Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-07 / 36. szám

2 HÉg

1977

1982

ONGRESSZUS

LÖZÖTT

A bratislavai II. városkerületi SZISZ- alapszervezetek fejlődéséről nyilatkozik Ludovít Zelíska, a SZISZ városkerületi bizottságának elnöke.

A taglétszámot tekintve SZISZ-szervezetünk állománya csökkent. Hogy ennek ml a magyarázata, azt még nem tudjuk pontosan, valószínűleg azzal van összefog gésben, hogy kevésbé népes évfolyamok kerültek' a SZlSZ-korba, és városkerületünkben a migráció is nagy. Megfigyeltük továbbá, hogy egyes alapszervezetekben rosszul értelmezték azt a határozatot, amely harminc évben állapította meg a tagság felső korhatárát.

Szóval egyes alapszervezetekben a harminc évnél Idősebb tagokat automatikusan törölték a tagok soraiból, tekintet nélkül arra, hogy aktívak voltak-e vagy sem. Az utóbbi időben azonban utasítottuk az alapszervezeteket, hogy azokat, akik jól és rendszeresen dolgoznak az alapszervezetben, tartsák meg tagnak. Helytelen, sőt méltánytalan eljárás lenne, ha egyszeriben kitiltanánk őket pusztán azért, mert elmúltak harmincévesek. Szerintem nem a kor számít, hanem a tettrekész- ség.

Aminek azonban Igazán örülünk, az az, hogy lényegesen emelkedett a munkásfiatalok szervezettsége. Városkerületünk Bratislava legnagyobb Ipari körzete, és mindenképpen jó, ha növekszik a szervezet befolyása a termelésben dolgozó fiatalokra. Jelenleg a 16 388 tag 36,8 százaléka munkásfiatal, az előző kongresszus idején a munkásfiatalok részaránya még csak 26,2 százalék volt. Vannak sjey-.; vezetek, ahol még ennél Is jobb a helyzet. A Csehszlo^ vák Duna-hajózási Vállalatban például a tagok 63, a Slovnaftban a 43 százaléka munkás. S hogy a szervezettség jó hatással van a fiatalokra, azt az említett üzemekben elért termelési eredmények ékesen bizonyítják.

További örvendetes, jelenség, hogy a szakmunkástanulók körében Is mind nagyobb a szervezettség. Ez különösen azóta mutatkozik, amióta a szaktanlntézetek SZISZszervezetel közvetlenül a szövetség városkerületi bizottságának hatáskörébe tartoznak. A szakmunkástanulók szervezettsége 78,9 százalékos, de még tovább növelhető.

A szakmunkástanulóknak egyébként megkülönböztetett figyelmet szentelünk, mert tudatosítjuk, hogy ők a jövő munkásosztálya. Különösen ügyelünk arra, hogy zökkenőmentes legyen a szakmunkástanulók munkahelyi beilleszkedése, hogy ne morzsolódjanak le. A napokban például 106 szakmunkástanulót Igazolunjc át a szaktanintézetekből a munkahelyekre. Kétségtelen, hogy ezek a tanulók öntudatos munkássá válnak.

Nagyon jól dolgoznak Idő sebb társaik védnöksége alatt a szaktanintézetekbeii a szocialista munkabrigádok tartalékai. Ez a mozgalom még a II. kongreszus előtt a Slovnaftban indult el, és a cérnagyárral együtt most is ott van a legjelentősebb hátországa.

Az eszmei nevelés terén még. vab bizonyos ténnl'va- lónk: politikai oktatásban tavaly .csupán a tagok 78,84 százaléka részesült, igaz, hogy a valós helyzetet valamelyest elferdíti az a tény, hogy sok fiatal vesz részt párt- vagy szakszervezeti oktatáson. Kedvezőnek tartom még azt is, hogy a mintegy 16 ezer tag közül 1464 párttag vagy tagjelölt. Az ö befolyásuk rendkívül érezhető a szervezetben. Segítik a vezetőségek munkáját, emelik az eszmei nevelés színvonalát és a termelő munkában is az élen járnak.

(palágyi)

I

Mária Slemenská ifjúsági szociaiista munkabrigádja a cérnagyárbél.

MIKOR LETT TŰ A KASZPI-TENGERBOLf

A Kaszplt hagyományosan tengernek nevezik, noha valójában tő, mivel zárt vízmedence. Mikor Is vált a Kaszpl-ten- ger tóvá? A Moszkvai Állami Egyetem tudósai kiszámították és meghatározták a Kaszpl 300 000 év alatt végbement szint- változásainak sémáját. Eszerint a Kaszpl-tenger viszonylag nemrég, mintegy 25 000 évvel ezelőtt változott tóvá. Azóta, hogy tő lett, elég érzékenyen reagál nemcsak saját partvidéke, hanem az egész kontinens éghajlatának ős nedvesség- tartalmának legkisebb változásaira Is. (APN)

FEHERJE TENGERI FARMOKRÓL

A közeli jövőben nagy fehérjetermelő mezőgazdasági komplexumot helyeznek üzembe az Azovl- ős a Fekete-tengerben.

A komplexum felépítését előirányzó műszaki-tudományos program célja a környezet szennyezése nélkül üzemelő, nagy. terméshozamű, jövedelmező gazdaság kialakítása.

Az első gyakorlati Intézkedésekhez tartozik a puhatestűek és a tengeri moszatok nyújtotta tartalékok kihasználásé, valamint az osztriga tenyésztésére berendezett nagyüzemi gazdaságok létrehozása az ogyesszal és a nylkolajevl területen.

(APNI

Mindig

nyíltan

Gáspár Erzsébet személyében rokonszerves, tenrilvágyó fiatal lány képviseli a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás SZISZ- tagjait az ifjúsági szövetség kongresszusán.

—- Egy kicsit meglepett a hír —• mondja —, hogy szűkebb pátriám szlszeseit képviselhetem, de nagyon boldog vagyok, mert ilyen alkalom ritkán adódik az ember

KÜLDÖTTEINK

életében. Az egészet előlegezett bizalomnak tekintem, és igyekszem majd meg Is szolgálni a bizalmat.

Erzsiké Nagymegyerről (Calo- vo) származik, és varrónőnek tanul Dunaszerdahelyen. Az Iskolai SZlSZ-szervezet munkájából szívesen kiveszi a részét. Szorgalmát, ügyességét ismerik, és becsülik is érte. Magáról csupán tőmondatokban beszél, de ha a szervezeti munkáról, nevezetesen a városi konferenciáról van szó, felélénkül.

— Borsányl László elnökkel előre megírt vitafelszólalással akartunk fellépni a konferencián. Am egy előttem felszólaló lány arról beszélt, hogy ml mindig csupán a pozitív dolgokat említjük, erre elhatároztam, féltrete- szera a megírt anyagot,' s feltárom iskolai szervezetünk nehézségeit. Ott, akkor döntöttem el, hogy ezentúl ahányszor alkalmam lesz rá, mindig nyíltan rámutatok a problémákra, hiszen csak így segíthetünk a dolgokon. Ha elhallgatjuk őket, sohasem oldódnak meg. Olyan ez, mintha a.

\

beteg elhallgatná az orvos előtt, hogy mije fáj. Hogy gyógyítsa akkor?!

— Hogyan készülsz a kongresszusra?

— Magyar lány vagyok, éppen ezért a magyar nemzetiségű fiatalok problémáiról szeretnék beszélni. Különösen az a kérdés foglalkoztat, hogy miért van az, hogy egyes szervezetek olyan rosszul működnek.

Erzsi munkáscsalád gyermeke, az iskola elvégzése után a nagy- megyeri szolgáltatóüzemben szeretne dolgozni. Szabad idejében sokat olvas, kézimunkázik, és szereti a jó zenét.

— Nem akarnék csalódást

okozni azoknak, akiket képviselni fogok, és ezt csak kemény munkával érhetem el. — mondta búcsúzóul. 1

S hogy teljes legyen a róla alkotott kép, hadd álljanak Varga Tibornak, a SZISZ dunaszerdahelyi járási bizottsága elnökének a.szaveij;

—■ Járásunkat heten képviselik a kongresszuson, ö lesz a legfiatalabb. Sokat várunk tőle, és biztosak vagyunk benne, nem tévedtünk, amikor rá esett a választásunk.

Kertész Lídia

Üjjászületett klub

Hosszú tétlenség után két évvel ezelőtt újjáalakult Léván (Levicej a városi művelődési ház mellett működő ifjúsági klub. A klubtanács első lépése az volt, hogy megállapítsák, mi érdekli a fiatalokat, s ezáltal a megvalósítható ötletek sokaságát tárták fel. Hogy Igyekezetük eredménynyel járt, a klub látogatottsága bizonyítja a legékesebben.

Valamennyi rendezvényt képtelenség felsorolni, hiszen tevékenységük rendkívül színes és sokrétű. Nagy visszhangra találtak a különféle előadások, különösen az érdekelte a hallgatóságot, amelyek a fiatalok bűnözésével, a házastársi kapcsolatokkal és az űrhajózás történetével foglalkoztak. Rendszeresek voltak a táncmulatságok, amelyeket legtöbbször a Honvédelmi Szövetség mellett működő hifiklubbal együtt rendeztek. Érdekelték a fiatalokat a filmvetítések és a többi szórakoztató jellegű műsorok. Szólni kell azokról a kiállításokról ts, amelyek célja az esztétikai nevelés volt.

'A klubvezetőség arra törekszik, hogy a kellemeset összekösse a hasznossal. így született meg a klubesték gondolata, amikor a táncmulatságokon kívül kérdezz-f eleiek versenyekre ts sor került. A jövőben igényes munka vár a klub vezetőire. Orvosokat, fogászokat és pszichológusokat hívnak meg előadásokra, beszélgetésekre avégett, hogy közösen megvitathassák a fiatalokat leginkább érintő és érdeklő problémákat.

, Nem feledkeznek meg az öntevékeny művészeti mozgalom továbbfejlesztéséről sem.

A közeljövőben társadalmi munkában átalakítják és korszerűsítik az ifjúsági klub néhány helyiségét, ami által kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak, művelődhetnek és szórakozhatnak.

Abel Gábor

KONZULTÁCIÓ

VAROSI és helyi szisz BIZOnsAGOK

Azokban a városokban és nagyobb falvakban, ahol több SZtSZ-alapszér- vezet van, a SZISZ Illetékes járási bizottságának beleegyezésével városi, helyi SZlSZ-bízottság irányítja munkájukat. E bizottságok feladata a dolgozó és diák fiataloknak okos, hasznos elfoglaltságot kínálnrszabad Idejükben, felkarolják azokat a SZISZ- tagokat, akiknek a munkahelyén nem működik alapszervezet, továbbá egyesítik a SZlSZ-alapszervezeteknek az Igyekezetét, aktivitását, ha résztakarnak venni a város, falu politikai és társadalmi életében. A városi, helyi bizottságok Irányítják, koordinálják az alapszervezetek, az üzemi csúcsbizottságok és a velük egyenrangú bizottságok, plonírcsapatok politikai- szervező munkáját, képviselik őket, módszertani ellenőrző feladatot töltenek be. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a SZISZ jb elnöksége pontosan meghatározza hatáskörüket.

A SZISZ konferenciái és plenáris ülései választják meg a SZISZ új városi, helyi bizottságait, azután aztán már rajtuk múlik, hogy felelősséggel teljesítsék a városi konferenciáknak, a SZISZ felsőbb szerveinek, a CSKP- nak és a Nemzeti Frontnak a határozatait. A városi bizottság egyezteti és kibontakoztatja a SZISZ sokoldalú tevékenységét, de sohasem téveszti szem elől az egyes alapszervezetek feltételeit és szükségleteit. E bizottságok tervszerű munkát végeznek, és háromhetenként ülnek össze.

Amelyik városi bizottságban húsznál több a tagok száma, ajánlatos elnökséget választani. Az öt—tizenegy tagú elnökség a SZISZ városi bizottságának a végrehajtó szerve, alá van neki rendelve, és munkájáért Is neki tartozik felelősséggel. Összejöveteleit szükség szerint, általában tizennégy naponként tartja.

Ténykedése során leginkább ezekre a feladatokra összpontosítja figyelmét:

— előkészíti a SZISZ városi bizottsága tanácskozásait;

— elemzi azoknak a komlssziőknak, alapszervezeteknek a munkáját, amelyeket irányít, valamint azt, hogy a többi szervezet miképpen vette ki ré szét a szísz vámsi konferenriáia határozatainak valóra váltásából;

— érdemben foglalkozik azokkal a javaslatokkal, panaszokkal, kifogásokkal, ameiyeket a városi bizottság tagjai, a SZISZ-alapszervezetek, a ko- mlssziók tagjai tettek;

— a gazdasági előírások értelmében szervezi és irányítja a gazdálkodást, megtárgyalja a számvetést és a gazdálkodásról szóló jelentést, amelyet a SZISZ városi bizottsága elő terjeszt jóváhagyásra;

— a SZISZ-kitüntetések és -jutalmak odaítélésének irányelvei értelmében jóváhagyja az előterjesztett kitüntetéseket.

A SZISZ városi, helyi bizottságai, hogy tevékenységük egyes területén teljesítsék feladataikat, komlsszlókat létesítenek, amelyekre meghatározott teendők várnak. Így például a tanácskozó, a módszertani-szakmai testületekre a következő teendők várnak:

—' a város feltételeit figyelembe véve kidolgozzák a SZISZ szerveinek határozataiban foglalt feladatokat;

I—. a városi bizottság megbízásából feltételeket teremtenek a SZISZ-alap- szervezetek határozatainak valóra váltására, és azt Is szem előtt tartják, hogy mindez hogyan megy végbe;

— tevékenységük egyes területein akciókat szerveznek.

Az eddigi tapasztalatokból kitűnik, hogy javítani kell a SZISZ városi bizottságainak politikai-szervező és irányító munkáján, és az irányítás új formáit, módszereit kell keresni. A városi bizottságoknak megkülönböztetett figyelmet kell szentelniük a SZISZ-alapszervezetek elnökeivel, instruktoraival való munkának, úgyszintén a nyilvántartásnak és dokumentációnak.

A SZISZ városi, helyi bizottságainak hatásköre szempontjából az ifjúsági alapszervezeteket két csoportra osztjuk:

1. Azok a SZISZ-alapszervezetek, amelyeket a SZISZ városi, helyi bizottságai közvetlenül Irányítanak.

2. A többi alapszervezet, üzemi és a velük egyenrangú falusi csúcsbl- zottságok.

E fekinrethen a SZISZ járási bízottik lóvá kell b igimia. kit biz mag az egyes alapszervézelek vezelésével, meg kell határoznia azt is, hogy a SZISZ városi, helyi bizottságában az adott körülmények között meddig terjed a felelőssége.

Hogy a városi, helyi bizottság elősegítse az első csoportba tartozó alapszervezetek munkáját, instruktorokat küld-, rendszeres tanácskozásokra hívja az alap,szervezetek elnökeit, segíti az alapszervezeteket a SZISZ felsőbb szervei határozatainak valóra váltásában. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a SZISZ járási bizottsága a SZISZ városi, helyi bizottságainak következetesen rendelkezésére bocsássa a hatáskörükbe tartozó alapszervezetekröl szóló összes anyagot, mert csak így küszöbölhető ki a felesleges, kettős papírmunka.

A második csoportba tartozó SZISZ- alapszervezetek, üzemi és más, ugyanilyen szintű csúcsblzottságok Irányításában a SZISZ városi, helyi bizottságainak a hatáskörét a SZISZ Alap- szabályzata értelmében a SZISZ járási bizottságai határozzák meg. Ezek a szervezetek pedig működésük helyén a következőképpen kapcsolódnak be a szisz-életbe:

részt vesznek a városi, helyi méretű feladatok teljesítésében, és a politikai-társadalmi megmozdulásokban;

I— kiveszik részüket a Nemzeti Front programjának a teljesítéséből, a városi, helyi Ifjúsági építkezések munkálataiból, és nem maradnak távol, ha ifjúsági műszakot hirdetnek;

— részt vesznek a város, falu kulturális, társadalmi, sport- és honvédelmi életének a fellendítésében;

— gondoskodnak a SZISZ Pionír- szervezetéről;

— segítik a városi, helyi bizottságok munkáját.

Ha a SZISZ városi, helyi bizottságai következetesen akarják vezetni a SZISZ-alapszervezeteket, megkülönböztetett figyelmet kell szentelniük mindegyiknek, különös tekintettel azok sajátos helyzetére, és tudniuk kell arról Is, hogy melyik alapszer- vezelben milyen viszonyok uralki^d- nak.

ANNA NAGYOVA,

a SZISZ Kö/|jüiiti Pilinkfil

Iskolájának dolgozója