Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-23 / 8. szám
Az «leológiai harc az ifjŰHág Korunkban a szocializmus és a kapitalizmus kibékíthetetlen ellentmondásából lakadnak a nemzetközi osztályharc sajátos formái: a két különböző társadalmi rendszerhez tartozó országok békés egymás mellett élése, a politikai enyhülés, a gazdasági verseny és az ideológiai harc is. Ez a harc az emberiség Jövőjének meghatározásáért folyik, és kitüntetett szerepet kap benne a világ népességének mintegy telét jelentő ifjúság. A fiatalok értelmi és érzelmi megnyerése mind nagyobb Jelentőségre tesz szert a kapitalizmus és a szocializmus közötti anta- gonisztikus küzdelemben. Napjainkban ezért az ifjúság az ideológiai összecsapások középpontjában áll. Az a tételünk, hogy a fiatalok értelmi és érzelmi megnyerése mind nagyobb jelentőségűvé válik a szocializmus és a kapitalizmus közötti antagonisztikus küzdelemben, szükségessé teszi azoknak a főbb tényezőknek az elemzését, amelyek napjaink ideológiai harcában az ifjúságra hatást gyakorolnak. Elemzésünk most természetesen csak annyira terjedhet ki, hogy minimális alapot adjon a propaganda irányaira vonatkozó következtetések levonásához, a fő feladatok körvonalazásához. A testvéri szocialista országok ifjúságának nevelésében a kommunista és munkáspártok vezetése alatt aktív, fontos és sajátos szerepet töltenek be az ifjúsági szövetságek, más társadalmi szervezetek, a hadsereg, a munkaheiyi kollektívák, az iskola, a család. A szocialista közösség országai ifjúságának tudatára és magatartására meghatározóan hat a társadalom valósága, a létező szocializmus. Az ifjú nemzedék tettekkel bizonyítja társadalmi rendszerünkhöz való ragaszkodását, a szocializmus és a kommunizmus eszméihez való hűségét, fiataljaink túlnyomó többsége becsületesen tanul, dolgozik, alkot, tevékenyen részt vesz a közéletben, teljességgel támogatja a testvérpártok politikáját, oda- adóan teljesíti hazafias és internacionalista kötelezettségeit. A testvéri szocialista országok fiatal állampolgárainak széles körű és egyenlő jogai vannak a társadalmi élet minden területén; döntő többségük helyesen értelmezi a jogok és a kötelességek egységét, felelősséget érez a társadalom iránt. Országaink ifjúsága körében szilárd a szocializmus Igazságába vetett meggyőződéses hit, a jövőbe vetett bizalom. Ifjúságunk túlnyomó többsége helyesen értelmezi a szocialista országok fejlődésében tapasztalható problémákat, ugyanakkor ezeket a nehézségeket pontosan az ifjúság érzékeli a legélesebben, s gyakran türelmetlen a megoldások menetével. Fiataljainkat negatívan befolyásolják a kapitalista múlt erkölcsi maradványai, a nem marxista-leninista világnézeten alapuló belföldi hatások, a nevelő munka mulasztásai — ezek néha nem kívánt jelenségek kialakulásához vezetnek, és lassítják a szocializmus iránti elkötelezettség kialakulását, illetőleg megszilárdulását. A kelet-nyugati kapcsolatok gyarapodása, a turizmus kibővülése, a tömegkommunikációs eszközök fejlődése, a fokozódó információcsere, a kulturális kapcsolatok, találkozók, konferenciák és tanulmányutak számának sokasodása azt hozza magával, hogy ifjúságunk minden eddiginél szélesebb rétegei találkoznak másfajta ideológiákkal, gondolkodásmódokkal és magatartásformákkal. Az ifjúságunkra irányított burzsoá propaganda nem alkot egységes ideológiai rendszert, eklektikus keverése a legkülönfélébb — egymásnak gyakran ellentmondó — polgári elméleteknek, nézeteknek, amelyekben azonban egy dolog biztosan közös: az antlkommunizmus. A szocialista közösség országainak címzett antikommu- nista propaganda erősen differenciált aszerint, hogy melyik országnak szól, melyik társadalmi rétegnek, milyen társadalmi kérdésről. Az ifjúságra irányított burzsoá propaganda tartalmát tekintve kevéssé tér el a más rétegeknek szólótól, de sajátos eszközökkel, módszerekkel, formákkal dolgozik. Természetesen vannak specifikusan ifjúsági témák is, amelyek a fiatalok szociális helyzetével, életkori sajátosságaival függnek össze. Az ellenünk irányuló antlkommunlsta propaganda a polgári nézetek nyílt kifejtésével, az álláspontok szembesítésével és a vitával szemben ma már előnyben részesíti az eszmei dlverziót. Az ideológiai dlverzló fegyvertárába tartoznak a hazugságok a szocialista országokról. a rágalmak, a különféle rosszindulatú kitalálások, a kapitalizmus szé- pítgetése, a marxi-lenini elmélet eltorzítása, félremagyarázása, meghamisítása, jobboldali és „baloldali“ revizionista, opportunista nézetek terjesztése, jellemzőek például azok a kitételek, amelyek kompromittálni akarják a szocializmus és a kommunimus építésének elméletét és gyakorlatát, azért, hogy eltorzítsák a testvéri pártok és ifjúsági szövetségeink viszonyának elveit, hogy a szocialista közösséget tüntessék fel az enyhülést és a békét veszélyeztető erőként és így tovább. A kapitalista országokban élő fiatalok tudatára és magatartására is számos tényező hat. Mindenekelőtt: a polgári társadalom politikai, gazdasági, erkölcsi A vendégmunkások gyermekei Dániában gettókban nevelkednek. válsága. Ez a válság kifejeződik a társadalmi és egyéni perspektívák hiányában, abban, hogy az ifjúság tömegeinek alapvető érdekei ellentétesek a hatalmat gyakorló uralkodó osztály érdekeivel, abban, hogy az infláció, a munkanélküliség, a megélhetési költségek fokozódása különösen erőteljesen sújtja az ifjúságot, s emiatt erősödik a létbizonytalanság, a kiúttalanság érzése. A kapitalista országokban élő fiatalokat mind jobban foglalkoztatják a válságos helyzetből kivezető utat biztosító reális alternatíva kérdései. Fontos tényező a polgári oktatási és nevelési rendszer, amely a különböző burzsoá ideológiai irányzatok hatása alatt változó tartalommal és módszerekkel, de mindig a kapitalizmus apologetikáját szolgálja, s mind kevésbé elégíti ki az ifjú nemzedéket. Ott vannak a polgári pártok, amelyek egyrészt a fiatalok de- politizálására törekednek, hogy leválasz- szák őket a haladó társadalmi mozgalmakról, másrészt igyekeznek az ifjúságot a kapitalizmus szolgálatába állltanh A kiutat nem találó fiatalok egyes csoportjait a tőkés országokban az erősödő válság és a növekvő létbizonytalanság szélsőjobboldali, illetve álforradalmi á- ramlatokhoz, szervezetekhez sodorja^ Ugyanakkor a tőkés országok kommunista és munkáspártjai és azok ifjúsági szervezetei igazságos harcot folytatnak az Imperializmus, a nemzetközi monopóliumok uralma ellen, a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért, és mélyreható szociális változásokat követelnek — ez az ott élő fiatalokért folyó ideológiai harc alapvető tényezője.- A szocialista országok külpolitikai propagandája a marxizmus-leninizmus eszméinek terjesztése, a kommunista mozgalomról történő objektív tájékoztatás, a szocialista országok sikereinek széles körű bemutatása, rágalmainak visszaverése nagyban hozzásegíti a tőkés és a fejlődő országok ifjúságát ahhoz, hogy helyesen tájékozódjék a világforradalmi folyamat fejlődésének, az emberiség szocializmus ‘és kommunizmus felé haladásának kérdéseiben. A különböző társadalmi rendszerű országok ifjúsága népei közötti kölcsönös megértés, együttműködés, bizalom növekedését, a kapcsolatok sokasodását és erősödését elősegíti az enyhülés folyamatának kiterjesztése, a tartós béke megteremtése. És a fiatalok ma jobb lehetőségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy hozzájáruljanak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kétoldalú és sokoldalú együttműködés fejlesztéséhezj Növekszik a haladó mozgalmak ereje, szervezettsége és befolyása mind nemzeti, mind nemzetközi téren. Az antiim- perialista harcban az ifjúsági szervezetek sikraszállnak az enyhülési politika elmélyítéséért, a békés egymás mellett élésért és a társadalmi haladásért. Fejlődik az együttműködés a nemzetközi ifjúsági szervezetek és tagszervezeteik között a közös érdekű kérdésekbeoí Mindez erősíti a haladó, a demokratikus erők pozícióit, lehetővé teszi a szélsőségesen reakciós körök támadásainak e- redményesebb visszaszorítását, meghatározza a nemzetközi Ifjúsági mozgalom fejlődésének helyes Irányát. SEGÉDANYAG A POllTIKAI OKTATÁSHOZ NAPJAINK GYERMEKEI Percenként a világon 120 gyermek — másodpercenként két emberi lény születik. A születések száma naponta 200 ezerrel haladja meg az elhalálozások számát — ennek következtében földünk lakossága havonta hatmillió fővel növekszik. A 2000. évre bolygónk lakossága eléri a hatmllliárd főt, s nenek több mint egyharmada 0—14 éves korú gyermek lesz — húsz év múlva létszámukat mintegy kétmilliárdra tehetjük, az összes fiatalkorú létszáma pedig feltehetően meghaladja az emberiség létszámának a felét. A következő két évtizedben ezért a gyermekek helyzetét és fejlődését befolyásoló kérdések várhatóan fokozottan előtérbe kerülnek, azonban a demográfiai robbanás jelenlegi tendenciái teljes mértékben, csupán évtizedek vagy talán egy évszázad alatt lesznek érzékelhetők. A SZOCIAUZMUS CS A GYERMEK A szocialista országok gyermekei helyzetének fejlődése közismert. A legnagyobb szocialista országot, a Szovjetuniót „gyermeknagyhatalomként“ is szók- ták emlegetni, nem csupán • a gyermeksereg óriási létszáma miatt, hanem az eredményekért is, amelyeket a legfiatalabbak érdekében elért. Hazánkban a felszabadulás, a termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele, a szocialista iparosítás, majd a mezőgazdaság szocialista átalakítása — a szocializmus alapjainak lerakása — teremtette meg szilárd bázisát annak, hogy olyan forradalmi átalakulásra kerülhessen sor, amely lehetővé tette a minden gyermek számára kötelező. Ingyenes általános iskolai oktatást, új alapokra került a család- és gyermekvédelem ügye — a társadalom teherbíró képességének megfelelően —, kifejlődött a családok szociális és egészségügyi ellátása. Az egész belső jogrend a család, a gyermek, a társadalom együttes érdekeit fejezi ki, s azokat szem előtt tartva védelmezi a felnövekvő generációk Jogait. Az új elosztási viszonyok a szocializmus eszmélésének első pillanataiban világossá tették, hogy a megtermelt javak elosztásában a többlet a gyermeket illeti. Az emberi méltóságot azonban a gyermekben is fel kellett fedezni ahhoz, hogy a szocializmus valóban méltó lehessen saját eszméihez és célkitűzéseihez. Saját három és fél évtizedes fejlődésünk a történelmi példa arra, hogy egy adott társadalomban a gyermek méltó sorsát alakítani és személyiségét megteremteni nem kevésbé nehéz, mint volt annak Idején feltáplálnl az éhező gyermeket. Az elmúlt évtizedek során a szocializmus eszmevilága áthatotta az átalakulóban levő társadalmat, így a politikai irányítás segítségével a törvényhozásban és a jogszolgáltatásban is megteremtettük a felnövekvő generációk fejlődésének biztosítékait. A ma követelményei pedig azt írják elő számunkra, hogy „a jogi kategóriák egyre inkább erkölcsi kategóriákká váljanak“, főként akkor, amikor a gyermekek helyzetéről és sorsának alakításáról van szó. A gyermek harmonikus és minden oldalú fejlődésének igénye egyre paran- csolőbb társadalmi szükségszerűség. E- zekben a kérdésekben a legteljesebb mértékben egybeesik a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek. Az anyagi javak termelésének bővülése következtében kialakult és megszilárdult intézményhálózat bővítése továbbra is feladat, ugyanakkor azonban fokozatosan előtérbe kerül a család szerepe, amely termelési funkciótól megszabadulva szükségképpen jobban és tartalmasabban felelhet meg utódnevelől funkcióinak, mind az értelmi, mind az érzelmi, mind pedig az erkölcsi nevelés területén. A szocializmus az a társadalmi rendszer, amely a gyermek teljes személyiségének és közösségi vonásainak együttes kibontakoztatására törekszik. Ezért is igaz az a megállapítás, hogy: „A gyermek biológiai esélyét szociális lehetőséggé emelni, ez a szocializmus nagy történelmi esélyei“ A társadalom anyagi és tudati feltételei alapján a többi szocialista országhoz hasonlóan hazánkban is egészséges gyermekkultusz alakult ki. Ezt a folyamatot is a társadalom átalakulása határozta meg, de nagy hatással volt rá a tudománynak, a technikának és a kultúrának a fejlődése. A gyermekkultusz hazai jelenségei között azonban észre kell venni a már meghaladott polgári társadalom e téren is jelentkező egynémely nemkívánatos „begyűrűző“ hatását. A szocialista társadalom számol azzal, hogy számos ok hatására létrejön és időlegesen negatív tendenciák (eimagányo- sodás, elslvárosodás, az anyagi lávák egyoldalú hajszolása, befelé fordulás és az érzelmi nevelés egyes fogyatékosságai) gátolhatják és fékezhetik az új nemzedék harmonikus fejlesztésének folyamatát. A társadalom azonban a nehézségek és az okok Időbeli felismerése révén eredményesen veszi fel a harcot ezekkel a visszahúzó tendenciákkal szemben. Az ú] nemzedék minden oldalú felkészítése a jövő számára a szocializmus változatlanul érvényes programja. Ennek a programnak a teljesítése váltja valóra azt a célt, hogy a társadalom felnövekvő nemzedékei egyénekként és közösségben is meghaladják az előző kort, melyben apáik éltek. . Egy Jobb társadalom tagjainak Jobb emberré nevelése a szocializmusban kötelezettség. A MAI KAPITALIZMUS SS A GYERMEK A társadalom gazdasági feltételei és hatalmi viszonyai minden országban hatással vannak a gyerekek életére. A iparilag fejlett tőkés országok közül még a leggazdagabbak sem voltak képesek arra, hogy felszámolják a társadalmi nyomort, s így a gyermekek lehetőségei továbbra is egyenlőtlenek. Az alacsonyabb jövedelmű rétegek mind a fogyasztás, mind a tudás megszerzése tekintetében elmaradtak. A munkanélküliek, a vándormunkások gyermekeinek helyzetét, s a fiatalkori bűnözést sem a magasabb életszínvonal, sem pedig a fogyasztói társadalom rekordadatai nem homályoslthatják el, A rémület-, a pánikkeltés, az erőszak kultusza erőteljesen elterjedt a mozivásznon, a képernyőn — sajnos a hétköznapok valóságában is. A kábítószer élvezete tizenéves áldozatokat szed és utánpótlást szállít a szervezett bűnözés számára. A pornográfia hatósági megtűrése pedig egynémely országban lemérhető károsodáshoz vezetett. Ezek az esetek is a gyermeki jogok védelmének súlyos hiányaira mutatnak rá. A KtíJLÖDO ÜKSZAííílK ißS A GVFUMEK Demográfiai adatok alapján 19ö0-ban az 1,5 milliárd gyermekből 1,2 milliárd a fejlődő országokban él és csupán 0,3
