Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-10-05 / 40. szám

6

i

A

Olaszországban a labdarúgás mindig roppant népszerűségnek örvendett, amióta azonban az „azzurik“ meg-l nyerték a labdarúgó-világ-' bajnokságot, valóságos órü-^ let uralkodik e játék körül} A . minap megkezdődött az új bajnoki idény, amely a- zonban egyúttal egy kellemetlen meglepetést hozott a „tifosiknak“, a temperamen-\ turnos olasz labdaTúgó-szur-\ kólóknak.

Megdrágultak ~ átlagban] 25 százalékkala már ko-'. rábban sem olcsó belépők.^ A legolcsóbb, kapu mögötti' állóhelyek ára mintegy 4500 líra, ami 4 dollárnak jelel, meg. Firenzében és Torinóban a legdrágábbak a belépőjegyek. A Fiorentina ha-, zai mérkőzéseire szóló bér-' let 500 dollárba kerül. A Ju-[ ventus szurkolóinak hason-] ló bérletért 450 dollárt kelú fizetniük.

Olaszország gazdaságú helyzete nem a legrózsá-' sabb. Az országban sok aj munkanélküli és a létmini-\ műm szélén tengődő sze-i gény, akiknek talán az\ egyetlen öröme volt eddig a, labdarúgó-mérkőzések lát- \ ványa. Ezentúl aligha tudják' majd megfizetni a belépőjegyek borsos árát.

Ügy látszik, a tőkés gaz-y dasági válság, ai infláció' még a labdarúgást sem kí-\ méli. '

000

Az osztrák labdarúgó-válo-\ gatott. nem valami fényesen] szergpelt a spanyolországi] világbajnokságon. A csapati szürke középszerűségéből némileg kiemelkedett Bruno Pezzey és Kiírt fara játéka, akik. annak idején sérülten érkeztek haza. A kétidegen- léglós csak gondos orvosi' kezelés után és késéssel'^ kezdte meg a felkészülést,'

s fara...az étső' mérkőzésen''

n

em is tudta vállalni a játékot csapatában, a svájci' Grasshoppers Zürichben. Pezzey ugyan a Frankfurt rendelkezésére állt, ám mindketten furcsa felszólító le-, velet kaptak. Az osztrák szövetség elnöksége a gyógykezeltetés költségeire fejenként negyvenezer schilling megfizetésére szólította fel a két játékost.

Íme, újabb adalék a kapitalista sporterkölcsökhöz. Érre mondhatnánk, hogy a j mór megtette a kötelességét \ a mór fizessen.

A góllövés tudományát a jelek szerint nem lehet el-' felejtem. Az olasz fekete totóbotrány főszereplői közül nemcsak Paolo Rossi tett. erről tanúbizonyságot, hiszen a világbajnokság gólkirálya lett, hanem most, a világbaj-, nokság megnyerése után] amnesztiát kapott játékosok' egyike, Bruno Giordgno gól-‘< jai Is ezt támasztják alá. A' Lazzio középcsatára két és, fél évi kényszerszünet' után' az első mérkőzésen egyszer-', re négy gólt lőtt. \

A hazai góínség láttán', most már csak azt kéne tudni, hogyan lehet a góllövés\ tudományát elsajátítani, |

000 !

Reagan elnök takarékos-^ sági intézkedései a többi kö-, zött az iskolai testnevelést is érzékenyen érintik majd. A' csökkentett költségvetéssel az alapfokú iskolákban aligha tudják megvalósítani az eddigi programot. Kaliforniában többek között arra gondolnak, hogy a tandíjat havi 40—50 dollárral emelik — a tornaórák meg tartása érdekében.

mába, kell a pénz fegyverkezésre

(palágyi)

Larousse-féle világhl- j rű „mindentudó“ lexí- j kon osztályozása j ugyan nem lehet mérvadó, de mindenképpen rangot és dicsőséget jelent bárkinek, ha feltünteti a nevét. Még nagyobb dicsőség, ha sportoló neve szerepel benne, mert a 71 ezer címszó között a sport nagyságaival csak elvétve találkozunk. E kevesek között, olyan nevek mellett, mint Pierre de Cou- bertin, lurlj Gagarin (Larousse elsősorban a sportteljesítménye szerint ítéli meg a világ első űrhajósát), Paavo Nurmi, Eddy Merckx, Jean-Claude Killy vagy Toni Sailer, megtaláljuk Emil Zátopek nevét, aki Csehszlovákia — ha nem a világ — atlétikájának élő legendája.

Larousse nem tünteti fel Dana Zátopková nevét, pedig mindenképpen oda kívánkozna. Ha másképpen nem, hát úgy, mint Emil Zátopek feleségéé, mert kétségkívül ketten alkotják minden idők legsikeresebb sportoló házaspárát. öt olimpiai arany- és két ezüstérmet szereztek együtt, és egész sor világcsúcsot állítottak fel, amire az atlétika történetében egyhamar nem lesz példa.

Emil Zátopek a második világháborút követő időszakban a világ atlétikájának legmarkánsabb egyénisége volt. Az ismert nyugatnémet sporthirügynökség, az International Sport-KorresCsaládi

pondenz (ISK) ankétja nyo- , mán kétszer — 1949-ben és i 1952-ben — a világ legjobb | sportolójának kiáltották ki. j Minden idők legjobb sportolói között is az első öt közé sorolják olyan nagyságok mellett, mint Jesse Owens vagy Paavo Nurmi.

Győzelmet győzelemre halmozott. A világ összes atlétikai pályáinak szívesen látott vendége . volt. Jellegzetes eltorzult fintorát szinte mindenki ismerte. Sok ellenfelét megtévesztette; arcából ítélve, azt hitték, hogy kínok gyötrik, és erejének v.éi ge felé jár, amikor ö kedve szerint robbantott, úgy, a- hogy csak ő tudott, és mindenkit faképnél hagyott.

A Zátopek-féle robbantás bevonult a sport történetébe, fogalommá vált. De ha kellett, a hajrában győzte le a mezőnyt. Nagy versenyző volt, bámulatos akaraterővel.

Az 1950. évi brüsszeli Euró- pa-bajnokság idején jegyezték fel róla az alábbi történetet:

Egy héttel az Európa-baj- nokság megnyitása előtt sú- i lyos ételmérgezéssel kórház- \ ba szállították. A diagnózis ] lehangoló volt rá nézve, j Agyban kellett maradnia, az | orvosok teljesen kizárták an- j nak a lehetőségét, hogy ; rajthoz álljon Brüsszelben, j Egész héten át csak teán élt, j és senki sem bízott abban, I hogy szerepelhet az olim- j plán. Senki — csak 6. )

Szombaton kijátszotta ápo- j lói éberségét, lement a kór- j házi büfébe, és szokása sze- j rint bekebelezett két pár i szafaládét, megivott rá egy I üveg sört, és edzésbe bo- ^

csátkozott. Másnap meglsmé- ; telte ugyanazt. Miután jólla- , kptt, a kórház épülete kö- i rfll futott:fáradhatatlanul.

Ennek ellenére hiába próbálta más belátásra bírni az orvosokat, hajthatatlanok maradtak, nem akarták hazaengedni. Csak kedden, - két órával a brüsszeli gép : indulása előtt egyeztek bele, hogy mehet. S a nagybe- ' teg Zátopek két nappal később a belga fővárosban csodát műyelt. Elsöprő fölénynyel Európa-bajnokságot nyert 10 000 méteren, majd — miután megverte a hazaiak nagy reménységét, Gaston Relifet — 5000 méteren , is. Alaposan visszavágott a londoni olimpián elszenvedett vereségért, amikor a belga a második aranyéremtől fosztotta meg. Igaz, most utólag, idő távlatából is beismeri, hogy a tízezer méteren aratott győzelme után egy kicsit elblzakodott. ötezer méteren túlságosan maga elé engedte Relifet és a holland Slijkhulst is. Frenetikus hajrájával a hollandust még lehagyta, de Relifet már nem tudta utolérni.

A célszalagnál egy méter választotta el egymástól a két versenyzőt, de ez a belga olimpiai győzelmét jelentette. Hát ilyen ember, ilyen sportoló volt Zátopek.

Nevét először 1947-ben ismerte meg a világ. Akkor, ! amikor több ízben is megtörte az északi hosszútávfu- j tók negyed évszázadon át i

hossiú tá^ra és gerelyre

tartó hegemóniáját. Tizénkét nagy nemzetközi versenyen rajtolt és tizenkétszer diadalmaskodott ott. A finn Vil- jo Helnot, az utolérhetetlen bajnokot Helsinkiben győzte le úgy, hogy ötezer métere*« az év legjobb idejét futotta le.'

Ilyen körülmények között közeledett a londoni olimpia. A finn futót a visszavágás vágya fűtötte. Azt mondják, hogy Londonban'' seiti azelőtt, sem azóta nem volt olyan meleg, mint azon a napon, amikorra tízezer méteres síkfutás szerepen, my- soron. A hőmérő higanyszála a 34-es szám körül ingadozott. Helno bödületes tempót diktált, a hetedik körben már mintegy 80 méteres előnyre tett szert, Zátopek bölcs nyugalommal futotta a 71 másodperces köreit, csak amikor edzője a lelátóról vörös kendövei figyelmez- tette,"nyüjtotta és szaporáz- ta meg a lépteit. Egymás után hagyta ie a mezőny •tagjait, és hamarosan Hei- not is megelőzte, aki azonban nem akart beletörődni a vereségbe. Nyomába szegődött, de nem bírta a maga által diktált iramot, és feladta a küzdelmet. Zátopek olyan fölényesen győzött, hogy két futó (az algériai O’Kacha és a svéd Al- bertsson) kivételével az e- gész mezőnyre legalább egy kört vert rá. Hát ilyen futó volt Zátopek.

Nagy alakítása azonban a következő, a helsinki olimpián következett. Elismert futóegyéníségként érkezett a finn fővárosba, akivel szemben mindenki ki akarta magát húzni. Mai szemszögből nézve azt mondanánk, hogy óriási lélektani, nyomás alatt lépett pályára, csakhogy akkor az ilyesmi még nem volt divatban. Mqg aztán Záto- peket nem olyan fából faragták. hogy holmi lélektani befolyás alá kerüljön.

A felkészülés alatt olyan lelkiismeretesen edzett, hogy az még az ö közismert következetessége mellett is ■ féltűnő 't'blt'." A csehszlovák atlétika vezérkara itthon azt latolgatta, hogy a két hosz- szú táv mellett at maratoni futásban is rajthoz állhatna. Az ellentábor azzal érvelt, képtelenség, hogy egy ember erre képes legyen. Edzője viszont úgy vélekedett, bogy ha Emil'a felkészülés során naponta játszva lefutotta a 30—40 kilométert, akkor miért ne lehetne eredményes, néhány nap leforgása alatt lényegesen kisebb távolságokon?

Neki lett igaza, persze ki Ismerhette volna nála jobban Zátopeket? Talán csak Zátopek maga. Mindenesetre a három leghosszabb távon felállt a dobogó legfelső fokára, amire az olimpiai mozgalom történetében még nem adódott példa, s talán nem is lesz. Július 20-án tízezer, 24-én az ötezer méteren győzött, és három nappal később a maratoni győzelemért járó babérkoszorút is az ő nyakába akasztották: Nyolc nap leforgása alatt 62,195 kilométert futott kemény olimpiai versenyben. Élete első maratoni futóversenyén megleckéztette a táv specialistáit.

De ez még nem minden.

Alig, hogy a helsinki stadionban kihirdették az ötezer méteres síkfutás eredményeit, és hetvenezer ember tapsolt a csehszlovák lobogó felvonásának, a pálya egy másik szektorában egy másik Zátopek, ezúttal a gyengébb nem képviseletében 50,47 méterrel nyerte a női gerelyvetés olimpiai bajnokságát.

.A .történethez Jiogzátarto- 'zíkj "hogy fél évvel* korátj- ban, Uherské HradiStében nagyszabású sportolóesküvő zajlott le, amelyen keresztbe font gerelyek között két kiváló sportoló iridült él a közös úton. Együtt egészen alaposan átírták az atlétika világcsúcslistáját. A Zátopek név fogalommá vált a világban.

Nfa Prága csöndes Trója városnegyedében egy meghitt családi ház vitrinje őrzi a sok diadal emlékeit. A napokban egy kicsit hangosabb volt a környék. Mit nem ád a sors: e két kiváló sportoló születési dátumaként

egyaránt 1922. szeptember 22-ét tünteti fel az anyakönyv. Míg a háziasszony már s jól. megérdemelt pihenés óráiban gondozza a pompás kis kertet, készitl a sok külföldi versenytárs körében is elismert főztjeit, a ház ura még a testnevelési szövetség közTionti bizottságán kamatoztatja gazdag nyelvtudását.

;Orák hosszat bújja a külföldi folyóiratokat, a világ egyes országaiban megjelenő atlétikai szakkönyveket, hogy tolmácsolhassa őket az egész hazai atlétika felvirágoztatására. Sajnos, énjéből, kitartásából. hozzáállásából csak úgy egyszerűen nem ruházhat át mindent. Kár, mert azóta sem' volt a csehszlovák atlétikának olyan egyénisége, mint ö, s feleségével olyan házaspára, mint a Zátopek házaspár.

Csak úgy mellesleg: a napi néhány kilométerét még mindig lefutja.

(A Práca nyomán)

0

A

ki a ligát figyeli, kü- ^lönösképpen a szlovákiai csapatokat, bizonyára eltöpreng a Lokomo- tíva Kosice felállításán. A valamikori csehszlovák kupagyőztes, a gólkirály Jözsát kivéve, csaknem ugyanazokkal a játékosokkal szerepel, mint legeredményesebb éveiben. Játszik a harmincöt éves Móder József, szerepel a katonaságról visszatért Kozák és persze az örök Lokomotfvás Farkas Géza. 0 harminchárom éves. Vele beszélgetünk.

— Géza, te a tizenkettedik idényedet kezdted a kék- -fehéreknél. A katonáskodást kivéve mindig itt játszottál. Miért ez a hűség?

— Jól érzem itt magam. A vezetők tudják, hogy engem nem lehet eladni, bár ajánlatokat én is kaptam más csapatoktól.

— Harminchárom évvel a

FARKAS GÉZA:

A TIZENKETTEDÍK IDÉNY

vállukon nem sokan játszanak már a ligában. Te hogy bírod?

— Azt hiszem, ez nem nagy téma. Az ember edz, és vagy bírja, vagy nem. Nekem egyelőre megy a játék.

— Mikor volt a Lokomo- tiva legszebb időszaka?

— Hat-hét éve, amikor országos kupát nyertünk, és háromszor is szerepeltünk nemzetközi kupákban.

— Ebben az idényben ismét jó csapatotok van. Kozák és Móder nagy segítség. . jelentős erősítés.

Ez igaz, mindketten kitűnő játékosok. Ne feledjük azonban, hogy Kozáknak

nincs rendben a térde. Ha kiújul a sérülése, nem játszhat, és ezt nagyon megérez- zük. Elég egy rossz mozdulat. máris fájdalmak gyötrik, amint ez már többször megtörtént. Móder József kitűnő játékos, de azért már nem mai gyerek. Hiányzik a védelmünkből egy megbízható hátvéd, egy magas, kemény, mozgékony játékos, aki higgadtságával és szervező- készségével segíthetné a csapatot.

— Fenntartásaid ellenére sokkal jobb eredményeket várunk a Lokomotívától, mint mondjuk tavasszal.

— Erősödtünk, ez igaz, s ennek elsősorban a hazai

mérkőzéseken kell megmutatkoznia. Javult a támadójátékunk. Itthon tavasszal nem tudtunk kellő nyomást gyakorolni az ellenfél kapuja előtt, most azonban azzal számolunk, hogy akár húsz percre is beszorítjuk az ellenfelet, és gólokat lövünk.

— Elégedett vagy a kö zönséggel?

— A közönség ragaszkodik hozzánk, «z már az előkészületi mérkőzéseken is megmutatkozott, négy-ötszáz ember járt a „kis“ meccsekre. Kozákra és Móderre voltak kíváncsiak. A Dukla elleni első bajnokira tízezer ember jött ki.

— Eddig csak a régiekről

esett szó. Van-e a csapattagok között fiatal, nagy tehetség? Hogyan illeszkednek be a fiatalok az együttesbe?

— Talán a kisebbik Su- cháneket említhetném az ügyesebbek közül, de ő sem képes zsinórban megbízható, jó teljesítményeket nyújtani. Ez vonatkozik a többiekre is. Fellángolnak, aztán el- .szüi’külnek egy-egy kilencven .jerc során is. De bízom abl.ojn. hogy mindez a rutin hiányából ered. s fokozatosan ők is beépülnek közénk. Lehet, hogy a felkészülés. a nehéz edzések viselték meg őket.

— Bizonyára végignézted a világbajnokság közvetítéseit. Hogy tetszett a mun- diál?

— Majdnem mindegyik meccset láttam, és majdnem mindegyik tetszett is. Szép vébé volt!

(balta)