Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-16 / 7. szám

LAPUNK TARTAlMÄBÖl ^Buta voltam“ A meggondolatlanságtól az öngyilkossági kísér­letig riport a 4. oldalon. Ellékozolt nemzedékek Gyermekmunka — modern rabszolgaság nap­jainkban Olaszországban az 5. oldalon Megbukott lángelmék - világhírű rossz tanulók Viharok a tanulás körül összeállítás a 7. oldalon. megbízik diákjaiban. A IV.B tanulói éltek is az adott lehetőséggel, őszintén, nyíltan be­széltek minden kérdésről, de mégsem hal­lottunk tőlük egyetlen panaszt sem tanáraik­ra, sőt, nyilatkozataikból szinte kitűnt: büsz­kék arra, hogy a fülekl gimnázium diákjai. Ezek után már azon sem csodálkoztunk, amikor a folyosón egy ipolyvarból (nagy­kürtös! Járás) kislánnyal futottunk össze. — Hát te mit keresel itt? — A bátyám itt érettségizett, ő intézte el, hogy én is itt felvételizhessek... Az osztályról szóló riportunkat Rendhagyó óra a IV.B-ben cím alatt olvashatjátok a 3. oldalon Felvételeink az osztályban készültek Zácsek Erzsébel Fotó: Zelczer A z osztályfőnök, Kálosi János beveze­tőjéből érződött: a IV.B csak abban különbözik az iskola többi osztályá­tól, hogy az övé. Tanulói turpisságban semmivel sem ma­radnak el más iskolák diákjai mögött — de tudásban sem. Szeretnek heccelödni, hun- cutkodni, de tudják, hol a határ, hiszen kettes magaviseletű tanuló nincs az osztály­ban. Tudjuk, hogy másfél óra alatt lehetetlen megismerni huszonhat 17 éves fiatalt, de nem is ez volt a célunk. Az osztály kollek­tív szellemére voltunk kíváncsiak: ml az, amire a három és fél év együtt töltött nap­jaiból a legszívesebben emlékeznek, és ami­hez feltehetőleg majd évek múltán is szí­vesen visszatérnek. Persze, , a riportban leírtaknál sokkal töb­bet tapasztaltunk — legértékesebb benyo­másaink egyike például a IV.B-nek iskolá­juk, tanáraik iránti tisztelete. Abból, hogy beszélgetésünkön nem vettek részt a taná­rok, arra következtettünk, hogy az iskola I ! erde ■ E_ azioni: AKI VÁLASZOL: VAGYIM BGLIKOV, A JAROSZLAVLI MŰSZAKI EGYETEM VÉGZŐS HALLGATÓJA. — Az egyetemi hallgatók, véleményére általában odafigyelnek a fiatal olvasók. Fő­leg akkor, ha mór azok végigtapostak né­hány szemesztert, és csak néhány hónap választja el őket attól, hogy művezetők, építésvezetők, mérnökök legyenek. Te is tudással felvértezve indulsz el az életbe. A diákévek alatt mivel gazdagodott szemé­lyiséged? — Mielőtt válaszolnék, engedtessék meg, hogy nagyon tömör véleményt mondjak az egyes felvetett problémákról. Minket, mű­szakiakat nagyon is hozzászoktattak a rö­vid, szabatos válaszokhoz. Hogy mivel is gazdagodott személyiségem? Természetesen tudással. Oj életszemlélet alakult ki ben­nem, és az érdeklődési köröm új, változatos dolgokkal bővült. Itt teszem hozzá, hogy ■az építész munkája a világ legbekésebb fog­lalkozása. ■ — Van valamilyen'jelmondatod az életvi­teledre vonatkozóan? _ 1 — Több is, mivel az élet sokkal bonyolul­tabb annál, giinthogy egy Jelmondatra le­hetne szűkíteni. Szeretném hangsúlyozni, hogy higgyünk'saját erőnkben, és ne máso­kat, hibáztassunk azért, ha valami nem si­került. Mindig , és mindenben legyünk be­csületesek. — Melyik emberi tulajdonságot értékeled a legtöbbre? — A rendszeretetet és az emberséget. A férfiban a férfiasságot, a nőben a nőiessé­get, és nagyon fontos az egymás kölcsönös megértése is. — Az emberi kapcsolatokban mit tartasz a legfontosabbnak? — Meg kell adni a partnernek -a tiszte­letet. A legfontosabb: megértenT az embere­ket, megérezni' hangulataikat. — Milyen a szakembereszményed? — Olyan ember, aki úgy harcol az újért,, hogy közben kockáztatni -is mer. És az o- lyan, aki munkáját a közjóért végzi, nem a közösség kárára. — Szerinted-milyen hibái vannak kor­osztályodnak? —i Ha akadnak is -elítélendő személyek a korosztályomban, ■ alapjában véve céltuda­tos emberek vagyunk. Igyekszünk nem el­maradni az idősebbektől, igyekszünk' lépést tartani velük, és esetleg túl is szárnyalni őket. — Ha idegen bolygóról jött élőlényeknek kellene bemutatnod az emberiséget, mivel ^kezdenéd? — Rögtön azzal kezdeném, hogy az em- 'beriségnek nem éppen én vagyok-a-legki- válóbb képviselője, de mesélnivalóm azért van bőven. — Milyen az igazi barátság? — Ha az ember meg tudja bocsátani ba­rátja hibáit. — Ml a véleményed a szerelemről? — A magánélet egyik legmeghlttebb, mé­lyen emberi kapcsolata a szerelem. A sze» relem két ember egymásra iíányuló mély érzelme. A szerelem korántsem csak az egy­más iránt érzett nemi vonzalom, hanem sokkal több annál: az, -hogy két ember érzelmlleg-gondolatilag „azonos hullám­hosszon“ van, vagyis nemcsak szeretkezni szeretnek egymással, hanem élni is; élve­zik azt, hogy a másikkal együtt lehetnek. Ez nemcsak azt Jelenti, hogy együtt járnak szórakozni (táncolni, zenét hallgatni, mozi­ba és színházba), hanem együtt,reagálnak a világ eseményeire, kicseréltk gondolatai­kat az 'élet legkülönbözőbb Jelenségeiről.. A valódi szerelmesek barátai- is egymásnak. — Mi a kedvenc kikapcsolódásod? — A zene. Az egyetemi zenekar vezetője vagyok. Játszom elektromos orgonán, zon- gorázok, gitározok. .Szeretek énekelni, ze­nét szerezni. — Folytasd a mondatot: az élet gyönyö­rű, mert... — ... vannak érdekes dolgok, vannak ba­rátok, van szerelem.

Next

/
Thumbnails
Contents