Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-22 / 25. szám

IM i A SZOVJETDNIÓ ÉSZAKI KAPUJA GyOnyiSrű látvány a klkötS, ahol a v(z és az ég színe meg a nap suga­rai káprázatos színárnyalatba olvad­nak össze. Ilyen kép tárul elénk a Kolál-öbölben Is. Riportunk az öböl pártján elterülő kikötővárosban, Murmanszkbán ké­szült. A város a Szovjetunió északi kapuja a sarkvidék felé. Moszkvából Murmanszkba a repülőgép alig több mint kétórás út után érkezik meg. Bár Murmanszk korszerű repülőtere már a sarkvidéken, a 69. szélességi körön van, mégsem különbözik a töb­bitől. A városban gyakori jelenség a köd, amely megüli a dombokat, a lejtőkön húzódó lakónegyedeket, és elmossa a határt a tenger, a száraz­föld és az ég között. Ködös napokon »r számuk az év folyamán átlagosan 233 — a kikötőváros egy nagy óceán- Járőra emlékeztet, amely indulóban van, hogy rövidesen eltűnjék a fehér­lő messzeségben. A JÉGMENTES KIKÖTŐ Murmanszknak nincs rakpartja. A kereskedelmi kikötő a város központ­jáig nyúlik. Az öblökben hullámzó viz sós tengeri levegővel és halszaggal árasztja el az utcákat. A város a Je­ges-tengernek köszönheti létrejöttét, és az ma is meghatározza életét. Ját szemével látta a Jégpáncél borí­totta Kara-tengert, ahol a közönséges Jégtörők tehetetlennek bizonyultak. Aki tudja, hogy télen mit Jelent ide­jében utánpótlást vinni a sarki kuta­tóállomásokra, megindítani vagy be­szüntetni a hajózást a Spltzbergákra, vagy a Jamal-félszíget partvidékére élelmiszereket és berendezéseket jut­tatni. Mindezt ott, ahol az év folya­mán 103 napig sarkvidéki hóvihar tombol, és mínusz 54 foknál már megreped a hajó páncélzata. Vlagyimir Kolotnyev, a murmanszki kikötő parancsnoka elmondta, hogy Itt az évi teherforgalom 7—9 millió tonna. Csak a helybeliek tudják iga­zán, mit takarnak ezek a számok: több százezer tonna ásványi nyers­anyagot, gépszállltmányt, zöldségfé­lékkel megrakott vagonok ki- és be­rakodását, a negyvenfokos téli fa­gyokat, s nem utolsósorban a megfe­szített emberi munkát. TENGERHAJÖZÄ5 Jégtáblák úsztak a kikötő sötét ví­zén. Már csak azok emlékeztettek arra a szokatlan eseményre, amin még az idős murmanszkiak is elcso­dálkoztak: befagyott a Kolai-öböl. A murmanszk! kikötőben azonban nem állt meg az élet: továbbra is JdSnkint terepjáró gépkocsik Is segítenek c rakodásban. Murmanszk egy évtized alatt kétszer „született meg.“ Az első házak a zord, kopár partvidéken épültek. Kikötőjé­ben először 1915. augusztus 19-én es­te egy fából összetákolt. Ideiglenes rakodóhídnál horgonyzott le hajó, a Drott amerikai gőzös, amely rako­mányt hozott New Yorkből. A második világháború alatt fontos szerepet Játszott Murmanszk a fron­tok utánpótlásában, ezért a hitleri Né­metország bombázói romhalmazzá és hamuvá változtatták. A háború után a város újjáépült. Ezen a szélességi fokon nincs hozzá hasonló a világon. Murmanszk a Ko- lai-öböl partján fekszik a Zöld-fpk és a Halgyejev-fok között. A Föld legnagyobb jégmentes kikötője, lako­sainak száma közel 400 ezer. k' tizenkilenc kikötőhelyen évente százával vetnek horgonyt a hajók. A Szovjetunió Murmanszkon keresztül csaknem harminc országgal bonyolít le kereskedelmi forgalmat. Az öblök­ben hajók sokasága: halászhajók, szén- és ércszállító hajók, hötőhajók, személyszállító hajók és természete­sen Jégtörők is. Ezek a hajók külön­böztetik meg Murmanszkot a világ többi kikötőitől, és adnak különleges rangot a városnak. Murmanszk a nagy északi tengeri útvonal kiindulópontja. Ez az útvonal megbízhatóan és zavartalanul köti össze Nyugat-Szlbérla nyersanyaglelő­helyeit az itteni iparvidékkel. Az egész éven át hajózható tengeri út lehetővé teszi, hogy megoldják az ország egyik legfontosabb feladatát: a központi területektől távol eső vi­dékek gyors ütemű fejlesztését. Feltáratlan természeti kincsek rej­lenek a Tajmir-félszlgeten. Kőolaj és földgáz van a Jamal-félszlgeten, réz és nikkel Norllszkban ... Rohamosan növekszik a szállítások volumene a sarkkört területekről. AZ utóbbi nyolc év folyamán — a norilszki bányászati, és kohászati kombinát fejlesztése ré­vén — az áruforgalom csupán a Du- gyinka — Murmaftszk vonalon a tíz­szeresére növekedett. A „tízszeres“ szónak a súlyát ta­lán csak az érzi igazán, aki a sa­fogadták a szállítmányokat, s a ha­jóállomásról a Jégtörők nyomában rendszeresen útnak Indultak a mur- manszki tengerhajózási társaság ha­jói. — Társaságunk, amely egyike a Föld legnagyobb északi területen le­vő tengerhajózási társaságainak, 40 évvel ezelőtt létesült >— tájékoztat Vlagyimir Ignatyuk igazgató. — Ha­jóparkunk ma már 80 teher- és sze­mélyszállító, valamint jégtörő hajó­ból áll. Atommeghajtású tengerjáró­ink közül a legismertebbek az Ark- tylka és a Szibír-jégtörők. E város­ból ihőult nagy Jelentőségű útjára a Szibír atomjégtörő, biztosítva az aka­dálytalan haladást a Mlsevszkíj kapi­tány nevű teherszállító hajónak a Távol-Kelet felé. A nemzetközi kereskedelmi tenger- hajózás fejlesztésében tevékenyen együttműködünk külföldi partnereink­kel. Évek óta sikeresen működik a Polarktyik néven ismert közös teher­szállító Járat, amely egész éven ót a szovjet „Arctic line“ és a lengyel óceánjáró Járatok együttműködésével a ! Szovjetunió, Lengyelország, az NSZK, Svédország, Dánia, Nagy-Brí- tannla és Kanada kikötői között tel­jesít szolgálatot. A Polarktyik hajói amerikai kikötőkben Is horgonyt vet­nek. így Datroitban, Clevelandban, Mllwaukee-ban, Chicagóban. Személy­szállító flottánk hosszú Járatai rend­szeresen közlekednek a Kola-félszi- get partvonala mentén. Menetrend szerinti hajóinkon körutazást lehet tenni a Balti-tengeren, az Északi-ten­geren és az Északi-Jeges-tengeren. Flottánkat állandóan fejlesztjük. Most kapunk egy egész sorozat nagy be­fogadóképességű érc- és konténer­szállító hajót. Maga a kikötő Is bő­vül és korszerűsödik. Jelenleg a dú­sított vasércet szállító hajók foga­dására alkalmas új kikötő épül. Az érkező nyersanyagok helyben törté­nő feldolgozására nagy teljesítményű komplexumok létesülnek. Megemlíte­ném még a konténerállomást... A murmanszk! kikötő fejlesztése azért is fontos, mert napról napra Jelen­VitaliJ Psenytcsnlj, a Navarln üiesel-vlllamoshajó kapitánya. tösebb szerepe lesz az ország gazda­sági életében. A MAI MURMANSZK Ismerkedjünk meg magával a vá­rossal, ahol a nyár kellős közepén hő, télen záporeső is eshet. Terjesz­kedik-e, egyre feljebb kapaszkodva a dombok lejtőin? Milyen kérdések foglalkoztatják jelenleg a város ve­zetőit? — Első helyen a lakáskérdés sze­repel, hiszen Murmanszk lakossága állandóan gyarapodik — mondja Ju- rlj Balaksin, a városi tanács elnöke. — Csak az utóbbi négy évben egy egész városrész épült, mintegy egy­millió négyzetméter lakóterülettel. A lakóházakkal egyidejűleg üzletek, is­kolák, óvodák, szolgáltatóüzemek is létesülnek. Egyes városrészek na­gyobb üzletközpontot, mozikat és más kulturális létesítményeket kapnak. Szemmel láthatóan változik a vá­ros építészeti jellege is. A déli részen épült lakótelepeket már úgy tervez­ték, hogy azok félkört vagy zárt gyű­rűt alkotva, a sarkvidék Jeges sze­leitől megvédjék a negyed belső te­rületéin leyő óvodákat, bölcsődéket, iskolákat és Játszótereket, A helyi éghajlati és földrajzi viszonyokat a' legnagyobb mértékben flgyelmbe vé­ve a murmanszk! építészek egy több­emeletes tipusház tervét készítették el. A tervrajzot nyilvánosságra hoz­ták és széles körben megvitatták, majd a lakosság Jóváhagyásával el­fogadták. 1982-ben Murmanszk keleti részén egy újabb. Negyedik terasznak elne­vezett lakótelep építését kezdték el. A felépülő lakások lakóterülete egy­millió négyzetméter lesz. A kommunális ellátottságot tekint­ve Murmanszk valóban modern város: központi fűtés, melegvíz-szolgáltatás, gáz- és villanytűzhely van minden lakásban. A város beruházási keretének nagy részét az építkezések mellett az egészségügy és az oktatás fejleszté­sére fordítják. Évente 50 ezer mur- martszki üdül szanatóriumokban, üdü­lőkben és turistaszállókbani A be­utalók 90 százaléka Ingyenes, vagy csak az üdülési költség egyharmadát kell fizetni. Oj Iskolák, óvodák, böl­csődék is épülnek. Murmanszkban Je­lenleg 61 általános iskola, 8 szak­munkásképző intézet, két közép- és két felsőfokú tanintézet — tanárkép­ző és műszaki főiskola — van. A ha- ■jőskapitányok, hajóstisztek, gépészek, rádiósok túlnyomó többsége a mur- manszki tengerészeti szakiskola volt növendékei közül került ki. Talán sehol sem lehet látni annyi emlékművet, mint Murmanszkban. Legnevezetesebb közülük a Sarkvidék védőinek emlékműve, amelyet a hely­beliek egyszerűen Aljosának nevez­nek. A minden irányból Jól látható emlékmű a második világháborúban derekasan helytálló murmanszkiak hősiességét hirdeti. 1942 januárjában futott be a város kikötőjébe a szö­vetségesek első hajókaravánja, s megkezdődtek a teherszállítások. Mur­manszk partvidékén az angol és az amerikai tengerészek vállvetve har­coltak az oroszokkal a hitleristák el­len. A szövetségesek csodálták a kikö­tőben munkások, a tengerészek és a lakosság helytállását. Dave Marlowe angol tengerész és újságíró a Har­per’s Magazine folyóirat 1943. évi au­gusztusi számában így írta le a ki­kötőben a repülőtámadások idején sem szünetelő kirakodást: „... A szállítmányokat éjjel-nappal hordták, pihenés nélkül dolgoztak a hetek óta tartó hóviharban, amíg csak be nem fejezték a rakodást, Ezért igazán hálásak vagyunk nekik Szeretnék orosz lenni, hogy itt ma radhassak ... Teljes erőfeszítéssel vé gezték munkájukat, hogy mielőbb el Juttassák a rakományt a frontra.. Ha valaha eljön a várva várt béke, azt minél előbb Murmanszk lakosai érjék meg. Igazán megérdemlik.“ Hosszú évek teltek el azóta. Mur­manszk és kikötője teljesen megvál­tozott. Más hajók horgonyoznak már a hajóállásokban. Csak a sarkvidék zordsága maradt meg, amely tovább­ra is akaraterőt és bátorságot köve- toU R. VLAGYIMlROV A megtámadott Libanon és a palesztin ellenállási moz­galom miatti aggodalom, az agresszorral szembeni felhá­borodás Jellemzi a hírma­gyarázatokat. A tájékoztatá­si eszközök részletesen is­mertetik a fejleményeket és a hadihelyzet alakulását. lel Aviv „indítékaival“ beha­tóan foglalkoznak az elem­zések. Alekszandr Bovin, az Izvesztyija neves munkatér- | sa rámutatott: Izrael most | a csatamezOn próbálja biz­tosítani az úgynevezett pa­lesztin autonómia számára előnyös megoldást, amit az Egyiptommal folytatott tár­gyalásokon nem tudott el­érni. A számos cél és ok között nem éppen az utolsó az arab országok közötti ellentétek szítása. Elsősorban Szíriáról és Irakról van szó, illetve Da­maszkusz és Amman kap­csolatairól. Begin köreiben arra is számíthatnak, hogy Kairó és a térség többi ál­lama között mélyülhet a sza­kadék, ha Egyiptom mint Camp David részvevője el­tekint a határozott. Tel Avi- vot elítélő állásfoglalástól. A Pravda értékelése hang­súlyozza, hogy Izrael Wa­shingtonnal egyetértésben kt akarja szakítani Libanont az arab államok sorából, és egy olyan kormányzatot ó- hajt hatalomhoz Juttatni, a- mely hajlandó vele feltétle­nül együttműködni. Az SZKP központi lapja felhívja a fi­gyelmet arra, hogy az Egyé­sült Államok, miközben in­tézkedéseket kezdeményez a Szovjetunió és más szocia­lista országok ellen, nem­csak helyesli, hanem fegy­verekkel is támogatja Izrael immár népirtásba torkolló akcióit. Ax angol konzervatív irány­zatú The Times Igen figye­lemre méltó írást közölt „Minden egyensúlyt nélkülö­ző politika“ címmel. Az ed­digi hagyományosan óvatóc stílusától eltérően a lap meglepően élesen bírálja az Egyesült Államoknak a dél­libanoni invázióval kapcso­latos magatartását, illetve a Biztonsági Tanács elítélő határozatának a megvétőzá- sát. Az amerikai ENSZ-kép- viselőnek azt a véleményét, hogy az elfogadásra Java­solt okmány szövege „nem kellőképpen kiegyensúlyo­zott“, a következőképpen kérdőjelezi meg: „ha az erő­szak körforgásának a meg­törése a cél, akkor miért nem tekínhető megfelelő­nek?“ A The Times szerint a tény egyértelmű: a kon­fliktusban Tel Aviv az ag- resszor, s hamis az az állí­tása, hogy csak önvédelmi Jogával élt. A Jelenlegi in­vázió — mutat ró az újság — szükségtelen és lesújtóan véres hadjárat. Az ameri­kaiak hitele következéskép­pen tovább .csökken a Kö­zel-Keleten, ha csak fel nem ismerik, hogy nem tudnak és nem is akarnak ilyen po­litikát támogatni. Tűzszünetet szeretne hala­déktalanul elrendelni Bag­dad, hogy így vége szakad­jon az Iránnal szembeni összes fegyveres akciónak, közölte az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa. A bejelentés igazságos és tisz­tességes alapokon nyugvó békés rendezést szorgalmaz. Emellett kifejezi azt a kész­séget, hogy hajlandók ki­vonni csapataikat az Összes elfoglalt területről és város­ból, s a határok mögé hú­zódni két hétnél rövldebb időn belül. Ehhez az iraki fővárosban hozzátették, vita esetén kötelezik .magukat arra, hogy alkalmazkodja­nak az egyeztetésre össze­ülő Iszlám konferencia kö­telező érvényű döntéseihez. Teheránból azonnal választ adtak erre a felhívásra, mondván, hogy a bejelentés túl későn érkezett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents