Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 1. szám
NEVETŐ VISSZAPILLANTÄS «PORTOLÖKRA, ESEMÉNYEKRE | Carlos Reutemann, a Forma 1-es autóversenyek világbajnokságának második helyezettje az idény végén bejelentette, hogy visszavonul. Aztán mégis meggondolta magát, és mint nyilatkozta, enged a sport szeretőiének, és tovább versenyez. Niki Lauda, aki szintén most tér vissza az arénába, ennek hallatán megjegyezte: — Ez a szeretet a pénz. 000 Brian Clough, a Nottingham Forest aranyköpéseiről híres mestere mondta, miután csapata a sikeres bukaresti BEK-szereplés u- tán egy héttel később csúnyán, 4:l-re kikapott a Southamptontól: : Lehetetlen, hogy játékosaim a romániai mérkőzéstől lennének fáradtak. Az egyetlen ember, aki ma valóban fáradt lehetett, az a kapus, Peter Shilton. Négyszer kellett keresgélnie, hol is a labda a kapujában... 000 Egy dél-amerikai teniszező látása annyira megromlott, hogy orvosi tanácsra kénytelen volt abbahagyni a versenyzést. Arra a kérdésre, hogy végleg megválik-e kedvenc sportjától, ezt válaszolta: | Természetesen maradok. ]á- j tékvezető leszek! \ Ha labdarúgó-játékvezetők ösz- szegyűjtenék azokat a kifejezéseket, amelyeket sértésekként a szurkolók a fejükhöz vágnak, szép kis szöveggyűjtemény lenne belőle. Az egyik olaszországi mérkőzésen a szabályok ura azonban e- gészen különös megnyilatkozásá- \ ra lett figyelmes. \ — Cerlice ... Gerlice ... Gerli- ce... — kiabálta kórusban a lelátó. A derék bíró nem tudta ép észszel felfogni, hogy mit jelentsen ez, ezért a hazai csapat intézőjéhez fordult: ■— Nem tudná véletlenül megmondani, miért ordítozzák felém, hogy gerlice? Az intéző széttárta a karját: — Hát az is egy állat, nem ...? \ \ i 000 j Muhammad Ali, a közelmúlt | boxlegendája Londonba érkezett. A repülőtéren rendőrkordon szó- ; rította vissza a rajongókat. í •— Ezt miért csinálják? — kér- \ dezte az ökölvívó-világbajnok. í •— Biztonsági okokból, uram — : mondta az egyik rendőr. ; 6^ Biztonsági okokból? — cső- ; dálkozott Ali. — De hiszen én \ nem akarok bántam senkit... i 000 Bruce Jennert, a tízpróba korábbi olimpiai bajnokát megkérdezték: mi a különbség egy klasz- szis atléta és egy klasszis labdarúgó pályafutása között? ' Nagyon egyszerű — mondta. — En tizenkét évig edzettem, aztán egy hét alatt véget ért a pályafutásom. Egy klasszis labdarúgó egy hétig edz, aztán tizenkét évig tart a karrierje. 000 'Az angol liga legjobb játékosai között kérdőíveket osztották szét. Frank Worthington, a liga gólki rálya arra a kérdésre, hogy kit j tart a legkeményebb ellenfélnek, ■ így válaszolt: í Az elvált feleségemet. '{palágyl] Miroslav Kváö edzővel az eredményhirdetés boldog pillanatában. VIIÄGSZTÄR SZHÄRD AKARAHAl Megszoktuk már es a legtermeszetesebb dolognak tekintjük, hogy a világ legjobb sportolói a lehető legjobb, úgyszólván üvegházi körülmények között, tökéletes pályákon, szakemberek mérnöki pontossággal kidolgozott tervei alapján, megfelelő egészségügyi gondoskodás mellett készülnek a csúcsok meghódítására, és mindent megkapnak, amit szfetnük-szájuk kíván, csak hogy semmi se zavarja őket a felkészülésben. Aztán felbukkan valaki, hogy rácáfoljon az Iméntlekre, s bebizonyítsa képletesen mondva: gyalulatlan deszkából összerótt bódéban is születhetnek világrengető álmok és eredmények. Nem kell hozzá más, csak szilárd hit és akarat. Aki ezeket az álmokat valóra váltotta, alighanem többszöü is sorba állt, amikor az említett emberi tulajdonságokat osztották. De akkor sem hiányzott, amikor szerénységgel ruházták fel az embereket. Zavartan, szinte bocsánatkéröen áll az' űjságirók kérdéseinek pergőtüzében, mintha nem is ö lenne az, akinek a legnagyobb nemzetközt hírügynökségek naponta világgá kürtölik a nevét. Az ISK nemzetközi sporthírügnyökség és az UPI például az 5. az Associated Press pedig a világ 4. legjobb sportolónöjeként tartja számon, de akadtak újságok, mint az ausztrál The Herald és az olasz Corriere dello Sport-stadio, amelyek a világ legjobb sportolónőjének kiáltották ki. Itthon, ahol a női emancipáció íratlan törvényei szerint nem tesznek különbséget férfi és női sportoló között, az év legjobb sportolójává választották. Jarmila Kratochvilová kétségkívül az atlétika világsztárja, de mindjárt hozzá is kell tenni, hogy sztárokra jellemző allűrök legcsekélyebb jele nélkül. Pedig a komáromi sportcsarnok is az ö, illetve az év tíz legjobb sportolója és három legjobb csapata kedvéért telt meg zsúfolásig. Félszegen fogadja a gratulációkat, mintha azt akarná mondani, hogy ugyan, kérem, nincs abban semmi különös, hogy tavaly egy év alatt tizennégyszer javítottam meg 100, 200, illetve 400 méteren a csehszlovák csúcsot, és mindössze egy század másodperccel maradtam el az utóbbi távon az érvényes világcsúcstól. A kérdésekre is inkább edzője, Miroslav Kváő válaszol, pedig a nevét a világ olyan sportnagyságai között emlegetik, mint Ashford, Evert-Lloyd, Geweniger vagy Nadlg. — Jarmila csodálatos teremtés — mondja,a mester, aki immár tizenöt éve dolgozik vele, tehát ismeri minden örömét, bánatát. — Egész sor olyan kiváló emberi tulajdonsága van, amelyek nemcsak a pályán, hanem . minden tekintetben figyelemre méltóak. Tudja, hogy mit akar, és mindent ennek a szolgálatába állít. Előfordul, hogy az edzésen összeszólalkozunk, de ez is csak a versenyláznak tulajdonítható, egyébként öröm vele dolgozni. Már meg sem lep, ha a megszabott edrésmennyiségre csak úgy jószántából még rátesz egy lapáttal. Ugyanakkor ez a lány naponta tizenöt kilométer- , röl jár be Cáslavba edzésre, s nálunk csak egyszerű salakon folytatja a felkészülést. A moszkvai olimpián, de főleg az idei (tavalyi — a szerk. megj.) világkupán, amelyen Jarmila legyőzte a világcsúcstartó Ko- chot, ,el sem akarták hinni, hogy salakpá- ján folytattuk a felkészülést. Azt mondták, hogy ez hihetetlen, és csak feltűnési vlszke. tegségböl állítunk ilyen valótlanságokat. Pedig ez az igazság. Azt hiszem, hogy az ő ‘ esetében az öserő az, ami hajtja, amit szülő- városkájából, Golőüv Jenikovból, a hegyek öléről, a patakok partjáról, az őstermészet- böl hozott magával. Hívták már mesés ajánlatokkal módosabb egyesületekhez. Olyan edzési feltételeket ajánlottak neki, amilyenekről a világ legjobbjai is alig mernek álmodni, de ö maradt. A hegy lábához lapuló szülővárosában, Gol- őűv Jeníkovban és Cáslavban, ahol egy mai szemmel már mindenképpen elavult salakos pálya, s öltöző gyanánt egy négyszer hármas deszkabódé áll rendelkezésre. — 0, az csodálatos hely — mondja az ünnepelt. — Kicsi, de ugye, minden elfér benne. Az edző kiszögezte a falára A stadion bolondjai című francia film plakátját. Ezek a bolondok mi lennénk, akik naponta rójuk a köröket a salakon. De higgye el, nem cserélném el a világ legjobb tartanpályájával sem. Nagyon sok ajánlatot kaptam, de mindet visszautasítottam. Hívtak nagyvárosba, de én nem hagyhatom el azt a csodálatos atlétabaráti kört, azokat az embereket, rokonokat, akik között jól érzem magam. Engem a nagyváros rohanó világa megölne. Itt szeretnek, várnak haza, szurkolnak értem, az utcán megszólítanak, érdeklődnek minden felől, s tudják, mi bánt éppen vagy minek örülök. Persze, sokan ezt különcködésnek tartják, de én nem vagyok különc. Igaz, hogy a grenoble-i fedettpályás Európa-bajnokságon legnagyobb vetélytárs- nőm, Marita Koch sem akarta elhinni, hogy mindössze két hétig készültünk csarnokban. Csak a fejét csóválta hitetlenül, de engem az ilyesmi nem zavar. Még ez a szerencse. Csak ezzel magyarázható, hogy a mostoha körülmények ellenére sorjában futja az országos csúcsokat, a világ legjobb időit. Az edző szerint bizonyos lélektani vonatkozása is van annak, hogy , Jarmila ilyen mostoha körülmények között, salakpályán folytatja a felkészülést, mert ha ezek után a tartanra kerül, szinte szárnyakat kap. Alighanem az a bizonyos öserő lesz az, ami ilyen körülmények között Is világra szóló eredmények születéséhez vezetett. Miután tavaly fnár csak mindössze egy század másodperc választotta el a világcsúcstól, felmerül a kérdés, vajon megcéíozza-e annak elhódítását. — Tavaly tulajdonképpen nem Is a világcsúcs megdöntésére, hanem Marita Koch legyőzésére törekedtünk — mondja Miroslav KváC. — Ez sikerült is, de' úgy hiszem, hogy a csúcsjavítás is sikerülhetett volna. Emlékszem, hogy Rómában Jarka a verseny után két óra hosszat sírt a lelátón. Még az sem vigasztalta, hogy sikerült legyőznie Maritát. Ilyen közel még sohasem állt vágyai beteljesüléséhez. No, de ami késik, nem múlik, és nem olyan embernek Ismerem Jarkát, aki ne lenne »képes telje- sítmenye fnkozá.sára. — Az évad befejeztével egy kicsit visszavonultam pihenni — mondja a bajnoknő, miután figyelmesen végighallgatta edzője szavait. — A ház körül tettem-vettem, a testvéreim gyermekeivel játszogattam. Aztán észbe kaptam, hogy ha továbbra Is az élvonalban akarok maradni, akkor ideje lesz újra edzésbe állni. Márpedig én ott akarok maradni, és természetesen szeretném elhódítani a világcsúcsot Is. Kegyetlen táv ez a négyszáz méter, pedig ezentúl már csak eré re specializálom magam. Hosszútávnak rövid, rövidnek túl hosszú. Űsszintén bevallom. hogy .valahányszor rajthoz állok egy kis szorongás fog el, hogy sikerül-e 'megtartanom az edző utasításait és végig bírni az Iramot. Jövőre (idén — a szerk. megj.) Európa-bajnokság lesz Athénban, szeretném megpályázni az aranyérmet. Tudom, hogy ez nem lesz könnyű, mert a szovjet és az NDK-beli lányok, főlek Marita sem tölti semmit tevéssel az idejét. Meg szeretném azt is bebizonyítani, hogy egy kisváros szerény körülményei Is alkalmasak arra, hogy valaki nagy eredményeket érjen el. Természetesen, ha valaki olyan töretlen hittel akarja, mint ö — tehetném hozzá. S hogy milyem is valójában az év legjobb sportolója, azt egy olyan személytől tudom, aki talán legközelebb áll hozzá. A komáromi ünnepélyes eredményhirdetésnél a terem sarkában, a közönség soraiba vegyülve ült egy szőke fiatalasszony, aki nyilván jobban Izgult, mint az ünnepelt. Látszólag egyhangúan szemlélte az eseményeket, s ha a nap hőse korábban nem mutatja be, akkor nem tudtam volna róla, hogy BoZena Yáhová asszony Jarmila húga. — Mindössze másfél év különbség van köztünk, ezért úgyszólván teljesen együtt nevelkedtünk — mondja Bo2ena asszony. — Gyermekkorától reggeltől estig a természetben futkározott, és már akkor a fejébe vette, hogy atletizálnl fog. Szüléink először bolondérlának vették a szándékát, de nem gátolták benne, aztán már szurkoltak Is neki. Egyébként én Is bámulom a kitartását, s csupán azt tisztelem még jobban benne, hogy az eredmények ellenére sem szállt a fejébe a dicsőség. A másik, idősebb nővéremmel és unokatestvéreimmel együtt összesen hét gyermekünk van. Jarka képes velük napok hosszat eljátszani. S minden külföldi útjáról hoz nekik valamit, magára legtöbbször nem Is gondol. A gyerekek Is végtelenül ragaszkodnak hozzá. Ezenkívül nagyon sokat olvas és szeret a ház körül dolgozni. Ha valaki meg akarná mintázni a szerénység szobrát, akkor keresve se találna Jobb modellt Jarmila Kratochvilovánál. Alig tudta palástolni, hogy elege van a nagy ünneplésből. Szemmel láthatóan gondot o- kozott neki, hogyan viselkedjék a „legjobb tízek“ társaságában. Tekintetével a-többieket kereste, akik közül néhányan szerinte Jobban megérdemelték volna ezt a címet. Hiszen világbajnokok és világcsúcstartók is voltak köztük, mint Zaremba, Fiáéra, Martinék vagy Kuölrek, holott ö egyelőre csak a világcsúcs várományosa. Tegyük hozzá, hogy a legnagyobb várományosa. PALÄGYI LAJOS Helela felvételei Érdekes tudósítást közölt a prágai Stadiön címtí képes magazin a jóga népszerűségéről. Dr. Milanda Bartonová orvosnő megállapítja; — IVIár közhely, hogy a mai élet átka: a testi tespedés.-á mozgás hiánya a sejtek, a szövetek pusztulásához vezet, hogy a szervezet minimális fizikai megterheléstől is károsodik a légzési és keringési rendszer. De lassan már megértik az emberek, hogy ezen csak a mozgás segít. Ilyen mozgás a jóga is, amely az embert mint egészet kezeli, s egyszerre gondoskodik fizikai, pszichikai és intellektuális karbantartásáról. Hazánkban Prága, Brno, Bratislava után Plzeft, Ostráva, Olomóuc és Kosice (Kassa) a jóga területi központja. EgyeJó A JÓGA dűl a Moravská Slávia sportegyesüJet- nek 18 állandó jógaköre van. Brnóban kilenc jógamester működik. A jógázók a sportegyesületekben — a falvakon is — szervezetten gyakorolnak, van nyári táboruk is. A nagyvárosokban a jóga már nemcsak a sportegyesületek és a jógakörök, sportolók és a „civilek“ szenvedélye, hanem elfoglalta helyét a kórházakban, a gyermekgyógyászaton, a szakrendelésen, főleg az asztmás gyermekek gyógyításában. 1977-ben egy országos értekezleten úgy döntöttek: egész Csehszlovákiában a Lysebeth-Bhole jógaiskola mellett maradnak. André van Lysebeth belga, dr. Mukund V. Bhole indiai orvos. Azért választották az ő módszerüket, mert a belga mester a jógát a racionális európai felfogásban gyakoroltatja, az indiai orvos pedig tiszta eredeti formájára ügyel. Lehet könyvből is jógázni? A jógamesterek nem ellenzik mint kiegészítő gyakorlatot, az orvosok azonban szigorúbbak: „Aki mester nélkül kezdi, nem várhat eredményt.“ Külön érdekesség: a jógázók egyik mestere Prágában Jifí Cumpelik, a Nemzeti Színház balett-táncosa, aki ösztöndíjjal két évig tanulmányozta Indiában az ősi, hindu mozgáskultúrát, és eközben ismerkedett meg a jógával.
