Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-22 / 25. szám

4 i;,; V REAKTORKÖZELBEN Képzeljünk el egy 1955 kilométeres 181 321 vasúti kocsiból álló szénnel megrakott szerelvényt. Körülbelül ez az a tüzelő­anyag-mennyiség, amelyet a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű évente megtaka­rít népgazdaságunknak. Matematikusok könnyűszerrel kiszámíthatják, hogy ez 7 252 821 tonna szén. Négy évvel ezelőtt könnyűszerrel be lehetett Ide Jutni, és volt Is sok látnivaló. Annak Idején né­hány fiatal újságíróval együtt elhatároztuk, hogy márpedig ha törik, ha szakad, megnézzük a reak­tort. Jó, jó, mondta kísérőnk, de egy ilyen látoga­tás nem egy óra kérdése. És igaza volt, hiszen csupán az átöltözködés vagy háromnegyed óráig tartott. Az átöltözködésen kívül emlékezetes volt számomra még a „gyűrűellenörzés“. — Tessék letétbe helyezni a gyűrűket, a höl­gyek a fül- és hajdíszeket is... — hangzott a fi­gyelmeztetés. Senki sem tiltakozott, és számunk­ra, férjezett nők számára különösen Jólesett — a reaktor Jóvoltából — a vagy hatvanperces látszó- lag'os hajadoni állapot: Akkor megmagyarázták, hogyha csak egyetlen aprócska fémdarab is beleesik a reaktorba, azt teljes egészében szét kell szedni, míg meg nem ta­lálják az idegen tárgyat. Négy évvel ezelőtt a reaktor látványa nem ha­tott különösebben rám, és mivel a műszaki dolgok iránti vonzalmam azóta semmit sem változott, a helyzet az idén csak megismétlődött. Most a mű­tő tisztaságával vetekedő hatalmas csarnokban két fél henger formájú test látható, ezek alatt van a reaktor. A biztonság végett egy apró sugárzásmé- röt kapunk, amelyet — miután a fehér kezeslábas­ból polgári ruhába öltözünk át — szakemberek megvizsgálnak. Megérintjük a hideg fémbúrát, nem történik semmi sem, kissé csalódottak vagyunk. Az erőmű építése hat évig tartott. Egy kilowatt villamosenergia előállítási költsége 15 fillér, a hő­erőművekben ez öt fillérrel magasabb. A V—1-es beruházási költségei tizenkét év múlva térülnek meg, de mivel egy atomerőmű „élettartama“ kb. harminc év, várható, hogy tizenkét év után már nyereségesen fog működni. Jásíovské Bohunicében nagyon soS fiatal mérnök tölt. be felelős vezető beosztást, vagy legalábbis olyan a munkája, ami tiszteletet parancsol. Sokan vannak köztük olyanok, akik azonnal a mérnöki diploma átvétele után jöttek ide, átélték az erő­mű építését, nem, nem akarnak innen elmenni, de azt mondják, hogy talán nincs az országban olyan munkahely, ahol ne fogadnák őket szívesen. Régi ismerősömmel, Emütan Sevöík mérnökkel az erőmű vezérlő központjában beszélgetek. Sev- cík mérnök a reaktor vezetője. — Kétszázötven ponton befolyásolhatjuk a reak­tor működését; természetesen e pontok reakcióit a nap minden másodpercében figyelemmel kísér­jük, sőt a legfontosabbak működését számítógé­pek szalagra rögzítik. Az erőmű működését 312 üzemi kazetta és 37 a reaktor blokkjában elhelye­zett üzemi kazetta biztosítja. (Az üzemi kazetták­kal szabályozható a láncreakció, ezek teszik le­hetővé a teljesítmény csökkentését, illetve növe­lését.) A kazetták három méter hosszú hatszögle­tű fémrudak, anyaguk cirkónium-, az elnyelő rész­ben pedig bórötvözetböl készül. Az üzemelés alatt ezekben a hatszögletű rudakban van a dúsított urán, az üzemanyag. A kazetták a reaktortartályban úgy helyezkednek el egymás mellett, mint a méhsej­tek ,. ä Megtudom, hogy az itt dolgozó mérnökök kü- lönkiképzést kapnak, főiskolai tanulmányaik be­fejezése után kétéves továbbképző tanfolyamon vesznek részt, ezenkívül havonta rövidlejáratú, zá­róvizsgával végződő tanfolyamokon kapnak tájé­koztatást az időszerű tudnivalókról. De még ak* kor sem biztos, hogy eljutnak ide a reaktor „agy“- -központjába, mert az itt dolgozók egy nagyon szi­gorú pszichológiai vizsgálaton is átesnek, amely­nek legfontosabb követelményei között van feltün­tetve a rögtönzés! készség, a talpraesettség, a gyors határozóképesség. ÄZ atomerőmű működési terve évente 7 százalé­kos leállással, szüneteléssel számol (géphiba. Ja­vítások, tisztítás stb.). A valóságban ezt a hét szá­zalékot 5 százalékkal sikerült csökkenteni, tehát az, erőmű termelése egy hónap helyett csupán tíz napon át szünetel. Ez is az áramtermelés növelé­sének egyik formája, és különösen jó volt hallani az erőmű termelési igazgatójának szájából a fia­talokat illető dicsérő szavakat, mert mint mondta, a leállási idő csökkentése nagyrészt a fiatal kar­bantartók érdeme. De hogyan is történik például a reaktor karban­tartása? Egyszerű művelet: egy tíz méter magas, ólommal vastagon kibélelt csövet a reaktor fölé húznak, és egy ésszerű. Ügyes megfogószerkezettel belehúzzák a reaktor belső berendezéseit. Minder­re azért van szükség, hogy a karbantartók nehéz­ségek nélkül elvégezhessék a „kazán“ tisztítását. Egy másik munkahelyen a szerelők egy Í2 méter átmérőjű pneumatikus csavarhúzó géppel ellen­őrzik a reaktor valamennyi csavarját. S világon jelenleg töbfi mint száz 'atomerőmű működik, hazánkban a V—1-es közvetlen közelé­ben egy hasonló teljesítményű, a V—2-es épül. Át­adási határideje 1983. március 31., tehát néhány hónappal az eredetileg kitűzött határidő után. s— Ml okozta ezt az eltolódást — kérdem a be­ruházó vállalat, az ÍVES igazgatójától, Martin Bpir- kótől. >— A műszaki fejlődés főleg az energiagyártás terén hétmérföldes léptekkel halad előre, ezt ne­künk követnünk kell. A V—2-es számos hasonlóság ellenére nem lehet a V—1-es tükörképe, hiszen az utóbbi években, sőt hónapokba, napokban számos ésszerűsítő és az atomerőmű üzemeltetésének biz­tonságát növelő ismeretről, ötletről szereztünk tu­domást. Ha azt akarjuk, hogy az atomerőmű kor­szerű legyen, akkor valamennyi új műszaki Isme­retet, a beruházási munkák megszakítása nélkül kell kamatoztatni az építkezésen. Ez így is tör­tént; nemcsak a tervrajzokat dolgoztuk át, hanem sok esetben a már kész létesítményeket is újraépí­tettük. Ez természetesen magával vonta a termi­nusok eltolódását, ezért a felsőbb szervek úgy döntöttek, hogy három hónappal meghosszabbítják az erőmű átadási határidejét. Az építkezés méreteit kevesen tudják elképzel­ni. Néhány adat: csupán az idén 3 milliárd koro­nát kell beruházniuk az építőknek. Nagy gond az erőmű építőinek étkeztetése és elszállásolása, az Üzemi konyhán naponta 5—6000 ebédet is kiad­nak, sőt nyáron még többet is, hiszen az erőmű építőinek a száma eléri a hétezret is. Jövőre már a V-2-es generátorát ts rákapcsol­ják az ország víllamosenergia-hálózatára. A ter­vek szerint 1990-ben hazánk villamosáram-szükség- letének a 30 százalékát ezek és a már épülő to­vábbi atomerőművek fogják termelni (Dukovany, Mochovce, később Ceské Budéjovice és Ostrava). ZÄGSEK ERZSÉBET Emílián Seyölk munkahelye, az atomerőmű vezérlőkűzpQntja,

Next

/
Thumbnails
Contents