Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-14 / 37. szám

5

A történelem előtti Idők homályában .elsüllyedt földrész, az Atlantisz évezredek óta foglalkoztatja az írókat, tudósokat. Platón, a nagy görög filozófus óta — aki előszűr tett említést két könyvében is Atlantiszról — mintegy 25 0ÜÜ könyv és tanulmány foglalkozott azzal 8 kérdéssel, hogy létezett-e,. és ha igen, hol terülhetett el a titokzatos földrész.

Az ötvenes évek derekán az egykori Szantorisz, mai újgörög nevén a Thlra szigeten a régészek váratlan leletre bukkantak. Ange- losz Golanopoulosz, az athéni Fűldrengéstani Intézet professzora Thirán, egy bánya mélyén, a- melyböl vulkáni hamut termeltek ki, hogy azt cementkőszítésre használják, az egyik akna mélyén egy 'kőből épült ház megfeketedett romjait fedezte fel. A ház belsejében két elszenesedett fadarabot, valamint egy férfi és egy női fogsort talált. A radiokarbon vizsgálat kiderítette, hogy a két ember körülbelül az i. e. XV. században halhatott meg. A vulkáni hamuréteg, ami borította őket, harminc méter magas volt. Ebből arra következtettek, hogy a Szan- torlnon történt vulkánkitörés a történelmi kor legnagyobb katasztrófája kellett, hogy legyen. Ez a felfedezés egybeesett a geológusok azon megállapításával, hogy á Szantorin sziget vulkánja lényegileg ebben az Időben pusztítatta el az Égei-tenger szigetelt. Szerintük az 1500 méter magas hegycsúcs lesüllyedt a tengerbe, csak a kráter pereme, a két egymással szemben fekvő, sarlóhoz hasonló alakú sziget, a mai Thlra emelkedett ki a vízből. A robbanás következtében több száz hidrogén- bombának megfelelő energia szabadulhatott fel, aminek ereje a hamut mintegy 200 000 négyzetkilométernyi területen szórta szét. Az elsüllyedt tűzhányó helyén másfél kilométer magas szökőár keletkezett, ami 30 méteres hullámokat-sodort, 300 kilométei’es sebességgel Krétára, a Nílus deltájára, és elpusztította még az 1000 kilométer távolságra fekvő szSriai Ugarit kikötőjét is.

■^A, SZÖKŐÁR SZÖRNYO VOLT . ’ Milyen • nagy Is lehetett tulajdonképpen a Szantorin kitörése? A tudósok összehasonlításként az 1883-ban a Szumátra és Jáva szl- gétek között fekvő Krakataun történt kitörést hozzák fel. Mint ismeretes a sziget vulkánjának ta-. lapzata törést szenvedett, és a forrú láva közá betódult a hideg tengervíz. A mérhetetlen gőznyo- másr következtében a kráter felrobbant és a levegőbe repítette a 445 méter magas Krakatau hegyet. A kráter 50 kilométer magas hamusugarat lövellt tel a magasba, és hatalmas szikladarabokat szórt szét 80 kilométeres térségben. A hamuréteg teljesen belepte a látóhatárt és olyan vörösre színezte a’^naplementét, hogy az Egyesült Államok keleti partvidékén még hónapok múlva is többször riasztották a tűzoltóságot. Amikor a bezárt energia felszabadult, a vulkán külső burka a 150 méter mély kráterbe süllyedt a tenger szintje alá, és ez olyan hullámokat korbácsolt fél, hogy azok a közeli szigeteken 295 falut romboltak le. Harminchatezer ember fulladt a vízbe, egy hajót a szökőár három kilométer távolságra sodort be a szárazföld belsejébe. A fCobbanás ereje 775 kilométer messzeségben is megrázta a házakat, hangját pedig 3000 kllomé- tee- távolságban Is lehetett hallani.

ELTŰNT EGY NÉP A Szantorin katasztrófája elpusztította azt a több mint egymillió lelket számláló népet, amely akkoh Kréta tizenkét városában, Szantorin szigetén és a sok kisebb más szigeten élt. Ez a nép olyan házakat tudott építeni, amelyekben vízöblltéses WC és klimatizá- ló berendezés volt, aminejí segítségével 8 hűs tengeri szellőt használták fel a hőség enyhítésére Ez ía ,nép fejlett írásmódot használt. és olyan sportágakat űzött, mint az ökölvívás, a birkózás és a blkavi.-jjdal. Lakásaikat gyönyörű vázákiés falfestmények díszítették, kereskedőiknek hajói megfordultak a Földközi-tenger valamennyi kikötőjében, hol keresett áru volt a krétai bor és gyümölcs.

Ezt a kultúrát a tudósok míno- szl kultúra néven Ismerik, és tudományosan megállapított tény, hogy egy csapásra szűnt meg. Thlra szigetén nemrég a napvilágra hoztak egy mínoszi várost, a- melynek szinte épségben megmaradt falait magas hamuréteg fedte. Ebből következtettek a tudósok a mínoszi kultúra megsemmi- sülésl okára. Krétán a katasztrófát csak azok élték túl, akik a vulkánkitörés Idején a magas hegyekben tartózkodtak vagy távol jártak hazájuktól. A magas hamuréteg lehetetlenné tette a földművelés újrakezdését, ezért az életben maradottak a görög szárazföldre menekültek, amely — hála az északnyugati szélnek — megmenekült a hamuesőtöl. Ezektől az

Olümpiai győztes szobra

Ihlra szigete, szemben uele a két, egykori uulkánkúp

Idetelepédett krétaiaktól sajátították el az akkor még meglehetősen primitív hellén törzsek az írást, a házépítést, a földművelést, az íj és a nyíl használatát, az agyag megmunkálását, a bronz és az arany feldolgozását, így magyarázható meg az 1. e. XIV. században létrejött mükénéi kultúra magas színvonala.

AZ ATLANTISZ I^JTÉLYE

A görög írók és tudósok a későbbi, úgynevezett „aranykorban“ többször megemlékeztek az eltűnt kultúráról és a nagy természeti katasztrófáról. Platon megírta, hogy Szólón, a nagy athéni törvényhozó egy egyiptomi pap írásából szerzett tudomást a tengerbe süllyedt szigetországról, amit ő Atlantisznak nevezett el. Azt Irta, hogy ez a földrész kétmillió négyzetkilométer kiterjedésű volt, és mivel ez a hatalmas terület nem fért volna el a Földközi-tenger keleti medencéjében. Platón azt a Herkules oszlopain túl fekvő vizekbe helyezte. (Ismeretes, hogy Gibraltárt nevezték az ókorban Herkules oszlopainak. Platón tévedésének köszönhető az is, hogy az Atlanti-óceán az elsüly- lyedt Atlantiszról kapta később a nevét.)

A mai tudósok azt feltételezik, hogy Platón tévedését Szóionnak a felületessége okozta. Ugyanis szerintük Szólón a „száz“ szám egyiptomi jelét „ezernek“ olvasta, és így a terület nagyságát megtízszerezte. Ez a területnagyság már megfelel az égéi szigetvilág kiterjedésének. Platón másik megállapítása viszont Igaznak bizonyult, amikor azt írta, hogy a katasztrófa Szolón születése előtt mintegy 900 évvel, vagyis az 1. e. XV. század folyamán történt. Platánnak még egy említését érdemes megjegyezni. ír ugyanis egy, az atlantlszi síkságon elterülő Királyod Városáról, amely nagyon hasonlít ahhoz a krétai síkságon állott városhoz, amelyet a míno- sziak Falsztosznak neveztek.

HAZATÉRNEK-E A FRÍZEK?

A műit században megindult görögországi ásatások sok érdekes tudományos felfedezéshez vezettek, de ugyanakkor azt is eredményezték, hogy igen sok műemlék külföldre került.

Görögország kormánya most Athéné Istennő templomát a Parthenon) hazahozatalát követelte a londoni British Museumtól. A görög kulturális miniszter, Mellna MerCourl a külföldi újságírók számára tartott sajtókonferencián azt állította, hogy a párkánydíszeket a múlt században törvénytelenül vitték ki Nagy-Britanniába az angol mecénás, lord Elgin utasítására. „Vissza kell szerezni a frízeket, mivel ezek az Akropollsz részét képezik, amely országunk szimbóluma“ — nyilatkozott Mercouri. A Lordok Háza megtagadta ezt a követelést azzal az Indokkal, hogy Athénben állítólag nem tudják biztosítani a frízek megőrzéséhez nélkülözhetetlen feltételeket.

Valószínűleg ezzel a konfliktussal magyarázható, hogy Francia- ország kormánya kitér Görögország kérése elől, és nem adja „kölcsön“ az athéni felvonulás Idejére a párizsi Louvre tulajdonában levő M1161 Vénuszt. A francia kormány —- elvben — először eleget tett ennek a kérésnek, ám miután Görögország Jogot támasztott a Parthenon párkánydíszelre, Franciaország „visszatáncolt“ annak ellenére, hogy Mercouri hivatalosan hangsúlyozta: országa nem tart Igényt erre a remekműre. Az 1820-ban Mllosz szigetén talált Vénusz-szobrot hamarosan birtokéba vette Riviera márki, francia követ, majd XVIII. Lajos királynak adományozta. Azt az érvet, hogy a szobor átvitele Görögországba nagy kóckázattal járna, sokan kibúvónak tartják, mivel a 60-as években a szobor Tokióba való szállítása sem járt semmilyen veszéllyel.

HETED

Az Európai Gazdasági KB- zBsség (EGK) ás sz USA gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait átható feszültségek veszélyes szintet értek el >-< jelentette ki Gaston Thorn, az Európai Közösségek Bizottságának — az EGK vezető testületének — elnöke. Thorn szaval az ausztriai alpbachl, fórumon hangzottak el, amelyen részt vett John Block amerikai mezőgazdasági miniszter la.

A brüsszeli bizottság elnöke kijelentette, hogy a Nyugat-Európa — szibériai gázvezeték ügyében kibontakozott vita olyan pontot ért el, ahol már minden felet veszélyeztet a dolgok alakulása. Ezért javasolta a kelet-nyugati kereskedelem kérdéseinek egészéről folytatott megbeszélések újrakezdését.

LIvornöban a Dubrovnylk nevű szovjet teherhajóra rakták azt a két turbinát, amelyet a Nuovo Pignoné olasz cég amerikai licenc alapján gyártott a Szibériát Nyugat-Eurőpával Összekötő gázvezeték számára — közölte pénteken a Panessa olasz hajózási társaság egyik tisztviselője.

Ezzel — Franciaország és Nagy-Brltannla után Olaszország lesz a harmadik európai tőkés állam, amely eleget tesz a Szovjetunióval 1981-ben kötött megállapodásának, és fittyet hány az amerikai szankciókra.

A Novoje Vremja című szovjet politikai hetilap számának vezércikke szerint Reagan elnökségének eltelt kőt esztendeje alatt Nyugat Európa és az Egyesült Államok kapcsolatai példátlanul alacsony szintre süllyedtek. Az Övilág és Amerika között folyó vita egy Idó óta már nem csupán gazdasági Jellegű, mind erősebbé válik annak politikai tai talma Is. A lap ezzel kapcsolatban nemcsak a gázcsővltára és a két kontinens között folyó acélháborúra utal, hanem arra Is rávilágí*. hogy az ellentétek mindinkább az európai biztonság szféráját érintik.

A lengyel kormány ezóvi- vóje közleményben jelentette be, hogy országszerte gyorsított eljárásokat kezdtek az augusztus 31-i és szeptember elsejei zavargások résztvevői ellen.

A Varsóban közzétett bejelentés szerint a lengyel bíróságok gyorsított eljárást Indítottak azok ellen az őrizetbe vett személyek ellen, akik a zavargások során megtámadták a szolgálatukat teljesítő rendőröket, romboltak és garázdálkodtak. A varsói, katowlcel, legnicai bíróságok egy- ás másfél évi büntetéseket szabtak ki az elkövetőkre.

A katonai főügyészség szintén Jelentést adott ki, amelyben a szükségállapot rendelkezései értelmében az augusztusban elítélt személyek ügyeiről tájékoztat. A Jelentés szerint a katonai ügyészségek 224 polgári személy ellen emeltek vádat: többségük a felfüggesztett Szolidaritás illegális aktivistája volt, de vannak köztük köztörvényes bűnözők Is.

Mint ismeretes, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa felszólította az illetékes Igazságügyi szerveket, gyorsítsák meg a KOR (Társadalmi Önvédelmi Bizottság — Munkásvédelmi Bizottság) nevű ellenforradalmi szervezet tagjai és vezetői ügyében a vizsgálatot. Erről a szervezetről most könyvet Jelentetett meg Varsóban a LEMP kiadója.

A könyv részletesen ismerteti az iUagáiis ellenséges szervezet megalakulás sát és kapcsalatalt a nyugati antlkommunlsta központokkal és a jobboldali lengyel emigrációval.