Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-22 / 25. szám

2 IM' Kommentárunk . NYÁRI GONDOK Ritkán fordul elő, hogy egy sajtötájékoztatön több legyen az, aki informál, mint az új hírekre, adatokra, kilátásokra és prognózisokra „éhes“ újságíró. Nem szá­moltam utána, de az az érzésem, hogy a Szlovák Szo­cialista Köztársaság Kereskedelmi Minisztériumának legutóbbi tájékoztatóján így volt. Dezlder G o g a, az ágazat miniszterének vezetésével felvonultak mindazok a minisztériumi szakelőadók, termelést egységek veze­tői, igazgatók és vezérigazgatók, akiknek valamiképp közük van a nyári közellátáshoz. Már a tájékoztatón ihegjelent irányító dolgozók csoportjának összetétele is jelezte, hogy fontos valamennyiünket érdeklő és érintő, esetenként parázs vitákra okot adó kérdésekről lesz sző. Az utóbbihoz már a sajtótájékoztató előtt sem fért semmi kétség. Korán beköszöntött a nyár, ami a szak­emberek szerint nem várt főpróbája volt az előttünk álló időszaknak. Az idénykezdés nem volt a legsikere­sebb. Már az első napokban éreztük hatását annak, hogy a hőmérő higanyszálának mozgásával fordított irányban alakul a raktárkészlet az üdítő italokból. Egy­re gyakrabban kerültek az „elfogyott“, a ,,nincs“, az „áru késik“ feliratú táblák a pultokra. Sörgyáraink — bár teljes kapacitással termelnek —, a legmelegebb napokban időnként hiánycikk ez a keresett ital. Ez az állapot várhatóan megmarad az egész nyárra. A sör­gyári szakemberek szerint ennek okát mások portáján kall keresni, mert ők a tervet, az egy személyre jutó 120 liter sört ebben az évben is elő tudják állítani, viszont az egyre növekvő exportfeladatok (ami lénye­gében kívánatos Jelenség) teljesítése mellett sörrel nem tudják pótolni az egyéb, nyáron kedvelt üdítőitalok termelésében mutatkozó kiesést. Márpedig e téren elég sok gondot felhoztak az illetékesek, a legnagyobbat ezek között a szörpök hiánya jelenti. Kevés a hazai nyersanyag, s a világpiaci árak alakulásával meg sok­esetben szinte lehetetlen lépést tartani. Gyakran elő­fordul, hogy nem is devízakérdésröl van szó, hanem egyszerűen nincs hol megvenni a szükséges alapanya­gokat. Más a helyzet az ásványvízzel. Annak ellenére, hogy ásványvízben bővelkedő ország vagyunk, és szeretjük is ezeket a gyógyhatású, szomjat is oltó Italokat, úgy fest, hogy idén nyáron is kevesebb jut a fogyasztók asztalára. Legrosszabb a helyzet a kelet-szlovákiai ke­rületben, ahol a kemény és sokáig elhúzódó tél követ­keztében tönkrement a raktárkészlet Jelentős része. Di­vatos jelenség manapság az időjárásra hivatkozni, de azért az esetek többségében az elmulasztott kötelessé­gek sora is meghúzódik a gyakran hangoztatott kifo­gások mögött. Ezek után egy szállóigévé lett reklámszövegre hivat­kozva javasolhatnám: ha már így alakult, igyunk tejeti De nem teszem, mert tudom, hogy bár a tejtermelés egyre növekszik, az akadozó szállítás, a csomagolás­technika alacsony színvonala következtében még sava­nyú lenne sokaknak a szája íze. Viszont van néhány dolog, amit semmiképpen sem szabad szem elöl tévesz­tenünk. Történetesen áz, hogy a jelenlegi külkapcsola- tok következtében Idén várhatóan kevesebb honfitár­sunk utazik külföldre. Ebből logikusan következik, hogy zsúfoltak lesznek a hazai üdülőközpontok. Főleg Dél- Szlovákla kedvelt termálvizes üdülőiben és strandjain várható a látogatók számának ugrásszerű megnöveke­dése. Tudják ezt a belkereskedelmi minisztériumban is. Ezért főleg ezekhek a központoknak az ellátására kell gondot fordítani, s ezt csakis körültekintőbb szerve­zéssel, operatívabb Intézkedésekkel lehet megoldani. KAMOCSAI IMRE A héten kezdődik az Incheba AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS NEGYEDSZÁZADA Immár negyedszázada tart a szocialista országok vegyipari együttműködése a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában. Ezalatt a kezdetben létrejött áru­csere-forgalmat felváltották az integráció magasabb formál, a gyártásfolyamatok kooperációja és szakosí­tása. Ma már a KGST-tagállamok vegyipari árucsere- forgalmát ezek a szakosítás és kooperáció útján gyár­tott vegyipari termékek teszik ki. A szakosítás gyors fejlődése elsősorban az utóbbi öt évre Jellemző, s lehetővé tette a legfontosabb vegyipari termékek megbízható kölcsönös szállítását, amely nél­kül elképzelhetetlen bármely népgazdaság normális mű­ködése. A vegyipar szakosítása főleg a Szovjetunióban, az NDK-ban, Magyarországon és hazánkban jutott leg­tovább. Ezek az országok bonyolítják le a KGST-tag­államok vegyipari árucsere-forgalmának a 70 százalé­kát. Különösen figyelemre méltó eredményeket értünk el a műkaucsuk, a növényvédöszerek, festékáru és fény- képanyag gyártásának szakosításában. Ezzel szemben bizonyos lemaradás tapasztalható a plasztikus anyagok és alaptermékeik gyártásának sza­kosításában. A kérdés megoldása folyamatban van. Az együttműködés előrelépése mindenekelőtt az ole­finprogram megvalósításában nyilvánul meg. A Szovjet­unió, Magyarország, az NDK, Románia és Jugoszlávia partnerkettösöket hozott létre az olefinprogram meg­valósítására. Ezek a kettősök úgy működnek, hogy az egyik partner kiépíti iparát az olefinek gyártására, a másik a feldolgozására, és a késztermékeket kölcsönö­sen kicserélik. A KGST-tagállamok hosszútávú programja az ener­gia-, tüzelőanyag- és nyersanyag-gazdálkodásban a vegy­ipar szakosítását is megszabja egészen az 1990-ig. A nagy energiafogyasztással járó vegyipari termelés en­nek értelmében elsősorban a Szovjetunióban összpon­tosul, amely közismerten gazdag energiahordozókban. Az életszínvonal szempontjából roppant fontosságú háztartásvegyipar szakosításában lényegesen előrehalad­tunk. Erről június 28-a és július 2-a között Bratlslavá- ban a 14. nemzetközi vegyipari kiállításon is meggyő­ződhetünk. Immár tizenegyedszer rendezik meg itt a KGST-tagállamok háztartás-vegyipari termékeinek közös kiállítását, és a szakemberek nemzetközi konferencián tanácskoznak a KGST-tagállamok háztartás-vegyipará­nak fejlesztéséről. (palágyi) A kongresszus előtti időszak mozgósító ereje TETTEKKEL BIZONYÍTSUNK A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlová­kiai Központi Bizottsága ülésének folytatá­sában (az ülés kezdetéről lapunk előző számában számoltunk be) a szervezeti élet kérdései mellett káderváltozásokról döntöt­tek. Eddigi érdemeik elismerése mellett felmentették tisztségéből a SZISZ SZKB el­nökét, Michal Zozul'ákot és az SZKB alel- nökét, Andrej Greát, akiket más, fontosabb feladatokkal bíztak meg. A központi bizott­ság új elnökévé Jozef Ouricát, alelnökévé DuSan Longauert, az SZKB eddigi titkárait választották meg. A SZISZ SZKB új titká­raivá Marián Párkányit és Mikulás Patlo- viőot választották meg. A központi bizottság ezenkívül foglalko­zott a SZISZ 111. kongresszusa tiszteletére folyó munkamozgalom értékelésével. A 7. ötéves terv kontójára folyó ifjúsági haté­konysági mozgalom első szakasza jó ered­ményeket hózott. Dicséretet érdemelnek: a dubnicai Nehézgépipari Üzem, a humennél Chemlon, a bratislavai Dimitrov Vegyimű­vek, a bratislavai Slovnaft és mások. Jozef’ Durica az SZKB Elnökségének be­számolójában hangsúlyozta, hogy minden törekvésünk hátterében elsősorban a mun­kára való nevelés áll. Munkával nevelni munkára, ez napjaink parancsa. Ebből a szemszögből ítélve a mozgalom elérte cél­ját. Bekapcsolódott az alapszervezetek több mint 95 százaléka, és kivétel nélkül min­den egyes pionírcsapat. Egy SZISZ-tagra több mint ötven óra társadalmi munka esik, ami együttvéve 28 millió óra. Szűk látókörűek' lennénk azonban, ha csak a számokat hajszolnánk. Elsődleges követelmény ma a hatékonyság és a munka minősége, a technológiai folyamatok meg­tartása és javítása. Ehhez a SZISZ-szerve- zetek és az Ifjúsági kollektívák csak úgy járulhatnak hozzá, ha ismerik az illető munkahely feladatait. Ebben az esetben részt vállalhatnak a kezdeményező terve­zésből is. Ez lenne a soron következő egyik legfontosabb feladatunk. Napjaink további sürgető követelménye a tudomány és technika vívmányainak minél gyorsabb gyakorlati alkalmazása végett pedig senki sem tehet többet a fiataloknál. A fiatalok úgyszólván kivétel nélkül kellő, sok esetben magas fokú szakmai képzett­séggel rendelkeznek. Olyan számottevő erő van tehát a kezünkben, hogy bűn lenne elhanyagolni. Legyünk tehát az elkövetkező időszakban az ÚJ haladó munkaformák alkalmazásának hordozói. Tettekkel bizonyítsuk, hogy teljes mértékben támogatjuk pártunk és társadal­munk törekvéseit. Mozgósítsuk mindenek­előtt a már jól bevált mozgalmakat, mint amilyen a ZENIT Is. Nagyobb figyelmet kell szentelni az újító- és ésszerűsítő moz­galomnak is, amely egyre inkább terjed a fiatalok körében. 1977-ben csupán 7000 újí­tási javaslatot nyújtottak be Szlovákia fia­taljai, tavaly már 11 466 ilyen javaslat szár­mazott tőlük. A 7. ötéves terv kontójára folyó minőségi és hatékony munkára irányuló munkamoz­galom már eddig is széles mértékben ki­bontakozott, terjesszük hát ki az Ifjúság még szélesebb rétegeire. A Szovjetunió elsőként nem alkalmaz atomfegyvert Az ENSZ-közgyűlés 2. rend­kívüli leszerelési ülésszakán felszólalt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Fel­szólalását Leonyid Brezs- nyev üzenetének felolvasá­séval kezdte, melyben a Szovjetunió ünnepélyesen kötelezte magát arra, hogy elsőként nem alkalmaz atom­fegyvereket. Ez a kötelezett­ségvállalás attól a pillanat­tól érvénybe lépett, hogy elhangzott az ENSZ lesze­relési ülésszakának szónoki emelvényéről. A Szovjetunió olyan idő­KIEMELTÜK ben teszi ezt a' kötelezett­ségvállalást, amikor is a NATO-országok nem titkol­ják, hogy katonai doktríná­juk nemcsak hogy nem zár-, ja ki az atomfegyverek be­vezetésének lehetőségét, ha­nem lényegében éppen erre a veszélyes feltételezésre épül. A Szovjetunió emellett ab­ból indul ki, hogy az atom-' háború az emberi civilizá­ció megsemmisülését jelen­tené, és reméli, hogy a többi atomfegyverrel rendelkező ország követi példáját és ha­sonló egyértelmű kötelezett­séget vállal arra vonatko­zóan, hogy elsőként nem vet be atomfegyvereket. Leonyid Brezsnyev üzene­te hangsúlyozza, hogy a' Szovjetunió kész haladékta­lanul megállapodást kötni a vegyi fegyverek teljes betil­tásáról és a feUigImnzódott készletek mtegki^misitésé- ről. Megtartották a pionírdolgozók szlovákiai konferenciáját N incs talán nemesebb küldetés a világon a felnövő, legifjabb nem­zedékről, a szikrákról és a pionfrokról, nevelésükről, sokoldalú fejlődésükről való gondoskodásnál. E nemes feladatból a család és az iskola mellett sokat vállal magára a Szocialista Ifjúsá­gi Szövetség és Pionirszer- vezete. E feladatok teljesí­téséről és a soron követke­ző feladatokról tárgyalt Bratislavában a pionirdolgo- zók szlovákiai konferenciá­ja. ★ Két napon át 311 küldött, pionlrcsapatok, rajok veze­tői, instruktorok és a pío- nlrmozgalom további do'-’o- zói tárgyaltak arról, mit tet­tünk eddig e téren, hogyan tegyük még érdekesebbé, vonzóbbá,, társadalmi szem­pontból hasznosabbá a pío- nírfoglalkozésokat és a szer­vezet egész életét. Mert — ahogy Anna Krausová, a SZISZ Pionirszervezete Szlo­vákiai Központi Tanácsának elnöke beszámolójában hang­súlyozta —, a család és az iskola csak a nevelés egy részét látja el, velük szó­Tegyük még érdekesebbé a pionírmunkát ros együtműködésben nagy részt vállal a legifjabb nem­zedék kommunista nevelésé­ben a SZISZ Pionírszerve­zete és maga az ifjúsági szövetség. Senki számára sem lehet közömbös, hogy hová, mivé fejlődik a Jövp nemzedéke. Az ifjúsági szövetség tagjai­nak ezen felül erkölcsi ügye, sőt kötelessége, hogv jó tanulásra, kötelességér­zetre, közösségi szellemre, helyes világnézetre, minden társadalmi érték megoecsü- lésére, munkaszeretetre ne­velje a gyermekeket. A pio­nírszervezet nevelő hatása úgyszólván felmérhetetlen. A SZISZ Pionlrszervezeté- nek Szlovákiában több mint félmílllő tagja van. A pio­nír- és szikrakorú gyerme­kek szervezettsége 87,9 szá­zalékos, alapjában véve ki­elégítő. Most már azon van a hangsúly, hogy a pionír- munkában minőségi válto­zást érjünk el. Társadalmunk, pártunk vezető szervei nagy figyel­met szentelnek a legifjabb nemzedéknek. Ennek leg­ékesebb bizonyítéka a pio- nlrcsapatokről és a szerve­zet Intézményeiről való messzemenő gondoskodás. A píonlrszervezet ma olyan anyagi-műszaki bázissal ren­delkezik, amely lehetővé te­szi, hogy a legkisebbek hasznos és örömteli foglal­kozással töltsék el szabad Idejüket. Pionírházak, -tábo­rok egész sora szolgálja őket, a szakkörök felszere­lése Is kielégítő. Csupán az emberi tényezőn múlik, ho­gyan használjuk ki az adott lehetőségeket. Az emberi té­nyező pedig mi vagyunk, a SZISZ-tagok, akik csapat- és rajvezetöl, instruktor! minő­ségben járulhatunk hozzá a píonlrszervezet munkájának javításához. Ezt várja tölünk társadalmunk és pártunk, ahogy azt üdvözlő beszsdé- ben hangsúlyozta a konfe­rencia résztvevőinek Eudo- vít Pezlár, az SZLKP KB tit­kára. (pi] A SZISZ SZKB ELNÖKE JOZEF DURICA • Pionírok köszöntik a konferenciát, az elnöki asztalnál Eudovít Pezlár, az SZLKP KB titkára, Anna Krausová, a SZISZ Pionírszervezete Szlovákiai Központi Tanácsának elnöke és Ladislav Lauko, a központi tanács elnökségének tagja. A CSTK felvétele 1949. november 22-én szü­letett, elvégezte a üilinai Közlekedési Főiskolát. Egy­séges ifjúsági és gyermek- szervezetünknek évek óta rátermett és tapasztalt tiszt­ségviselője. 1979 óta a SZISZ SZKB titkára és a SZISZ Szlovákiai Főiskolai Köz­pontjának az elnöke volt és ebben az időszakban tagja a SZISZ Központi Bizottsága Elnökségének. Az 1981. évi képviselőtestületi választá­sokon megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács kép­viselőjének. A SZISZ SZKB ALELNÖKE DUSÁN LONGAUER 1948. július 31-én szüle­tett. A Bányaipari Szakkö­zépiskola elvégzése után bá­nyászként dolgozott a nová- kyi bányában. Később elvé­gezte a CSKP KB Politikai Főiskoláját. A Szocialista Ifjúsági Szövetség tapasztalt tisztségviselői közé tarto­zik. 1971 óta dolgozik a szö­vetség apparátusában, 1981 óta a SZISZ SZKB titkára­ként. A SZISZ SZKB TITKARA MARIÁN PÁRKÁNYI 1948. július 16-án szüle­tett. Elvégezte az Erdészeti Szakközépiskolát, s most fe­jezi be tanulmányait a CSKP KB Politikai Főiskolá­ján. Evek óta nagy körülte­kintéssel dolgozik az ifjúsá­gi szövetség szerveiben. Ed­dig a CSKP KB Bratislavai Politikai Főiskolája kari SZISZ-alapszervezetének az elnöke volt. A SZISZ SZKB TITKÁRA, A SZISZ SZÉK ELNÖKE MIKULÁS PATLOVIC 1950. március 5-én szüle tett. Elvégezte a 2ilinai Köz­lekedési Főiskolát, majd tu­dományos aspirantúrát szer­zett az SZKP KB Moszkvai Társadalomtudományi Aka­démiáján. Sok tapasztalatot gyűjtött a szövetségi mun­kában, 1975 és 1979 között a SZISZ városi bizottságán dolgozott Bratislavában, utoljára a bizottság aleliin- keként.

Next

/
Thumbnails
Contents