Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-08 / 23. szám

Kgyrik cenzort a másik után eruészlette fel, végül kettős ceazőra aia vetették; az első cetizuTd után még egyszer és végérvényesén megcenzúrázta a kormányzati rezidens. Ez sem segített, 1843 elején a kormány kijelentette, bogy ezzel az újsággal nem lehet bírni, és egyszerűen betiltotta.

Marx, aki feleségül vette a későbbi reakciós miniszternek, von Westphaiennak a búgát, Párizsba költözött, és ott A. Ragéval együtt kiadta a Deutsch-Französische Jahrbüchert, amelyben szocialista írásainak sorozatát a „Hegeli Jogfílozófia kritikájáéval nyitotta meg. Kiadta továbbá Engels- szel közösen „A szent család Bruno Bauer és társai ellen“ című munkáját, az akkori német fllozöfial idealizmus egyik legutolsó formájának szatirikus bírálatát.

A politikai gazdaságtan és a nagy francia forradalom történetének tanuiuiányozá- sa mellett Marxnak meg arra is maradt ideje, bogy aikaiomadtán támadásokat intézzen a porosz kormány eilen, ez úgy áiit bosszút, hogy 1845 tavaszán kieszközölte a Gulzot-kormánynál — állítólag Alexander von Humboldt úr volt a közbenjáró — Marx kiutasítását Franciaországból. Marx átköltözött Brüsszelbe, és ott 1048-ban közzétette francia nyelven „Beszéd a szabad- kereskedelem kérdéséröi“ című tanulmányát és 1847-ben a „Füozóüa nyumorúsá- gú^-t, Proudhon „A nyomorúság filozófiája“ című művének bírálatát. Egyidejűleg alkalmat talált arra, hogy Brüsszelben német munkásegyletet alapítson, s ezzel a gyakorlati altácló terére lépett. A gyakorlati agitáció még fontosabb lett számára akkor, amikor ő és politikai barátai 1847-ben beléptek a kommunisták mar néhány éve fennálló titkos szövetségébe. Ennek egész szervezetét gyökeresen átalakították, az addig többé-kevésbé összeesküvő jellegű egyesület átalakult a kommunista propaganda egyszerű, csak szükségből titkos szervezetévé, a német szociáldemokrata part első szervezetévé. Aiiol csak német munkásegyletek léteztek, mindenütt ott volt a Szövetség: Anglia, Belgium, Frauclaország és Svájc majd minden ilyen egyletében és Németország nagyon sok egyletében a vezető tagok a Szövetség tagjai voltak, s a Szövetségnek Igen Jelentős része volt a kezdődő német munkásmozgalomban. £s emellett a Szövetség volt az első, amely az egész munkásmozgalom nemzetközi jellegét kiemelte és gyakorlatilag érvényre juttatta; angolokat, belgákat, magyarokat, iengyeleENGELS FRIGYES

(1820-18%)

18Z0. november 28 án, a Rajna vidéki Barmenbeó szülefett Engels Frigyes, o nemzetközi munkásmozgalom egyik kimagasló vezetője és lángeszű tanítöja, Marx Kérnllyal együtt a tudományos szocializmus, a marxista politikai gazdaságtan és a dialektikus és történelmi materializmus megalapítója.

Engels előkelő és gazdag gyáriparos családból származott. Gimnáziumi tanulmányait megszakítva, apja kívánságára kereskedői pályára kényszerült Később magán- hallgatóként a berlini egyetemet látogatta. Ifjúkorában a hegeit filozófia tanításának híve volt. Tanulmányozta az angol politikai gazdaságtant és a francia szocializmust is. Eszmei fejlődése szempontjából döntőnek bizonyult az a két év (1842—44), amit a nagy angol iparvárosban, Manchesterben, apja egyik Üzemében töltött, itt értette meg a kapitalizmus lényegét. Csatlakozott a chartista mozgalomhoz. Manchesteri tapaszkét slb. számMU tagjai sorában, s főleg LonUoiibaii nemzetközi munkasgy üléseket rendezett.

A Szövetség átalakulása az 1647-ben tartott két kongresszuson ment végbe. A második kongresszus elliatarozta a párt alapelveinek kidolgozását és közzétételét egy kiáltványban, amelynek megszerkesztését Marxra es Engelsre bízta. így jött létre a Kommunista Párt kiáltványa, amely 1848- ban közvetlenül a februári forradalom előtt jelent meg először, s amelyet azóta csaknem minden európai nyelvre lefordítottak.

A Deutsche Brüsseler Zeitung, amelyben Marx közreműködött, s amelyben a hazai renüőrparadicsomot Kimétetlenül pellengérre állították, megint arra Indította a porosz kormányt, hogy lépéseket tegyen Marx kiutasítása végett, de hasztalanul. Amikor azonban a februári forradalom Brüsszelben is népmuzgalmakra vezetett, és úgy látszott, hogy Belgium Is fordulat előtt áll, a belga kormány minden teketória nélkül elfogatta és kiutasította Marxot. Közben a francia ideiglenes kormány Flocon útján meghívta, hogy költözzék újra Párizsba, és Marx e meghívásnak eleget is tett.

Párizsban Marx mindenekelőtt az ottani németek között lábra kapott szédelgés ellen lépett fel, mely a német munkásokat fegyveres légiókba akarta szervezni, hogy ily módon vigyék át a forradalmat és a köztársaságot Németországba. Egyfelől Németországnak magának kellett megcsinálnia a maga forradalmát, másfelől pedig az Ideiglenes kormány Lamartine-jal minden Franciaországban alakuló forradalmi légiót eleve elárultak a megdöntendő kormánynak, amint az Belgiumban és Badenbau meg is történt.

A márciusi forradalom után Marx Kölnbe ment, és ott megaiapUutta a Neu Rhel- nisebe Zeitungot, amely 1848. június 1-töi, 1849. május 19-ig állt lenn —, az egyetlen újságot, mely az akkori demokratikus mozgalmon belül a proletoriátus álláspontját képviselte.

Amikor 1848 noveuiberébeu a porosz államcsíny bekövetkezett, Neue Rheinische Zeitung Dilnden szám elején felszólította a népet, hogy tagadja meg az adókat, és az erőszakra erőszakkal válaszoljon. 1849 tavaszán emiatt és még egy másik cikk miatt esküdtszék elé állították, de mindkétszer felmentették. Végül, amikor 1849 májusában a drezdai és a Rajna-tartományl

felkclévSt leverték, s a badenl pfalzi felkelés ellen szervezett porosz hadjúrdtot jeienlö- keuy csapdttestek összpontosításával es .mozgósításával megindították, a kormány elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy a Neue Rheinische Zeitungot erőszakkal el- hallgattassa. Az utolsó — vörös betűkkel nyomott — szám május 19-én jelent meg.

Marx ismét Párizsba ment, de alig néhány héttel az 1849. június 13-1 tüntetés után a francia kormány az elé a választás elé állította, hogy vagy Bretagne-be teszi át lakóhelyét, vagy pedig elhagyja Fratt- claországut. Marx az utóbbit választotta, ős Londonba költözött.

Csak Marxszal és Engelsszei érte el a szocializmus értelmi érettségét és lett alkalmas arra, hogy egy komoly politikát pártot inspiráljon. A kommunista kiáltvány, amely már tai'talmazta tanaik lényegét, közvetlenül az 1848-i forradalom kitörése előtt jelent meg. Szellemlleg ehhez a korszakhoz tartozik Marx rendszere.

Marx megértéséhez szükséges figyelembe venni azokat a rendkívül bonyolult befolyásokat, amelyek öt kialakították. Első befolyást Hegel gyakorolta rá, már egyetemi éveiben, sohasem szabadult tőle, s ennek a befolyásnak elemei mai napig is megtalálhatók a kommunizmusban. Hegeltől származik egy mindent átölelő rendszer szeretete és hite. Marx tovább mint német radikális újságíró szerzett tupasztalutokat. aki alá volt vetve a cenzúra akkor létezett minden nehézségének. Tudásvágya később kapcsolatba hozta a francia szocializmussal és a franciáktól tanulta meg, hogy a forradalmat a politikai elöreiiatadás normális rendszeréül tekintse. De Engels volt az, aki közös munkájukhoz a legfontosabb etemmel, az angol indusztrializmusra vo natkozó közvetlen tapasztalataival hozzájárult. Engels 1845-ben adta ki könyvét Az angol munkásosztály viszonyai 1844-beu Címmel, és ennek a sötét kornak benyomása bélyeget ütött mindenre, amit Marx Ős Engels ezután írt. Angliával való kapcsolata nélkül Marx túlságosán elvont es metafizikai maradt volna, és hiányzott volna belőle az ipari tényeknek az a közvetlen ismerete, amelyből meggyőző erejének olyan nagy része származik. Mire tana elkészült, három ország értékes elemeit kapcsolta egybe. Németország csinált belőle rendszeralkotót, Franciaország forradalmárt és Angiid tudóst.

talatalt A munkásosztály helyzete Angliában című munkájában dolgozta fel (1844), amelyben nemcsak együttérzését fejezte ki a proletariátussal, hanem arra a következtetésre Is eljutott, hogy a munkásosztály

hivatott a társadalmi fordulat végrehajtására. a szocialista forradalom véghezvitelére.

1844 Őszén Párizsban megismerkedett Marxszal, akivel már korábban levelezett. Ez időtől kezdődött együttes tevékenységük és egész életre szóló barátságuk. Több kö' zös munkát írtak; (1845-ben A szent családot, 1845^46-ban A német ideológiát), amelyekben lefektették a tudományos szocializmus alapelveit. Ezekben a művekben kritikailag elemezték a korabeli német filozófiát, a különböző kispolgári szocialisták eszmélt. A német ideológia című munkájuk fő vonásaiban már a dialektikus és történelmi materializmus alapjait tartalmazza.

Engels Marxszal együtt 1847 elején csatlakozott az igazak Szövetségéhez, egy illegális nemzetközi szervezethez, amely — éppen az ő hatásukra osztályharcos szervezetté vált, felvette a Koaimunisták Szövetsége nevet, és megbízta a két forradalmár gondolkodót a szervezeti szabályzat és programnyilatkozat megfogalmazásával. így született meg 1848 februárjában a Kommunista Kiáltvány. „Ebben a műben — irta Lenin — lángészre valló világossággal és élességgel körvonalazták az új világnézetet. a társadalmi élet terfiletét is felölelő küvelke/etes matoriaiizniust. u dialektikát.... az uüztályharcról és a proletariátusnak az új kommunista társadalom megalkotásának világtörténelmi, forradalmi szerepéről szóló elinéietét.“

Az 1848 US forradalmak Idején Engels és Marx is tevékeny szerepet vállalt a német szabadságharcban. Engels részt vett a nép fegyveres felkelésében Is. A forradalom bukása után Marxszal együtt Londonba emigrált, majd nemsokára alkalmazottja. később pedig részvényese lett annak a manchesteri kereskedelmi cégnek, amelynél a 40 es években dolgozott. Manchesterből naponkénti levelezéssel tartotta fenn a kapcsolatot a Londonban élő Marxszal. 1870-ben tért vissza Londonba, ahol Marx 1883-ban bekövetkezett haláláig együtt dolgozott a nagy tudóssal.

A manchesteri évek alatt Engels összehasonlító nyelvtudománnyal és természettudományokkal foglalkozott, valamint kisebb katonai tanulmányokat írt. Részt vett az 1. iniernacinnálé munkájában. 1877-ben

VLAGYIMIR ILJieS LENIN

(1870-1924)

S'

•:s' •'

A reneszánsznak óriásokra volt szüksége, és meg Is szülte őket. Milyen kor formálta ki magának Lenint és a szocialista forradalmat?

A századlorduló az emberiség egyik legkülönösebb Időszaka volt. Az elégedett polgár Nyugat-Európában, sőt az Amerikai Egyesült Államokban Is már megvásárolta magának a szabadságot. Ogy tűnt, mintha miiKten a lehető legnagyobb rendben volna. Géporlások népesítették be a vizet, a szárazföldet és a levegőt, úgy látszott, hogy az emberiség mindent megtudott a természetről. Az emberek a haladást csak mennyiségi problémának tekintették: több puskapor, erősebb ágyúcső, és aztán — mint Verne regényében — repülhetünk a Holdig. Azt gondolták, ugyanígy lehet orvosolni az emberiség minden problémáját, csak idő kérdése, és mindenütt elterjednek a civilizáció áldásai, idő pedig van, küszöbön az örök béke, Európában csaknem négy évtizede, hogy elhallgattak a legyverek.

A szucialtsta mozgalom is ..njugszelfdült“. Erős pártjai voltak szerte Európában, de ahogy bejutottak a parlamentekbe, mintha

szeinbeszSllt Eugen Döhrlng egyetemi magántanár kis(>olgári. áiraclikális. utópista elméletével, mert az ve.szélyeztette a marxi tudományosságot a német munkásmozgalomban. E polémia terméke az Antí-Dühring című munkája, amely — átfogva a fllozó- tla, a természet- és társadalomtudományok legfontosabb problémáit — a tudományos s/.ucializmus elméletének első összefüggő, részletes kifejtése.

Marx halálával Engelsre hárult a felelősség és a súlyos örüksóg. Gondo.skodnía kellett barátja hatalmas műve. a Töke II. és 111. kötete kéziratának sajtó alá rendezéséről és kiadásáról. Éhnél lett dolgozott a tudományos szocializmus továbbfejlesztésén is. 1884 ben elkészült A család, u magántulajdon cs az állom keletkezése című műve, amelyben Morgan kutatásai, vaUiinínr Marx Morgan könyvéhez írt széljegyzetei alapján mutatja ki az osztáiynélkOií társadalom felbomlásának folyamatát. Iö88-biin megírta a Feuerbach és a kiass/ikui» iiúmet filozófia felbomlása című munkáiéi, amely- bon a hegeli filozófiát történclinileg az öt

megillető helyre állította, ugyanakkor eljutott a filozófia alapkérdésének a dialektikus és történelmi materializmus szempontjából való felvetéséhez. Utolsó pagy uiuu- kájában, A természet dialektikájában — amelyet már nem fejezhetett be — kísérletet tett a materialista dialektika módszerének alkalmazására a természettudományokban.

Marx halála után Engels egyedül töltötte be az európai szocialisták tanácsadójának és vezetőjének a szerepét. Hatalmas energiával kapcsolódott be a II. Internacioná- lé szervezésébe, lankadatlanul küzdött az opportunizmus ellen. Engels vezetésével a II. Internacionálénak sikerült felülkerekednie az akkor elvileg helytelen irányzatokon, és a marxizmust általánosan elterjesztenie.

Engels 1895'ben meghalt, de életműve, társadalomformáló szellemi és gyakorlati tevékenysége az emberiség történetének iegiuigyobb óriásai közé emelte, felejthetetlenné tette őt.

lemondtak volna a valóság azonnali megváltoztatásáról. Marx tanait is bírálták. A két legtöbbre tartott Marx tanítvány közül Bernstein nyíltan hirdette: az Idő megérett a marxizmus revíziójára. Kuulzky pedig minden szigorúbb elvi alap nélkül pró bálta összebékíienl a hotnlokegyenesl ellenkező nézeteket is. A szocialisták sorai, igaz lassan, de állandóan gy-urapodtak, a vllágforradaiom programja egyelőre mégis lekerült a napirendről.

Valami lényeges mégis megváltozott. Mint ahogy azt már Marx is inegjósoltu. a sza- « bad vállalkozáson, versenyen alapuló kapitalizmus átlépett a monopol kapitalizmus, az imperializmus korszakába. Kelet-Európábán azonban még minden szinte a régi. Az orosz cári vagy osztrák császári hatalom még a polgári szabadságot sem biztosította. Kelet-Eurojtában még nem valósult meg a polgári demokratikus forradalom sem, és létrejöhetett a haladó szellemű polgárság és a szocialista munkásság szövetsége. így érthető, luigy a forradalmi mozgalmak súlypontja fokozatosan Keletre tevődött át. Lassan megteremtődtek a forradalom szubjoktív teltételei is. Az orosz forradalom olyan szelleiiii irányítóra talált, mint Vlagyimir UJjanov.

A cárt titkosrendőrség jeieniese szerint 166 centiméter magas volt, zömük, erőteljes testalkatú. A haja vöröses, ifjúkorától bajuszt és szakállt viselt. *Korán kopaszodott, ami csak kiemelte hatulnuis szokrá- tészl homlokát. Erő.s álla, kiugró arccsontja, eleven, barna, mongolos azeme volt. Szívesen tréfált és nevetett, Ilyenkor Összehúzta ferde vágású szemét, s hamisan pislogott. Különösen n gúnyt kedvelte, de tudott felszabadultan is nevetni, mint a gyerek. EJnyhén raccsolt, s kissé hadart. Folyékonyan beszélt németül, angolul, fran- ciáuJ, s értett lengyelül, üst)hhl, svédül, olaszul, görög és latin nyelvein. Fltieaésnek nyelvkönyveket és szótárakat böngészett. Egyszerűen öltözködött, ruháit nagyon soká hordta, de mindig ügyelt, hogy öltözéke rendes legyen. A rendhez, a renüszeresség- hez nagyon ragaszkodott, gyűlölte a pon- latlanságot, a megblzhatatUmsagoi. Minden percére szüksége volt, minden percét beosztotta. de az apró részfeladat »kra ugyanolyan figyelmet fordított, mint a nagy célokra. Nem volt hangulateniber, űuaak ellenére, hogy a szenvedéJ yesseg legalább annyira jellemezte, mint a józanság, a logika. E.'rzékenynek és ingerlékenynek ismerték. Ha felizgatták, minden vér kifutott az arcából. Nagy viták után rendszerint hallgatag és rosszkedvű volt. Könnyen (JÜfibe jött, de haragja éppolyau gyorsan

lecsillapodott. Nem ivott és nem dohányzott. Hihetetlenül gyorsan dolgozott és olvasott. Naponta húsz-harminc oldalt U megírt, a könyveket habzsolta, félpercea- kéut lapozott, mégis minden lényegesre emlékezett. A gimtiáziuniot kitüntetéssel végezte el, az egyetemet fele annyi idő alatt, mint társai. Szerette a gyerekeket, a száguldást, a kutyákat és macskákat, a természetet, szenvedélyesen, bár nem sok sU kerrel vadászott, szívesen kerékpározott, úszott, kirándult. Nyolcéves kora óta sakkozott, már ifjúkorábau neves mesterekkel mérkőzött, de később abbahagyta, mert elvonta az Idejét az egyetlen céltól, melyre egész életét összpontosította.

X870 ben született, a Volga menti Sziin- birszkben. Apja matematika-fizika tanár volt. Mind a négy testvére forradalmár lett, bátyját, Alekszandr Uijanovot, a cár elleni összeesküvésért kivégezték. Jogot végzett. de ügyvédi gyakorlatot alig folytatott, minden idejét iefoglaita a forradalmi munka. Huszonöt éves korában letartóztatták, és Szibériába száműzték. I9ü0-ban, miután kiszabadult, Svájcba emigrált.

Életének indíttatása sok tekintetben Marxéhoz hasonlít: értelmiségi család, tanulással töltött gyermekker. Az első speciális jegy a különös tehetségű fiútestvér, aki tudósnak készült, aztán mégis bombákat gyártott, hogy megölje a zsarnok cárt.

Az elmaradott cári Oroszországban fejlett, nagyszámú proletariátus híján nem volt « szabadságmozgalomnak tömegbázisa. A ha- ladá.st csak egy Igen szűk, ugyanakkor különlegesen képzett réteg képviselte. A századforduló Fótervárán az értelmiség egy csoportja úgy érezte, nincs más megoldás, mint egy. jói szervezett merénylet. Csupán a balsikerek és a felesleges véráldozatok hatottak kicsit kíjúzanitólug. De az orosz társadalom legjava a cári megtorlásokbul nem azt a konzekvenciát vonta le magának, dmit vártak. Alekszandr Uljanov kivégzé.se- kur öccse, Voiogya így summázta az egész további életére kiható {anuiságtú: „Ml másképp cslnáijukl”

A fiatal Lenin is újságíró volt, s éppúgy nagy tudása, tekintélye uyumaii vált partja vezetőjévé, mint Marx. Kettőjük között az alapvető különbség: Marx fő tevékenységének az elméleti munkát tekintette, Lenin alkotási területe pedig a gyakorlati, élet volt, amelyet csak segített és kiegészített elméleti murrkássága.

Lenin egyik legnagyobb, elévülhetetlen érdeme, hogy az internucionálé revlzioniz- mus felé hajló korszakában a Plehanuv-féie — a marxizmus elméletét inkább csak tanulmányozó — egyesülésből kemény, ütőké-