Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-11 / 19. szám

A HŐS APÁK NYOMDOKAIBAN Ezekben a napokban a szovjet íljúság a Komszomol XIX. kongresszusára ké­szül. A Szocialista Ifjúsági Szövetség mindenkor megkülönböztetett figyelmet fordított a szovjet Ifjúsággal és a Leni­ni Komszomollal való testvéri együttmű­ködés és barátság ápolására, fejleszté­sére. Ezért is iktatta be a SZISZ poli­tikai oktatásába ezt a témát. AZ ifjúság helyzete a forradalom ELŐTT A Komszomol története nem megala­kulásának napjával kezdődik; története sokkal messzebbre, a múlt század végé­hez nyúlik vissza. A századforduló éve nem hozott semmilyen változást az oroszországi viszonyokban: a munkanél­küliség, az éhezés, a rossz egészségügyi és lakásviszonyok, a borzalmas munka- körülmények továbbra is megmaradtak. Napi 10—12 órát dolgoztak a serdüló- korúak, keresetük a felnőttek bérének fele, harmada volt ugyanazért a munká­ért A tanonctartás a kizsákmányolás leplezetlen formája volt. Többnyire sem­milyen oktatásban nem részesültek a tanoncok. így évekig elhúzódott a ta- noncldő, ami a tőkéseknek előnyös volt, hiszen alacsonyabb bérért ugyanazt a munkát elvégeztethették a tanoncokkal, amit a munkásokkal. Gyér számú ipari iskolában és alsó fokú technikai iskolában folyt a szak­munkásképzés. Ez utóbbiban évente ösz- szesen ezren végeztek, többségében mes­terek és segédek gyermekei, munkás­gyerekek alig voltak közöttük. A lakos­ságnak csak 3,85 százaléka tanult, a munkás- és parasztgyerekek csak elemi és egyházi iskolába járhattak. A cári rendszer egyik népművelési minisztere ezt írta egy körlevelében: az alsóbb ren­dek gyermekeinek „egyáltalán nem kell törekedniük közép- és felsőfokú végzett- Ságnak csak 3,85 százaléka tanult, a akartak, a munkások művelődési-egye­sületeit, a vasárnapi iskolákat látogat­ták, melyeket később a cár betiltott. Egyáltalán, a nép bármilyen fajta felvi­lágosodásától, művelődésétől, tudásától rettegett a cári kormány. Félt, hogy a tömegek öntudatra ébrednek. Jellemző például, hogy 1913-ban a lakosság . több mint háromnegyed része írástudatlan volt. AZ OKTÓBERI FORRADALOM ES A KOMSZOMOL megalakulása 1917 októberére minden hatalom a szovjetek kezébe ment át. Október 25- én 61t össze a munkás- és katonaküldöt­tek szovjetjeinek második összoroszor- szágl kongresszusa, melyen megalakult a szovjet kormány. Elfogadták a békéről és földről szóló dekrétumot, bevezették a nyolcórás munkanapot, államosították a nagyipart, a bankokat, a vasutat, és az üzemekben bevezették a munkáseí- lenörzóst. A forradalom győzelmével a szovjet Ifjúság előtt addig soha nem látott táv­latok nyíltak. A fiatalok részt vehettek az ország ügyeinek intézésében, szabad út nyílt előttük a munkához és a tanu­láshoz. Teljes állampolgári jogokat biz­tosított a szovjet kormány a fiatalság­nak, mely ezzel lehetőséget kapott ar­ra, hogy saját sorsának Irányítását a kezébe vegye. MI7 októbere és 1918 szeptembere között sorra zajlottak le a helyi, területi ifjúmunkás-szövetségek konferenciái. Ezeken a konferenciákon újra és újra felvetődött, hogy hozzanak létre egy egységes ifjúsági szervezetet, amely az egész szovjet ifjúságot tömöríthetl sa­raiba. Ennek a törekvésnek a Jegyé­ben híyták össze a munkás- és paraszt- ifjúsági szövetségek első összoroszor- szági kongresszusát. Ezen a kongresz- szuson született meg a határozat az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a Komszomol létrehozására. A küldöttek 22 000 fiatal képviseletében 15 tagból és 7 póttagból álló központi bi­zottságot választottak. A Komszomol egy­ségbe forrasztotta a munkás-, a paraszt- és diákifjúságot, a fiatalság egyesítette haladó erőit a nagy cél, a szocializmus alapjainak lerakása érdekében. Az egyesülés következtében a forra­dalmi ifjúság politikai, szervezeti, anya­gi és egyéb lehetőségei megsokszoro­zódtak. A fiatal Komszomolnak rövidesen le­hetősége nyílott arra, hogy bebizonyít­sa. képes fegyverrel is megvédeni a forradalom vívmányait. 1918-ban az ellenforradalmi erők és a német csapatok a fiatal szovjet államra támadtak. A munkás- és parasztifjúsúgi szövetségek mozgósították tagjaikat a Vörös Hadseregbe, mely február 24-én visszaverte a németek Pétervár elleni támatását. A polgárháború azonban egy­re jobban kiszélesedett. Délről Gyenyí- kin, keletről Kolcsak febérgárdistái ost­romolták, és az antant csapatai 1919 nyarán újabb hadjáratot indítottak, 1919 októberében ült össze a Komszomol 11. kongresszusa, mely határozatot hozott a szovjet ifjúság összoroszországi moz­gósítására. A Komszomol felhívására tíz­ezer komszomolista ment a déli frontra, ahol az első vonalba kerülve bátran harcoltak az ellenforradalmi erők el­len, önkéntes harci csapatokba tömörül­ve. Ezekben az években a Komszomol te­vékenységének legfőbb célja volt: a párt és a nép oldalán védeni a szocialista bűzé;. A BÉKÉS építés IDŐSZAKA 1927-re már megmutatkoztak az or­szág iparosításának első, szép eredmé­nyei, melyekben nem kis része volt a Komszomol-szervezeteknok. A további fejlődés érdekében biztosítani kellett a termelés központi irányítását. A párt felismerte ennek szükségességét, ezért az 1927 decemberében megtartott XV. kongresszusán jóváhagyta az első öt­éves terv irányelveit. A párt következők­ben jelölte meg a Komszomol legfonto­sabb feladatait: „A kongresszus felhívja a figyelmet a Komszomol óriási szere­pére s az előtte álló feladatokra. A Komszomol legyen városon és falun egy­aránt a gazdasági élet, a munka, a min­dennapi élet ésszerűsítésére irányulő új módszerek kezdeményezője és végrehaj­tója. A Komszomol legyen a párt egyik legfőbb segítőtársa, a technikai, gazda­sági és kulturális elmaradottság ellen vívott harcában.“ A Komszomol 1928- ban megtartott. Vili. kongresszusa pon­tos tervet dolgozott ki a szövetség rész­vételéről az el.sö öléves terv leijesíté.sé- ben. A Komszomol aktívan bekapcsoló­dott az építé.si program megvalósításá­ba. ebben az időszakban ez volt gyakor­lati tevékenységének legfontosabb terü­lete. 192(i-ban alakult meg az első él- munkásbrigád, s ennek nyomán tömtig- inozgaiom bontakozott ki. A Komszo- molszkaja pravda 1929-ben felhívással fordult a Komszömol-szervezetekhez. hogy kezdeményezzenek szocialista mun­kaversenyt. A munkaverseny-mozgalom — melyben 1928-ban másfél millió fia­tal munkás vett részt — augusztusban új célt tűzött maga elé és kiadta a jel­szót: „Négy év alatt teljesítjük az öt­éves tervet!“ A széntermelés elmaradottságának fel­számolására a Komszomol önkénteseket, élinunkásokat toborzott. A Donyec-me- dence szénbányáiba az ország minden vidékéről 36 000 komszomolista érkezett dolgozni. 1929-ben a Komszomol végrehajtotta az első „békés mozgósítást“ az új építke­zésekre. Új gyárakat építettek az Urai­ban, Szibériában. Hősies küzdelemben . épült fel a dnyeperi vízi erőmű; az épít­kezés Komszomol-szervezete helytállásá­ért — elsőként az alapszervezetek kö­zül — megkapta a Lenin-rendet. A niun- kafeladatok mielőbbi és színvonalas megvalósítása végett a Komszomol 1929 —1930-ban tíz össz-szövetségi mozgósí­tást tervezett, melyek során mintegy 44 000 fiatal kapcsolódott be a közvet­len termelésbe. Több mint 10 000 fíaial vett részt a turkesztáni—szibériai vas­útvonal építésében, mely másfél évvel a határidő előtt készült el. E vasútnak hatalmas jelentősége volt az egész or­szág iparosítása szempontjából. A komszomollsták egyik legnagyobb hőstette — ezekben az években — az Ainúr menti Komszomol.szk városának lelépitése volt. A Szovjetunió kormá­nya a gazdasági függetlenség megterem­téséért elhatározta, hogy hajógyárat épít az Amuron. Komszomolszk városát a majdani dolgozók részére építették a koinszomolisták, sokszor szinte ember­telenül nehéz körülmények közepette, de mindig töretlen hittel és lelkesedés­sel. A hajógyár alapjait 1932 júniusá­ban rakták le. 1934-ben kezdődött a Komszomolszk — Habarovszk autótir, 1936 elején pedig az első távol-keleti kohászati objektum, az „Amursztál“ épí­tése. Komszomolszk, a fldtalok váro.sa hamarosan a Távol-Kelet jelentős ipari és kulturális központja lett. A másik kiemelkedő jelentőségű mun­ka a moszkvai metró építése volt. A munkálatokban nagy szerepet játszottak a moszkvai Koraszomol-szervezet tagjai, akik igen nehéz körülmények között, de példamutatóan végeztük munkájukat. Ez tette lehetővé, hogy 1935. május 15-éu megindult a rendszeres közlekedés az első. 12 kilométeres metróvonalon. A fővárosi Koinszomol-szervezet a munká­ban és a mozgósításban tanúsított rend­kívüli érdemeiért a kormány 1935 má­jusában Lenin-renddel tüntette ki. A NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚ A békés épitömunka lendületét azon­ban megtörte a fasiszta Németország orvtúmadása. 1941. június 22-én vett« kezdetét az a háború, amely mérhetet­lenül sok anyagi áldozatot és emberéle­tet követelt a szovjet néptől. A Komszomol Központi Bizottsága még a támadás nápján halározatot hozott arról, hogyan végezzék munkájukat a Komszomol-szervezetek és az egyes ta­gok a háborús körülmények között. A határozat kimondja: „A Komszomol Köz­ponti Bizottsága megköveteli: a Kom­szomol minden tagja ragadjon fegyvert, ha kell, a támadó, gőgös ellenséggel szemben a hazáért, a becsületért, a sza­badságért!“ A határozat felhívta a Kom­szomol tagjait: zárják még szorosabbra soraikat a kommunista párt körül, szi­lárdítsák meg a fegyelmet és a szer­vezettséget, tízszerezzék meg éberségü­ket. A Komszomol Központi Bizottsága megkövetelte, hogy a szövetség minden tagja igaz szovjet hazafihoz méltón dol­gozzék munkahelyén, és segítse elő, hogy a hadsereg és a flotta megkapja mindazt, amire szüksége van az ellen­ség feletti győzelem kivívásához. A fiatalok a párt és a Komszomol hí­vó szavára a honvédő harc szolgálatába állították minden tudásukat, erejüket, és életűket áldozták, ha kellett. A katonai parancsnokságokat, tobor­zóirodákat elözönlötték az Ifjúkommu­nisták, az önkéntesek, azt kérve, hogy a frontra a túzvonalba küldjék őket. Már a háború első napjaiban 260 000 moszkvai komszomolista ment a frontra. A leningrádl komszomollsták 90 száza­léka a hadsereg vagy a flotta tagja lett, ezért a pártbizottság kérte, hogy műkö­dési területén a fiatalok már 14 éves kortól a Komszomol tagjai lehessenek. Ez a módosítás hamar általánossá vált. A háború során a szovjet emberek, köz­tük a komszomollsták hősi helytállást tanúsítottak. Lankadatlan, szilárd hittel, életüket sem kímélve védték a fron­ton harcoló katonák és a megszállt te­rületek partizánjai a szocializmus első államának vívmányait. Elszántságukra, megalkuvást nem ismerő küzdeni tudá­sukra számos példát lehetne felhozni, de említsünk itt csak egyet. X942 szep­tember végén, a sztálingrádi csata nap­jaiban egy szinte reménytelen helyzetbe került szovjet hadosztály komszomolis- tái gyűlést tartottak, amelyen az alábbi határozatot hozták: „Inkább a lövész­árokban meghalunk, semhogy szégyen- teljesen meghátráljunk. S nemcsak mi magunk nem hátrálunk meg, hanem megteszünk mindent, hogy szomszédunk se hátráljon megl“ A Nagy Honvédő Háborúban szerzett érdemeiért 7000 komszomolista lett a Szovjetunió Hőse, közülük hatvanan két­szer is megkapták e kitüntetést. A Kom­szomol 1945. június 14-én megkapta a Szovjetunió legmagasabb kormánykitün­tetését. a Lenln-rendet. Átadásakor így méltatták a Komszomol tevékenységét: .....a Komszomol nagy érdemeket szer­zett a hazáért vívott nehéz harcok évei­ben mind a Honvédő Háború frontjain, mind pedig a hátországban — a gyá­rakban. üzemekben és kolhozföldeken.“ AZ OJJAÉPITÉS IDŐSZAKA Hatalmas feladat állt az ország előtt: fel kellett számolni a háború következ­ményeit, újjá kellett építeni az országot, helyreállítani a népgazdaságot. Városo­kat. falvakat kellett újraépíteni. 1710 város ős nagyközség, több mint 70 000 község és falu, 3200 gyár, özem pusztult el a háborúban, megsemmisült 100 000 kolhoz, szovhoz és gépállomás. Ebben az időszakban a Komszomol elsődleges fel­adata a 15 lerombolt orosz történelmi város újjáépítése lett. Ezzel a feladat­tal új korszakhoz érkezett el a szövet­ség: hatalmas munkát vállait az ország újjáépítésében. 19^ raároiusában a Szovjetunió Leg-, felső Tanácsa jóváhagyta a népgazdaság helyreállításának és fejlesztésének ne­gyedik, a háború utáni első ötéves ter­vét. Egy hónappal később a Komszomol Központi Bizottsága megtárgyalta az If­júság feladatait az ötéves terv végre­hajtása során, és felszólította tagjait: „Minden komszomolista önfeláldozó munkájával mutasson példát az ifjúság­nak abban a harcban, amelyet az Ipar­ban, a mezőgazdaságban, a közlekedés­ben és a szocialista építés területein az ötéves terv történeíml feladatainak megvalósításáért vívunk.“ A negyedik ötéves terv legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a háború alatt megszállt te­rületeket helyreállítsák, újjáépítsék a Nyina Kamnyeva ejtfiernyűs lány városokat, gyárakat, üzemeket, és meg­kezdjék a termelést. Hősies munkája eredményeként két és fél év alatt elér­ték az ipari termelésben a háború előt­ti szintet, 1950-ben pedig már 73 szá­zalékkal meg Is haladták. Négy év és három hónap alatt teljesítették az Ipari és közlekedési dolgozók az ötéves terv feladatait. A Komszomol tevékenységi köre az 1950-es évek második felére kiszélese­dett. Korszerűsítették az apparátus fel­építését, csökkentették a függetlenített aktivisták számát, kibővítették a Kom­szomol helyi szerveinek jogkörét. Az SZKP 1956 februárjában tartotta XX. kongresszusát, melynek határozatai je­lentősek voltak a Komszomol további fej­lesztése terén. Elismerték a szövetség hatalmas eredményeit, de a kongresz- szus bírálta a Komszomol munkájában mutatkozó formális vonásokat, a sok és túlzott ünnepélyességet, és az Igazi szer­vező munka határozatokkal való helyet­tesítését. A Komszomol a párt bírálata ős útmutatásai alapján változtatott te­vékenységén. tökéletesítette eszmei, po­litikai nevelő munkáját, .szélesítette a szövetségen belüli demokráciát. NAGY FELADATOK TELJESÍTÉSÉ A Komszomolru — szervezeti életének megújításával párhuzamosan — újra nagy feladatok vártak. Még 1954-ben a párt határozatot hozott a mezőgazda­sági termőföldek növelésére, a parlagon heverő területek termelésbe való bevo­nására — elsősorban a szeniestermények vetésterületének növelése érdekében. Szibéria. Kazahsztán, az úrál szüzföld­jeinek feltörésében összesen 35ü 000 fia­tal önkéntes vett részt a Komszomol megbízólevelével. Alig pár év alatt 42Ü új szovhoz létesült a feltört földeken. Történelmi jelentőségű volt az SZKP 1959 januárjában megtartott XXL kong­resszusa, mely leszögezte: „. .. a szocia­lizmus győzelmének eredményeként a Szovjetunió a szocializmusból a kommu­nizmusba való fokozatos átmenete új történelmi szakaszába lépett.“ Az új tár­sadalmi viszonyok között a Komszomol szerepe már a társadalmi élet, a kom­munizmus építésének valamennyi terü­letére kiterjedt. Hatalmas ipari létesítmények építke­zései kezdődtek meg, melyek a népgaz­daság fejlesztésének legfontosabb részé­vé váltak. E nagy munkában is segített a Komszomol: védnökséget vállalt az építkezések fölött. A Komszomol XVII. kongresszusa ki­emelt feladatnak nyilvánította az OSZSZK nem feketeföldes területének talajjavítást és mezőgazdasági építési munkálatait. NAPJAINK FELADATAI A Lenini Komszomol legutóbbi. XVIII. kongresszusa 1978. április 25-én ült ősz- sze. A csaknem 38 milliós tagságot mint­egy ötezer küldött képviselte a négyna­pos tanácskozáson. A kongresszuson elhangzott a Kom­szomol KB beszámolója az előző kong­resszus óta eltelt időszakban végzett munkáról, és megjelölte a szövetség fel­adatait az ifjúság nevelése terén. A kongresszus megállapította, hogy az elő­ző kongresszus óta eltelt négy év so­rán a Komszomol szervezetileg, ideoló­giailag tovább erősödött, és növekedett a szocializmusban betöltött szerepe. A fiatalság kommunista eszmeiségéről szólva leszögezték, hogy emelni kell a politikai felvilágosítás elméleti szintjét, és növelni kell hatásosságát. A marxis­ta-leninista képzés javítása megkövete­li, hogy gazdagítsák az oktatás tartal­mát, és olyan új problémaköröket vezes­senek be, amelyek megfelelnek a társa­dalmi gyakorlat Igényeinek és az Ifjú­ság érdeklődésének. További feladat a szocialista munka- verseny fejleszté.se, s e versenyben a komszomollsták váljanak élharcosokká, harcoljanak aktívan a magas szintű, ha­tékony munkáért, és a munka Jő minő­ségéért. A munkára nevelésben szi&le- sebb körben kell felhasználni a tömeg­kommunikációs eszközöket, a tévét, a rádiót, a sajtót, népszerűsítsék a kom­munista munkakollektivák tapasztalatait. Meg kell szervezni a „Lenini Komszo­mol ős a munkához való kommunista magatartás kifejlesztése“ elnevezésű tu­dományos-gyakorlati konfereneiát. A beszámolóban méltatták -a fiatalok eddigi sikereit, például a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére a Komszomol-kollek- tívák több mint egy harmada határidő előtt teljesítette az ötéves terv részará­nyos feladatait. Előbbre lépett az ifjú­sági munkakollektívák mozgalma, ifjúsá­gi Komszomol-műszakokat, üzemrészeket, építési igazgatóságokat, sőt trösztöket liozott létre. A Komszomol legfontosabb feladata az ifjúság szervezése a párt programjának sikeres teljesítésére, a harc a magas munkatermelékenységért, a műszaki-tu­dományos haladásért, a termékek minő­ségéért. ,.A jelenlegi szakaszban a párt gazdasági stratégiájának“ legfontosabb ös.szetevöje az egész népgazdaság haté­konyságának emelése.“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents