Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-29 / 26. szám
HIVATÁSA: SZiNÍSZNO (BESZÉLGETÉS UDVARDY ANNÁVAL) # A Magyar Területi Színház megalakulása óta — 1952-től tag|a a társulatnak. Van-e az emlékei közt olyan gyermekkori élmény, amely később a ezlnmŰTészetl pálya télé sodorta? »-I A művészetek szülőhazájában, Görögországban láttam meg a napvilágot. Az ország legjelentősebb kikötővárosában, Pireuszban éltem hétéves koromig, azután költöztünk Magyarországra. Idegennek éreztem magam az új környezetben, visszavá- gyödtam a régi pajtások közé, és ez a sövárgás az idő múlásávai lassanként illúzióvá formálódott bennem. A legunalmasabb írás is roppant érdekes volt számomra, ha a szülőföldemről szólt. Aligha találtak volna büszkébb diákot nálam a polgári iskolában, amikor megtudtam, hogy Athén a három legnagyobb tragédia- írót egyszerre adta a világnak; Euripidész akkor született, amikor Aisz- khülosz Perzsák című darabjának bemutatóján Szophoklész először lépett színpadra. Mindezek az élmények közrejátszottak abban, hogy a köte"- lezö Iskola elvégzése után a pesti színészképzöbe jelentkeztem. Sok-sok szeretettel gondolok vissza ottani tanáraimra, Ascher Oszkárra, Pethes Sándorra és a többiekre, akiknek nagy szerepük volt abban, hogy munkám hivatássá erősödjék bennem. Az Iskola befejeztével a prágai konzervatóriumba iratkoztam be, az volt a célom, hogy onnan az akadémiára megyek, de közben megalakult a színház, és hazajöttem. # A színház első darabjairól, a kezdeti sikerekről, kudarcokról nyilván igen keveset tudnak a mai tizenévesek. Arra kérem, szóljon a MATESZ gyermekkoráról, a pályakezdés nehézségeiről. —, A társulat Urbán Ernő Tűzkeresztség című színművével lépett először közönség elé. A sikeres bemutatkozás javarészt annak köszönhető, hogy a különböző helyekről érkezett színészekből aránylag rövid idő alatt összetartó együttes kovácsolódott. A jó szervezői munka és irányítás, a lelkesedés, az igazi tenntukarás olyan eredményeket produkált, amelyre bátran építhetett a MATESZ. Az első évben színre vitt darabok mindegyike egy-egy lépcsőfok volt az együt tes fejlődésében. Bemutattuk Gogol Leánynézőjét, műsorra tűztünk egy Csehov-darabot, előadtuk Szimonov Orosz kérdés című művét, Moliére Fösvényét, és az évet Szigligeti Ede Csikós cimű népszinmúvévei zártuk. Az előadások látogatottsága megerősített hitünkben. Azzal a tudattal léptünk esténként színpadra, hogy a közönség Igényli és szereti előadá sainkat. % Akkor ás a későbbiekben melyek voltak azok a szerepek, amelyek a színészi megformálás terén a legfontosabb állomásoknak tekinthetők? 1— Nagyon szeretem Csiky Gergely Ingyenélök című drámájának Elza szerepét, amelyet a megboldogult Műnk István rendezett. 1956-ban játszottam Capek Az anya című drámájának a főszerepét. Akkor még fiatal lány voltam, ezért nem volt köny- nyű felkelteni magamban a gyötrelem, a kín, a féltés, a szeretet, az odaadás és a feltétlen remény érzését. Az anya megformálásában nagy szerepe volt Földes Gábor magyar- országi vendégrendezőnek. A sikeres bemutató után hosszú ideig koros hölgyek bőrébe bújtatott a színház: az Ilyen a nagy szerelem, a Kisuno- kám, a Rómeó és Júlia című darabokban anyát, a Ványa bácsib,an és a Szent Péter esernyőjében öregasszonyt játszottam. # A múlt felidézése után arra kérem, terveiről, vágyairól szóljon. — Pályámnak alkonyán vagyok, szeretnék a színpadtól szép szereppel búcsúzni... És jó lenne még egyszer eljutni Görögországba. • Kívánom, hogy sikerüljön. Köszönöm 8 beszélgetést. KUCSORA IBOLYA KÖNYV KÉNYSZERRllTÜRA? lókal-napok. Ülök az esz presszóban és kortyolgatom a hideg jrissítőmet. Órámra pillantva megállapítom, hogy az előadás kezdetéig még van pár percem. Figyelem az embereket. Kíváncsi vagyok az arcukra, a beszéd- fílkre. Szinte mindegyikről leolvasható a várakozás izgatottsága, öröme. Mindenkiben él a kíváncsiság, hogy milyen is lesz a mai előadás. A rendezőkről, a szereplőkről szinte átragad a Jókai-napok izgatottsága a közönségre, a nézőkre is.' Lázban, jóleső lázban ég az összes résztvevő. Egyszer csak régi ismerőseim telepednek az asztalomhoz. Középiskolások, a gadóct mezőgazdasági iskolából, pár nap múlva érettségiznek. Örülök, hogy itt találkoztunk, de rövid beszélgetés után lehangoló kép alakul ki róluk bennem. Panaszkodnak, hogy megint színházba kellett jönniük. Közös színházlátogatás, az egész osztály itt van az osztályfőnökkel együtt, holott ők inkább a ballagásra készülődnének meg a közelgő érettségire. Próbálom meggyőzni őket, hogy ez is része az érettségire való felkészülésüknek. Hiába, beszédjükből közöny és érdek telenség árad. csengetnek. Kezdődik az előadás. Örülök, hogy felállhatok az asztaltól. Másnap régi ismerőseim arról panaszkodnak, hogy nem tudták megnézni az előadást, mert nem kaptak belépőjegyet. S nekem akkor eszembe jutott a diákokkal folytatott beszélgetés. Kicsit elszomorodom. Kedves tanárok, kedves osztályfőnökök. Mit érünk el azzal, ha rákény szerit jük valakire-valakikre az akaratunkat? Esetleg azt, hogy egy életre elvesszük a kedvüket a színháztól. Ott voltak a diákok, mert ott kellett lenniük. Elfoglalták olyan emberek előtt a helyet, akik szíves-örömest megnézték volna az előadást. Hiszen a színházra egyáltalán nem érvényes az a mondás, hogy: „Nem a győzelem, hanem a részvét fontos.“ Itt győzni kell mindenkinek. A színészeknek, hogy jó előadást lásson a néző. A nézőnek, hogy megértse, befogadja a mondanivalót. Vörös Lajos Játék a nappali álmokról. Ez az alcíme Illés Endre Festett egek című darabjának, amelyből Gaál Albert rendezett tévéfilmet. Főhőse Szűcs Ádám (Balkay Géza kelti életre], a huszonnyolc éves mérnök, aki bár túl van a pályakezdés első konfliktusain, még mindig nem tudja, mit akar. Feleségét Borbás Gabi formálja meg. — A darab a hatvanas évek értelmiségi rétegéről szól, amelynek akkoriban sok gondja volt a világgal, de eszmei mondanivalója még ma sem veszített értékéből, önben milyen gondolatokat ébresztett a mű? — Teljesen váratlanul kaptam meg a szerepet, s mert nem sok idő választott el a forgatástól, gyorsan olvastam el a könyvet. Tudom, most meglepődik a véleményemen, de nem mondhatok mást, csak azt, hogy nekem nem nagyon tetszik ez a darab. Nem tetszik, mert Ádám és a többiek nem tudnak mit kezdeni magukkal. Egylk'ük sem azt csinálja, amit akar, így aztán ide- -oda sodródnak az életben. És én nem rajongok az ilyen emberekért. Ezért hagyott hidegen annak Idején Antonioni két filmje, a Napfogyatkozás és a Vörös sivatag is, mert mindkét alkotás hősei csak úgy tengtek-lengtek az életben. És szeretném tudni, mennyiben' lehet társadalmi problémának nevezni az egyéni tehetetlenséget. — A kozmetikus Szűcs Adámné azonban kivételnek látszik az Illés-hősök között. — Szerencsémre nekem olyan embert kellett megformálnom, aki két lábon áll a világban, és pontosan tudja, mit akar elérni. Nem így a fér], aki második évét tölti a szerszámgyárban, és harmadszor cserél helyet, mert nem és nem tud magára találni. Ezért Is határozza el a társaival, hogy unaloműzésként kéthetente „körbelakják“ egymást. Munka után egymás lakására mennek, egymás ruháit hordják, s így minden naptól mást várnak. — Es ön, a felesége hogyan reagál erre? — Szűcs Ádámné határozott egyéniség, ennek ellenőre ö is belemegy a játékba. Férje szerint felszínes, primitív nő, s ez való igaz, hiszen Gabit csak a jól látható világi javak érdeklik. Mindez ki is derül a darab végén, a- mikor a házastársak beolvasnak egymásnak. Ádám úgy beszél a feleségéről mint egy optikai csalódásról, Gabi pedig a tehetetlenségéért és az örökös ábrándozgatásáért tesz szemrehányást a férjének. Aztán ott Is hagyja őt; visz- szamegy első férjéhez, a Jónevű grafikushoz. — Mándy Iván Hang a telefonban című rádiójátékában ugyancsak érdekes karaktert formál meg. >— Úgy érzem, pályám egyik legizgalmasabb rádiós szerepét kaptam ebben a hangjátékban. Kemény, kristály- tiszta, humánus játékról van szó, amely olyan döbbenetét váltott ki bennem, hogy majdnem sírógörcsöt kaptam, miután elolvastam. Két emberről szól a darab, akik Igazából sosem értettek egyet, de a férj halála mégis irtózatosan megviseli a feleséget. És itt kezdődik a különös játék; a férj hangja bennemarad a telefonban, és a feleség szüntelenül visszahallja. Nem hiszi el, hogy végképp egyedül maradt. Időseknek, fiataloknak, egyaránt figyelmébe ajánlom ezt a hangjátékot. Csodálatos élményben lesz részük. Szabó 'G. László (Máté Magda felvétele}. CSONTOS VILMOS: ESTÉLI ÉNEK Egy több mint fél évszázada kezdődő költői pálya legidőszerűbb verseit közli' ez a szép köntösbe öltöztetett kötet. Csontos Vilmos — Forbáth Imre halála óta — a csehszlovákiai magyar líra legidősebb képviselője, akit a falu hétköznapjait, a falusi élet apró gondjalt-örűmét megéneklő, a parasztember gazdag, sokszor furfangos- rejtelmes gondolatvilágát feltáró költőink között tartjuk számon. Több kötetnyi, népi ihletésű, őszinte hangú költeménnyel gazdagította líránkat. 1908-ban született Garamsallón (Salovj. Az elemi iskola elvégzése után egy ideig mezőgazdasági gyer- mekmunkásként dolgozott, majd kitanulta az asztalos- mesterséget. Megjárta a világháború poklát. A felszabadulás után is hű maradt a falusi közösséghez. Csontos Vilmost parasztköltöként is emlegetik. Mindezt el kellett róla mondani, hogy közelebb férkőzhessünk az Estéli ének (válogatott versek, sorrendben a tizedik) kötetének a verseihez, illetve hogy azok hátterének távlatait pontosabban láthassuk. Jobban meg- érthes.sük a válogatás szempontját, szűkös keretét (35 vers), az egyes költemények tetszőleges és Jó értelmű parasztiságát, nemes egyszerűségét, bensőséget teremtő közvetlenségét és az ama sokat emlegetett Garam mentét: Dajkám maradtál, Garam menti táj, Őseim nyomát itt tapinthatom. A gyönyöröd, hogy ne legyen sivár: Szerszámot forgat két izmos karom. (Dajkám maradtál) Csontos Vilmos nyílt szavú költő, közvetlen művésze a versnek, kerüli a mesterkéltséget, az álmodernkedést, ám feladatát a hazai költészetünkben csak reá háruló szerepet nemcsak átérzí, hanem mindenkor be is tölti, „A költö új versei mind témájukban, mind verselési technikájukat tekintve egyneműek“ — olvashatjuk a kötet fülszövegében. Költeményeinek arányát nemcsak tartalmi jegyek határozzák meg, hanem a színvonalemelkedés is. Főképpen maga a költő ■— a iegjogosullabb személy — szabta meg ekként a minősítés arányát. Ezek azon ban különleges szempontok, a költemények e kötetben foglalt mennyiségüktől és minőségüktől függetlenül egy séges lírai folyamatba foglalva a köllö arcképét vetíti:-: elénk. Értékes a kötetben közölt Interjú is, amelyoi Tóth László készített a költővel. A verskedvelő olvasó az első sorok után a Költő vonzásába kerül, ővele emlékezik a múlt szépségük, a fájó vagy vidító jelen hangulatkeltő őszinteségére, ben- söségére: Csontos Vilmos emberségére. Költőnk benne él az irodalmi tudatban, s nemcsak az egyes köteteit, hanem egy-egy megjelenő versét is mindig élénk érdeklődés kíséri. Most egy gondosan összefogott verscsokrot nyújt olvasóinak. A csokornak az az elemi tulajdonsága, hogy együtt jellemzi a vl rágba szökkent természetet, szálanként pedig egy-egy változatát Jelenti. A csokor a növényvilág kinyílt leiké nek szépségét árasztja. Költőnk lelkének virágcsokra ez az ÚJ kötet, egyes vei-sei úgy sarjadtak ki belőle, ahogyan a bimbó feslik pompázó virággá. Jóllehet alakjuk, színük, illatuk különbül, ezért megannyi remek lés. Valahogyan ekként kell közelednünk költőnk e kötetéhez: tetszetős csokor az egész, emellett egyes darabjai jellemzik az egészet: egy nemes költői lelkületei. szAraz PAL SZlNÉSZFElVÉTEl A MATESZ Thália Színpada 1982. Július 3-án délelőtt tíz órai kezdettel tehetségkutató vizsgát tart olyan férfiak számára, akik letöltötték katonai szolgálatukat. Akik tehetséget éreznek magukban a színészi pályára a fenti időben jelentkezzenek Kassán (Kosice) a Thália Színpad Mojmír utcai klubjában. Az útiköltséget és a szállásdíjat nem térítjük meg. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Thália Színpad művészegyüttese. BORBÁS GABI
