Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-23 / 8. szám

MOZGALMAS SZERVEZETI ÉLET Nöhény évvel ezelőtt Lé­vához {LevlceJ csatolták az alig ezer lelket számláló Hontvarsányt (KallnCiako- to). Akkor mindenki attól tartott, hogy a községben alábbhagy a tömegszerveze­tek, köztük a SZISZ-alap- szervezet munkája. Nem Így történt. A hontvarsányl SZlSZ-alap- szervezet ma Is a járás leg­jobbjai közé tartozik. Minde­nekelőtt a Lévai Városi Mű­velődési Otthon, a községi pártszervezet és a nemzeti bizottság segítségével SZISZ- klubot nyitottak a kastély­ban. Egy kicsit megdolgoz­tak érte, míg a pincehelyi­ségekből eltávolították a ta­lajvizet, de megérte a fárad­ságot. Ma hetente háromszor szí­nes televízió, biliárdasztal, magnő, sakk és egész sor további társasjáték várja itt a fiatalokat; asztalltenlszez- hetnek, fényképet készíthet­nek. Nagy népszerűségnek örvend a díszkő, amelyet havonta kétszer rendeznek. Ezeken a népművelést ott­hon dolgozója, Tóth Károly, a klub nagy pártfogója Is részt vesz. A rendet maguk biztosítják, és a rendbontó­kat kitiltják a diszkóból. Ileysml nem Is fordul elő. A 33 tagú alapszervezet jő kapcsolatot tart fenn a többi tömegszervezettel, fő­leg a sporszervezettel és a honvédelmi szövetség szer­vezetével. Nagy érdeklődés mellett folyik a politikai ok­tatás is, amelyet Supek Pe­ter fiatal párttag Irányít. Tavaly az ateista neve­lés kérdéseivel foglalkoztak, Idén a jogi propaganda és nevelés van műsoron. Belónyi jánot AZ ÉV BÉLYEGEI A szakértők elbírálása alapján a CSSZSZK távösszeköttetést minisztere, Vlastimil Chalupa mérnök kiosztotta az 1981-es év legjobb postabélyegeinek járó kitüntetéseket. Az év leg­jobb bélyege címet a pezinokl Jozef Bálát érdemes művész alkotása kapta, amely a vllágürkutatásban folyó szocialista együttműködést, az Interkozmosz programot örökíti meg ér­dekes felfogásban. A hatkoronás bélyegen található a világ első űrhajósának, furij Gagarinnak a képe és egyéb űrhajós- motívumok. Kiosztottak még két második díjat. Az egyiket Karol Svo- linskp 4 koronás bélyege kapta, amelyet a szerző dohányzás elleni küzdelemnek szentelt. A másik második díjat Vladimír Kovafík kapta a CSKP XVl. kongresszusa tiszteletére tervezett két eredeti megoldású bélyegéért. A legjobb levélborítéknak járó díjat Rostislav Vanek kapta az Interszputnylk nemzetközi távösszeköttetési tanács X. ülésszakára tervezett borítékáért. V. P. KÜLÖNÖS ezüstbanya Ennek a bányának nincsenek tárnál, sőt még a föld mé­lyébe sem kell leszállnl az értékes nemesfémért, mert ahogy mondani szokás — házhoz jön. A Hulladékgyűjtő Vállalat az utóbbi években egyre Intenzívebben foglalkozik a fényképe­zéshez használt rögzitöoldat, a keskenyfilmek és a kórházi röntgenfilmek felvásárlásával, amelyek ezüstöt tartalmaznak. Ugyancsak sok ezüst található a víllamosiparban használt kapcsoló- és reléberendezések, védő- és távkapcsolők szerkeze­teiben, ezért ezeket Is érdemes gyűjteni. Tavaly például több mint egymillió liter használt rögzítő- oldatot vásároltak fel, amelyből 4260 kiló ezüstöt nyertek. Egy liter oldatból tehát három gramm ezüstöt mentettek meg. Itt jegyezzük meg, hogy egy liter használt rögzltöoldatért a Hul­ladékgyűjtő Vállalat 10 koronát fizet. A vállalat egyébként tavaly mintegy 15 000 kiló ezüstöt nyert a különféle hulladék­ból, s továbbra Is szívesen átvesz rögzítöoldátot és villamos berendezéseket minden mennyiségben. L. L. SZUPERCEMENT Az angol ICI vagylparl konszern egyik kutatócsoport­ja rendkívüli szilárdságú „makropőrusmentes“ szuper­cementet állított elő. Kiindulási anyagként meghatáro­zott szemcsenagyságú cementet használták, amelyet egy kevés vízzel és vegyi adalékanyaggal kevertek össze. Az így kapott cement nem volt pórusmentes [a pórustér- fogat mintegy 20 százalékot tett ki, mint a közönséges cement esetében), de egyetlen pórusának, likacsának átmérője sem volt nagyobb 0,09 milliméternél. Ennek révén jóval nagyobb a szilárdsága, mint a portlandce- menté. Különösen kiemelkedő a hajlítőszllárdsága: a tízszerese a makropórusos közönséges cementnek. TEKNOSREZERVATUM Francia-Guayanának 320 kilométer hosszú a tenger­partja, amely az itt élő teknősök egyik fő tojáslerakó helye. A hatalmas méretű kérges teknős, amelynek sú­lya elérheti az 500 kilogrammot, átmérője a 2,5 métert, a hüllők nagy vtlágvándora: jelzett példányokkal bi­zonyítják, hogy 5000—6000 kilométeres távolságot Is megtesz az óceánban. Otromba lábaival kitűnően evez, és így ügyesen úszik. Ennek a fajnak mintegy 15 000 nősténye rakja évente párzás után a guayanal tengerpart homokjába tentszlabda nagyságú tojásait. Még további négy faj jár ide hasonló célból, többek között a leves­teknős is. az ínyenckonyhák csemegéje. Az utóbbi évti­zedben végzett felmérések szerint azonban Igen sok tojás elpusztul. Sok természetes ellensége mellett leg­veszélyesebb írtója az ember. Francia kezdeményezésre a guayanai hatóságok úgy döntöttek, hogy 22 hektáros területen három teknösrezervátumot hoznak létre, ahol szigorúan tilos a tojásgyűjtés. A SZISZ Központi Bizottságának új tisztségviselői Jaroslav fenerál a SZISZ KB elnöke Miroslav Slouf a SZISZ KB alelnöke Vladislav Pravda a SZISZ KB titkára Ctirad Frőka a SZISZ KB titkára Szakmai továbbképzés mezőgazdász fiataloknak Sok sző esik ezekben a napokban a pályaválasztásról. A családokban folyó vita gyakran azokat is elgondolkodtatja, akik néhány évvel ezelőtt már véglegesen határozva szegre akasztották az iskolatáskát. Akkor talán kissé meggondolatla­nul vagy a lehetőségek híján. Közben sokuknak rá kellett döb­benniük, hogy szakmai tudás, képzettség nélkül nem könnyű az érvényesülés. A statisztika szerint a mezőgazdaságban dol­gozik ma a legtöbb képesítés nélküli ember. Iskola- és okta­tásügyi rendszerünk senki előtt sem zárja el a továbbtanu­láshoz vezető utat. A Komáromi (Komárno) Mezőgazdasági Műszaki Középisko­la ebben az évben. Illetve az 1982—83-as tanévben is lehető­séget nyug, a mezőgazdaságban és a hozzá szorosan kapcso­lódó üzemekben dolgozó fiataloknak, hogy szakképesítést szerezzenek. A lehetőségekről és a továbbtanulás formáiról ESZENYI JÓZSEF mérnökkel, az iskola igazgatóhelyettesével beszélgettem. •— Iskolánk teljes mértékben segíteni akarja azokat a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat, akik szakérettségit szán­dékoznak szerezni, mert tudjuk, hogy ma még nagyon sok a szakvégzettség nélküli dolgozó, főleg az állattenyésztésben és a növénytermesztésben. Nálunk a legjobban a távtanulást forma vált be, ezért az 1982—83-as tanévben is nyitunk leve­lező tagozatot, amelyre nők és férfiak egyaránt jelentkezhet­nek. A korhatár férfiaknál 45, a nőknél 40 év. —' Mennyire Ismerik ezt a lehetőséget az emberek? ‘— Nincs szükségünk különösebb hírverésre, a mezőgazda­sági üzemek vezetői tájékoztatva vannak a lehetőségekről. Ezenkívül a sajtóban Is évente tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy nyltunk-e levelező tagozatot. — Előfordulhat tehát, hogy nem nyitnak levelező tagoza­tot? — Igen, de eddig még erre nem volt példa, mert minden évben jelentkeztek annyian, amennyire szükség van a tago­zat megnyitásához. — Idén milyen szakágazatokra lehet jelentkezni? — Mint általában, most Is növénytermesztési vagy állat- tenyésztési szakra jelentkezhetnek az érdeklődők. — Milyen feltételekhez van kötve a jelentkezés? — A jelentkezőknek alapiskolai végzettséggel és legalább hároméves mezőgazdasági gyakorlattal kell rendelkezniük. A férfiak csak a katonai szolgálat letöltése után jelentkezhet­nek továbbtanulásra. Az érdeklődőknek az iskolánk jelentke­zőivel küld. Azt kell kitölteni, majd jóváhagyatni a munkaadó­val. A háztartásbeli nőknek — mert ők Is jelentkezhetnek — a jóváhagyást az Illetékes helyi nemzeti bizottság adja. — Milyen formában folyik az oktatás? — A távtanulók havonta egy alkalommal két-háromnapós konzultációra jönnek az Iskolánkba. Akik távolabb laknák, azok iskolánk kollégiumában kapnak szállást, és ott Is étkez­hetnek. — Milyen körzetből fogadják el a jelentkezéseket? — Nincs megszabva. Voltak már és vannak Is tanulóink a közép-szlovákiai kerületből Is. — Tudomásom szerint új formákkal Is kísérleteznek... — Igen, mégpedig azzal, hogy ne a tanulóknak kelljen Ide járniuk, hanem az előadóknak őutánuk. Az érsekújvári (Nővé Zámky] járás egyik nagy falujában, Szőgyénben (Svodln) kon­zultációs központot létesítettünk a szövetkezet hozzájárulá­sával és a felettes szervek jóváhagyásával. Ez a forrná nem a legelőnyösebb számunkra, de a szövetkezetek nagyon jónák tartják, mert a tanulóknál így kevesebb a munkából való kie­sés. Természetesen ezeknek a konzultációs központoknak a megnyitása feltételekhez van kötve. — Tudják-e biztosítani ezekben a központokban az oktálás színvonalát? — Eddig még csak egy Ilyen központunk volt. A tapaszta­latok azt bizonyítják, az oktatás színvonala sem marad el, ha megfelelőek a helybeli körülmények, mert az előadásokhoz szükséges segédeszközöket a tanárok magukkal viszik. — Térjünk vissza a továbbtanulókat érintő kérdésekhez. Jelentkezhetnek olyanok is, akik már gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, de szerelnének szakképesítést szerezni? — Természetesen. Sőt felvételi vizsgát sem kell tenniük. A tanulmányokat a harmadik évfolyamban kezdik, azzal a feltétellel, hogy különbözeti vizsgát tesznek a második évfo­lyam szaktantárgyaiból. Ilyen tanulóink most Is vannak. — És mit tegyenek azok, akiket a munkaadó valamilyen okból nem Javasol a továbbtanulásra? — Törvényeink értelmében mindenkinek joga van a to­vábbtanulásra, ezért azoknak a jelentkezését is figyelembe vesszük, akiket a munkaadó nem javasolt. — Mikor és milyen tantárgyakból lesz a felvételi vizsga? — Az érdeklődök április 15-lg küldjék el a jelentkezőivel. Felvételizni magyar nyelvből és matematikából fognak. Az Időpontról mindenkit levélben tájékoztatunk, s általában má­jus harmadik hetében szoktuk megtartani a felvételi vizs­gákat. KAMOCSAI IMRE 20 éves a Barátság kőolajvezeték Alig néhány nappal ezelőtt emlé­keztünk meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 33. évfordulójáról, és most itt az újabb alkalom, hogy a szocialista országok kölcsönösen előnyös gazdasági együtt­működéséről beszéljünk. Február 22-én múlt húsz éve, hogy a bratlslavai Slovnaftba megérkezett az első olaj a Barátság távvezetéken. A Barátság kőolajvezeték építéséről szóló egyezményt 1959 decemberében írta alá a Szovjetunió, Magyarország, az NDK, Lengyelország és Csehszlo­vákia. A távvezeték, amely 1965-ben készült el teljesen, 5500 kilométer hosszú. Hosszabb, mint az amerikai és transzarábial kőolajvezeték együtt­véve. A hatalmas vállalkozás részve­vőinek önzetlenségére jellemző, hogy kl-kl a maga vezetékrészét építette meg saját költségén. így a legtöbbet a Szovjetunió vállalta magára, össze­sen 2500 kilométer vezeték megépíté­sével. Az olajtenger a Volgán túli kujbí- sevi olajmezőktől indul. A beloruszlaí Mozir városánál két ágra szakad. Északi ágán a lengyelországi Plockba és az NDK-beli Schwedtbe ömlik az olaj, a déli ágon pedig hozzánk, Bra- tislavába és az észak-csehországi Zá- luüle prí Mosi városába. Ez a vezeték Ipolyságnál (Sahy) tovább ágazik Magyarországra, a százhalombattai feldolgozó kombinátba. Kevés olyan vállalkozás született még a világon, mint a Barátság kő- olajvezeték. Tizennyolc hatalmas fo­lyót vagy folyamot szel át, többek között a Volgát, a Dnyepert, a Visz­lát, az Odrát és a Dunát, és még to­vábbi 400 kisebb folyót és patakot, 122 vasúti pályatestet, 400 közutat stb. Kétszáz kilométer hosszúságban vezet úgyszólván hozzáférhetetlen mocsáron, felkapaszkodik a Kárpátok gerinceire, legmagasabb tengerszint feletti magassága 1100 méter. Építése során 15 millió köbméter földet moz­gattak meg, és 400 ezer tonna cső­vezetéket hegesztettek össze. A veze­ték ttljes hosszában minden száz ki­lométeren szivattyúállomás működik. Csupán az érdekesség kedvéért említ­jük, hogy a Barátság kőolajvezeték hossza Kujblsevtől a bratlslavai Slov- naftlg 3226 kilométer. Gazdasági haszna felmérhetetlen. Az olaj vezetéken való szállítása 3— 4-szer olcsóbb, mint vasúton. A Ba­rátság vezeték üzemeltetésével ezen­kívül mintegy 60 ezer tartálykocsit és 1500 mozdonyt takarítanak meg az érdekelt felek. Hazánkban hat év alatt megtérültek a vezeték lerakásá­nak költségei. A vezetéken való olaj­ellátás ugyanakkor egyenletesebb és biztosabb, nem függ az Időjárás vi­szontagságaitól, a vasúti forgalom áteresztő képességétől és egyéb té­nyezőktől. A távvezeték működésének húsz éve alatt több mint 120 millió tonna kőolajat kaptunk rajta keresztül a Szovjetunióból. A szovjet kőolaj egész petrokémiai iparunk alapja. Ezért a Barátság kőolajvezetékre joggal te­kinthetünk úgy, mint a népeink kö­zötti megbonthatatlan barátság jelké­pére. L. L. Legnagyobb petrokémiai üzemünk, a bratlslavai Slovnajt teljesen a szovjet kőolaj Importjára épül.

Next

/
Thumbnails
Contents