Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-22 / 25. szám
2 IM' Kommentárunk . NYÁRI GONDOK Ritkán fordul elő, hogy egy sajtötájékoztatön több legyen az, aki informál, mint az új hírekre, adatokra, kilátásokra és prognózisokra „éhes“ újságíró. Nem számoltam utána, de az az érzésem, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság Kereskedelmi Minisztériumának legutóbbi tájékoztatóján így volt. Dezlder G o g a, az ágazat miniszterének vezetésével felvonultak mindazok a minisztériumi szakelőadók, termelést egységek vezetői, igazgatók és vezérigazgatók, akiknek valamiképp közük van a nyári közellátáshoz. Már a tájékoztatón ihegjelent irányító dolgozók csoportjának összetétele is jelezte, hogy fontos valamennyiünket érdeklő és érintő, esetenként parázs vitákra okot adó kérdésekről lesz sző. Az utóbbihoz már a sajtótájékoztató előtt sem fért semmi kétség. Korán beköszöntött a nyár, ami a szakemberek szerint nem várt főpróbája volt az előttünk álló időszaknak. Az idénykezdés nem volt a legsikeresebb. Már az első napokban éreztük hatását annak, hogy a hőmérő higanyszálának mozgásával fordított irányban alakul a raktárkészlet az üdítő italokból. Egyre gyakrabban kerültek az „elfogyott“, a ,,nincs“, az „áru késik“ feliratú táblák a pultokra. Sörgyáraink — bár teljes kapacitással termelnek —, a legmelegebb napokban időnként hiánycikk ez a keresett ital. Ez az állapot várhatóan megmarad az egész nyárra. A sörgyári szakemberek szerint ennek okát mások portáján kall keresni, mert ők a tervet, az egy személyre jutó 120 liter sört ebben az évben is elő tudják állítani, viszont az egyre növekvő exportfeladatok (ami lényegében kívánatos Jelenség) teljesítése mellett sörrel nem tudják pótolni az egyéb, nyáron kedvelt üdítőitalok termelésében mutatkozó kiesést. Márpedig e téren elég sok gondot felhoztak az illetékesek, a legnagyobbat ezek között a szörpök hiánya jelenti. Kevés a hazai nyersanyag, s a világpiaci árak alakulásával meg sokesetben szinte lehetetlen lépést tartani. Gyakran előfordul, hogy nem is devízakérdésröl van szó, hanem egyszerűen nincs hol megvenni a szükséges alapanyagokat. Más a helyzet az ásványvízzel. Annak ellenére, hogy ásványvízben bővelkedő ország vagyunk, és szeretjük is ezeket a gyógyhatású, szomjat is oltó Italokat, úgy fest, hogy idén nyáron is kevesebb jut a fogyasztók asztalára. Legrosszabb a helyzet a kelet-szlovákiai kerületben, ahol a kemény és sokáig elhúzódó tél következtében tönkrement a raktárkészlet Jelentős része. Divatos jelenség manapság az időjárásra hivatkozni, de azért az esetek többségében az elmulasztott kötelességek sora is meghúzódik a gyakran hangoztatott kifogások mögött. Ezek után egy szállóigévé lett reklámszövegre hivatkozva javasolhatnám: ha már így alakult, igyunk tejeti De nem teszem, mert tudom, hogy bár a tejtermelés egyre növekszik, az akadozó szállítás, a csomagolástechnika alacsony színvonala következtében még savanyú lenne sokaknak a szája íze. Viszont van néhány dolog, amit semmiképpen sem szabad szem elöl tévesztenünk. Történetesen áz, hogy a jelenlegi külkapcsola- tok következtében Idén várhatóan kevesebb honfitársunk utazik külföldre. Ebből logikusan következik, hogy zsúfoltak lesznek a hazai üdülőközpontok. Főleg Dél- Szlovákla kedvelt termálvizes üdülőiben és strandjain várható a látogatók számának ugrásszerű megnövekedése. Tudják ezt a belkereskedelmi minisztériumban is. Ezért főleg ezekhek a központoknak az ellátására kell gondot fordítani, s ezt csakis körültekintőbb szervezéssel, operatívabb Intézkedésekkel lehet megoldani. KAMOCSAI IMRE A héten kezdődik az Incheba AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS NEGYEDSZÁZADA Immár negyedszázada tart a szocialista országok vegyipari együttműködése a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Ezalatt a kezdetben létrejött árucsere-forgalmat felváltották az integráció magasabb formál, a gyártásfolyamatok kooperációja és szakosítása. Ma már a KGST-tagállamok vegyipari árucsere- forgalmát ezek a szakosítás és kooperáció útján gyártott vegyipari termékek teszik ki. A szakosítás gyors fejlődése elsősorban az utóbbi öt évre Jellemző, s lehetővé tette a legfontosabb vegyipari termékek megbízható kölcsönös szállítását, amely nélkül elképzelhetetlen bármely népgazdaság normális működése. A vegyipar szakosítása főleg a Szovjetunióban, az NDK-ban, Magyarországon és hazánkban jutott legtovább. Ezek az országok bonyolítják le a KGST-tagállamok vegyipari árucsere-forgalmának a 70 százalékát. Különösen figyelemre méltó eredményeket értünk el a műkaucsuk, a növényvédöszerek, festékáru és fény- képanyag gyártásának szakosításában. Ezzel szemben bizonyos lemaradás tapasztalható a plasztikus anyagok és alaptermékeik gyártásának szakosításában. A kérdés megoldása folyamatban van. Az együttműködés előrelépése mindenekelőtt az olefinprogram megvalósításában nyilvánul meg. A Szovjetunió, Magyarország, az NDK, Románia és Jugoszlávia partnerkettösöket hozott létre az olefinprogram megvalósítására. Ezek a kettősök úgy működnek, hogy az egyik partner kiépíti iparát az olefinek gyártására, a másik a feldolgozására, és a késztermékeket kölcsönösen kicserélik. A KGST-tagállamok hosszútávú programja az energia-, tüzelőanyag- és nyersanyag-gazdálkodásban a vegyipar szakosítását is megszabja egészen az 1990-ig. A nagy energiafogyasztással járó vegyipari termelés ennek értelmében elsősorban a Szovjetunióban összpontosul, amely közismerten gazdag energiahordozókban. Az életszínvonal szempontjából roppant fontosságú háztartásvegyipar szakosításában lényegesen előrehaladtunk. Erről június 28-a és július 2-a között Bratlslavá- ban a 14. nemzetközi vegyipari kiállításon is meggyőződhetünk. Immár tizenegyedszer rendezik meg itt a KGST-tagállamok háztartás-vegyipari termékeinek közös kiállítását, és a szakemberek nemzetközi konferencián tanácskoznak a KGST-tagállamok háztartás-vegyiparának fejlesztéséről. (palágyi) A kongresszus előtti időszak mozgósító ereje TETTEKKEL BIZONYÍTSUNK A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága ülésének folytatásában (az ülés kezdetéről lapunk előző számában számoltunk be) a szervezeti élet kérdései mellett káderváltozásokról döntöttek. Eddigi érdemeik elismerése mellett felmentették tisztségéből a SZISZ SZKB elnökét, Michal Zozul'ákot és az SZKB alel- nökét, Andrej Greát, akiket más, fontosabb feladatokkal bíztak meg. A központi bizottság új elnökévé Jozef Ouricát, alelnökévé DuSan Longauert, az SZKB eddigi titkárait választották meg. A SZISZ SZKB új titkáraivá Marián Párkányit és Mikulás Patlo- viőot választották meg. A központi bizottság ezenkívül foglalkozott a SZISZ 111. kongresszusa tiszteletére folyó munkamozgalom értékelésével. A 7. ötéves terv kontójára folyó ifjúsági hatékonysági mozgalom első szakasza jó eredményeket hózott. Dicséretet érdemelnek: a dubnicai Nehézgépipari Üzem, a humennél Chemlon, a bratislavai Dimitrov Vegyiművek, a bratislavai Slovnaft és mások. Jozef’ Durica az SZKB Elnökségének beszámolójában hangsúlyozta, hogy minden törekvésünk hátterében elsősorban a munkára való nevelés áll. Munkával nevelni munkára, ez napjaink parancsa. Ebből a szemszögből ítélve a mozgalom elérte célját. Bekapcsolódott az alapszervezetek több mint 95 százaléka, és kivétel nélkül minden egyes pionírcsapat. Egy SZISZ-tagra több mint ötven óra társadalmi munka esik, ami együttvéve 28 millió óra. Szűk látókörűek' lennénk azonban, ha csak a számokat hajszolnánk. Elsődleges követelmény ma a hatékonyság és a munka minősége, a technológiai folyamatok megtartása és javítása. Ehhez a SZISZ-szerve- zetek és az Ifjúsági kollektívák csak úgy járulhatnak hozzá, ha ismerik az illető munkahely feladatait. Ebben az esetben részt vállalhatnak a kezdeményező tervezésből is. Ez lenne a soron következő egyik legfontosabb feladatunk. Napjaink további sürgető követelménye a tudomány és technika vívmányainak minél gyorsabb gyakorlati alkalmazása végett pedig senki sem tehet többet a fiataloknál. A fiatalok úgyszólván kivétel nélkül kellő, sok esetben magas fokú szakmai képzettséggel rendelkeznek. Olyan számottevő erő van tehát a kezünkben, hogy bűn lenne elhanyagolni. Legyünk tehát az elkövetkező időszakban az ÚJ haladó munkaformák alkalmazásának hordozói. Tettekkel bizonyítsuk, hogy teljes mértékben támogatjuk pártunk és társadalmunk törekvéseit. Mozgósítsuk mindenekelőtt a már jól bevált mozgalmakat, mint amilyen a ZENIT Is. Nagyobb figyelmet kell szentelni az újító- és ésszerűsítő mozgalomnak is, amely egyre inkább terjed a fiatalok körében. 1977-ben csupán 7000 újítási javaslatot nyújtottak be Szlovákia fiataljai, tavaly már 11 466 ilyen javaslat származott tőlük. A 7. ötéves terv kontójára folyó minőségi és hatékony munkára irányuló munkamozgalom már eddig is széles mértékben kibontakozott, terjesszük hát ki az Ifjúság még szélesebb rétegeire. A Szovjetunió elsőként nem alkalmaz atomfegyvert Az ENSZ-közgyűlés 2. rendkívüli leszerelési ülésszakán felszólalt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Felszólalását Leonyid Brezs- nyev üzenetének felolvasáséval kezdte, melyben a Szovjetunió ünnepélyesen kötelezte magát arra, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvereket. Ez a kötelezettségvállalás attól a pillanattól érvénybe lépett, hogy elhangzott az ENSZ leszerelési ülésszakának szónoki emelvényéről. A Szovjetunió olyan időKIEMELTÜK ben teszi ezt a' kötelezettségvállalást, amikor is a NATO-országok nem titkolják, hogy katonai doktrínájuk nemcsak hogy nem zár-, ja ki az atomfegyverek bevezetésének lehetőségét, hanem lényegében éppen erre a veszélyes feltételezésre épül. A Szovjetunió emellett abból indul ki, hogy az atom-' háború az emberi civilizáció megsemmisülését jelentené, és reméli, hogy a többi atomfegyverrel rendelkező ország követi példáját és hasonló egyértelmű kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy elsőként nem vet be atomfegyvereket. Leonyid Brezsnyev üzenete hangsúlyozza, hogy a' Szovjetunió kész haladéktalanul megállapodást kötni a vegyi fegyverek teljes betiltásáról és a feUigImnzódott készletek mtegki^misitésé- ről. Megtartották a pionírdolgozók szlovákiai konferenciáját N incs talán nemesebb küldetés a világon a felnövő, legifjabb nemzedékről, a szikrákról és a pionfrokról, nevelésükről, sokoldalú fejlődésükről való gondoskodásnál. E nemes feladatból a család és az iskola mellett sokat vállal magára a Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionirszer- vezete. E feladatok teljesítéséről és a soron következő feladatokról tárgyalt Bratislavában a pionirdolgo- zók szlovákiai konferenciája. ★ Két napon át 311 küldött, pionlrcsapatok, rajok vezetői, instruktorok és a pío- nlrmozgalom további do'-’o- zói tárgyaltak arról, mit tettünk eddig e téren, hogyan tegyük még érdekesebbé, vonzóbbá,, társadalmi szempontból hasznosabbá a pío- nírfoglalkozésokat és a szervezet egész életét. Mert — ahogy Anna Krausová, a SZISZ Pionirszervezete Szlovákiai Központi Tanácsának elnöke beszámolójában hangsúlyozta —, a család és az iskola csak a nevelés egy részét látja el, velük szóTegyük még érdekesebbé a pionírmunkát ros együtműködésben nagy részt vállal a legifjabb nemzedék kommunista nevelésében a SZISZ Pionírszervezete és maga az ifjúsági szövetség. Senki számára sem lehet közömbös, hogy hová, mivé fejlődik a Jövp nemzedéke. Az ifjúsági szövetség tagjainak ezen felül erkölcsi ügye, sőt kötelessége, hogv jó tanulásra, kötelességérzetre, közösségi szellemre, helyes világnézetre, minden társadalmi érték megoecsü- lésére, munkaszeretetre nevelje a gyermekeket. A pionírszervezet nevelő hatása úgyszólván felmérhetetlen. A SZISZ Pionlrszervezeté- nek Szlovákiában több mint félmílllő tagja van. A pionír- és szikrakorú gyermekek szervezettsége 87,9 százalékos, alapjában véve kielégítő. Most már azon van a hangsúly, hogy a pionír- munkában minőségi változást érjünk el. Társadalmunk, pártunk vezető szervei nagy figyelmet szentelnek a legifjabb nemzedéknek. Ennek legékesebb bizonyítéka a pio- nlrcsapatokről és a szervezet Intézményeiről való messzemenő gondoskodás. A píonlrszervezet ma olyan anyagi-műszaki bázissal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a legkisebbek hasznos és örömteli foglalkozással töltsék el szabad Idejüket. Pionírházak, -táborok egész sora szolgálja őket, a szakkörök felszerelése Is kielégítő. Csupán az emberi tényezőn múlik, hogyan használjuk ki az adott lehetőségeket. Az emberi tényező pedig mi vagyunk, a SZISZ-tagok, akik csapat- és rajvezetöl, instruktor! minőségben járulhatunk hozzá a píonlrszervezet munkájának javításához. Ezt várja tölünk társadalmunk és pártunk, ahogy azt üdvözlő beszsdé- ben hangsúlyozta a konferencia résztvevőinek Eudo- vít Pezlár, az SZLKP KB titkára. (pi] A SZISZ SZKB ELNÖKE JOZEF DURICA • Pionírok köszöntik a konferenciát, az elnöki asztalnál Eudovít Pezlár, az SZLKP KB titkára, Anna Krausová, a SZISZ Pionírszervezete Szlovákiai Központi Tanácsának elnöke és Ladislav Lauko, a központi tanács elnökségének tagja. A CSTK felvétele 1949. november 22-én született, elvégezte a üilinai Közlekedési Főiskolát. Egységes ifjúsági és gyermek- szervezetünknek évek óta rátermett és tapasztalt tisztségviselője. 1979 óta a SZISZ SZKB titkára és a SZISZ Szlovákiai Főiskolai Központjának az elnöke volt és ebben az időszakban tagja a SZISZ Központi Bizottsága Elnökségének. Az 1981. évi képviselőtestületi választásokon megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjének. A SZISZ SZKB ALELNÖKE DUSÁN LONGAUER 1948. július 31-én született. A Bányaipari Szakközépiskola elvégzése után bányászként dolgozott a nová- kyi bányában. Később elvégezte a CSKP KB Politikai Főiskoláját. A Szocialista Ifjúsági Szövetség tapasztalt tisztségviselői közé tartozik. 1971 óta dolgozik a szövetség apparátusában, 1981 óta a SZISZ SZKB titkáraként. A SZISZ SZKB TITKARA MARIÁN PÁRKÁNYI 1948. július 16-án született. Elvégezte az Erdészeti Szakközépiskolát, s most fejezi be tanulmányait a CSKP KB Politikai Főiskoláján. Evek óta nagy körültekintéssel dolgozik az ifjúsági szövetség szerveiben. Eddig a CSKP KB Bratislavai Politikai Főiskolája kari SZISZ-alapszervezetének az elnöke volt. A SZISZ SZKB TITKÁRA, A SZISZ SZÉK ELNÖKE MIKULÁS PATLOVIC 1950. március 5-én szüle tett. Elvégezte a 2ilinai Közlekedési Főiskolát, majd tudományos aspirantúrát szerzett az SZKP KB Moszkvai Társadalomtudományi Akadémiáján. Sok tapasztalatot gyűjtött a szövetségi munkában, 1975 és 1979 között a SZISZ városi bizottságán dolgozott Bratislavában, utoljára a bizottság aleliin- keként.
