stra­tégiai húzás volt, amely a közelharcban fontos támadási felülettől: a szakáll megragadásától fosztotta meg az ellenséget. Az Encyclopaedia Brltannlca tanúsága szerint a rómaiak t. e. 454 körül kezdtek el borotválkozni, ami­kor Szicília szigetéről érkezett görög borbélyok tele­pedtek meg a szárazföldön. A Talmud azt hirdeti, hogy ,ßz arc ékessége a sza­káll". A mohamedánok a próféta szakállára esküsznek ma is. A pápát trónra 1503-ban került először szakállas főpap, II. Gyula. 1667-ben azonban IH. Kelemen pápa újból száműzte a szakállt a római katolikus egyházból. ADÚ A FÉRFIÉKRE A XVI, században Angliában adót vetettek kt rá. A szakáll három, a bajusz viselése 1 shillingbe került. Az adóztatást később Nagy Péter is átvette; nemesembernek 5 kopejka, közembemác 2. Az amerikai Leaminstter-ben 1840-ben elhunyt Joseph Palmer sírkövén olvasható: „Kivégezték, mert szakállt növesztett". Balszerencséje volt. Ha két évtizeddel ké­sőbb él, a legjobb társaságban lehetett volna, együtt a szakállas Abraham Lincoln-nal, az Egyesült Államok el­nökével. Egy átlagos emberélet alatt a szakáll körülbelül nyolc métert növekszik. Ápolását a fáraók rabszolgákra bízták. 1981-ben a szakállápoló szerekre világszerte több mint tízmillió dollárt költöttek a férfiak. Igaz, akik borotvál­koznak, azok meg arra fordítanak nem kevés Időt. Ti­zenöt éves korától az átlagos életű ember halálig 3350 örtá, vagyis 139 teljes napot tölt borotválkozással. Nem könnyű férfinak lenni. B. M. KÉT NÉP Mártírja UKtooer s-en muii «u eve, hogy a fasiszta magyar ható­ságok kivégezték SCHÖNHERZ ZOLTÄNT, akit két nép, a ma­gyar és a csehszlovák Is már­tírjaként tisztel. A Csehszlo­vák Komszomol soraiban ne­velkedett, hogy aztán Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, majd a Kommunisták Magyar- országi Pártjának tagjaként folytassa a harcot egy igazsá­gosabb társadalmi rend meg­teremtéséért, amelyben egy pillanatig sem szűnt meg hin­ni, jóllehet osztályszármazása nem ezt az életutat határozta meg a számára. Schönherz Zoltán 1905-ben született Kassán (Koglce), pol­gári családban. Ennek ellené­re gyermekkorától szívesebben barátkozott a prollgyerekekkel. 1919-ben már mint a reálgim­názium diákja ott volt az ut­cán, amikor ezrek üdvrivalgá­sa köszöntötte a Szlovák Ta­nácsköztársaság kikiáltását, a- mlkor a szlovák és magyar munkások, parasztok és diá­kok új, szabad élet megszüle­tését ünnepelték. A brnól, majd a prágai mű­szaki egyetemen már Igaz for­radalmárrá érett; a Kostufra, a CSKP diákszervezetének egyik vezető képvlselóje lett. Rajongója a zenének, az Iro­dalomnak, s minden jóra, be­csületesre, szépre fogékony lelke már akkor, a diákévek alatt felfogta az Idó szavát. Mire kezébe kapta a mérnöki diplomát, addigra már másfé­le diplomája Is volt: koínmu- ' nlsta forradalmárrá lett. Az egyetemi székhely és szülővá­rosa után nemsokára Csehszlo­vákia magyarlakta területei­nek szinte minden helységé­ben otthonos, mindenütt meg­fordul mint a forradalmi If­júság szervezője, nevelője, lél-' kesítöje. Az ő nevéhez fűző­dik az Ifjúsági Kommunista Internaclonálé VI. kongresszu­sának utasítására a Magyar riaiaioK azoveisegensK meg­alapítása, amely a CSKP Ifjú­sági szervezeteként mfikOdOtt. Az első köztársaság burzsoá hatóságai nem nézték jó szem­mel tevékenységét, többször le­tartóztatták, s hónapokat töl­tött a lócsel (LevoSa) és kü­lönféle más fogházakban. így teltek el fiatal évei, ezrek és ezrek Ismerték meg, dicsérték egyszerűségét, szerénységét, szorgalmát, céltudatos tettre- készségét, merész álmait és bá­torságát. Az ország szétdarabolása után már a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának soraiban harcolt a fasizmus ellen. Fé­lelmet nem Ismerve szervezte az Illegális mozgalmat és hir­dette, hogy Horthy és kormá­nyának Hitlerrel való szövet­sége katasztrófához vezet. A párt utasítására több Ízben járt Moszkvában, hogy aztán a Kommunista Internaclonálé Végrehajtó Bizottságának meg­bízásából Magyarországon szer­vezze az ellenállási mozgal­mat. Halálmegvetö bátorsággal Irányította a földalatti mun­kát mindaddig, míg árulás miatt le nem bukott. A börtön­ben a kegyetlen pribékjei sem tudták megtörni. Harminchét esztendős volt mindössze, ami­kor a vezérkari ffinOk külön- bírósága elé állították. Hősie­sen kitartott, s a fasiszta vész- törvényszék előtt Is hangoztat­ta a nemzeti szerencsétlenség elhárításának bazaflat köteles­ségét. Úgy élt és halt meg, ahogy azt az Ismert forradalmár dal mondja, s amelyről csak kevesen tudják, hogy éppen SchOnherz Zoltán zenésltette meg: „A harcban nem szabad megállni Elvtárs, szorítsd a fegyvered. Leszünk egy ü| rend katonái. Leszünk az eljövő sereg ...“ L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents