Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-23 / 8. szám
milliárd a fejlett ipari országokban. Ez azt Jelenti, hogy a világ gvennekei per spektívált vizsgáló kutatások alapvető tárgyává a fejlődő országokban élő gver j mekek helyzete vált i A fejlődő országok gyeniiekei belyze- tének problémái több forrásból fakadnak. Az alapvető ok gazdasági. Az a la csony nemzeti Jövedelem, a gazdasági és társadalmi intézmények gyengesége az egyoldalii nemzetközi gazdasági függőség párosulva a lakosság nagyarányú létszámnövekedésével — több más okot nem Is említve — odavezet, hogy az évi beruházásoknak mintegy 50—55 százalékára van szükség ahhoz, hogy az egy főre Jutó termelés adott szintjét fenntartsák {a fejlett országokban ez az arány 10—15 százalék). A fejlődő országokban a lakosság nagy többsége a szegénység bizonyos fokán él, közel 40 százalékuknak olyan alacsony a Jövedelmi szintje, hogy még a legalapvetőbb szükségletek kielégítését sem engedhetik meg maguknak. Ez a népesség ma már több mint egymilliárd főre tehető, s a lakosságon belül ez a réteg növekszik leginkább. Ennek a rétegnek a legrosszabbak a gazdasági, egészségügyi, oktatási, művelődési stb. lehetőségei. Az említett réteg falusi és városiaké hányadai földrészenként és országonként megoszlanak. Normális körülmények között — ha a foglalkoztatottság és a városba áramlás kialakítása kedvező — a városba kerülők Jobb körülmények közé érkeznek. Ez azonban koránt sincs így. A világon Jelenleg 172 olyan város van, amelynek népessége meghaladja az egymillió tőt. Az azredfordulöra viszont már 375 ilyen város lesz. többségében a fejlődő országokban. Napjainkban a fejlődő országok városi gyermekeinek több mint fele nyomornegyedekben, „vagyis kalyibákban, kunyhókban és betoncsövekben“ él, ezek a „kunyhővárosok“ gyorsabban nőnek, mint bolygónk bármilyen más települési formája. A városok szegénynegyedel nincsenek ellátva elegendő tiszta, egészséges ivóvízzel, a környezet szennyezett. Ezekhez a gyermekekhez nem jut el a normális közegben kiépített és rendeltetésszerűen működő egészségügyi, oktatási intéz- ményhálőzat A táplálkozási helyzet csak súlyosbítja a fenti adatokat. Mintegy 800 mllltő gyermek ól olyan országokban, ahol az egy főre fűtő Jövedelem a Jelenlegi árakon mintegy 300 dollár... és megközelítőleg 100 mlIIIŰ gyermek a sző szoros értelmében éhezik. Ebhez még hozzá ke;; számítani a kőrös rosszultápláltság- ban szenvedő gyermekek mllllőtt Is. Az egészségügyi helyzet szintén súlyos problémákat vet fel. Kb. 400 millió gyermek nem részesül kellő egészség- ügyi gondozásban . .. A világ oktatási helyzetét szomorúan jellemző tény, hogy mintegy 175 millió Iskoláskorú gyermeknek még esélye sincs arra, hogy elemi oktatásban részesüljön. (UNESCO-adatok szerint az elemi iskolás korú gyermekeknek csupán egyhar- mada Jár Iskolába.) A felsorolt problémákat súlyosbítja, hogy az ezredfordulóra mintegy 1,5 milliárd főnek ű) munkaalkalmat kell teremteni A felnőtt munkanélküliséggel párhuzamosan körülbelül 53 millió gyermek Az éhség a gyermekek millióit sújtja, az ún. harmadik világ országaiban. dolgozik a fejlődő országokban, ebből 40 mtlllő Ázsiában, csaknem 10 millió Afrikában és mintegy 3,3 nnilllö Latín- Amerikában. A vizsgálatok szerint a gyermeki munka szorosan- összefügg a családok szegénységével, mert a gyermeknek hozzá kell járulnia a "család jövedelméhez vagy legalábbis távollétével kell csökkentenie a család élelmezési terhelt. A család, majd a gyermek Kiszolgáltatottsága pedig lehetővé teszi a kizsákmányolást. A gyermeki munka főleg a mezőgazdaságban terjedt el. Argentínában már a 6—7 éves kortól, Indiában pedig 8—9 éves kortól alkalmaznak mezőgazdasági munkára gyermekeket. Az Iparban a gyermekmunka visszaszorulóban van de még mindig sok gyermek dolgozik az építőiparban, a textiles a szönyegiparban. az élelmiszergyártás vagy a dohánygyártás területén. A fejlődő országok többségében a kereskedelem, a vendéglátóipar és a szolgáltatás különösen vonzza a gyermek- munkát. Sok háztartási alkalmazottat találunk a gyermekek között. Ennek a gyakorlatnak az az alapja, hogy a felsorolt munkaalkalmakat mint „könnyű munkát“ tartják számon, a gyermekmunkát pedig „nem tekintik értékesnek“, e- zértezena címen alig fizetnek érte valamit, Illetőleg a főnök (gazda) napi egyszeri érkezés fejében naponta 8—10 órai munkára tart Igénvt. A gyermekek munkáját kizsákmányolékülönböző rendű, rangú földbirtokosok, kis- és nagykereskedők, vállalkozó uzsorások és „partrónusok“ a gyermeki munka révén felnőtt munkát (s az ezzel e- gyütt Járó bért és lárulékalt) takarítanak meg. A gyermekek kizsákmányolása ezért — bizonyos területeken — a munkanélküliség egyik forrása. 1973. decemberében az ENSZ-közgyű- lés 28. ülésszakán részt vevő szoviet küldöttség javasolta hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai 10 százalékkal csökkentsék katonai költségvetésüket és az így felszabaduló összeg egy részét fordítsák a fejlesztési segély céljaira. Az ENSZ-közgyűlés 10. rendkívüli ülésszakán a Szovjetunió Javasolta, hogy a nagy gazdasági és katonai potenciállat rendelkező államok, mindenekelőtt a Biztonsági Tanács állandó tagjai állapodjanak meg abban, hogy nem százalékosan, hanem meghatározott összegek-i kel csökkentik katonai költségvetésüket. Ebben az esetben Is érvényes lenne az a megállapodás, hogy a felszabaduló összegek egy részét a fejlődő országok szükségleteinek kielégítésére fordítják. Igen érdekesek ezzel kapcsolatban R. Sivard amerikai tudósnak a részleges leszerelés révén felszabaduló eszközök felhasználásara vonatkozó számításai. Ezek szerint abban az esetben, ha a világ minden országa 5 százalékkal csökkentené katonai költségvetését, akkor a rendelkezésre álló 15 milliárd dollárral jelentősen emelni lehetne az életszínvonalat a harmadik világban Ez az összeg lehetővé tenné: — a testi és szellemi fejlődésre károsan kiható kalória- és proteinhiányban szenvedő 200 milliö gyermek megfelelő táplálkozását (4 milliárd dollár). — az élelmiszer-termelés növelését a fejlődő országokban, ahol a lakosság nagy része (kb. 400 milliö ember) nem eszik eleget (3 milliárd dollár), — több általános iskola építését 100 millió gyermek tanításának biztosítására (3 milliárd dollár), — azonnali segélyek nyújtását a természeti csapások sújtotta országok lakosságának (2 milliárd dollár) — egy világméretű program megvalósítását a fogbetegségek fluóros kezeléssel történő megelőzésére (1,5 milliárd dollár), — 25 millió felnőtt írástudatlanságának megszűntetését a harmadik világban (1 milliárd dollár), — a malária felszámolására indított világméretű küzdelmet (450 millió dollár), — 350 millió nő és gyermek vérszegénységének megelőzését az élelmiszerek vastartalmának növelésével (45 millió dollár), — az A-vitamin hiánya miatt vaksággal fenyegetett 100 milliö 1—5 éves korú gyermek vitaminnal történő ellátását (5 milliö dollár). AZ EMBERI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK ELSŐ SZÁMÚ ÁLDOZATA A GYERMEK Az emberi jogok tömeges megsértésének tényeit vizsgáló speciális bizottságok. illetve munkacsoportok, albizottságok az ENSZ emberi jogok bizottságának határozatai alapján végzik tevékenységüket. Vizsgálataik a gyermekek jogainak védelmére Is kiterjednek A megszállt területek lakosságának emberi jogait érintő izraeli bánásmód kivizsgálására alakult speciális bizottság tevékenysége A speciális bizottság tizedik jelentésében leszögezte, hogv az emberi jogok megsértése magában a meg. szállás tényében relllk s az abból következő Incidensek csaknem valamennyi esetben kiteriednek az Iskolásgverekek- re és a diákokra . . a telepítési politika elleni diáktüntetésekre és• felkelésekre, iskolai sztrájkokra és zavargásokra. könnygáz használatára és gyermekek halálát és sebesülését okozó robbantásokra ... A rendelkezésre öllé vizsgálati anyag szerint a gyermekek ki vannak téve a kegyetlen bánásmóddal járó erőszaknakj hogy hamis beismerő vallomást tegyenek. és úgy tűnt, hogy egyes Iskolák, tlletve osztályok esetenként kihallgatási, sőt megtorlásl színhellyé váltak. A megszállt területek polgári lakossága ellen alkalmazott megfélemlltésl akciók során az izraeli hatóságok a fiatalokat rendszeresen megverik, Illetőleg súlyos pénzbírságot szabnak ki a tüntetésekben részt vevő gyermekek szüleire, s ha a szülök gyermekeik állítólagos bűneiért nem tudnak fizetni, ókét vetik börtönbe, ezáltal pedig eltartójuktól fosztiák meg a gyermekeket. A megszállt területeken működő Ifjúsági bíróságok légköre a terror légköre. Nem ritka, hogy éjjeli bírósági tárgyalásokat tartanak, melyek során a kiskorú tüntetőket rövidített eljárással ítélték el anélkül, hogy akár szüleiket értesítették volna vagy a kiskorúak ügyvédhez folyamodhattak volna. A felsorolt esetekben a gyermekek a megszálló katonai hatóságok szándékos politikai célpontjaivá, illetőleg eszközeivé válnak, abból a célból, hogy a lakosságot a tüntetéseken, más polgárt megmozdulásokon való részvételtől elbátor- talíinftsák. Az emberi jogok chilei helyzetének kivizsgálására létrehozott ideiglenes munkacsoport tevékenysége. Az Ideiglenes munkacsoport a chilei gyermekek helyzetével kapcsolatos megállapításait három pontban foglalta össze; Először: a kivégzett vagy eltűnt személyek és hosszú Idő őta letartóztatásban levők családjai, különösképpen pedig a gyermekek nyilvánvalóan szenvednek a hosszan tartó traumás következményektől. Szenvedésüket csak növelt annak szörnyű élménye vagy emléke, hogy közülük nagyon sok gyermek szüleit, Illetve hozzátartozóit lealacsonyító, embertelen körülmények között tartóztatták le hallgatták ki vagy végezték ki. „Nemcsak az igazságtalanság közvetlen áldozata, hanem az egész család szenved — szögezi le a jelentés. — Ezzel megsértik a gyermekeknek azt a jogát, hogy az emberi méltóság körülményei között egészségesen és normális módon fejlődjenek.“ Másodszor: Chilében a mozgásszabadság korlátozása továbbra ts fennáll. Számosán még ma sem választhatják meg szabadon tartózkodást helyüket. Ennek következtében gyakori a családok szétszakadása. A számfizöttek hazatérési kérelmeit gyakran elutasítják, az 1978 áprilisi amnesztia ellenére visszatérésüket a 804. számú „törvényerejű“ rendelet alapján még mindig meg lehet tiltani. Számos gyermeket Ily módon megfosztanak az anyai Illetve apai gondoskodástól. Harmadszor; jóllehet a hivatalos chilei statisztika telentös csökkenést Igyekszik kimutatni az 1973 óta bekövetkezett elhalálozási arányokról — így a gyermekhalandóságról is. a sajtó beszámol az egészségügyi ellátás elégtelenségéről és az anya- és csecsemögondozás helyzetének további rosszabbodásáról. A junta növelte az orvosi és gyógyszerellátás költségeit. Ezek az Intézkedések gyakorlatilag megvonták az egészségügyi és orvosi ellátás Jogát a szegényektől és a munkanélküliektől. A gazdasági helyzet elsősorban az alacsony Jövedelmű rétegek létbizonytalanságát növeli. Az élelmiszerhiány és a növekvő drágaság következtében népbetegséggé vált a kóros rosszultáplált- ság, és ez a chilei gyermekek tömegeinek Jövőjét veszélyezteti. Az ideiglenes munkacsoport jelentése kitér arra is, hogy a növekvő költségek és a csökkenő oktatási hitelek korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jog érvényesülését. Minthogy a junta politikájával szemben álló bármilyen vélemény kifejezését a nemzet biztonságára nézve fenyegetésnek tekintik, a szólás- és véleményszabadság korlátozása az oktatói munkát Is korlátozza. A chilei Junta az utóbbi három évben mindent elkövet avégett, hogy a konszolidáció látszatát nyújtsa a világnak. Képviselői ezért mérhetetlenül ingerültek minden olyan nemzetközi fórumon, ahol éppen a gyermeki jogokat kérik számon tőlük. Az emberi jogok dél-afrikai helyzetének kivizsgálására felállított ideiglenes szakértői munkacsoport munkája. Az Ideiglenes szakértői munkacsoportnak hosszú évekre visszamenőleges vizsgálati és tapasztalati anyag van birtokában arról, hogy az apartheid egész rendszere a gyermeki jogok legsúlyosabb megsértését jelenti. Az apartheid politika eleve lehetetlenné teszi az afrikai lakosság számára a rendes családi életet, melynek tő akadálya a szerződéses munkarendszer. Ez a szisztéma felelős a felbomlott családok nagy számáért. A szerződésé munkarendszer szerint elhúzódó különélések és a családok felbomlása nagyszámú hiányosan ellátott törvénytelen gyermek létezésével jár. A gyermekmunka széleskörűen elterjedt, a városi erőszakos kilakoltatások politikája Is a családok felbomlásához vezetett, mivel a feleségeket és a gyermekeket a „szülőföldekre“ (Homelands) telepítették. Ezeken a „szülőföldeken“ pedig még a minimális élet és lakásfeltételeket sem biztosították. A körös rosszultápláltság Dél-Afriká- ban Is népbetegség, melynek hátterét a kiegyensúlyozatlan családi élet. a nyomor és létbizonytalanság, az állandó erőszak és az attól való rettegés képezi. Az ideiglenes szakértői munkacsoport külön felhívta a figyelmet az 1976. június 16-1 sowetot eseményekre, melyek során 30 ezer Iskolásgyerek békésen tüntetett az afrikai-holland (afrikaans) ke- veréknyeiv bevezetése ellen. Az első nap 176 embert — köztük sok gyermeket megöltek, csupán egy nap alatt 785 Iskolásfiút tartóztattak le. A munkacsoport külön is felhívta a figyelmet a letartóztatásban tevő gyermekek szörnyű helyzetére. A vizsgálat megállapította, hogy gyermekek tucatjait — alig tizenéveseket — magánzár- kában(l) tartottak és megkínoztak. A SZISZ politikai oktatásában ez idő tájt az ifjúság helyzetével és jogaival foglalkozunk. A segédanyagként kiadott mellékletünkben olyan anyagot bocsátunk a propagandisták rendelkezésére, amelyet előadásaikbau vagy B beszéige-' tések során is felhasználhatnak. lelenleg a tőkés és a fejlődő országokban a legnagyobb gond a fiatalok foglalkoztatásának. tanításának, művelődésének kérdése. Különösen nehéi a gyermekek és fiatalok helyzete a fejlődő országokban, ahol meg kell küzdeni a> éhség problémáival, ahol igen nehéz biztosítani a létszükséglet minimamát, és ahol az a- nalfabétizmus is mindmáig igen nagy gond. KINEK NEM JUT MUNKA? Az D. S. News című amerikai lap írja: az 1981-as gazdasági visszaesés okozta gondok tekintélyes része a munkanélkülieket sűjtja. Ámbár az sem vitás, hogy a fizetési borítékok is országszerte vékonyabbak lettek. S ez még a kisebb gond: az állás nélkül maradók száma is egyre nagyobb. A válság jobban érezteti hatását a családosok körében, mint az egyedülállók között, némileg köny- nyebben viselik el a fehérek, mint á színes bőrűek, a felnőttek, mint a tizenévesek. a tlisztviselők, mint a munkások. Ez tűnik ki az alábbi statisztikai táblá-< zatbái; A NYOLCMILLIÓ AMERIKAI MUNKANÉLKÜLI MEGOSZLÁSA az összes Kor és nem szerint munkanélküli százaléka 20 év fölötti férfi 3 882 000 S.C 20 év fölötti nő 2 628 000 0,5 Tizenévesek 1 709 000 19,1 Bőrszín szerint: fehér 6 313 000 6,8 szines 1719 000 13,0 Családi helyzet szerint: házas férfi 1 987 000 4,0 egyedülálló férfi 2 100 000 12,9 házas nő 1 80S 000 7,3 egyedülálló né 1 308 000 10.6 1961 eleje óta több mint egymillió állás szűnt meg az Egyesült Államokban októberig. Mindenekelőtt három iparágat ért érezhető csapás: az autógyártásban, a szállítási iparban és az elektronikai iparban januárhoz Képest S33 000 munkahellyel kevesebb van. A többi iparágban *más-más a helyzet: miközben az autéiparbeliek körében az 1980 decemberi 21,S százalékról 1981 szeptemberéig 25,9 százalékra emelkedett a munkanélküliség, a bótoriparbeliek között 3,6 százalékról 11,3-ra nőtt. Az építőipar is alaposan megsínylette a válságot. 1981-ben 260 000 embert küldtek el. s a munkanélküliek száma elérte a 18.3 százalékot. A mnnkanélküliség elsősorban a nagyvárosokat sújtja s az iparosodott kö- zép-nvngati területeken érezteti leginkább hatását. A legrosszabb helyzetben levő 15 nagyváros közül 13 itt található, s 13-ből tízben nagy autógyárak vannak.
