Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-03-02 / 9. szám

Pavel Bélán 15 éve vezeti a Ri­maszombati (Rím. Sobota) lárási Cpitű Vállalat szakmunkásképző központját. Kérem, pár szóban mutassa be az intézményt. — Hasonló szakmunkásképző központ csupán három van a kö­zép-szlovákiai kerületben. Intéze­tünk 1960-161 létezik. Jelenleg 130 növendékünk van, akik a kőmű­ves-, ács-, épületlakatos-, bádogos-, vízvezeték- és villanyszerelő, fes- tö-mázoló szakmát tanulják. A jö­vendő szakemberek 90 százalékát anyavállalatunknak neveljük, de húsz más üzem Is küld hozzánk ta­nulókat. Az elméleti oktatás a vá­rosi szakmunkásképző-iskolában folyik, a szakmai gyakorlat pe­dig saját ■ műhelyeinkben nyolc szakoktató Irányításával. Az In­ternátusbán szintén sokoldalúság­ra neveljük a 14—17 éves fiúkat. Növendékeink 30 százaléka ci­gány származású, így nagyon fon­tosnak tartjuk nemcsak a szak­mai fejlődés biztosítását, hanem a kulturális és világnézeti nevelést is. Minden növendékünk, még a helybeliek is bentlakók, Így köz­vetlen kapcsolatot tudunk tei-eni- tenl a fiatalokká'. Nemcsak oktat­juk, tanítjuk őkét, hanem elsősor­ban neveljük. Miből áll ez a munka? — Első helyen említeném az ideológiai-politikai munkát. Ta­valy 40 különböző akciónk volt. A SZISZ politikai oktatásán kívül vi­lágnézeti előadásokat is szervez­tünk a Szocialista Akadémia járá­si bizottsága dolgozóinak közre­működésével és főleg vállalatunk idős kommunistáinak bevonásával. Az előadásokat gyakran filmvetí­téssel egészítjük ki. Minden évben hat ifjú pártjelöltet javaslunk a párt alapszervezetébe felvételre. A szellemi nevelő munka során főleg a könyvvel való foglalkozást, a tanulást, a műszaki rajzot és a szakirodalom tanulmányozását igyekszünk megkönnyíteni. Bélán Pavel EGÉSZ EMBERT NEVELNEK Az erkölcsi nevelés lényege a munkához való viszony, a munka­erkölcs kialakítása, az egymás megsegítésének helyes értelmezé­se. Lényeges dolog a fegyelem. Az esetleges kihágásokra azonnal figyelmeztetjük a szülőket, és szükség esetén személyesen is el­beszélgetünk velük. Növendékeink tanulmányi eredményeit rendsze- 'resen figyelemmel kísérjük. Min­den növendékünk bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe, a- melynek öt kritériuma van: a ki­váló tanulmányi eredmény, az a lapos szaktudás, az aktív isko­lán kívüli munka, a kollégiumi rend, a kihágások elkerülése. Az esztétikai neveléssel a kul­túra szeretetét oltjuk tanulóinkba. Szinte minden hónapban elmen­nek színházba, komoly zenét hall­gatnak. A város más kulturális rendezvényén Is ott vagyunk. A Gömörl Múzeumot rendszeresen látogatjuk. Saját zenekarunk van, amely önálló programmal is fel­lép. Teadélutánokat rendezünk, a- melyekre meghívjuk a városi szak- munkásképzö-lskola leányait Is. Színes televízió, magnó, tenisz, audiovizuális eszközök állnak a fiatalok rendelkezésére. Minden héten egyszer kélórás filmet ve­títünk, amelyhez saját felszerelé­sünk van. Forgon János nevelő néptánckört alakított. A munkára való neveléssel kap­csolatban főleg a szakkörökről szólnék. Pillanatnyilag 13 szak­kör működik Iskolánkban. Bekap­csolódunk az ifjúság műszaki al­kotóversenyébe. A sport és hon­védelmi nevelésnek Is megkülön­böztetett figyelmet szentelünk. Ml-, vei növendékeink az iskolából ki­kerülve szakképzett fizikai dolgá- zók lesznek, edzettségük, fizikai felkészültségük is fontos. Érde­kességként említeném a 12 tagú turista szakkört. Nemrég új fel­szerelést kaptak 13 ezer korona értékben. Tűzoltócsapatunk járási ifjúsági bajnokságot nyert. Köny- nyüatlétlkában szlovákiai csapat- bajnokságot nyertünk az ifjú épí­tészek versenyében. Számos járá­si és kerületi bajnok, valamint élvonalbeli edző került már ki kö­zülük. Azt hiszem, említést érdemel, hogy a Sport napilap által meg­hirdetett „Szakmunkástanuló ifjú­ság a párt tiszteletére“ verseny­ben már évek óta jó helyezést érünk el. Tavaly 72 középfokú szakmunkásképző-iskola között a 13. helyen végeztünk mint egye­düli építészeti központ. Mi az, amit még nem sikerült megoldaniuk? — Sajnos, vállalatunk, a járási építóvállalat nem működik a leg­jobban. Nemegyszer bizony kemé­nyen kell dolgozni tanulóinknak is egy-egy építkezésen, hogy a tervezett határidőre elkészüljön a munka. Az elmondottakból kitűnik, hogy a felsorolt rendezvények, a szak­körök eredményes működése bi­zony sok-sok türelmet és munkát igényelt a nevelők részéről is. Mind a mai napig azonban nem sikerült megoldani nevelőink a- nyagl méltányolását. Ügy vannak fizetve mint az adminisztratív munkaerők, így amit tesznek, szív­ből, ügyszeretetből teszik. Polgári László A Jövendő szakmunkások első próbálkozásai BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS AMERIKAI MÓDRA SZÓL A MAGNÓ ÉS SEMMI MÁS Be kell vallanom, hogy csak villámlátogatás volt az egész. Felbáron (Horny Bar) jártam, s úgy gondol­tam: ha már elvetödtem er­re a vidékre, miért ne ug­ranák ét Bodakra (Bodlky) is, abba a faluba, amelyről azt beszélik, hogy a Gab- Cíkovo — Nagymaros vízlép­csőrendszer elkészülése u- tán egy kis sziget lesz a hatalmas viztárolö közepé­ben. Az Igazsághoz tartozik, hogy nem néztem utána, mi igaz a híresztelésből, de ha mér a helybeliek ezt beszé­lik, miért ne higgyek ne­kik. Mulasztásomat igazo­landó előrebocsátom, hogy azért látogattam el ebbe az aprócska csallóközi faluba, hogy már amennyire egy Uyen rövid látogatás enge­di, megismerkedjek a fiata­lokkal, akikről azt hallot­tam, hogy elég sok gond­juk volt az utóbbi néhány év alatt. >—Hét végén kellett volna jönni — mondta MOLNÁR ÉVA, a SZISZ helyi szerve­zetének elnöke —, akkor több fiatalt tudtam volna hívni erre a beszélgetésre. '— Szóval ebből a faluból máshová Járnak dolgozni a fiatalok? >— Nem ez a baj, mert e- lég sokan dolgoznak itt a faluban, és annak közvet­len környékén. Inkább a re­gisztrált tagok hiányoznak, a középiskolások. Mert be kell vallani, ha valamilyen komolyabb dologról van szó, jóformán csak rájuk tá­maszkodhatunk. Tizenöt re­gisztrált és huszonkét ren­des tagunk van, de nehe­zen tudnám megmondani, valójában melyik féle ez a szervezet. — Hogyan alakullak Így a dolguk? — Néhány évvel ezelőtt elég nagy törés állt be a szervezetünk életében. Azt is mondhatnám, hogy csak pa­píron létezett. Három évig szinte semmi­lyen munkát sem tudtunk felmutatni. Az akkori elnök elment katonának, a vezető­ség többi tagja pedig nem tudta kezébe venni az irá­nyítást. — Mit szóltak ehhez a In­lettes szervek? — Tudtak mindenről, de az Ígérgetésen kívül alig kaptunk mást. A Járási bi­zottság is támogatásáról biz­tosított bennünket, de az igazi segítség valahogy el­maradt. Lényegében ilyen helyzet uralkodott akkor is, amikor átvettem a szerve­zet irányítását. Ennek már három éve, de ez az Idő is kevésnek bizonyult ah­hoz, hogy mindent rendbe tegyünk a portánkon. — Említetted, hogy a he­lyi nemzeti bizottság képvi­selője vagy. Ez a fórum sem volt elegendő, hogy a helyzeten változtassatok? — Lehet, hogy az én hi­bám, de nem. A helyi nem­zeti bizottságon többször is foglalkoztunk a fiatalok problémáival, de legtöbbször azzal zárult le a vita, hogy előbb bizonyítanunk kell, csak azután számíthatunk hatékonyabb támogatásra. Csakhogy az akkori körül­mények közölt igazén ne­héz volt bizonyítanunk. Be­kapcsolódtunk mi mindenbe, amit lehetett, megtettünk. Igyekeztünk besegíteni a fa­VÁROM A LEVELED 15 éves gimnazista vagyok, szeretem a táncze­nei, sportlövészetet és történelemmel foglalkozom. Kacsi Mátyás, 079 01 Veiké KapuSany, uh Erdélyi- ho 16. 15 éves vagyok, szeretem a modern zenét, bé­lyegeket gyűjtök. Kovács Ildikó, 946 01 Kameniöná, Zelezntöny rád 474. 17 éves vagyok, rajongok a rockzenéért. Muzsay Olivia, SPgS 11. B, 947 01 Hurbanovo, Konkolyho 8. 26 éves üzletkötő vagyok, csehszlovák lányokkal leveleznék, kedvtelésem a nyelvtanulás, beszélek olaszul, franciául, spanyolul, portugálul. Simon András, 8000 Székesfehérvár, Móricz Zsigmond ut­ca 74, Magyarország. Az Amerikai Egyesült Államokat szívesen tüntetik fel a kor­látlan lehetőségek, az abszolút emberi szabadság és a de­mokrácia hazájaként. Hogy milyen Is valójában az amerikai demokrácia, arról napjainkban lépfen-nyomon meggyőződhe­tünk. Ezúttal egy olyan esemény harmincadik évfordulójáról emlékezünk meg, amely sokban a sötét középkor boszorkány­üldözéseire emlékeztetett. Harminc évvel ezelőtt, 1952. március 4-én a hírhedt Smlth- -törvény alapján bíróság elé állították és elítélték az Egyesült Államok Kommunista Pártja New York-1 szervezetének 17 vezetőségi tagját. Ez volt annak a megtorló hadjáratnak a kicsúcsosodása, amelyet a Truman-kormány indított el a ha­ladó erők, mindenekelőtt a kommunisták ellen. A második világháború végére a jobboldali opportunisták, Earl Browderral az élen válságba sodorták a pártot, sőt, 1944-ben kimondatták a feloszlatását. A második világháborút követően azonban az amerikai kommunista párt újjászerve­ződött, egyre erőteljesebben regenerálódott. A kormányzat azonban minden eszközzel igyekezett megakadályozni a párt megerősödését. Kommunistaellenes hisztériát szított az or­szágban, a párt elvhű tagjai, sőt a kívül álló demokratikus erők is állandó bírósági és rendőri zaklatásnak, atrocitások­nak voltak kitéve. A párt legális tevékenységének korlátozására, illetve meg­szüntetésére felhasználták a szégyenletes, a jogi megkülön­böztetést szentesítő törvények egész rendszerét. 1948-ban letartóztatták a kommunista párt központi bizottságának 12 tagját, köztük William Z. Fostert, a párt elnökét. A központi bizottság tagjait a Smlth-törvény, vagyis a külföldiek nyilván­tartásba vételére vonatkozó 1940-es törvény alapján ítélték el. Az újonnan hozott törvények közül a leghirhedtebb az 1950-ben elfogadott McCarran-törvény, amely, a kommunista párt tagjait „idegen hatalom ügynökeinek“ minősítette és kötelezte őket, hogy minden évben vetessék nyilvántartásba magukat az igazságügy-mlnlsztérlumban, valamint terjesszék a minisztérium elé a tevékenységükről szőlő beszámolókat, a taglistákat, a bevételekre, kiadásokra vonatkozó elszámoláso­kat. A koreai háború kirobbanását követően „a nemzetközi kom­munizmus veszélyének“ jelszavával elöntötte az országot az antlkommunlsta hisztéria és propaganda. A kommunistákat rágalmazták, „szovjet ügynököknek“ nevezték és üldözték. 1951-ben sok államban és városban történtek letartóztatások. Június 20-án New Yorkban letartóztatták a kommunista párt szervezetének 17 vezetőségi tagját. A vádat ismét a Smlth-tör- vnény alapján emelték, ugyanúgy, mint 1948-ban a központi bizottság 12 tagja ellen (akik ez időben, 1951. júliusában kezdték el börtönbüntetésük letöltését]. A Smlth-törvény eredeti célja — meghozatala idején háború lévén — a kémkedés elleni harc volt, az Idegen ellenőrzés alatt álló személyek és szervezetek ellen irányult, amelyek Idegen államoktól pénzbeli segítséget, utasításokat stb. kaptak. Bár a törvényt a fasiszta háborús kémkedés elleni harc érde­kében fogadták el, később a törvény élét az ország haladó erői ellen is felhasználták, akárcsak ebben az esetben. A New York-1 kommunisták pere közel egy esztendeig tar­tott. 1953. február 3-án a vezetőket 1—3 évig terjedő börtön­büntetésre és magas pénzbírságra ítélték. Boszorkányper volt ez a javából. Mindezt pedig csak azért idéztük fel. mert a korlátlan lehetőségek hazájában még ma Is kísért a Smlth- -törvény szelleme. A demokratikus gondolkodású személyek, a kommunista párt tagjai csak nehezen érvényesülnek, állan­dó megkülönböztetésnek vannak kitéve. lu fejlesztési programjáiuik teljesítésébe Is. Egy-egy al­kalommal társadalmi muii kát Is szerveztünk, de ez mind kevésnek bizonyult ah­hoz, hogy összekovácsoiód- jék a szervezet. Valami uiin- dlg hiányzott az Igazi ko zösségl szellem megterem­téséhez. Én azt hiszem, hogy ez a valami a megfelelő szórakozási lehetőség volt, mert akár tetszik, akár nem, anélkül nehéz a fiatalokat összetartani. — Ebben teljesen igazat adok neked. Nemrégen jár­tam a SZISZ járási bizottsá­gán, ahol hasonló kérdések­ről beszélgettem Varga Ti­bor elnökkel, és ő is éppen a kulturált szórakozás lehe­tőségeinek hiányát említet­te a legrégibb bajok kö­zött. De úgy tudom, hogy valami klubfőiét kaptatok a közelmúltban. Itt milyen munka folyik? — Ez valóban szükség­megoldás volt csupán, de a- zért nagyon örültünk neki. Mielőtt beköltözhettünk vol­na, rendbe kellett tennünk: kifestettük, kaptunk néhány bútorfélét, néhányszor össze­jöttünk, de egyszer csak a- zon kaptuk magunkat, hogy fázunk. Nagy nehezen sike­rült egy kályhát Is besze­reznünk, de végül kisült, hogy nincs mivel fűteni. Fát szedünk az erdőben, h )gy meleget csinálhassunk a he­lyiségben. Végül aztán kap­tunk egy kis szenet is a hnb-töl. Ezek a gondok fel­aprózták az erőnket, az e- gész klubélet leegyszerűsö­dött a zenehallgatásra, eset­leg táncoltunk. — Vagyis szól a zena, és semmi más? — Valójában igen, mert a többi csak próbálkozás volt. Ugyanis nagy erőfeszí­tések árán összehoztunk egy esztrádcsoportot, de ez is felbomlott. A falu nyug­díjasainak akartunk kará­csonykor örömet szerezni, nagyon sajnálom, hogy nem sikerült. Pedig már-már úgy tűnt, hogy ez a csoport agy kicsit felrázza a szerveze­tet. — Panasz, panasz és me­gint csak panasz. Próbálko­zások, amelyek mind ku­darcba fulladtak. Láttok-a egyáltalán kivezető utat eb­ből a helyzetből? — Tudjuk, hogy ez nem mehet így soká. Az évzáró­kon is megvitattuk a mai helyzetet. Ogy határoztunk, hogy felveszünk még né­hány ügyes fiatalt soraink­ba, és ha törik, ha szakad, megvalósítjuk mindazt,- ami eddig csak próbálkozás volt. Másként ez nem lehet. KAMOCSAl IMRE L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents