Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-11 / 19. szám
2 IM FIATALOS HÉVVEL Hét évvel ezelétt rendkl- »011 őrségváltás volt Mak- rancon (Mokrance). A járási nemzeti bizottság akkori képviselője családi okokra hivatkozva lemondott, és helyére testvére, Koleszár Tiborné (a képen) került e fontos tisztségbe. Makrancon lakik, de férjével mindennap bejár a munkahelyére, az Ojbodval Efsz-be. Férje kőművesmester, ő főszakácsnőként dolgozik. Először nem akarta vállalni az új tisztséget, azzal érlelve, hogy még túl fiatal, nincsenek tapasztalatai, és a mindennapi utazás is sok Idejét lefoglalja. Aztán engedett a meggyőzésnek, hogy senki sem született képviselőnek, de attól még Jöl elláthatja a tisztséget. Azóta bebízonyospdoit, hogy Makranc polgárai jól választottak. Két gyermeke, a 14 éves Tibor és a 12 éves Denlsz gondozása mellett közéleti tisztségét is hibátlanul ellátja. A községben főleg a tömegszervezetek munkáját igyekszik elősegíteni, de tagja a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége Központi Tanácsána kis. A járási nemzeti bizottságban a pénzügyi komisszlóban dolgozik. Az üléseken szorgalmasan jegyez, hogy a hallottakat a választók körében végzett munkában hasznosíthassa. Nyilván ö is hozzájárult ahhoz, hogy Makranc szépen fejlődő község. Az utóbbi években óvoda, víztároló, nyugdíjasklub, sportstadion épült, és most folyik a gáz bevezetése. Iván Sándor KEVESEBB TARARMÁNMAl S zeollt egy alumíniumszilikátokat tartalmazó ásványcsoport elnevezése, amelynek már eddig Is sokféle Ipari felhasználását ismertSk, és amelynek nagy szerepe van főleg a növények életében. A kóficéi Állatorvosi Főiskola a Kerámiai Üzemmel együttműködve most a zeolitnak egészen új fel- használásával kísérletezik az állattenyésztésben. A főiskola tudományos munkatársai megállapították, hogy zeollt hozzáadásával lassíthatják a táplálék elégését az állati szervezetben, amely így Jobban értékesíti a felvett takarmányt. Ez azt Jelenti, hogy ugyanolyan takarmánymennyiséggel nagyobb gyarapodási hatásfokot érhetnek el. öt százalék zeollt hozzáadásával a vágósertések takarmányába például 25—29 százalékkal fokozódott a súlygyarapodás, ugyanakkor felére csökkent az elhullás. Még Jobb eredményeket értek el az újszülött malacoknál. A zeolittal kezelt malacok súlya életük 35. napján majdnem kétszerese volt társaikénak. A baromfitenyésztésben zeolittal 20 százalékos súly- gyarapodást értek el. és az elhullás szinte a minimálisra csökkent. A sikeres kísérletek után Kelet-Szlováklában. Ni2n^ Hrabovec határában még ebben az ötéves tervben megkezdik egy üzem építését, amely évi százezer tonna zeolit előállítását teszi lehetővé állattenyésztési célokra. K. I. Afrika „Holt-tengerévé“ válhat a Föld egyik legnagyobb víztárolója, a Zambezi vízgyűjtő területén levő Karlba-víz- tárolő. Az ok: a DDT ellenőrizhetetlen felhasználása. HASZNOS, MÉRGEZŐ A DDT (diklór-difenil-triklóretán) egyike volt a legfontosabb kontakt, tehát érintés által ható rovarmérgeknek. Ez elsősorban idegméreg, de a gyomron át Is hat. Eveken át nagyon hasznosnak találták, főleg a rovarok közvetítésével terjedő Járványos betegségek: kiütéses láz, malária stb. leküzdésére. Bár már 1847 óta Ismerték, rovarirtó hatása miatt csak 1938 óta használják. Később azonban kiderült: különféle oldatai révén melegvérű állatokra, sőt az emberre 18 rendkívül mérgező. Ezért ma már a világ számos országéban, természetesen nálunk is tilos a DDT alkalmazása. Az afrikai Zimbabvvéban azonban ma is évente ezer tonnát szórnak szét. TÖBB MINT DÜPLAJA Az ezertonnás mennyiség az ötvenes években az Egyesült Államok rekordfelhasználása volt. A sokszorta kisebb afrikai országban a DDT alkalmazása máris jelentős károkat okozott. A WHO a DDT szennyezettségének maximális koncentrációját a testsúly egy kilogrammjára jutó 25 milligrammban adta meg. Ez Zlmbabwéban több esetben meghaladja a dupláját is. A DDT kiszórása különösen sújtja a húsz évvel ezelőtt létesített Karlba-tő állatvilágát. A halak kipusztulnak, s velük a mérgezett halakat fogyasztó madarak is. Ellenőrzés kintről Zimbabwe lakőí sok kukoricát fogyasztanak. A tejelő tehenek Is kukoricát kapnak. így nem csoda, hogy a DDT-nyo- mok már az anyatejben is kétszer akkora mennyiségben megtalálhatók, mint a maximum. Az afrikai ország mezőgazdasága ugyan lemondhatna a DDT-röl, azonban a malária elleni védekezésnél egyelőre nem tudják nélkülözni. Most a fejlett országok tudósai el akarják érni, hogy a fejlődő országok vegyi exportját ellenőrizhessék. Ha ugyanis nincs saját biztonsági előírás, akkor semmi nem vethet gátat a mérgezésnek. Szemet gyönyörködtető látvány a komáromi (Komérno) kikötő. A hídról szemléljük, ahová már nem ér •1 az autók dübörgése, a nehézgépek zúgása... A csapőhídről elég letérni az oldalsó lépcsőkön, és az ember máris hatalmas nyüzsgésben találja magát. Itt van hazánk legnagyobb kikötője, ahol tömérdek áru megfordul. Az exportra szánt termékek zöme Itt hagyja el az országot, és ugyancsak Ide érkezik a legtöbb importáru. Számokban kifejezve: évente innen továbbítanak Ostravskőba 1 millió tonna szovjet vasércet, a Szeredi (Sered) Nikkelkohóba Albániából 200 ezer tonna nikkelércet, évente 100 ezer tonna bauxit szintén Komáromon keresztül jut el; a Ziar nad Hronom-i Alumlniumkohóba. De érkezik Ide króm-, mangánérc és más értékes ásványi nyersanyag. Az Ostrava! szenet Komáromon keresztül küldjük Magyarországra, a lengyel szén útja is erre vezet Bulgáriába, továbbá a keráralaipari nyersanyag az olasz és görög megrendelőkhöz. A földgáz- és olajvezetékhez szükséges 700 milliméter átmérőjű acélcsövek Is Komáromből indulnak a Szovjetunióba. A Tfineci Vaskohó és a Kelet-szlovákiai Vasmű innen meneszt! a Szovjetunióba és Távol-Keletre évente a 300 ezer tonna különböző vastagságú hengereltárut, huzalt és más termékeket. Mivel jelenleg a komáromi daruk már nem felelnek meg az egyre növekvő igényeknek, a nikkel- és vasérc egy részét a bratislavai kikötő fogadja és továbbítja rendeltetési helyére. I ■ A gEpek sohasem pihennek Egy daru évi „normája“ 150 ezer tonna áru megmozgatása; Komáromban ennek a kétszeresét-háromszoro- sát teljesítik. Kevés a kikötőben a portáldaru, így a rakodómunkások kénytelenek három úsződarut Is bevetni, noha azoknak egészen más a DARUERDŐBEN rendeltetésük: speciális áruk átrakását kellene végezniük: Éjjel-nappal dolgoznak a daruk, így ha összehasonlítjuk más hazai kikötök berendezéseivel, a komáromi daruk kétszeres, sőt az NSZK-bell társaikkal szemben háromszoros teljesítményt nyújtanak. A nyersanyagok OTJA Naponta három tehervonat vasérccel. egy nikkellel megrakva hagyja el a komáromi kikötőt. Minden második nap indítanak egy szerelvény bauxitot, továbbá három szerelvény jő minőségű kavicsot a kelet-szlovákiai építőknek. Ostravskóból és Cho- mutovból naponta öt szerelvény érkezik áruval, s ugyanennyi Idő alatt kiürítenek és megraknak nyolc-tíz uszályhajót. Hogy ez mekkora meny- nyiség, elég egyetlen adat: a szovjet uszályba két tehervonatnyi vasérc, vagyis 70—80 vasúti kocsi tartalma fér el. A komáromi kikötömunkások tudatosítják, hogy ami rájuk van bízva, időben és jól kell elvégezniük. Hiszen ha teljesítik a tervet, az kihat a Duna melléki országok hajózási társaságainak eredményeire is. Ezt elősegítendő, a Szovjetunióból nagy teljesítményű kavicskotró úszódarut kapott a kikötő, amelynek nagy hasznát veszik a Duna örsüjfalusí és csal- lőközaranyosi szakaszán. Valóban maradandó élmény látni a kikötőben folyó munkát. Szinte el sem hisszük, hogy a tizenhat tonnás daru egyetlen markolással 120 mázsa vasércet vagy 20 mázsa szenet képes átemelni, ha meg darabárut kell átrakni, 5—20 tonna súly fér hatalmas „pofájába“, és teszi Mt egyetlen perc alatt. MŰHELY A VÍZEN — Az ország kikötői közül elsőként vezettük be a szakaszos üzemeltetést — mondja BohuS Feiger Igazgató, az építésben szerzett érdemeiért kitüntetett vezető. — Egész éven át éjjel-nappal üzemelnek daruink. Ehhez pedig állandóan kellő számú darukezelőt, technikust, villamossági szakembert, karbantartót és munkást kell posztjukra állítanunk. A kikötő keleti és nyugati részében levő por- táldaruparkunkhoz nagy teherbírású, négy-, öt- és tizenhat tonnás úszódaruk Is tartoznak. Egy bolgár gyártmányú úszó javítóműhellyel is gazdagodtunk — sorolja nem titkolt lelkesedéssel az Igazgató. — Ennek az úszó műhelynek a gondjaira hárul a Csehszlovák Duna-hajózási Társaság hajóinak és kikötői berendezéseinek a javítása, karbantartása. Saját áramfejlesztő telepe és számvezérlésű esztergagépe van. Bizonyára nagy hasznát veszik a kikötőinkben hor- gonyző külföldi hajók Is. A KIKŰTÚ DOLGOZÖI Erő és dologszeretet — jellemzi a kikötőnuinkásokat. Ahol pedig a dunai „medvék“ e két legnemesebb tulajdonsága szorgalommal Is párosul, ott a becsületes munka gyümölcse sem marad el. Ezt elmondhatjuk a komáromi kikötősökről is, akik közül minden harmadik párttag. Hat szocialista munkabrigádjuk rászolgált a bronzfokozatra. Amikor kellett, a trafóállomás építésekor lefektettek 2000 méter kábelt anélkül, hogy anyagi elvárásaik lettek volna. Stanislav Illéü KIS POSTATÖRTÉNET A posta elnevezése a latin posita szóból ered. Azt a helyet nevezték így, ahonnan a híreket vivő lovas vagy kocsis futárokat elindították vagy felváltották. Már az ókori Egyiptomban, Indiában és Kínában alkalmaztak az uralkodóktól eredő hírek közvetítésére futárokat, és a biblia Is említi őket. Nevezetesebb szerepet Játszott a posta a perzsa és a római birodalomban. Perzsiában kizárólag állami igazgatási célokra három-négy mérföld- nyire az utak mellett futárálloraások voltak. A perzsa posta olyan tökéletesen meg volt szervezve, hogy a fő vonalakon a futárok naponta 500 kilométert is megtettek, ami a mai műszaki viszonyok között is tisztességes teljesítmény lenne. A rőmal birodalomban már fejlett postaszolgálatot találunk, amely azonban kizárólag hadászati és közigazgatási célokat szolgált, és csakis kiváltságos személyek használhatták, jóllehet a költségek a népet terhelték. A középkor nem kedvezett a posta fejlődésének. A leveleket és egyéb küldeményeket alkalmi küldöttek, a kolostorok között ide-oda járó barátok, a vásárokra utazó kereskedők közvetítették. Az árutermelés, a kapitalizmus fejlődésével azonban szükségszerűvé vált az Információcsere, és egyre-másra alakultak a különféle magánvállalkozások, csoportosulások, esetenként állami Intézmények a küldemények továbbítására. Nálunk a XVI. század elején indult meg a rendszeres postaszolgálat. A Habsburg-ház — miután uralkodása Magyarországtól Ausztrián, a német császárságon keresztül egész Németalföldre, Spanyolországra és Felsö-Olaszországra is kiterjedt — szükségét látta a postának. Létesítésével a főúri Thurn-Taxis családot bízta meg, amely 1516-ban Bécstöl Brüsszelig, majd Tirolon át Milánó, Mantova és Velence Irányában egész Rómáig kiépítette a postákat, amelyeknek a külföldi hasonló szolgáltatásokkal Is volt csatlakozása. Bennünket az Iméntlekkel egytdöben létesült Bécs-Pozsony (Bratislava) közötti állandó postai közlekedés érdekel, meít ez az első mai értelemben vett postaszolgálat hazánk területén. A Thurn-Taxis családtól a Paar grófi család vette át a posta Irányítását a század második felében, és a postavonalakat kiterjesztette a Vág, a Garam és a Nyitra mentén egész a mai Kelet-Szlováklálg. A nagyobb városokban postai gyűjtőhelyeket nyitottak. Miután Sir Rowland Hill javaslatára 1840-ben Angliában bevezették az egységes portórendszert, tíz évvel később Ausztriában Is megjelentek a levéljegyek és az első levélszekrények. Hazánk területén egyelőre csak Prágában, mifelénk valamivel később került erre sor. Az első levéljegyet az akkori Magyarország területén 1871-ben hozták forgalomba, és vele együtt létesítették az első levélszekrényeket Is. A posta jelentőségét bizonyltja, hogy VI. Káfoly császár már 1722-ben állami kezelésbe vette át, és a posta napjainkban a világ minden országában állami monopólium. A krónikások feljegyezték még, hogy 130 évvel ezelőtt egész Prágában mindössze egy levélkézbesítö volt, ma 1092-en látják ezt el, mintegy százan a csomagküldeményeket továbbítják, s többezer a hivatalokban dolgozó, a telefon- és távlrószol- gálatot ellátó alkalmazottak száma fővárosunkban. l. l. A SZOVJET GAZDASAG FEJLŐDÉSE A fejlett szocializmusban a szovjet társadalom és gazdaság fajlődétének távlatait az SZKP hosszú távú irányvonala határoz' za meg. Ennek értelmében fokozni kell a hatékonyságot, és minden tekintetben intenzivebbé kell tenni a társadalmi termelést. Ennek alapján növelhető az anyagi jólét, Így lehet mindjobban kielégíteni a nép szellemi szükségleteit — állapftja meg Ny. K. BAJBAKOV miniszterelnök-helyettes, a Szovjetnniö Állami Tervbizottságénak el nöke a Közgazdasági Szemle 1981. évi 12. számában megjelent cikkében. Mit jelent hazánkban a társadalmi termelés Intenzl- fikálása, a fejlődés Intenzív útjára való áttérés? — teszi fel a szerző a kérdést. A fejlődés Ilyen útja feltételezi a termelési források tökéletesebb, ésszerűbb kihasználását, és ennek alapján a társadalmi termelés hatékonyságának növekedését. Az alapvető termelőerők minőségi jellemzőinek változása, az élőmunka. a termelő állőala- pok és 8 beruházások, a nyersanyagok, az anyagok, a tüzeltonyagok és a vllla- mosenergia felhasználási hatékonyságának ezzel ösz- szefüggő növekedése a társadalmi termelés intenzivebbé tételének lő iránya. A termelés intenzivebbé válásának egyik fő iránya a termelékenységgel mérhető élőmunka-ráfordítások minőség! javítása és hatékonyságuk növekedése. 1981 —1985 között szinte a teljes termelésnövekedésnek a termelékenység javulásából kell származnia: az iparban 90 százalékot meghaladőan, a mezőgazdaságban pedig 100 százalékban. A nemzeti jövedelem növekedésének legalább 85—90 százalékát a termelékenység növekedése révén fogjuk elérni <— emeli ki a cikk írőja. Az intenziflkálás Irányvonala fejeződött ki a nemzeti jövedelem és a beruházások növekedési üteme közötti arányokra vonatkozö előirányzatokban. A 10. ötéves tervben a fogyasztásra felhasznált nemzeti jövedelem 21 százalékkal, a felhasználásra fordított pedig 29 százalékkal növekedett. A 11. ötéves terv előirányzata szerint a nemzeti jövedelem fogyasztásra szánt része 18—20 százalékkal, a felhalmozásra fordítandó része pedtg 12—15 százalékkal növekszik. Ez lesz az első olyan ötéves időszak, amelyikben a nemzeti jövedelm gyorsabban nő, mint a beruházások. Ez annak eredménye lesz, hogy ésszerűbben használjuk ki a létrehozott termelési potenciált, és megnő a beruházások hatékonysága is. E szempontból elsődleges szerepe lesz a felújítások és az ÚJ építkezések közötti optimális arányok kialakításának. Az intenziflkálás és a gazdasági hatékonyság fokozása sok tekintetben függ a termelés anyagtgényességé- nek csökkentésétől. Az űj ötéves tervben az 1976 — 1980 közötti időszak mutatóihoz képest nagyobb feladatokat irányozunk elő a legfontosabb gyártmányok anyagköltségének csökkentését illetően. Napjainkban igen nagy jelentőségű a tüzelőanyag- és energiatakarékosság. Nemcsak arról van szó, hogy e készletek korlátozottan állnak rendelkezésre, és megújításokra nincs lehetőség, hanem arról is, hogy a kitermelés áttevődik az ország keleti és északi körzeteibe. A már korábban művelés alá vont körzetekben több lélöhely kimerült, vagy romlottak a bányászait és geolőgial körülmények, szegényebb és nehezebben hozzáférhető lelőhelyeket is be kellett vonni a kitermelésbe. Az irányítás tökéletesítése és a gazdálkodás színvonalának Javítása kapcsán megjelölt feladatok is az új ötéves terv sikerés megvalósítását célozzák. Mindenekelőtt a gazdasági meúianiZ- nuis tökél«tes'té»é\a! biztosítani kell a téimelás hatékonyságának fók'izá'ári és a miinka minőségánait javítására kidolgozott komplex intézkedések bevezetését. Az intézkedésrendszer részel: az irányítás szervezetének, a munkastílusnak és -mőd- szernek a javítása, a dolgozók kezdeményezőkészségének, alkotótevékenységének fejlesztése a gazdaságirányításban, a takarékossági rendszer megszilárdítása, az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésére vonatkozó párthatározatok teljesítése, a gazdaság intenzív fejlesztésének befejezése.
