Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-16 / 7. szám

- IM s

A Ffilaki Gimnázium IV.B osztálya 18 lányból és I fiából áll. Három és fél évvel ezelátt még ágyszólvin semmit sem tudtak egymásról, de ez az idő arra volt jő, hogy felfedjék, milyen jellemet rejt a Mikula, a Nagy, a Bial, a Gubá- nyi és az osztály további 22 tanulójának a neve.

„visszasírják ezt a bandát“

^ Fiúk, lányok, figyelem! Milyen Órát szerettek a legjobban?

Belntésre nincs szükség, az osztály egy emberként zengi: >— A lyukasat!

K lyukas órát, annak ellenére, hogy a IV. B valamennyi eddigi konfliktusa épp a lyukas órák alatt kifejtett vagy ki nem fejtett tevékenységből származott, de erről majd később, A lyukas óra ezúttal kapóra Jött nekünk is, az 0] Ifjúság szerkesztőinek, és a gimnázium Igazgatójának engedélyével éltünk is a lehetőséggel: testnevelés helyett ismerkedési órát tartottunk az osztályban.

Nagy Kati osztályelnök:

»- Három és fél évvel ezelőtt huszonkilencen kezdtünk. Tavaly két lány jelentkezett külföldi tanulmányokra, felvették őket a selmeci gimibe, ott is fognak érettségizni. Aztán volt egy súlyemelöbajnokunk is, ő a jobb edzési lehetőségek végett átiratkozott a kassai gimibe. Most huszonhatan vagyunk, de biztos vagyok benne, hogy akik elmentek, visszasírják ezt a bandát. Lehetetlen elfelejteni a közösen átélt napokat. Nem dicsekvésként mondom, de egy esetet kivéve, az osztály mindig egy emberként vallott véleményt minden kérdésben.

— Mi volt ez az egyedi eset?

>— Nyáron ifjúsági építőtáborban dolgoztunk, a Füleki Állami Gazdaságban, és a tikkasztó melegben többen úgy tették föl a kérdést, hogy; dolgozni vagy napozni. Míg a többség az utóbbit választotta, addig néhány lány a kemény munka, a kapálás mellett döntött. Most már nem az a fontos, hogy ki viselkedett helyesebben, utólag könnyű okosnak lenni. Tény, hogy azóta az osztály kollektíváján belül észrevehető, hogy az az öt lány, akik annak idején a munkát választották, összetartóbb a többieknél.

BARÁTSÁGOK — EGY ÉLETRE

Ezt az elkülönülést nem szélsőséges véleménykülönbségek, hanem egy kialakult helyzet hozta magával. Az osztálytársak közötti szoros barátságok a- zonban napról napra erősödtek, és ha lassanként jöttek is létre, most, a negyedikben már egyáltalán nem ritkák. Somosköl János és Czakó Sándor padtársak; különben ők azok, akik magukon érzik még a tanár leheletét is, közelebb már nem is illik ülnie diáknak a tanárhoz.

>—< Mit jelent számotokra a barátság?

Czakó Sándor;

— Szülő, testvér mindig adva van, míg a barátját az ember maga választja meg és tulajdonképpen minden fiatal életében ez az első jelentős nagy tett. Minden fiatal először barátot választ és csak azután élettársat. Általában nehéz helyzetekben mutatkozik meg, hogy az embernek van-e igazi barátja vagy nincs. Én ugyan még nem éltem át semmilyen megpróbáltatást, mégis tudom, hogyan viselkedne a barátom egy adott helyzetben. Ugyanezt

ö is tudja rólam. Lehet, hogy közös kedvtelésünk hozott közelebb egymáshoz, de az is lehet, hogy fordítva történt; először volt a barátságunk, és később a kedvtelés. Mindkettőnk hobbija az elektrotechnika. János rendkívül találékony srác, szerkesztett egy hangfalat, fényzenegépet, azt hiszem, hogy az osztály legügyesebbjeinek egyike. Jó érzés a barátjának lenni, és ha minden a terveink szerint történik, akkor a főiskolán is évfulyalntársak leszünk

Végh Gyöngyi:

— Az én barátnőm Kalapos Évi. Ha véletlenül beteg, akkor nemcsak a mellettem lévő szék üres, hanem én sem találom valahogy önmagam. Akkor a legjobb, ha Itt van, mindent közösen megvitatunk. Néha elég, ha egymásra nézünk, az Ilyesmi minden biztatásnál többet jelent. Egy-egy rossz jegy után nemcsak vigasztaljuk, hanem ösztönözzük is egymást a tanulásra. Általában a szabad időnket is együtt töltjük. Ilyenkor könyvekről, filmekről, zenéről szoktunk beszélgetni. Én azon leszek, hogy barátságunk, amely valójában csak a második osztályban alakult ki, az érettségi után is szoros maradjon.

„A POKHAlO ZUHANÁSA“

Az osztály közösségi életének jelentős állomásai a közös kirándulások, az építőtáborban töltött napok, a sítanfolyam, a SZISZ-bálök, és mint azt.már az elején is említettük, a lyukas, órák. Ezek olyan események, amelyek magukban hordozzák a feszültséget, és mit tehet az a diák, aki képtelen ellenállni a kísértésnek? Elkövet valamilyen hülyeséget.

Legrosszabb az, ha előre tudjuk, hogy lyukas óránk lesz. Ilyenkor tízperces idegjáték következik; jön-e a helyettesítő tanár vagy sem. Akkor teljes az öröm, ha az őrá valóban lyukas marad, ha megfeledkeznek rólunk. Ebben nagyon is tanáraink segítségére vagyunk, mert míg máskor órakezdés e- lőtt az osztályban kilencven declbeles a csend, addig a lyukas óra előtt még a pókháló zuhanása la lármának tűnik. Tudjuk, hogy az Ilyen fülelésnek általában rossz vége szokptt lenni, ennek ellenére, sose mulasztjuk el. Persze, az osztályelnök más véleményen van ...

■—* Ügy tudtuk, nem lesz oroszóra; az örömtől és az éhségtől hajtva lementünk a közeli Kominár büfébe. A- mlkor nagy csámcsogással visszajöttünk az osztályba, azt hittük, valaki ugrat bennünket: a katedrán ugyanis az orosztanár fiit, és feleltetett. A tanár igazi volt, mert azt mondta, gyorsan csukjuk be az ajtót, de kívülről; már beírta az igazolatlan órát. Mit tehettünk? Visszamentünk a Kominárba, ösz- szedobtunk egy málnára és — Ittunk, miközben levontuk a tanulságot, termé szetesen a tanárok számára; ha egyszer az van mondva, hogy nem lesz oroszóra, akkor a tanár jobban teszi, ha nem Jön be, és akkor nem érik meglepetések. Ráadásul a szegény lógós diák sem kap osztályfőnöki megrovást...

>—< Szerintem az egész Iskolából a legjobb hely a konyha. A szakácsnőket nem érdekli, készfiltünk-e vagy sem, mindig púpozottan adják a tányérunkat. Főleg a miénket, a fiúkét, mert mi aztán minden Szemanyagot elfogyasztunk. Jelszónk: amennyit a test bevesz ... Persze, a baj akkor kezdődik, ha késik aa ebéd, mert mit tegyen unalmában az éhes diák? A levegőbe szagol, és ha tisztSj akkor elővesz egy pakli kártyát. A vége általában osztályfőnöki intő, otthon pedig a nyak- tllőná! is kegyetlenebb büntetés: eltiltás valamitől vagy valakitől. Nekem például egyszer otthon kellett maradnom az osztálykirándulásról,,.

MELLÉKFOGLALKOZÁSOK

Az osztály tanulmányi átlaga félévkor valamivel 2 egész felett volt, ez egyáltalán nem rossz, sőt csaknem kielégítő, ha figyelembe vesszük, hogy a diákok fő foglalkozása ugyan a tanulás, de az osztályból sokan űzik a művészetek, a kultúra és a technika valamelyik ágazatát — melléküzemágként. Van az osztálynak egy ügyes graflku sa, Bial Vera, de olyan szerény — nem a tudása —, hogy osztálytársain kívül csak kevesen tudnak tehetségéről. Ök viszont nagyon dicsérik Verát. Aztán van az osztálynak egy szavalója-szlné- sze, akit szívesen népszerűsítettünk volna lapunkban, de ottjártunkkor hiányzott, mint megtudtuk, épp új szerepkörét próbálta: a törött kezű diákét. Az osztály egyik oszlopos tagja az U-rock zenekarban játszik, pontosabban játszott, mert amikor az iskolában voltunk, épp felmondása egynapos ,,évfordulóját“ ünnepelte. A felmondás szülői nyomásra történt, de bizonyára közrejátszott a gimnázium tanárainak viselkedése is, akik a kritikus napokban kettesével szórták az átlagon aluli jegyeket.

Vannak a IV. B-nek remek elektrotechnikusai, rádióamatőrjei, fiúk és égy leány, Gubányl Anikó, aki azt mondta, azért szereti a fizikát, mert törvényszerűségei az élet minden mechanikus mozgására visszavezethetők, mert minden tltók az anyagok atómszérkezefé- ben rejlik, és ezek feltárása a legizgalmasabb dolog a világon ...

CSENGETNEK

Csengetnek, de senki sem mozdul a helyéről, pedig a lyukas órának vége. Kár, mert épp az Ideális tanárról folyik a vita. Mint kitűnik, sok jó tanár tanít a füleki (Fifakovo) gimnáziumban, de kettejüket, az osztályfőnököt és a magyartanárt az osztály különösen a szívébe zárta.

Az Ideális tanár olyan, mint az osztályfőnökünk, Kálosi János, Bármilyen kérdésben hozzáfordulhatunk, elmondhatjuk véleményünket anélkül, hogy abból később valamilyen hátrányunk származna. Ha téves a nézetünk, akkor az osztályfőnök megmagyarázza, miért téves. A matekórákon nagyon szigorú, de a sítanfolyamokon és a szünidő alatt olyan, mint mi.

A lyukas órát magyar követte, még ebből is elloptunk néhány percet, hogy találkozhassunk az osztály másik kedvencével, Fehér tanárral. Tőle arra kértünk választ, hogy milyen a IV. B.

— Nincs köztük rossz képességű gyerek, csak hát minden turpisságra kaphatók; most Izgulnak, mert néhány perc múlva nagy feleltetés következik, de meg kell, hogy mondjam, ezek a gyerekek nem kimondottan a Jegyre mennek —tudni akarnak. Higgye el, a tanárnak öröm egy ilyen osztályba lépnie, itt az Ismeretek számonkérése is más, mint ott, ahol az arcokról leri az érdektelenség, az unalom.

Az osztály huszonhat tanulójából huszonhármán jelentkeztek főiskolára. Valamennyiük elsőrendű feladata most az érettségi, azután pedig, hogy mérnökök, tanárok, egészségügyi dolgozók legye nek belőlük. Valamennyien már évekkel ezelőtt döntöttek, pályát választottak, elkötelezték magukat valamilyen hivatásnak. Hogy elhatározásuk szilárd-e, azt majd öt év múlva, az érettségi találkozójukon mondják el.

ZÄCSEK ERZSÉBET .Foto; Zolczer

RENDHAGYÓ ÓRA A IV. B-BEN