Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-26 / 4. szám
A Panama-csatorna a két óceánt, a hfd a csatorna által kettéosztott amerlkat kontinenst kOtl Össze. EZen vezet keresztül az Alaszkától a Tflzlöldlg helyenként még nehezen Járható pánamerikai autóút, a Carreterra Fanamerlcana Cludad Panama óvárosában — közel az elnöki palotához ... A szerző felvételei f— Ladles and gentlemeni Senoras y senoresl Hölgyeim és uralmi Önök most a két világtengert az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő Panama-csatorna partján állnak, a Ml- raflores zsilipnél. Láthatják, amint az Atlanti-óceánról érkező Satum Dia- mondot a zsilipkamrába vontatják. A kapitányt a révkalauzok helyettesítik. A nyolc kis vontatómozdony közül kettő húzza a hajót, hátul kettő és oldalt kettő-kettő pedig a zsilipkamra falától tartja kellő távolságra az örlás vízi jármüvet. A gépkocslszálll- tó hajót a zsilipben a vízzel együtt a Csendes-öseán vízszintjére eresztik. Ez a hatodik zsilip, amelyen a nyolcemeletes Satum Diamond áthalad, hogy az atlanti parttól elérje a Csendes-óceánt... Aki a Miraflores zsilipnél a turisták és kíváncsiskodók récére épített üvegkalitkaszerű kilátóban mindezt a mikrofonba mondja: egyenruhás, nyakkendős panamai néger. Guide — Idegenvezető. Egy óra múlva amerikai guide váltja fel öt. Csattognak a fényképezőgépek, berregnek a filmfelvevők ... A Satum Dlamondot egyre mélyebbre eresztik, csak legfelső „emelete“ látszik ki a zsilipkamrából. A toronyból szabad szemmel Is látható, amint a hajó a Csendes-óceánra ereszkedik, a zsilipajtók kinyílnak és a Satum Diamond a saját motorjával lassan kihúz a Miraflores Locksból... A mikrofont az amerikai guide veszi at: >— A Panama-csatorna hossza 81,6 kilométer, két végpontja légvonalban 57 kilométerre esik egymástól. Szélessége 90 és 150 méter között váltakozik, a Gatun-tóban a 300 métert Is eléri. Mélysége legkevesebb 12,5 méter. A zsilipek száma hat. Évente átlagosan 14 ezer hajó halad át a csatornán, de szükség esetén 26 ezer hajó is áthaladhatl A Satum Diamond lassan eltávolodik a láthatárról, de már közeledik egy másik óriás, a Ken Victory tartályhajó. És az amerikai guide hadarja az adatokat: fejétől a farkáig X láb, magassága Y láb, űrtartalma Z tonna ... stb. stb. Aztán újra a csatornáról beszél: I— Az Ancon gőzhajó volt az első, amely áthaladt a csatornán, 1914. augusztus 15-én, 1939-ben 7479, 1979- ben pedig már 14 362 hajó haladt át a zsilipeken, s ekkor összesen 209 millió dollár csatornahasználati díjat fizettek az áthaladásért A Ken Victory beáll a zsilipbe. A vízszint máris süllyedni kezd ... f— A leghosszabb áthaladó teherhajó a 973 láb, azaz csaknem 300 méter hosszúságú San Juan Prospector volt. A legnagyobb utasszállító pedig a 963 lábnyi Queen Elizabeth 2. A legnagyobb áthaladási illetéket a Queen Elizabeth fizette: 89 154,62 dollárt. A legolcsóbban Richard Halliburton úszta meg a csatornát. Azaz — úszta át, I928 ban miiidösz- sze 36 centet fizelnit, hogy a csatornái átúszva ju.sson át az egyik óceánból a másikba!... Csak most látom, milyen szükek a zsilipek. A révkalauz állandó rádió- összeköttetésben áll a nyolc vontató- vaL I— Lassan előrel ^ kiáltja. .— Alljl Az egyes (Number One) vontatóhelyzetbei — adja ki a parancsot a bal oldali 1. számú mozdonynak. Vezetője lassan megindítja a járgányt, hogy feszessé húzza a vastag kötelet. A révkalauz újabb utasítást ad: — Nagyon lassan előrel A következő ■pillanatban a Ken Victory oldala a zsilip oldalához dörzsölődik, a csikorgás messzire hallatszik. A révkalauz álljt parancsol. 1914 óta minden 400 hajóból csak egy szenvedett valamilyen sérülést — mondja a mikrofonba az amerikai guide. A legszélesseb hajó egyébként, amely áthaladt a csatornán, a New Yersey repülőgépanyahajó volt, 108 láb szélességgel.,. Fél óra sem telik el, a Ken Victory is a Csendes-ócená vizére ért. ^ Ladles and gentlemeni... A csatornán való áthaladásra egy-egy hajó a várakozással együtt 20 órát számolhat. Óceántól óceánig, vagyis Balboától Crlstóballg általában nyolc órát és 20 percet Igényel az átkelés. A zsilip tetején egy amerikai tiszt jön át. Hatalmas termetű, vörös hajú ezredes, nyomában — iratcsomókkal a hónuk alatt — két néger katona. A tiszt a Miraflores zsilip főnökével tart szemlét. Egy mellettem bámészkodó panamai megjegyzi: „Bizonyára hamarosan nagy hadihajók kelnek át a csatornán.“ Társa megkontrázza: „Ugyan, melyik nap nem látsz itt hadihajókat? És meddig üzemelne a csatorna az amerikai katonaság nakat járjuk. Jósé figyelmeztet, hogy teljesen húzzam fel az ablakot, mert valaki benyúlhat az órámért, vagy ki tudja? Az elnöki palota világos falaival kiviláglik az óváros kolonlális stílusú házrengetegéből. Kár, hogy este van, minden zárva, de reggel tízkor nyitott kapuval várnak. A taxi nem mehet be a Palacio Nacionalhoz, egy háztömbnylre gép- pisztolyos nemzeti gárdisták állják útját. Másfél dollárt fizetek a sofőrnek. és gyalogszerrel Indulok az elnöki palota felé. Három fekete fiú áll a sarkon, egy ósdi ház faragott kapujához támaszkodva. Érdekes kép lenne. Kétoldalt egyemeletes házak, az emeleten fából faragott erkélyek vezetnek végig. Gyerekzslvaj, egy asszonyság perlekedik valakivel, valahol egy férfi énekel.., Igazi panamai hangulat. Nem Is figyelek a három fiúra. Csak az tűnik fel, hogy ketten már a két járdán velem egy vonalban haladnak, harmadik társuk pedig meg is előzött. Ez utóbbi váratlanul elém vág, hátrafordul és a következő pillanatban — még ocsúdni sincs SEBES TIBOR RIPORTJA PANAMÁBÓL MEGÜSZTAM A CSATORNÁT! A Key Victory tartályhajó. kis vlllanymozdonyoktól vontatva, az Atlanti-óceán lelöl az utolsó zsilipbe, a Miratloresba érkezik A Satum Dlauiond a Miraflores zsilipen leereszkedett a Csendes óceán víz szintjére ... vlgáclós szolgálata nélküli“ A téma, a Panama-csatorna feletti szuverenitás kérdése az utcán, pontosabban a csatorna partján hever... Panamát 1903-ban az amerikaiak szakították ki Kolumbiából: Manuel Amador a New York-l Astoria szállóban egy 100 ezer dolláros csekk kíséretében vette át Panama állam „függetlenségi nyilatkozatát“, és 1903. november 6-án amerikai hadihajók jelenlétében kikiáltották a Panamai Köztársaságot. Két héttel később az USA „örök időkre“ megkapta a 16 kilométer széles,1432 négyzetkilométer területű csatornaövezetet. Ez valóságos „kis Amerika“ volt, saját bírósággal, saját kormányzóval, saját postával, saját tévéadóval — 1979 október elsejéig. Akkor döntötték le a drótkerítések többségét, de az amerikai katonai támaszpontok maradtak... A csatorna fokozatosan 1999. december 31-ón déli 12 óráig teljesen panamai igazgatás alá kerül. Addig még 19 esztendő van hátra ... „Nem akarunk boldog rabszolgák lenni“ — mondta egy amerikai újságírónak Omar Torrljos, a Nemzeti Gárda (hadsereg] parancsnoka, aki egy évtizeden át Panama élén szorgalmazta a haladó reformokat, az „örök időkre“ szőlő csatornaszerző- dés megváltoztatását, és együttműködést káresett a szocialista világgal. Fáradozása végül a panamai „kis Amerika“ Összezsugorltásához vezetett. Ma már a panamaiak is beleszólhatnak a csatorna ügyeibe. Visszafelé az Albrook légitámaszpont mentén hajtunk el. A kapuban amerikai katonai rendőrség. Ide még nem ért el a panamai szuverenitás Sötétedés után Jóséval járom a várost. Megmutatja a lakásínség csökkentésére épített hatalmas háztömböket, a neonokkal világított banknegyedet (már 120 .különböző bank vert tanyát Panamában], a Paitllla vitlanegvfidbe szorult kis repülőteret, ahol tízpeiTunként száll le egy gép: Conliidoráról hozza a gazdag turistákat. Azután az óvárost, a szűk utcáIdőm — vászonnadrágom zsebébe mélyeszti mancsait. A tartalmát próbálja kirámolni. Még kába vagyok a meglepődűtt- ségtől, először hát magyarul károm- kodok egyet, és csak azután kiáltok segítségért: — Helpl Helpl... Socorrol A fekete fiú erre valamiféle érthetetlen kiáltozásba kezd. Én — ijedtemben? — egyet rúgok rajta, de azután hátrálni kezdek, mert látom, hogy a járókelők és az erkélyre csödült bámészkodók teljesen közömbösen figyelik a jelenetet, senki sem mozdul a segítségemre. Nézik az esetet, mint valami kakasviadalt, és érzem, nem nekem szurkolnak. Zsebeimből a fiú kirámolja a 41 dollárt, aztán a fényképezőgépemet próbálja elvenni. Leszakítja a szíjról, de a Yashica a földre esik, objektlvja a kövezeten darabokra törik. Selejt, ez pedig már nem érdekli támadómat. Tehát a gép az enyém marad, az útonálló pedig társaihoz sétál és mint akiknek semmi sem sürgős, lassan bandukolva elindulnak. Közben — látom — számolják a pénzt... A nézők is szétszélednek ... Most veszem észre, hogy nem messze tőlünk, a hátam mögött mindvégig egy nemzeti gárdista posztolt. Panaszomra a vállát vonogatja. Elkapok egy taxit, vissza a Hotel Centro-Amerlcanóba. A sarki bank előtt már Ismerősként üdvözöl a rendőr. Elmondom neki, hogyan jártam. í— Útlevele? — kérdi. A szállodában. I— Repülőjegye? — A szállodában. — Akkor mit akar? Örüljön, hogy olcsón megúszta. Csak az történt, hogy amerikainak vélték, grlngónak. Egyébként: valóban-41 dollár napjainkban már Igazán nem vagyon. Ennél olcsóbban csak Richard Halliburton úszta meg: ő ugyebár 36 centet fizetett. Pedig 5 amerikai volt. Igaz, akkor még 1928-at írtak. — Ladles and gentlemeni Ha ma Panamába utaznak, vigázzanak, nehogy amerikainak tekintsék őketl m i Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma (PENTAGON), terveket dolgozott ki arra, hogy rövid időn belül kezdjék meg az Egyesült Államokban ú) vegyi fegyverek tömeggyártásét. A szóban forgó terveket már ismertették a kongresz- szussal, és végrehajtásukra jelentős összegeket igényeltek a jövő évi katonai költségvetésből. Az eredetileg titkos programok most indiszkréció következtében kerültek napvilágra, és róluk kongresszusi és kormányzati körökből származó értesülések alapján pénteken egybehangzóan számolt be a The New York Times és az NBC-televIziő. Mint közölték, két ű] típusú mérges gáz gyártására tettek előkészületeket. Az egyik típus olyan színtelen és szagtalan anyag, amely azonnali halált okoz. A másik típus a tájékoztatás szerint hosszú ideig felhőként lebegve fejti ki az Izomtevékenységet megbénító hatást Kitudódott az Is, hogy a Pentagon gyártási ajánlatot kért a megfelelő kapacitással rendelkező cégektől. 1969-ben Richard Nixon, az akkori elnök kijelentette: az Egyesült Államok tartani fogja magát az 1925. évi genfi egyezményhez, amely tiltja e fegyverek használatát. Nixon egyben közölte: utasítást adott e fegyverek gyártásának beszüntetésére. Vietnamban az USA — mint Ismeretes — tömegesen alkalmazott bizonyos mérgező anyagokat, így a hírhedt Orange-ot, amely sok ezer vietnami és amerikai egysé get károsított meg maradandóan. A Pentagon és a jobboldali törvényhozók az elmúlt másfél évben növekvő erejű kampányt folytattak a nagy pusztító erejű vegyi fegyverek tömeggyártásának érdekében. [A „kísérleti szintű“ gyártást, jelentések szerint, sosem szüntették meg.] 1981. márciusában, a kormányzat kérésére, a kongresszus 20 millió dollárt engedélyezett egy Arkansas állambeli vegyl-harc- anyaggyár felépítésére. Az üzem építése már megkezdődött, és jövőre befejező dik. Javaslatok születtek arra, hogy a mérges gázokat tartalmazó tüzérségi lőve dékeket és légi bombákat Európába — nagyrészt Angliába — telepítsék. A vegyi fegyverek tömeg- gyártására vonátkozó, most publikált tervek nagy feltűnést és széles körű felháborodást keltettek Amerikai békeszervezetek sora tiltakozott, és befolyásos kongresszusi körökben úgy vélik, hogy e tervek meg valósítása könnyen zátonyra futtathatna mindenfajta fegyverzetkorlátozási tárgyalást, Varsóban január 2S-én és 26-án ülést tart a lengyel parlament. A szükségállapot bevezetése óta ez lesz a szejm első ülése. A kétnapos ülés napirendi pontjai: Jaruzelski hadseregtábornoknak, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa elnökének, miniszterelnöknek a beszéde. A t örvény-előkészítő bizottság, valamint a belügyi és Igazságügyi bizottság előterjesztése az államtanács törvénytervezetéről, amely a tavaly december 12-én kiadott rendeletek törvénybe Iktatásáról szól. Törvénytervezetet terjesztenek elő az oktatási dolgozók élet- és munkakörülményeiről. Kína elégedetten szemléli a japán hadikiadások folyamatos növelésést és a szigetországnak a szovjetellenes nyugati stratégiához való szorosabb Igazodását. Ez derült ki azokon a hivatalos tárgyalásokon, amelyeket Vu Hszlu-Csuan, a kínai hadsereg vezérkarai főnökének helyettese folytatott a kínai fővárosban, Nlslhlro Szelklvel, a Japán Nemzetvédelmi Hivatal tanácsosával.
