Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-02 / 5. szám

A PÉLDÁS BRIGÁDVEZETŐ A Szlovák Magnezltmüvek kassal tKoSIce) üzemánek egyik karbantartó műhelyé­ben mór harmadik éve vég­zi becsületesen a reá bí­zott feladatokat Vojtilla Zdeno 26 éves fiatal kom­munista, SZtSZ-tag. Nehéz körülmények kö­zött nevelkedett, jóllehet már a szocialista rendsze­rünkben nőtt fel. Apja bá­nyász volt, de korán meg­halt, édesanyja pedig elha­nyagolta gyermeke nevelé­sét, de a fiú mégsem tért rossz útra, nagy akaraterő volt benne Segítették őt barátai Is. A kassai magnezítművek- ben kitanult lakatosnak, közben aktívan bekapcsoló­dott az Ifjúsági mozgalom­ba. Több éven keresztül a SZISZ üzemi bizottságában különböző tisztségeket töl­tött be. Később beválasztot­ták az Ozeml szakszervezeti bizottságba, és az ifjúság ügyeivel foglalkozó bizott­ság elnöke lett. Hat éve párttag és tagja az Üzemi milíciának is. Közben meg­nősült. Az üzemtől kapott szövetkezett lakásban él fe­leségével és három kislá­nyával. A karbantartó múhelyben tizenhat tagú szocialista munkabrigádot vezet. Mun­katársai között vannak Idő­sebbek Is, akik odaadó, be­csületes és szorgalmas mun­kájáért megbecsülik, szere­tik őt. A brigád bronzérmes, most azon igyekeznek, hogy megszerezzék az ezüstöt. — Ennek sikerülnie kell — mondotta Vojtilla Zdeno —, brigádunk egységes, ak­kor Is, ha valamilyen ne­hézségbe ütközünk, például ha hiányzik valamilyen al­katrész, A termelő részle­geken a géppark már kiöre­gedett, sok a javítanivaló. Az ő műhelyében, amely­ben a művezető Novák Jenő, megvan az egyetértés, az egymás iránti bizalom. Em­lítésre méltó még az Is, hogy három-három lakatos önkéntesen vállalt ügyeletet a karácsonyi és az újévi ünnepek alatt. Ez pedig azért volt fontos, mert ha valamelyik részlegen kiesett a termelés, a hibát rögtön el kellett távolítani, hogy az üzem folyamatosan tel- jesíthese a tervét. Magnezit- Iparunk ugyanis egyik fon­tos láncszeme népgazdasá­gunknak. Drenko László VETÉLKEDŐ Mit tudsz a Szovjetunióról? címmel vetélkedőt szervezett a SZISZ hodosi (Vydrany) alapszervezete és a CSSZBSZ helyi szervezete. A négy csapat vetélkedőjén holtversenyben a Ho- dossy Andrea, Hodossy Márta, Zöld Zsuzsanna összetételű csa­pat végzett az első helyen, megelőzve a Gálfy Rozália, Kázmér Gabriella, Fekete Rozália összetételű csapatot. SZÉLLÉ BEÁTA A kávéban megtalálható egyik enzim lehetővé teszi, hogy a B vércsoporthoz tartozó vér sejtjeit átalálkítsák nullássá, és ezzel ezt a vért bármely vércsoport helyett felhasználják — közölte dr. Jack Goldstein, a New York-i vérközpont sejtlaborató­riumának vezetője az amerikai orvosi társaság lap­jának legújabb számában. A kávébabból nyert enzim segítségével a B cso­portú vérsejtek felszínéről a kutató egy cukormo­lekulát távolítottak el, így jutottak az igen kere­sett típusú vérhez. Az ötvenes években már végeztek hasonló kísér­leteket, akkor azonban a sejtek megsérültek és használhatatlanná váltak. A mostani kutatások tárgya legfőképpen az volt — mivel a hatóanyagot már Ismerték —, hogy milyen feltételek között hajtható végre sikeresen a módosítás. Miután az állatkísérletek sikert hoztak, három, a különböző vércsoportokhoz tartozó, önként vál­lalkozó embernek adtak a módosítással nyert nul­lás vérből. Az adagolt vér sejtjeinek 95 százaléka bizonyult működésképesnek 24 óra elteltével, egy hónappal később pedig még mindig 50 százalék élt — ez megfelel a hétköznapi transzfúzióknál mért értékeknek. Goldstein professzor szerint már azon is dolgoz­nak, hogy hasonló módszert találjanak az A vér­csoport sejtjeinek nullássá alakítására. EGRI VARJÁTÉKOK Aki egyhuzamban szeretné bejárni az Eger alatt húzódó pincerendszert, annak az eddigi Ismeretek szerint akkora távolságot kellene megtennie, mint a Budapest — Kiskunfélegyháza közötti vasútvonal hossza. A történelmi városban 130 kilométer hosszúságú föld alatti üregről tudnak. Mintegy tíz esztendővel ezelőtt szinte naponta lehetett hallani, olvasni: ismét beomlott egy pince, a megrepedt házakból ki kellett költöztetni a lakókat. A központi és helyi támogatásnak köszönhetően, a tűzoltómun­kán már túlvannak, tavaly nem kellett közvetlen veszély miatt riasztani. Ebben az ötéves tervben az előző ciklushoz ha­sonlóan mintegy félrailllárd forintot költenek a vájatok helyreállítására, hasznosítására. AZ Oj HUNKASNEHZEDEKÉRT Sxlováklában több mint nyolcezer munkásvédnököt tartanak nyilván. Ex a tömör meghatároxát több xxem- pontból ía érdekes sxámnnkra. A sxaktanlntéxetekből kikerülő fia­talok elméleti tudással bár felvértez­ve, de annál kevesebb szakmai gya­korlattal látnak mindennapi munka­helyi teendőikhez. Es éppen a gya­korlat hiánya, egy-egy új gép, a szo­katlan környezet — ezek mind olyan tényezők, amelyek meghatározzák a fiatal, pályakezdő szakmunkások vi­szonyulását hivatásukhoz, a közös­séghez, 8 feladatokhoz. Állításunkat példával is igazoljuk. A kezdő mun­kás nem tud egymaga megbirkózni egy bonyolult gyártási feladattal. Mit tesz? A művezetőhöz fordul tanácsért, de annak éppen más halaszthatatlan dolga van. A kudarc pedig arra ösz­tökéli a fiatalt, hogy a könnyebb megoldást válassza: búcsút mond az üzemnek. Egy szakképzett munkaerő­vel tehát kevesebb lesz a gyárban. A szakmunkásképzés alatt ráfordított anyagi és szellemi áldozatnak így nem lesz meg a várt gazdasági haszna. A fiatal, kezdő szakmunkások neve­lésében, irányításában elsőrendű sze­repet töltenek be a tapasztalt, idő­sebb sxaktársak mint munkásvédnö­kök. Ez a mozgalom mind nagyabb mé­reteket ölt: általa pedig emelkedik az ifjú szakámberek munkájának szín­vonala, tágul politikai és társadalmi látókörük. A védnök tehát teljes mér­tékben felelősséget vállal védencéért munkahelyükön. Az eddigi eredmények arról tanús­kodnak, hogy mindenképpen hasznos, ha a fiatalok nevelése, irányítása nem szűnik meg, ahogy azok elhagy­ják az iskola padjait. Azoknál a válla­latoknál, ahol ez a munkásvédnök- -mozgalom már kibontakozott, keve­sebb a fiatalok előállította selejt, gyorsabb ütemű a szakmai ismereteik gyarapodása és szinte nullára csök­kent körükben a munkaerő-vándorlás. Búr az is igaz, hogy minden kezdet nehéz, sok gonddal-bajjal jár; meg­nyerni egy-egy idős szakit, hogy vál­lalja a védnökséget, nem megy si­mán. Bizonyos szempontból ez érthe­tő Is, különösen azoknál a vállalatok­nál, ahol a boríték tartalma a teljesít­ménytől függ. Azzal, hogy a védnök ideje agy részét ifjabb társa „okítá­sára“ fordítja, saját érdeke háttérbe szorul. A szakszervezet, amely e moz­galom Irányítója, koordinálója, ezt az akadályt Is igyekszik áthidalni, segít hatékonyabbá tenni a munkásvédnö­kök munkáját. £s hogy ez sikerrel jár, bizonyltja az a tény is, hogy egy­re több a védnök. A Szlovák Szakszer­vezeti Tanács országos aktíváján a felszólalók is erről győzték meg a hallgatóságot. Sőt, Ignác 2áőiknak, az SZSZT titkárának beszédére hivat­kozva újabb ötletekkel, javaslatokkal rukkoltak elő. A tapaszatalatokból kitűnik, hogy az idősebb szaktársak védnöksége egyre színvonalasabb anélkül, hogy e társadalmi feladatokat teljesítve en­nek anyagi kárát látnák. A munkásvédnök azonban nincs ma­gára utalva, hiszen egy közösség tag­ja, a kollektív gazdálkodási és jutal­mazási rendszer szabályai őrá is vo­natkoznak, anyagi érdekeltség ösz­tönzi tehát abban, hogy védencéből minél hamarabb kiváló szakmunkást faragjon, mert az a kollektívának is hasznot hoz. A szakszervezet szervei, a munkásvédnökök és mi valamennyi­en ezt akarjuk. Ezért a munkásvéd­nökök a szakszervezeti politika hom­lokterébe kerültek, mert így kívánják ezt a társadalom érdekel. 37 ÉVVEL EZELŐTT TÖRTÉNT Harminchét évvel ezelőtt a de­cemberi napokban érték el a Ko- áice-vidéki járás területét a fel­szabadító szovjet hadsereg kato­nái. Az első katonák 1944. decem­ber 16-án a késő éjszakai órák­ban léptek Skáro§ községbe. A falu lakossága megérte hát az annyira várt szabadságot. Na­gyon szívélyesen fogadták a fel­szabadító hadsereget. Élelmiszert adtak a harcokban kifáradt kato­náknak, tájékoztatták őket a kö­zeli községekről, a német hadse­reg állásairól. A harcok rettenetesek voltak, kimerítették a szovjet hadsereget, így a front előrenyomulását a né­met hadsereg megállította. Skáros felszabadítása nagy áldozatokat követelt: 106 szovjet katona, egy helybeli asszony és két férh el­esett. Meghalt Itt 44 ellenséges katona is, és a szovjet katonák ki­lőttek hét német harckocsit. A naptár 1944. december 17-et Irt, vasárnap volt, a fasiszta had­sereg katonái Jánok községből már „tervszerűen“ visszavonultak. Délelőtt kilenc órakor a szovjet és a román hadsereg egyeségei már lőtávolságban voltak. Ennek ellenére mindenkit meglepett, hogy úgy tíz óra tájban egy né­met harckocsi hajtott a templom udvarára, ahonnan jó kilátás nyílt az egész környékre. De a harcko­csi nem tüzelt, sőt nemsokára megfordult és elindult Tornaváral­ja felé. A Dargói-hágónál járva a Győzelem emlékművet minden hazai és külföldi látogató felkeresi, és beírja nevét az emlékkönyvbe. Fél órával később a község ut­cáin ismét katonák voltak, de más volt az egyenruhájuk, mint az előbbieknek: a szovjet katonák jánok község lakosainak is meg­hozták a szabadságot, A boldog percek azonban mégis tragikusan kezdődtek. A szovjet hadsereget lóháton egy hadnagyi rendfokozatú fiatal lány vezette. Német fegyver oltotta ki életét. A szovjet hadsereg futásra kény­szerítette a németeket, A község másik végén robbanás hallatszott, a Kanyaptán át vezető híd a leve­gőbe repült, a megfutamodott ná­cik mindent leromboltak maguk mögött. jánok felszabadulása után nagy csatatér alakult ki Bodolló község környékén, ahol a harcokban több mint 50 szovjet katona halt meg. A 72 szovjet önkéntesből csupán tizennyolcán maradtak életben. Hősiesen harcoltak a szovjet ka­tonák járásunk más részein Is. Beíródott az újkori történelembe a Dargói-hágón való átkelés. A kéthetes ádáz küzdelemben a szov­jet hadsereg futásra kényszerítet­te az ellenséget, s 1945. január 17-én húszezer szovjet katona éle­tének az árán megnyílt az út a Dargói-hágón való átkelésre, hogy aztán a felszabadító hadsereg győ­zelmesen vonulhasson előre Kassa (Koälcej és Eperjes (Preáov) Irá­nyába. Ezen a történelmi jelen­tőségű helyen most emlékmű áll. ivAn Sándor GYAKORLATI INTERNACIONALIZMUS A külkapcsolatok fejlezz- tésa a Szocialista Itjúzági Szövetség munkájának egyik sarkalatos pontja. Különö­sen nagy jelentősége van az egyetemeken ás főiskolá­kon, ahol az oktató-nevelő folyamat szerves része. Er­ről beszélgettünk Peter KoölCkával, a bratisla- vai Koménak^ Egyetem jogi Kara SZISZ-szervezete nem­zetközi komissziójának el- nökéveL # Melyik külföldi egyete­mekkel, iletve kérőkkel tér- tötök fenn kapcsolatot? Régi baráti kapcsolatok fűznek bennünket a kijevi Tarasz Sevcsenko jogi Egye­temhez, a hallel Martin Luther Egyetemhez. Felújí­tottuk a kapcsolatot a Pé­csi jogtudományi Egyetem­mel és a Szófiai jogi Egye­temmel 18, legújabban pedig egy finnországi jogi karral folytatunk tárgyalásokat a kapcsolatok felvételéről. • Miből iU tulajdonkép pen ez a kapozolat? — Együttműködésünk rö­vid—, Illetve hosszútávú szerződések alapján folyik, és főleg a kultúrára, a sportra, illetve a diákok tu­dományos szakköri munká­jára terjed ki. Nagy jelen­tőséget tulajdonítunk a nyá­ri csereakcióknak. Több tíz diákunk dolgozik Ilyenkor Berlinben, Kljevben, Pécsett és Szófiában. A nemzetközi építőtáborokban örök barát­ságok szövődnek, és alkal­munk nyílik megismerkedni a különböző országokkal és népeivel. • Milyen közös vállalko­zások vannak még? — Első helyen említeném részünkről a nemzetközi röplabda-bajnokságot, ame­lyet múlt év végén tized­szer rendeztünk már meg. Hazánk jogi karainak csapa­tain kívül meghívásunkat magyar és NDK-bell bará­taink fogadták el. Magyar küldöttséget üdvözölhettünk a hagyományos ..beinlán“, az elsős johallgatök Ifflmatrl- kuláclőján. A ml küldöttsé­günk ugyancsak rászt vett a pécsi gólyabálon. • Mik a legközelebbi ter­veitek? — Márciusban meghívjuk külföldi barátainkat a ha­gyományos jogászbálra, áprl- llsban rendezzük meg a diá­kok tudományos szakköri tevékenységének nemzetkö­zi fordulóját. A tanév vé­gén általában kölcsönösen devizamentes cseregyakor­laton veszünk részt. Csala Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents