Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-09 / 6. szám
1. Az egyik a megismerési folyamat elmélyítése, a műszaki és társadalmi törvényszerűségek megismerésének szüksége. 2. A másik ehhez kapcsolódik: a törvényszerűségek ismeretében az összes természeti és társadalmi Jelenségeket szándékaink megvalósításának szolgálatába állíthatjuk. i'orraclalom a ^on(l<»lkof1ásbaii Ha összeíoglaljuk a tudűiiiányos-mű- szakl forradalom alapelveit, akkor elmondhatjuk, hogy lényegében gyökeres fordulatot jelent a technikában, a technológiában, a termelés szervezésében, a termelés villamosítása, kemizálása, komplex gépesítése és automatizálása alapián Leszűkítenénk azonban a kérdést, ha csupán így értelmeznénk a tudományos- -műszakl forradalmat. Ugyanis nemcsak a termelés technikájában, technológiájában és szervezeti formáiban teszi szükségessé a gyökeres változásokat, hanem megköveteli a társadalom fő termelőjének, az embernek magasabb színvonalát is. A tudományos műszaki haladás üteme jelentős mértékben függ a termelésben dolgozók szociális és kulturális ellátottságának színvonalától, általános műveltségétől és szakmai képzettségétől, attól, hogy mennyire képesek a tudomány legújabb vívmányait elsajátítani és sikeresen alkalmazni a gyakorlatban A bonyolul technikai eszközök használata, működtetése, az összetett folyamatok irányítása fokozott felelősséget kíván az embertől. Mindaddig, amíg meglehetősen egyszerű eszközök álltak az ember rendelkezésére, kevésbé került előtérbe a velük kapcsolatos felelősség kérdése is. A felelősség növekedése viszont azt követeli, hogy abban a korszakban, amikor rendkívül gyorsan fejlődik a technika, a felnövekvő generációt is fel kell készíteni a nagy hatékonyságú eszközök használatával járó követelményekre. Amikor tehát azt vizsgáljuk, hogy korunk, az ún. tudományos-műszaki forradalom kora milyen megoldandó kérdéseket állít a társadalom elé, akkor nem csupán technikai, technológiai és környezetszennyezési problémákra kell gondolnunk, hanem az oktatással (beleértve a felnőttoktatást és a szakmai továbbképzést is) és a neveléssel kapcsolatos kérdésekre is. Nincs kétségünk afelől, hogy a technikai fejlődés Igazán lelkes híveit elsősorban az ifjúság körében találhatjuk meg. Azok a fiatalok, akik 10—15 éves korukban szenvedélyes olvasói Verne és a mai tudományos-fantasztikus írók regényeinek, minden bizonnyal odaadó hívei lesznek a technikai fejlődésnek is. Tudatosítjuk, hogy éppen a műszaki haladás teszi lehetővé az életkörülmények gyors változását, ezért a tanulás, az önképzés szorosan kapcsolódik mind a tudományos-műszaki forradalomhoz, mind a fokozott felelősség követelményéhez A gyorsan változó világban csak akkor tud felelősségteljesen dolgozni az ember, ha elsajátíthatja a gyorsan változó életkörülményekhez nélkülözhetetlen ismereteket. Ehhez azonban az kell, hogy az ember állandóan szükségét érezze a tanulásnak, az önképzésnek. A villamosítás a tudományos-műszaki forradalom egyik legfontosabb előfeltétele. Hazánkban is megkülönböztetett figyelmet szentelünk az energetika feljesztésének. Észak-Csehországban (a képünkön) egész energetikai központok épülnek az ifjúság nem kis hozzájá ulásával. Különös gondot kell fordítani e téren a szakmunkástanulókra. Őket elsősorban a szakma szeretetére kell nevelni, a választott szakmával kapcsolatban kell kialakítani bennük az önképzés, a tanulás Igényét, a minél nagyobb szakmai műveltség megszerzésére való törekvést. Ha ez sikerül, akkor már köny- nyen kialakul a rokonszakmák iránti érdeklődés, valamint az általános műveltség gyarapításának igénye, hogy az ember sokoldalúvá fejlessze önmagát. Ha van olyan terület, ahol a SZISZ érvényesítheti befolyását, akkor ez éppen az. A korunkban kibontakozó tudományosműszaki forradalomról folytatott vizsgálódásunkat összegezve megállapíthatjuk: egyáltalán nem mindegy, hogy gyorsan változó korunkban milyen lesz a felnövekvő új nemzedék. Nem mindegy, hogy az állandóan megújúló élet- j körülmények között milyen igényeket fejlesztenek ki önmagukban; hogy megfelelő tudással, műveltséggel és felelősséggel rendelkezve a technikai fejlődés egyértelműen pozitív hatásait bontakoztathassák ki. Bármilyen csodálatos technikai eszközt veszünk figyelembe, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy az önmagában tel-i jesen közömbös. Hasznossá — vagy akár károssá — csakis akkor és úgy válhat, amikor és ahogyan az ember felhasználja. Hogy az utóbbi időben mégis nagyobb -szerepe van a technikának a társadalom életében, annak kettős oka van. Először is a XX. század második felére oly sok technikai eszközt és készséget halmozott fel az emberiség, hogy annak célszerű és helyes használatától jelentős mértékben függ a társadalom gazdasági élete, tehát jóléte is. Másodszor a jelenleg (és még fokozottabban a jövőben) használatos technikai eszközök nem csekély részének használata rendkívül nagy felelősséget követel, s ez közvetlen hatással van az emberek egymás közötti viszonyára is. SEGÉDANYAG A POirriKAI OKTATÁSHOZ A TUDOMÁNYOS - MOSZAKI FORRADALOM TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI A CSKP XVI. KONGRESSZUSA UTÁN Verne Gyula, mint ismeretes, azáltal lett a világirodalom klasszikus alakja, hogy a XIX. század második leiében megírt egy sor tudományos-fantasztikus regényt, megteremtve ezzel egy sajátos irodalmi műfajt is, amelynek fő jellemzője a fantasztikus technikai eszközök segítségével győzedelmeskedő ember. A maga korában merész fantáziának és elérhetetlennek tűnt mindaz, amit Verne regényeiben olvastak a kortársak. Napjainkban azonban sok tekintetben már túl is haladta a technikai fejlődés a 7—8 évtizeddel ezelőtt papírra vetett írói fantáziát. Az utóbbi 2—3 évtizendben pedig oly gyors lett a műszaki haladás, hogy joggal beszélhetünk tudományos-műszaki forradalomról. A tudományos-műszaki forradalom röviden a termelési technikának, a technoiógiai eljárásoknak, a munkaszervezésnek rohamos, gyökeres átalakulása, átalakítása. A tudományos-technikai forradalom fő irányai: automatizálás, elektronika, atomenergia felhasználása, kemizálás. A tudományos-műszaki forradalom következtében megváltozik az ember szerepe a munkafolyamatban. Mind kevesebb közvetlen fizikai munkára van szükség, átalakul és emelkedik a munkások szakmai színvonala, jelentősen nő a kvalifikált káderek száma. A tudományos-műszaki forradalom hatással van a társadalom osztályszerkezetére is. A fejiett tőkésországokban és a szocialista országokban egyaránt kibontakozik, de a dolgozók érdekében való felhasználása csak a szocializmusban lehetséges. Ezért legfőbb feladatunk, hogy teljes mértékben felhasználjuk a szocialista gazdálkodás előnyeit a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, a tudomány eredményeinek a termelésben való alkalmazására, az egész társadalmi termelés legésszerűbb megszervezésére az ember és az egész társadalom további felemelkedése végett. Az ezzel összefüggő tényezőkkel és jelenségekkel foglalkozik alábbi tanulmányunk, amely segédanyag a SZISZ politikai oktatásához. A tudományos-műszaki forradalom problematikája foglalkoztatja mind a marxista, mind a burzsoá teoretikusokat és politikusokat, s e forradalommal együtt járó folyamatok és problémák elemzése, megvilágítása és értelmezése fontos helyet foglal el a két ellentétes társadalmi rendszer Ideológiai osztály- konfrontációjában. Pártunk egyik igen fontos feladatának tekinti, hogy a tömegeknek a marxizmus-leninlzmus tanításai alapján megmagyarázza a tudományos-műszaki forradalom lényegét, megmutassa közte és a társadalmi folyamatok fejlődése közötti törvényszerű kapcsolatokat, kimutassa, hogy a tudományos-műszaki forradalom hogyan hat a társadalmi termelés ütemére és struktúrájára, a társadalmi viszonyokra, az emberi lelkületre, a mindennapi életre, a kultúrára. Kell-e félni u lechnilvától? A húszas évek közepén Stewart Cheise amerikai tudós és író „Emberek és gépek“ című könyvében meglehetősen sötét képet festett, amely szerint a modern világot rövidesen rabigába hajtják a gépek. Regényhöse összetörte és kidobta az ébresztőórát, mivel ez „megszabta“ neki, hogy mikor legyen ébren. Elmenekült a technikával elárasztott városból. Ez a konfliktus a polgári-tőkés társadalomban még ma is megoldhatatlannak tűnik. A tudományos-műszaki forradalom, a gyorsan fejlődő gépesítés gazdasági és társadalmi velejárói gondot okoznak a szociológusoknak, filozófusoknak, ökolóí gusoknak és közgazdászoknak. Elméleteiket és hipotéziseiket korántsem a kíváncsiság szüli. A Földünkön ma élő emberek több mint kétharmada megéri a 2000. évet. Hogyan alakul a közeli jövőben az ember és a technika kölcsönös viszonya? Milyen következményekkel jár az embert segítő gépek gyors elterjedése, abszolút mértékben is helyettesítik-e maid az embert? A polgári szociológusok és közgazdászok többsége a jövő társadalmi ideálját szívesen rajzolja fel a hajdani görög civilizáció modern változataként, amelyben a rabszolgák szerepét a gépek veszik át. E teória sarkköve azonban meglehetősen ingatag, teljes mértékben kizárja az embert a termelésből, s alkotóból fogyasztóvá süllyeszti. (Folytatása a melléklet további oldalain.]
