Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-29 / 26. szám

SZÉPSÉGÜNK

KISKÁTÉJA

AMIT MINDIG VISELÜNK Száraz bőr:

Leginkább a városi nőknek száraz a bőre, azok közül Is a főleg törékenyebb, szőke típusoknál mutatkozik. Mivel eleinte nem sok figyelmet fordítunk rá, csak később vesszük észre a kellemetlen eredményeket.

A száraz bőr tsmertetöleleU

— korán ráncosodik, főleg a szem körül, érdes, feszes vagy petyhüdt.

Ápolási tanácsok:

Minél kevesebbet mossuk vízzel, s ha mossuk Is, mindig lágy vizet használjunk, legjobb az esővíz.

Szappant csak kivételesen használjunk, legjobb a tisztító krém vagy a mandulatej.

Tisztítás után zsíros vagy vitamlnos liormonkrémmel kenjük be arcunkat, majd az ujjunk hegyével gyengéden ütögessük a bőrbe.

Este vattára tett arctejjel kenjük be arcunkat, rajta hagviuk egy percig, majd alacsony alkoholtartalmú arcvízzel mossuk le. Utána zsíros krémet használjunk. Hasznosak a zsíros, főleg olajos pakolások. Púdert ne használjunk.

Zsíros bőr

Főleg a sötét vagy fekete hajú nőknél szokott előfordulni. Míg a száraz bőrön idő előtt mutatkoznak az öregedés jelel, a zsíros bőr sokszor még előrehaladottabb korban is ránctalan,

A zsíros bőr ismertetöjelel:

— túlzott faggyűkiválasztódás,

— gyakori pattanások.

Ápolási tanácsok: '

Legalább egyszer naponta mossuk

meg meleg vízzel az arcunkat.

Vigyünk fel egy kis púdert, hogy eltüntessük a bőr fényességét.

Este erős alkoholtartalmú arcvízzel mossuk le, utána pedig vitaminos krémmel kenjük be.

Alkalmazzunk zsírtalanító, feszítő pakolásokat.

Hasznos a forró-hideg vizes borogatás.

h

z

s

e

s

+

&

m

//

\

m

\

■

0

2

f

z

V

+

K

+

+

%

^+

ß

’■1

■ti

z

+

0

■L

:igawvzs 0Z013 zv syaioaaw

0

nonnon

Q

□OfJ

H

□

E

1

n

nnn

ri

n

z

s

11

nnid

f]

s'

í

1

t

1

1

t

9

ilHÍ

»

*

l

íT

el #121

t

1;

S

szfimhen. Az egvlk nagyon sovány és ma,gas volt, a másik meg egy nagyon jól öltözött iéi'fi, de Ua az ember a szemébe nézett, megállapitliatta, hogv ez nem bankár.

A két férfi becsukta maga után az ajtót.

CSÜTÖRTÖK - REGGELTŐL KORA OELUTANIG

Csütörtökön megint esett az eső. Malcolm, amikor felébredt, megállapítolia, hogy kezdődő anginája van. Torka beda gadt, reszelt, és általában nagyun russzul érezte magát. De nemcsak rossz bőrben volt, hanem késön is ébredt. Egy pillanatig latolgatta a helyzetet, de azután úgy határozott, hogy mégis elmegy munkába, Bo rotválkozéskor megvágta magát, nem sikerült feltennie a konlaktlencsóket, a végén nem találta az esököpenyét. Útközben bele taposott egy jókora tócsába. Zavartan kő rülnózett, de a férfi a kék szedanban, aki néhány méterrel a Társaság ajtajától parkolt, nyilván nem vette észre ügyeliensé gét.

Russellné mogorván üdvözölte:

— Legfőbb ideje, hogy itt van.

Az irodája előtt kiöntötte a kávéját. Igen, vannak napok, amikor semmi sem sikerül.

Tíz óra körül Tamatha kopogott be hozzá:

— Ron, nem tudod, ml van Hetdegger- rel?

— Nem — morogta, és nagyot trombitált a zsebkendőjébe.

— Nem kell azonnal ordítani, csak aggódom, mert nem jött és nem is hívott.

— Elnézést, de nem jól érzem magam,

i— Hozok tablettát.

— Az úgy sem segít — mormogta.

Negyed tizenkettőkor megszólalt a telefon. Malcolm hallotta dr. Lappe hűvös hangját.

[Folytatjuk]

több azonos irányzat összessége. A hatvanas évek végén jött létre, fő ismérve a kísérletezés és a modern hangzású dalok követése. Három elemből tevődik össze, a szimfonikus és a dzsessz- zenéböl, valamint a rhytm and hlues- ből. A nagy zeneszerzőtől, Johann Sebastian Bachtól több popmuzsikus is ellesett néhány ötletet. Kantátáit és fúgáit több neves együttes feldolgozta. A progresszív rock keletkezése összefüggésbe hozható az úgynevezett „Bach- mániával“: a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején több Brandenburgi versenyét feldolgozták a zenészek. A hetvenes évektől három együttes, az angol Protol Harum, a Nice és a holland Ekseptlon többször is adott koncertet nagyzenekari kísérettel. A legtöbb klasszikus rockátlrat azonban minden bizonnyal az Ekseptlon nevéhez fűződik. Többek között nagy sikerrel dolgozták fel Gershwin Kék rapszódiáját is.

A rock forradalmi éveiben az amatőrök kezdtek kikopni az élvonalból. Helyüket — legtöbbször — az egykori dzsesszmuzsikusok foglalták el. Ezek már képzett, sokoldalú és szólista képességű zenészek voltak. A rock eredetileg nagyon is körülhatárolható hangzása sokat gazdagodott az afrikai és a latin-amerikai, majd a klasszikus és dzsesszelemekkel. Az új rockzene létrejötte a megújulási kényszernek és vágynak, valamint a divatteremtésnek köszönhető, amit egyben e műfaj jövőjének tekinthetünk.

A „Neve nincs együttes“ jeligéjű zenekarvezető levelében azt panaszolja, hogy együttesük fellépését a zenei szakértők sok esetben bírálják. Kérdése meglepő: mit kell tenniük, hogy színvonalasan muzsikáljanak. A válasz egyértelmű: jól játszani, ami persze nem olyan egyszerű. Több járásban rendszeresen vagy szórványosan egy évben egyszer-kétszer adódik lehetőségük az együtteseknek arra, hogy egy seregszemlén vagy esetleg versenyben összemérhessék tudósukat, tapasztalatokat cseréljenek, és bemutassák zeneszámaikat. Én is részt vettem már nem egy ilyen versenyen, s meglepő, hogy a szakmai problémák többé-kevésbé

ISMERKEDJÜNK

Ez a címe annak a rovatunknak, amelyben hazai műkedvelő együtteseket mutatunk be. A mült héten három hazai együttesről adtunk rövid ismertetést; meglepő, hogy ez alkalommal csak Jeligés jelentkezések érkeztek. Ezért ismételten felhívjuk a hazai magyar műkedvelő rock-, beat- és diszkó- együttesek vezetőit, hogy mutatkozzanak be az Ismerkedjünk című rovatunkban. A jelentkezéshez mellékeljék a fenntartó szerv igazolását és az együttes fényképét.

Számtalan probléma merült fel az elmúlt héten is. Sorozatunk előző ré- szében általános nehézségekről beszéltünk, most meg csak konkrét kérdés érkezett szerkesztőségünkbe. „A rock örök és elpusztíthatatlan“ jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy miért ítélik el a rockzenét, és miért kisebb értékű az ilyen zenekar, mint az, amely diszkózenét ad elő.

Engedjétek meg, hogy megcáfoljam ezt a véleményt, mert mindkét stílus egyenrangú. A különbség csupán annyi, hogy a diszkózene kizárólag csak szó rakoztat, hallgatása nem követel nagyobb odafigyelést. A rockzene szövege Igényesebb a diszkónál, ritmikailag Is magasabb szinten áll. Megfelelő légkörben, környezetben, hozzáértő jó közönség előtt mindkét műfajnak egyenlők az esélyei. Talán az Idősebb korosztály képviselői azok, akik számára Idegen a rockzene. Lehet, hogy hangzásban, dallamvezetésben, előadásban mást követel az ízlésük. Reméljük, hogy erről a kérdésről több olvasónk Is véleményt mond majd.

Ehhez kapcsolódik a „Diszkó és a rock“ Jeligéjű olvasónk kérdése is. ö arra szeretne választ kapni, hogy mi a progresszív rock. Illetve a progresz- szív diszkó. A progresszív jelzőt bármilyen összefüggésben használjuk is, mindig haladót jelent. Számomra egyébként a progresszív diszkó elnevezés ismeretlen, így csak a másik zenei irányzatról, a progresszív rockról írhatok részletesebben.

A progresszív rock gyűjtőfogalom.

JAMES GRADY

A KONDOR HAT NAPJA

II.

Heidegger megköszönte a tanácsot és távozott. Malcolm magára maradva hosszasan nézegette Picasso Don Quíjote-reprodukcló- ját a falon.

Tula)donképpen Don Quijote tehet arról, hogy ő most itt ül. 1970 szeptemberében Jelentkezett a sokáig halogatott írásbeli szigorlatra. Az első két órán keresztül a vizsga kitűnően haladt. írt PJatonról, Chaucer ről, Camus-röl és Caufieldről. Azután az utolsó lapra fordítva leküzdhetetlen fallal találta magát szemben; „írjon aprólékosan Cervantes Don Quijote című művének három epizódjáról, hozza őket összefüggésbe, és állapítsa meg, hogyan kapcsolódnak az egész regény témájához." Mnlcotm soha életében nem olvasta a Don Quijotei. Öt percig bámult a kSídésre, majd fogott egv ív papírost, és ráírta: „Soha nem olvastam Don Quijote!, azt hiszem, hogy egy szélmalom győzte le. Hogy mi történt San cho Panzával, nem tudom biztosan. Azt hiszem, mindketten az igazságot keresték. Nézetem szerint Kex Stout rugmiye két híres hőséhez lehet őket hasonlítani." Majd részletesen elemezte a két Stout-host.

Két nap múlva beidézték a spanyol irodalom tanárának Irodájába. Meglepetésére a tanár nem rúgta ki, hanem azt kérdezte, szeret-e detektívregényeket olvasni.

— Igen — felelte Malcolm —, ez segít megőrizni a lelki épségemnek legalább a látszatát.

A tanár megkérdezte, nem akarná-e pénzért megtartani lelki épségének a látszatát. Malcolm igennel válaszolt. A tanár telefonált valahová, és Malcolm még aznap egy CIA-ügynökkel ebédelt. így került az Amerikai Irodalomtörténeti Társasághoz.

Amíg Malcolm a múltjáról elmélkedett, Heidegger sem volt rest. Maga is tudta, ha dr. Lappe-nek adja át a jelentést, aZ nem továbbítja feljebb, csak nem küld jelentéseket a saját szekciója ellen. Elhallgatni sem merte, hiszen tudta, hogy egy olyan szervezetnél, ahol még a vécének is föle van, nem lehet semmit eltitkolni. No, meg arra Is gondolt, hogy érdemeket

szerezhet magának, s így talán visszakerülhetne valamilyen lontosabb beosztásba.

Megírta tehát a jelentest, és belecsempészte abba a zsákba, amelyben a postát szállították a központba. Ezzel sorsdöntő hibát követett el.

Kétszer naponta, reggel és este gyűjtik össze a belső postát a CIA .állig felfegyverzett emberei, és szállítják a központba, Langleybe. Itt hivatalosan osztályozzák, és az egyes küldeményeket az illetékes szakosztályokra és szekciókra továbbítják.

Heidegger jelentésével csodálatos dolog történt. Eltűnt az iktatóból még mielőtt megkezdődött volna a hivatalos osztályozás. Néhány perc múlva egy szuszogó űr íróasztalán jelent meg, akinek az irodája a központ épületének keleti szárnyában volt. A férfi kétszer átolvasta a jelentést. Előbb csak futólag, majd nagyon-nagyon figyelmesen. Utána kilépett az Irodájából, és Intézkedett, hogy az Irodalomtársaság személyzetét érintő összes Irat eltűnjék megszokott helyéről, és egy másik helyen, Washingtonban bukkanjon fel. Utána visz- szatért az irodájába, és találkozót beszélt meg egy szépművészeti kiállításon. Nem telt bele egy óra, s a szuszogó úr, fontos beszélgetést folytatott egy bankár kinézésű úrral, közben kényelmesen sétálva fel a Pennsylvan Avenue-n.

Ugyanazon a napon este, a bankár külsejű úr találkozott egy másik úrral, most uz e^szer a Clyde bárban, Georgetown- ban. Ok Is sétálni mentek. Ä másik is jól öltözött úr volt, de a szemében valamilyen fény játszott, amely arról árulkodott, hogy ö nem bankár.

— Sajnos, némi problémáink vannak — mondta a bankárféle.

— Komolyan?

— Igen. Weatherby ma reggel ezt fogta el — és átadta neki Heidegger jelentését.

A másik úr csak egyszer olvasta át:

— Minden világosi

— Tudtam, hogy megért. Valamit tennünk kell, de azonnal.

— Elintézem.

— Természetesnek veszem.

— Remélem, tisztában van azzal, hogy adódhatnak itt bonyodalmak is — mondta a nem bankár külsejű, Heidegger irományát lengetve —, és a többivel is kell valamit kezdeni.

— Igen. Sajnálatos, de elengedhetetlen. Most a gyorsaság a fontos ^— a bankár kinézésű átadta a másiknak az aktatáskát, amelyben az „elveszett“ személyzeti iratok voltak —, tegyen, amit szükségesnek lát.

Ezen az éjszakán, hajnali 3 óra 15 perckor a rendőrség bekopogtatott Heidegger lakásának az ajtaján. Amikor az ajtót nyitott, két mosolygó civillel "találta magá't

valamennyi zenekarnál azonosak. A legáltalánosabb probléma a felszerelés minőségéből adódik, de ez ellen a zenészek a következőképpen védekeznek: „Ha lenne jó »cuccunk«, sokkal jobban játszhatnánk.“ Ez részben Igaz, de Inkább csak kifogás. A műit héten már szóltunk a felszerelés problémáiról, de kevésbé jó minőségű erősítőkkel, hangfalakkal, mikrofonokkal is lehet színvonalas muzsikát produkálni. A hangzás tisztasága nem a felszerelésen múlik, hanem mindenekelőtt a zenészek képzettségén.

A technikai nehézségeket — a hangszeren való játszásra gondolok — is csak hosszas, türelmes gyakorlással lehet leküzdeni, jó lenne, ha együtteseink tudatosítanák, hogy nem okvetlenül az a jó, ami ordít, hanem az, ami hallgatható. A rockzenéhez kell a megfelelő hangerő, de ezt nem lehet a végtelenségig fokozni. Lehet, hogy épp a gyengébb felszerelés a színvonalasabb, mert kisebb hangerővel szól. A túlságosan felerősített hang az ének rovására megy, a szövege érthetetlen lesz, az egyes hangszerek szólóit sem élvezheti a hallgatóság, és az egész hangzás nem más, mint kaotikus zúgás.

Gyakori hiba a ritmikai pontatlanság. Ez Is csak a zenészek rossz technikai felkészültségére utal, arra, hogy az egyes szólókat nem dolgozzák ki rendesen. Azzal, hogy gyakorláskor egymás után többször eljátsszák a zeneszámokat, nem háríthatják el a hibákat. Több alkalommal lehetőségem nyílt végighallgatni jó néhány együttes próbáját. A zeneszámok többszöri ismétlése nem ad lehetőséget arra, hogy a klsebb-nagyobb hibákat eltüntessék. Az ilyen gyakorlás szinte felesleges. Helyette azokat a részeket, szólókat, átmeneteket kell „gyúrni“, ahol hiányosságok érezhetők, és hadd jegyezzem meg, vannak szép számban olyan együttesek, ahol ezt így csinálják. S ami a legfontosabb: sok zenész megfeledkezik arról, hogy zenéjüket saját maguk is hallgassák. Papp Sindor

POPVERSENY

A 12 héten át tartó versenyünk második fordulójában is öt kérdésre várjuk a helyes válaszokat.

A sorsolást a tizenkettedik forduló után ejtjük meg, s azok a megfejtők vesznek benne részt, akik minden héten legalább három kérdésre helyesen válaszolnak.

1. Mi a neve annak a két zenekarnak, amelyek a Modus együttes felbomlása után jöttek létre. Kik a tagjai, és kik a vezetői?.

2. Kik voltak az idei Braüslaval Ura hazai és nemzetközi versenyének a győztesei?.

3. Sorrendben mi a címe az LGT együttes nagylemezeinek?.

4. Ki az a zongorista-énekes, aki 1947.. március 25-én született, és pályafutásának kezdete 1969-ben a progresz- szív rock megjelenéséhez fűződik. Többször kapott Grammy-díjat. Jelentős lemezei: Emty sky, Caribou-, A single man.

5. Európában melyek a legnevezetesebb könnyűzenei fesztiválok. Soroljatok jel legalább ötöt. Az a megfejtőnk, aki a legtöbb fesztivált felsorolja, különdíjban részesül.

POPVERSENY- SZELVÉNY '

2