Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-08 / 23. szám
2 i^l Aki takarékoskodik, az nyer lg; mödosul napjainkban az Ismert közmondás, legalábbis azok számára, akik nyereménybetétkönyvre takarékoskodnak. Május 10-én tartották meg a nyereménybetétkönyvek idei első sorsoiását, amely után 33 368 betétes vált egyik napról a másikra gazdagabbá Ki (gy, ki ügy, aszerint, hogy mennyi volt a betétje, és mennyire mosolygott rá a szerencse. A Szlovák Állami Takarékpénztár tájékoztatása szerint 1179 betéttulajdonos nyert 230, 3B32 száz és 27 842 húsz száza- kot. Azzal a 733 betéttulajdonossal együtt, akik egyszeri 1000 korona összegű prémiumot nyertek, a betétkönyvekre esó nyeremények együttes összege 86 millió korona. A most folyó 58. sorsolási időszakban módosulnak a nye- reménybetétkönyvek szabályai. A nyeremények nagyságát 50 ezerről maximálisan 100 ezer koronára, és az egyszeri prémiumokat 1000 koronáról 3000 koronára emelik. P. L. FÖLÖS KILÓINK Szakértők megállapítása szerint egészségtelenül, túlságosan energladúsnn táplálkozunk. Ennek tiilaldonlthatö, hogy a foglalkoztatott lakosság több mint a fele kövér. A megfigyelések szerint egy felnőtt ember náponta 1250 kllojoul energia- értékkel fogyaszt többet a szükségesnél. Ebbe nincs beleszámítva az alkoholfogyasztás. A rendszeresen alkohollal élő személyek napi további 1130 kllojoul energiaértéket vesznek magukhoz. A Jövőben egészségünk és az élelmiszerekkel velő Jobb gazdálkodás érdekében feltétlenül változtatni kell eddigi étrendünkön. További tény, hogy a háztartásokban százmillió korona értékű felhalmozott élelmiszer romlik meg évente. További 140 millió koronát érnek azok a tartósított élelmiszerek, amelyeket szavatossági idejük lejárta miatt vonnak ki a forgalomból. L. L. Drólkötélpályán a Petfínre Prága egyik nevezetessége az 1891-es világkiállítás alkalmából épült petffni kilátótorony. A korábbi években még drótkötélpályán közelíthették meg a látogatók. Egy 1965-ben bekövetkezett földcsuszamlás miatt azonban kénytelenek voltak leállítani az üzemelését. A vonzó attrakció azonban már nem sokáig marad tétlenül, javában folyik a felújítása, és valószínűleg már a jövő év májiisától megkezdi a forgalmat. A drótkötélpálya hossza 510 méter 110 méter szintkülönbséggel. Kabinja egyszerre 100 utast fogad be, és óránként 1400— 1600 utast szállíthat. A drótkötélpálya ezenkívül összeköti majd a strahovi sporttelepet és a főiskolai internátusokat a belvárossal, jelentős mértékben tehermentesítve a „földi“ forgalmat. A GAZDAG ZS.AKMANYÉRT A halászszenvedély állítólag abban nyilvánul meg, hogy az ember szereti a halakat és törődik velük. E szerint Igazodnak mindenesetre a Szlovák Halászszövetség losonci (Lu- Cenec) helyi szervezetének tagjai. Hogy a zsákmány a Jövő- ■ben sem apadjon el, a környező patakokba mintegy 8000 egyéves pisztrángot telepítettek. Rajtuk kívül 6150 kiló egyéves pontyot és mintegy 200 ezer csukaivadékot is helyeztek a vizekbe. BÜVÖSKOCK.A-VERSENY Világszerte hódit a Riibik-kocka. Nem csoda, hogy iskolánkban, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Közgazdasági Középiskolában is az a pazar ötlet pattant ki valamelyik diákagyból, hogy rendezzünk bűvöskocka-versenyt. A versenybe minden' osztály benevezett. A leggyorsabban Csobó Lajos II. osztályos tanulónak sikerült a művelet. Pecsők Aranka MOTÉT LEZERREL A Szovjetunióban állami díj kitüntetésre Javasolták az új lézerszikét használó Szkobelcin professzort. A műszerrel először végeztek hasüreg! és plasztikai műtétet. SKALPELL—1 SZIKE Az első szovjet lézerszike, a Skalpell—1 sorozatgyártását 1957-ben kezdték meg. Előnye: kisméretű, mozgékony, gyorsan alkalmazható, kevés elektromos áramot fogyaszt, egyszerűen kezelhető. Egyébként lézerszikét gyomor- és bélsebészetí műtéteknél nem használtak. Ok: a lézersugaruk az üreges szervek viszonylag vékony falaira gyakorolt közvetlen hatása roncsolta a környező szöveteket. Ezért epe-, nyelőcső-, gyomor-, bél-, has- nyálmlrlgy-operáclőknál másfajta lézerműszerekkel dolgoztak. VÁGÁSI SEBESSGG , Szovjet tudósok most megfelelő speciális műszereket konstruállak. Alkalmazásuk a lézersugár minimális teljesítménye esetén lehetővé teszi a biológiai szövet vágási sebességnek három-ötszörösére való növelését, méghozzá anélkül, hogy tartani kéne a szomszédos szövet- struktúrák roncsolódásától. Egyébként az új lézerszikével történő beavatkozásnál a vágat peremén varrat támad. Ezáltal a sebészi vágás az eddiginél pontosabb. A műtét pedig majdnem vérveszteség nélküli. A szövet a gyakorlatban nem sérül, így a gyógyulás —f általában — komplikáció és fájdalom nélkül történik. TELJESEN VERTELENÜL A lézersugár már mindennapos a plasztikai sebészetben. Pontosan meghatározott szövetrétegeket steril körülmények között teljesen vértelenül választanak le. Szovjet kutatók lézersugárral gennyes sebeket Is rövid időn belül sterilizálnak, miáltal slettelhető a seb gyó- gvulása. Ez különösen a fertőzéseknél fontos, mert nem ogv antibiotikum és anlibakteriálls készítmény ma már elvesztette eredeti hniékonvságát. A szakemberek véle- inénve; a Szovjelunióban és világszerte a biológiai szövet lézersugárral való vágásának, hegesztésének, sterilizálásának modern technológiája a sebészeti gyakorlat előtt ú), eddig Ismeretlen lehetőségeket jelent. 1942. Június 10-én a hitleri fasiszták Udice asszonyait és gyermekeit haláltáborokba szállították. Mária Müllerová, aki túlélte a koncentrációs tábor borzalmait, fgy emlékezik vissza a szörnyű tettekre: „Láttuk, hogyan mennek anyáink és testvéreink a halálba. Annak tudatában búcsúztak tőlünk, hogy soha többé nem találkoznak velünk, mert a gázkamrába mennek.“ Negyvenkilenc lidicel nő lelte halálát a koncentrációs táborokban és a gázkamrákban. Nem volt könnyebb a gyermekek sorsa sem. még élni sem hagyták őket. A chelmnol tábor könyörtelen vezetői 82 gyermeket küldtek a halálba, mert őket nem vitték el a Birodalomba, mert ezekből nem lehetett volna „felsöbbren- düt“ nevelni. Amíg meg nem haltak, kicsi kezükbe papírt és ceruzát fogtak, hogy panaszos hangú levelet Indítsanak útnak, amely otthon már senkit sem találhatott. LIDICEI GYERMEKEK Íme egy levél: Kedves Nagymama! Üdvözletünket és sok sok csókot küldünk. Nagyon szépen kérjük, küldjön valamilyen ruhát és alsóneműt, mert nem hoztunk magunkkal mást, mint ami rajtunk volt, és cipőnk sincs, mezítláb járunk. Nagyon kérjük, ha volna egy darab felesleges kenyere, küldje el hekünk. Nagyanyó, ha magának nem volna mit elküldeni, kérje meg a nénit, hogy szerezzen be nekünk ruhát. Nagyanya, küldjön levélpapírt Is, hogy írhassunk. Na haragudjon, hogy eny- nyl mindent kérünk, de reméljük, hogy valahogy majd megszolgáljuk. Levelünkre minél előbb válaszoljon. Még egyszer szívélyes üdvözletét küldi: Pepa, JaruSka és Adué Ml volt ezeknek a gyerekeknek a bűnük? Miért kellett meghalniuk? A bestlalitás, a fasizmus nem szokott cselekedeteikhez magyarázatot fűzni. És Lidice a bestlalitás áldozata lett. Lidicét nem tudták a fasiszták letörölni a térképről. Lidice feltámadt poraiból. Ma gondtalan gyermekek Játszogatnak az új Lidice utcáin. Ok már a harmadik nemzedék, ők már szerencséjükre csak a rózsákat látják, amelyek egyre szaporodnak a világ minden tájáról Ideküldöit töveken a béke és a barátság kertjében. A békeszeretö ■ emberiség negyven év távlatából sem felejt, s Ide kívánkozik Albert Schweitzernek, a nagy humanistának, a Nobel dijas orvosnak a mondása: „A Itdicel tragédia emlékének élnie kell, hogy a világ megszabadulhasson az embertelenség gondolatától.“ Nyolcvankét lidicei gyermeket a fa.siszták ártatlanul halálra ítéltek. Ezt a tragédiát ábrázolja Marie Uchytilová prágai szobrászművész nagyszabású szoborcsoportja, amelyet az elpusztított község helyén létesített emléktérségbe tervez. Fotomontázs: Alexandr Trankovskí MÉZÉDES GONDOK A közelmúltban a MEDOS galántai üzemében Jártam. Bevallom, előtte találkoztam néhány méhész Ismerősömmel, akik eléggé eltérően vélekedtek erről a kedvtelésnek nevezett gazdasági tevékenységről. Egyesek szerint a méhészkedés nehezen művelhető, államilag rosszul támogatott, csakis kedvtelésből végezhető kiegészítő tevékenység, míg mások szerint nagyon Is Jövedelmező, s egyre Jobban megbecsülik. A feldolgozó üzemben tett látogatásom után Inkább az utóbbiak táborához csatlakoznék. A kora tavaszi hónapok a méhészet szempontjából holtidénynek számítanak, ennek ellenére a feldolgoiió üzemben serény munka folyt. A tavalyi termés utolsó, mer;maradt részét dolgozták fel és töltötték a JÓI ismert poharukba, különböző alakú edénykékbe. A gépsorok mellett töblrnylre fiatal lányok és asszonyok. Munkájukat Zuzana Kapicová művezető Irányította. Vele és az üzem Igazgatójával, Glojis Károllyal beszélgettem el néhány időszerű kérdésről. Mindenekelőtt az érdekeit, hogy Idén lesz-e elegendő méz az üzleteinkben. Megnyugtató választ kaptam, bár Jelenleg még a szakemberek sem mernek Jósolni, milyen Is lesz az Idei termés. Az Időjárás nem kedvezett sem a mezőgazdaságnak, sem a méhészetnek, de az üzem rendelkezik annyi tartalékkal, hogy pótolhassa a tavaszi kiesést. Talán kevesen tudják, hogy a mézszükséglet kilencvenöt százalékát a kistermelők állftják elő, ami valóban nem kis feladat, mert a MEDOS üzemel évente kétezer-kllencszáz tonna mézet vásárolnak fel. Szerencsére a méhészkedás egyre népszerűbbé válik a fiatalabbak körében is. Különben ez társadalmi érdek, amit bizonyít az Is, hogy erre az évre tíz koronával emelték a méz kilónkénti felvásárlást árát. Ennek megfelelő arányban növekedett az úgynevezett melléktermékek felvásárlási ára is. Jóllehet a kiskereskedelmi árak változatlanok maradtak. A méhészek gyakran panaszkodnak, hogy rosszul szervezik a felvásárlást, nincsenek megfelelő edények. A MEDOS viszont több mint százezer kannával rendelkezik, ami bőven elegendő az országban termett méz elszáltftására. A hibát az edények elosztásában kell keresni, amiért elsőkorban a felvásárlók a felelősek, akik sokszor a „biztonság“ ktdvéért raktárakban hagyják a kannákat ahelyett, hogy bevonnák a forgalomba. A galántai Özemben elégedettek a felvásárolt máz minőségével, bár kissé fájlalják, hogy az utóbbi időben egyoldalúak lettek a méhészek. Szinte kivétel nélkül valamennyien csakis világos, azaz nektár mézet szállítanak, holott a fekete, vagyis az erdei méz sokkal keresettebb. Főleg a nyugati partnerek érdeklődnek az erdei méz iránt. Az elmúlt években főleg az NSZK és Ausztria vásárolta tel az országban termett is exportra szánt mézet, s tegyük hozzá, hogy mindkét fél maradéktalanul meg volt elégedve. Viszont ezek az országok Is egyre Inkább csak a fekete méz iránt tanúsítanak érdeklődést a megfelelő árhatárok között. Az üzemnek sok gondot okozott a csomagolástechnika. A hazai piacon Jelenleg nyolcféle csomagolásban l^apható a méz, de kOiföldön ezekkel a változatokkal nehezen lehet helvt állni. Ezért Jelentős ráfordítással korszerűsítik a termelésüket. KAMOCSAl IMRE
