Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-09 / 6. szám

2 (UM EUSHERtS. AHEII EOU (Folytatás az 1. oldalról) A Hét szerkesztősége ünnepi üdvözlő levelében, amelyet Varga János főszerkesztő Irt alá, kiemeli, hogy az 0] Ifjúság tevékenységével a szocialista Jelen és a Jö­vő építőinek a lapja, azoké, akiknek hivatásuk az idő­sebb nemzedék helyére lépni, és folytatni a megkez­dett munkát a szocialista társadalom építésében, már magasabb szinten. A Nő hetilap szerkesztősége üdvözletében leszögezi, hogy az ifjúság nevelése mindig komoly és nehéz fel­adat volt. A szocialista társadalom új nemzedékeinek nevelése felelősségteljes, nemes feladat, hiszen olyan lesz a Jövő társadalma, amilyenné a mai felnőttek ál­tal nevelt fiatalok teszik. A Szabad Földműves szerkesztőségi kollektívája le­velében megállapítja, hogy mindenkor nagyra becsül­ték azt a munkát, amelyet az Oj Ifjúság hazánk ma­gyar nemzetiségű ifjúsága körében végzett sokoldalú felvilágosító munkájával. A Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztője, Jakál István levelében leszögezi, hogy a lap nagyon sokat tett és tesz a hazai magyar ifjúság szocialista neveléséért, és hozzájárult az új társadalom kialakításá­hoz. Az 0). Ifjúságot szeretik és megbecsülik a hazai magyar fiatalok, hiszen segíti őket munkájukban, er­kölcsi nevelésükben, a nagyvilágban való tájékozódásuk­ban, egyszóval biztos iránytűjük a Jövő felé Indulásuk­ban. Tisztelt Elvtársnők és Eivtársak! Engedjék meg, hogy hetilapjuknak, az Oj Ifjúságnak harmincéves fennállása alkalmából a Szlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségi tanácsa nevében köszöntsem az egész szerkesztőségi kollektívát. Munkájukkal fontos társadalmi küldetést töltenek be a magyar nemzetiségű fiatalok nevelésében. Tudjuk, hogy az elmúlt három évtized alatt hetilapjuk a cseh­szlovákiai magyar sajtórendszerben a legközkedvelteb­bek közé tartozott. Nagyra értékeljük azoknak a felada­toknak a valóra váltását, melyeket az ifjú nemzedék munkára való nevelésében, a fejlett szocialista társada­lom igényes feladatainak teljesítésében végeznek. Aktívan és céltudatosan vesz részt lapjuk az ifjúság szocialista tudatának formálásában, elmélyíti a proletár nemzetköziségre és a csehszlovák szocialista hazafiságra való nevelést. Elősegíti és céltudatosan szolgálja hazánk nemzetei és nemzetiségei kultúrájának kölcsönös meg­ismerését. E jelentős évforduló alkalmából alkotó munkájukhoz további sikereket kívánok az elkövetkező években. IÁN GREGOR, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának alelnOke, az SZSZK kormánya nemzetiségi tanácsának elnöke KONGRESSZUS ELŐH Ez az év kiilOnUsen nagy Jelentő­ségű lesz ifjúsági szervezetünk éle­tében, sőt határkövet Jelent majd a történetében is. Idén tartja ugyanis a SZISZ III. kongresszusát. Ezt mege­lőzően évzáró gyűléseken, körzeti. Já­rási és kerületi konferenciákon ér­tékelik fiataljaink a II. kongresszus óta eltelt Időszak munkáját, eredmé­nyeit és sikertelenségeit egyaránt. A szisz-tagok hatalmas tábora Je­lentős politikai és gazdasági erőt kép­visel fejlett szocialista társadalmi rendszerünk építésében. A hetedik ötéves terv feladatainak sikeres tel­jesítése Is nagymértékben függ az ifjúság hozzáállásától, munkakezde­ményezésétől és példamutatásától. Fő­leg példamutatásukkal tudják maguk­kal ragadni az Ifjúsági szervezet tag­jai a többi, szervezeten kívüli fiatal társaikat Is, sok esetben még az Idő­sebbeket is. Ez a példamutatás, az egész társadalomra való hatni akarás jellemzi az ifjúsági alapszervezelek tagjainak kongresszusi kötelezettség­vállalásait Is, amelyekkel nemcsak ezt a Jeles eseményt akarják köszön- tenl, hanem hatékonyan hozzájárul­nak a hetedik ötéves népgazdasági terv Igényes feladatainak teljesítésé­hez. Számtalan ilyen kezdeményezés­ről, szocialista felajánlásról érkezett már Jelentés a SZISZ Járási és kerü­leti bizottságaira. A vranovi Bukóza nemzeti vállalat­ban például már hosszabb ideje a cellulőzgyártás Intenzlfikálására tö­rekszenek. A problőmák megoldásá­ból ki akarják venni részüket az ifjú­sági szervezet tagjai is. A III. kong­resszus tiszteletére több olyan szocia­lista kötelezettséget vállaltak, ame­lyeket teljesítve kiveszik részüket a legégetőbb feladatok megoldásából. Mindenekelőtt négy ú] kollektívát akarnak létrehozni a mérési és re­gulációs osztályon. Ezeknek az lesz a feladatuk, hogy csökkentsék a hibás mérésekből származó technikai és I technológiai tévedések számát, s így Jelentősen lerövidítsék a gépek állá­sának idejét. Hasonló felajánlást tet­tek a vállalat számítóközpontjának fiataljai is. Az EC-1033 számítörend- szer Jobb karbantartásával csökken­teni akarják az állási Időt, amiúek gazdasági haszna havi 100 ezer koro­na. Igaz, nem minden részleg fiatal­jai tehetnek Ilyen attraktív kötele­zettségvállalást. Űk főleg a munkahe­lyi környezetjavitásban és a fémhull- dék gyűjtésében akarnak példát mu­tatni a többieknek. A fiatal újítók meg huszonöt újítási Javaslat kidol­gozására kötelezték magukat, ame­lyekből tízet ők maguk akarnak még ebben az évben bevezetni a terme­lésbe. Ebben a vállalatban is sok gon­dot okoz a pótalkatrészek hiánya. A karbantartó részleg fiataljai vállalták, hogy az elhasználódott és megrongá­lódott alkatrészek felújításával egy­millió devizakoronát megtakarítanak a vállalatnak. A rozsnyöi (Roünava) járásban még a múlt év végén kibontakozott a SZISZ III. kongresszusát köszöntő mozgalom, amelyben főleg a bányász­fiatalok Jártak az élen. A Jeläavai és a lubeníkl magnezltüzem fiataljai, va­lamint az alsósajól (Nilíná Slaná) vasércbánya ifjúsági csoportjai a já­rás fiataljaihoz három felhívással fordultak, amelyek lényege az, hogy a kollektívák idő előtt teljesítsék a hetedik ötéves terv második évének feladatait, hogy Jobban gazdálkodja­nak az energiával és a nyersanyagok­kal, és új rekordok elérésére ösztö­nözzék társaikat. A három kezdemé­nyező Ifjúsági csoporthoz még a múlt év végéig további 37 csatlakozott. Nem mindennapi az a munkatempó, ame­lyet a kihívó kollektívák diktálnak. A vasércbánya fiataljai 120 százalékra teljesítették tavaly a feladataikat, a lubeníkiak 15 000 méterrel több fura­tot készítettek, mint amennyit a terv előírt, a Jeläavai ifjúsági bányászbri­gád tagjai meg új vállalati rekordot állítottak fel a Jövesztésben. A mezőgazdaságban dolgozó Ifjúsá­gi kollektívák Is megtalálták a mód­ját annak, hogy hasznos felajánlások­kal köszöntsék a közelgő kongresz- szust. Pártunk Központi Bizottságá­nak negyedik plénuma hangsúlyozta, hogy az egész társadalomnak, de fő­leg a mezőgazdaság dolgozóinak ösz- sze kell fogniuk' a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek meg­védéséért és hatékonyabb kihaszná­lásáért. Ezen a téren a elféri Béke Etsz fiataljait lehetne példaképül ál­lítani. Még 1978-ban felhívással for­dultak a trnaval Járás fiataljaihoz, hogy tárják tel és tegyék termővé az addig parlagon heverő, mezőgazdasá­gi termelésre alkalmas területeket. Időközben ehhez a felhíváshoz csat­lakozott Szlovákia valamennyi SZISZ Járási bizottsága. A elféri fiataloknak eddig négy hektár földet sikerűit ter­mővé tenniük, s további egy hektárt szeretnének még mezőgazdasági ter­melésre alkalmassá tenni a SZISZ III. kongresszusának tiszteletére. A SZISZ kongresszusa egyúttal a pionírok kongresszusa is. Ennek meg­felelően készülődnek ők Is erre a Jelentős eseményre. A kelet-szlováklal kerületben a legtöbb pionírszervezet a SZISZ III. kongresszusa cím elnye­réséért versenyez. Főleg a hazaszere­tetre és a Internacionalizmusra való nevelés hatékonyabbá tételével akar­ják kiérdemelni az elismerő címet. Az iskolák pedig javítani akarják az együttműködésüket a patronáló üze­mekkel és kollektívákkal Is. KAMOCSAI IMRE A FIZIKAI DOIGOZÚK TOVABBKFPZFSE A technika Tivmányait, a legkorszerűbb gyártási mó­dokat rövid időn belül beve­zetik a termelésbe is. Ennek pedig természetes következ­ménye, hogy a dolgozóknak Is állandóan gyarapitaniuk kell szakmai ismereteiket, mert a termelés folyamatá­ban a fizikai dolgozók kulcs- fontosságű szerepet töltenek be. A „Csehszlovák oktatá­si-nevelési rendszer további tökéletesftésé“-nek tervezete különös figyelmet szentel e szakmunkásképzésnek. Je­lentős tartalmi, szerkezeti változásokat hoz, amelyek­nek tő célja; olyan szakem­berek képzése, akik tudásuk­kal, szakmai gyakorlatuk révén lépést tudnak tarta­ni a műszaki-tudományos fejlődéssel, s a változó, egyre nagyobb igényeket tá­masztó feltételek közepette is megállják helyüket. Ilyen szakmunkásképzés pedig a középfokú szaktanintézetek­ben folyik. Az oktatásügyi miniszté­rium 1980-ban módosította a középfokú szaktanintéze­tekben a munkaviszony melletti továbbtanulás lehe­tőségeit. A dolgozók csak a középfokú szaktanintézet si­keres elvégzése után kap­hatnak szakmnnkús-bizonylt- ványt. A négy év tanulmányi idő alatt a dolgozó általá­nos középfokú műveltségei és valamelyik alapos elméle­ti tudást igénylő szakmában szakképesítést szerez. Sőt, ha kedvet és tehetséget érez hozzá, akár főiskolán is folytathatja tanulmányait. A két-, illetve hároméves szak­tanintézetben a választott szakmában válik szakkép­zett munkaerővé. A továbbtanulás mödja attó. '5gg, milyen végzettsé­ge van a dolgozónak tanul­mányai megkezdésekor. A középiskolai végzettséggel rendelkező távtanulók csak azokból a tantárgyakból tesznek különbözeti vizsgát, amelyeket a tanterv előír, valamint az összes évfolyam alatt szakmai gyakorlaton vesznek részt a választott szakbál. Az alapiskolai vég­zettséggel jelentkezők a tan­tervben szereplő összes tan­tárgyból és a választott szakmában szakmai gyakor­latból vizsgáznak. Azok, akik munkaviszonyuk mellett to­vább akarnak tanulni, az es­ti, táv- és extern tanulási forma közül választhat­nak. A középfokú szaktaninté­zetekbe azok az alapiskolai végzettséggel rendelkező dol­gozók jelentkezzenek, akik alkalmasak a pályára, az adott tanévben betöltik a tizennyolcadik életévüket, a kiválasztott szakmában már három éve dolgoznak. Ha olyan tanulmányi szakra je­lentkeztek, ahol teljes kö­zépfokú végzettségre is szert tesznek, fontos a si­keres felvételi vizsga. A ki­töltött jelentkezőiveket a munkaadó továbbítja az Is­kola igazgatóságának, de előtte még csatolja a dolgo­zóról a jellemzést és azt, hogy javasolja-e az adott iskolában való továbbtanu­lásra. A középfokú szaktaninté­zetekben a dolgozók est! iskoláját fokozatosan veze­tik be. KIEMELTÜK ÉLETSZÍNVONALUNK A SZÁMOK TÜKRÉBEN Az elmúlt napokban tették közzé a Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentését a népgazdaság fej­lődéséről és az 1981. évi terv teljesítéséről. A je­lentés hangsúlyozza, hogy az 1980. évi állami terv fő célja a XVI. pártkongresszus határozataival összhangban az volt, hogy érvényesítsük a munka nagyobb hatékonyságának. Jobb minőségének, a népgazdaság Intenzifikálásának irányvonalát, s megerősítsük a népgazdaság egyensúlyát. 1981-ben a bonyolult külső és belső feltételek ellenére szá­mos pozitív eredményt értünk el. Tovább nőtt az ország politikai és gazdasági ereje. Ehhez hoz­zájárult a dolgozók áldozatos munkája és kezde­ményezése, gazdasági fejlődésünk megőrizte pozi­tív Irányzatát. 1981-ben sikerült megőriznünk az elért magas életszínvonalat. A teljes foglalkoztatottság mellett nőttek az átlagbérek, nőtt a reális pénzbevétel és a lakosság társadalmi fogyasztása. 1981-ben a népgazdaságban hozzávetőlegesen 7 390 000 személy dolgozott, ami 0,7 százalékkal több, mint 1980-ban. A betegség és balesetek okoz­ta munkaképtelenség átlagos aránya 4,1 százalék volt. A lakosság pénzbevétele elérte a 366,9 mil­liárd koronát, ami 2,8 százalékkal több volt, mint 1980-ban. A bérek 2,8 százalékkal, a szociális Jut­tatások 1,9 százalékkal nőttek. A népgazdaság szocialista szektorában a dol­gozók átlagos havi Jövedelme 2690 koronára emel - kedett. A lakosság betétállománya az év végén 166.2 milliárd korona volt. 1981-ben a kiskereskedelmi forgalom értéke el­érte a 260,9 milliárd koronát, ami 5,8 milliárddal több, mint 1980-ban. Ennek ellenére az állami ter­vet nem teljesítettük, a lemaradás 0,3 milliárd ko­rona. Nem sikerült elérnünk azt, hogy az Iparcik­kek eladott mennyisége gyorsabban növekedjen, mint az élelmiszereké, A kereslet kielégítésében fogyatékosságok fordultak elő, főleg az iparcikke­ket illetően. A lakosság ellátása általában meg­felelő volt a 4. negyedévben a fokozott vásárlások okozta helyi nehézségek ellenére is. A kiskereskedelmi árak indexe 1980-hoz viszo­nyítva 0,8 százalékkal volt magasabb. Az élelmi­szerek és a közétkeztetés ára nem változott. Az ipari cikkek árindexe 1,5 százalékkal nőtt. Érnek- kedett az üzemanyagok ára és csökkent bizonyos fogyasztási cikkek ára. A háztartások megélhetési költségei összességükben 0,8 százalékkal nőttek. A lakosság társadalmi fogyasztása 3,3 százalék­kal nőtt. A társadalmi fogyasztás keretében egy lakosra átlag 9221 korona jutott, míg 1980-ban 8938 korona. Szociális biztosításra 69,9 milliárd koronát for­dítottunk. Az óvodákban 707 000 gyereket helyez­tünk el, ami a 3—5 évesek 85 százalékát Jelenti. Az 1981-ben alapiskolát befejezett 248 000 tanuló 60 százaléka szaktanlntézetekben folytatta tanul­mányait. A középiskolákban 393 OÖO, a főiskolákon 156 000 diák tanult. Az egészségügyi létesítményekben 191000 ágy van, egy orvosra 300 személy jut. A bölcsődékben 116.3 ezer gyereket tudunk elhelyezni. 94,1 ezer lakás építését fejeztük be, ami 15,7 ezerrel kevesebb a tervezettnél. A befejezett laká­sok 32 százalékát, főleg a műszaki ellátottság hiá­nya miatt nem tudtuk átvenni. Fogyatékosságok merültek fel a lakótelepek járulékos ellátottságá­ban. Az év folyamán 87,9 ezer lakás építését kezd­tük meg. A lakosok száma 1980-hoz viszonyítva 57 ezerrel nőtt. Az év folyamán 117 000 házasságot kötöttek, 34,5 ezer házasságot bontottak fel, és 237 000 gyermek született. Ez év végén Csehszlovákiának 15 339 000 lakosa volt. 1981-ben a népgazdaság fejlesztésében elért eredmények általában pozitívak voltak. A népgaz­daság tovább fejlődött, amihez hozzájárult a dol­gozók kezdeményezése, elsősorban a szocialista verseny keretében.

Next

/
Thumbnails
Contents