Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-04 / 18. szám

UM a SZISZ III. kongresszusa Sport-SZISZ — építészet A 33 éves Karol Luéansk^ mérnök a Banské Bystrica! Sta- voprojekt 80-tagú Ifjúsági szer­vezetének elnöke. Termete ki­sportolt, tekintete öntudatos, fellépése magabiztos. Beszélge­tésünk alatt időnként karórá­jára pillant, tudatosítom, hogy sürgeti az idő, de hát mit te­gyek: nem kenyere a dicsek­vés, nem szórja rögtön az éle­téről, sorsáról szóló szavakat. Pedig tulajdonképpen lenne mi­ről beszélnie, mert Karol l>u- Cansk^ sikeres ember. Főiskolai tanulmányait Bratislavában a Szlovák Mflsznkl Főiskola mflépftészetl ka­rán végezte. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével. Tanulmányai alatt röplabdá- zott, a válogatottságig vitte ebben a sport­ágban. Válogatottként járt Hollandiában, Belgiumban, Svájcban, Szicílián, Tuniszban, Libanonban és részt vett a mexlkől olim­pián Is. Nem sokkal ezután, hogy a Stavoprojekt dolgozója lett, rábízták az iroda egyik 70 tagot számláló csoportjának vezetését. Kü­lönben két gyermek apja — tudom meg, és ő büszkén hozzáteszi: — Két gyönyürO és okos gyermek apjal Az emberek, ha az utcán látják, még ma Is elsősorban az élsportolót tisztelik ben­ne. Néha azt sem tudja, hogy ki és miért köszön neki ... Tény, hogy nagyon sok szép emléke fűződik azokhoz a napokhoz, amelyeket élsportolóként töltött el társai­val. Arról faggatom, nem hlányzlk-e a régi közösség, a sportolók világa, nem vágylk-e vissza közájök. — Nemi — válaszolja, és önkéntelenül Is visszakanyarodik a tervezőiroda Ifjúsági szervezetének munkájához. — Hét éve va­gyok a szervezi elnöke, jó a közösségünk, megértjük egymást, munkában, érdeklődés­ben egyaránt. Persze nálunk nehéz kimu­tatni látványos eredményeket, sokkal nehe­zebb, mint egy nagy termelővállalatnál. Nincs sok termékhnlladéknnk, vagy össze­takarításra váró udvar, nincsenek milliós eredményeink. Viszont amiről szólnom kell, az szervezetünk Ifjúsági fényszóró őrjára­ta. Az őrjárat tagjai főleg az energiameg- takarflás kérdéseire összpontosítanak. Aztán jó az együttműködésünk a vállalat többi tömegszervezetével, különösen a szakszer­vezettel. Lehet, hogy éppen ennek köszön­hetjük, hogy bár kevesebb a megrendelé­sünk, a jó szakemberek nem fordítanak hátat vállalatunknak. Munkánk nagyon sokrétű: tervezünk la­kásokat, sőt egész lakónegyedeket is. leg­utóbb például egy lakónegyed tervét expor­táltuk a Szovjetunióba. Aztán itt vannak a kis munkák, amelyeket általában ingyen végzünk. Legutóbb például megterveztük a lubietovái SZISZ-szervezet ifjúsági klub­ját... Együttműködünk számos hazai és kül­földi tervezőirodával, jók a kapcsolataink az egri, a salgótarjáni és a tulai tervezők­kel. Néha ők jönnek hozzánk, máskor meg mi megyünk el megnézni mit és hogyan csinálnak. Sokat tanulunk egymástól, és remélhetőleg ők sem mennek el üres kéz­zel tőlünk. Az utolsó tíz évben volt néhány jó tervünk, sőt kiváló is. Ezek másolatai itt láthatók vállalatunk folyosóján, az idevető­dő látogatók nem tudnak betelni velük. Jó érzéssel mondomj hogy az ifjúsági szervezte tagjai között meleg, baráti a kapcsolat, segítünk egymásnak, ha szüksé­ges, összefogunk. sjc Lehet, hogy Karol LuCanskfban az olva­sók nem egy szokványos SZISZ-szervezet elnökét Ismerték meg, hiszen beszélgető- partnerem nem dobálózott sem nagy, sem kis számokkal, de úgy beszélt szervezeté­ről, hogy mondatai mögött érződött az em­ber. Ezért külön Is örülök, hogy a SZISZ SZKB szervezte űjságiróbrigád tagjaként eljutottam ebbe az ifjúsági szervezetbe Is.-nth­Tizenhét évesen a nap­energiáról A közgazdasági szakközép­iskolák tantervében minimális jelentősége van a fizikának. A véletlen mégis úgy hozta, hogy egy közgazdasági szakközép­iskola diákja, Martin LinhardI szakdolgozata váltotta ki a mű­szaki és beruházó-fejlesztési szövetségi minisztérium legna­gyobb figyelmét. Az ok egyszerű: Martin szak­dolgozatának elme: A meleg és a fűtés klasszikus módjának viszonya a heliotechnikához. (A heliotechnika a techniká­nak az az ága, amely a Nap sugárzó energiájának felhasz­nálásával foglalkozik.) • Hogyan alakult kapcsolatod a nap­energiával? — Az energiaforrások apadását már ré­gebben jelezték úgy a főldkutatók, mint az energetikusok. Az én érdeklődésem sem újkeletű, első, kézzelfogható megnyilvánu­lása egy szakdolgozat volt, amellyel két évvel ezelőtt részt vettem a középiskolások vetélkedőjén. A dolgozat az addig Ismere­tes energlamegtakarltásl lehetőségeket és az új források felhasználását elemezte anélkül, hogy egy ötletet Is tartalmazott volna. Ezzel a dolgozattal nem voltam na­gyon elégedett. Volt egy hiányossága, de erre csak most, két év múltán jöttem rá: hogy az egész dolgozat szinte görcsösen ragaszkodott a szigorú közgazdasági ténye­zőkhöz, mindent a közgazdász szemszögé­ből tettem a mérlegre. 9 Ex miért volt helytelen? — Nem helytelen, inkább egyoldalú. Kö­vetkeztetéseim szigorúan gazdasági keretek között mozogtak és a gazdasági szakembe­rek általában nem kedvelik az olyan be­ruházásokat, amelyek kockázattal járnak, vagy csak 10—15 év múlva térülnek meg. És sajnos, a napkolektorok felszerelése és üzemeltetése munkaigényes és drága. Je­lenleg bizony csak olyan egyén engedheti meg magának, aki képes bizonyos karban­tartó munkák elvégzésére és a napelemek mellett a hagyományos fűtőberendezések valamelyikével Is rendelkezik. • Első munkád mégiscsak jő volt vala­mire: felkeltette érdeklődésedet egy izgal­mas téma iránt, a szakemberek érdeklődé­sét pedig irántad. — Hát igen. Nem Is tudom, hogy ho­gyan, de bekerültem olyan neves szakem­berek körébe, akiket addig csak cikkeikből ismertem és akiket nagyon tiszteltem. Egy­szerre ott ültem mellettük egy napenergia! konferenolán Hlohovecen, Prágában. Elbű­völve hallgattam előadásaikat és a hallot­tak alapján az előzőleg gondosan előkészí­tett tizenkét oldalas előadásom két oldal­nyira zsugorodott. • Egy hónap múlva érettségizel, úgy tu­dom, építész szeretnél lenni... — Igen, viszont a közgazdaság és az épí­tészet csak látszólag mond ellent egymás­nak, sőt azt hiszem, hogy a kettő jól páro­sítható kedvtelésemmel, a napenergia hasz­nosításával. Nagyon remélem, hogy hazánk valamennyi műszaki főiskoláján csakhamar megnyílik egy, a napenergiájával foglalko­zó szak. De addig is, ha minden sikerül, építészetet tanulok. Szeretem Karlovy Varyt és környékét. Itt járok Iskolába, de a vá­ros sajnos nem tartozik hazánk legmele­gebb területei közé. Szeretnék ellátogatni * * Dél-Szlováklába, ahová hamarább érkezik a nyár és ahol a szünidő alatt egy-két órá­val hosszabb Ideig süt a Nap, mint Itt, ná­lunk. Martin együttműködik a Karlovy Vary-i csillagvizsgáló intézettel, szívesen rendelke­zésére bocsátják a Nap-megfigyelési ered­ményeiket, viszonzásul ö is tájékoztatja őket kísérleteiről. Azt is engedélyezték, hogy Martin sajátos napenergetikai modell­jeivel a csillagvizsgáló területén kísérle­tezzen. Kérdezett: ZACSEK ERZSÉBET A bútor legyen tartós és jó minőségű ■ Dhlárik Lajos: „Fontos, hogy a keiiink alól ne kerüljön ki selejt. Az, hogy a Nyugatszlováklal Bútorgyárak galántat üzeme az utóbbi években gyengébb gazdasági, eredményeket ér el, egyáltalán nem a dolgozók lelkiismeretén szárad. Bár nem lehet általánosítani, a legtöbb kollektíva becsülettel teljesíti feladatait, sót azon túl Is sokat vállal magára.' Uhlárik Lajos Ifjúsági munkabrigádja még 1979-ben alakult a szabászat!, enyvező és csiszoló részlegen. Persze, maguk között csak előkészínőnek nevezik azt a munkahelyet, ahol valóban a különböző deszka-lemezeket készítik elő a végső munkálatokhoz. Sok függ a kollektíva munkájától. Már ezen a részlegen, ha nem Is teljes mértékben, de eldől, milyen lesz a végtermék, azaz a bútor minősége. Ezzel kapcsolatban sokat panaszkodott a brigádvezetö. — Az a baj, — mondotta —hogy elég rossz a minősége azoknak a faipari termékeknek, amelyeket a különböző szál­lítóktól kapnak. Nagyon oda kell figyelni a kollektíva dolgo­zóinak, hogy a kezük alól már ne kerüljön ki selejt, mert a külföldi partnerek a legkisebb hibák miatt Is leszázalé­kolják, vagy ami még rosszabb: ét sem veszik a termékein­ket. Ez az egyik legnagyobb problémája a gyárnak, mivel termelésünk nagyobb része exportra irányul. Ma már nem­csak a nyugatra irányuló exportnál kell maximálisan oda­figyelni a minőségre, a szocialista országok megrendelői Is megkövetelik a hibátlan munkát. Ennek tudatéban ez az Ifjú­sági munkabrigád úgy döntött, hogy bekapcsolódik a sza- ratovl mozgalomba, szinte valamennyien egyúttal minőségi ellenőrök is. Sajnos, ebben a minősítésben elég sok dolguk akad, mert amint már említettem, a lemezek minősége táyol- ról sem olyan, amilyet szeretnének. Sok gondot ok«z a kollektívának az Is, hogy gyakran aka­dozik az anyagellátás. Ilyenkor nincs más választásuk, né- hányan átmennek egy másik részlegre dolgozni, oda, ahol éppen szükség van a kisegítésre, hogy ne csökkenjenek az egyéni teljesítmények. Ez Igv egyszerűen hangzik, de ehhez a gyakorlatbeo az kellett, hogy a brigád tagjai ne csak a saját gépüket Ismerjék lökélotesen, hanem legalább két-három gépen Is biztonságosan és jól megtanuljanak dolgozni. A bri­gád tagjai között járva lépten-nyomon azt tapasztaltam, hogy éppen ezt a „kisegítő-tudást tartják a kollektíva legnagyobb erényének. Tény, hogy egymásra vannak utalva, mert ha az egyik rézlegen akadozik a munka, azt megérzi a munka­folyamatban az utána következő részleg Is. Sok a nő ebben a kollektívában. Ennek ellenére, ha kell, túlórázást Is vállalnak. Kosztolányi Ilona például átlagban százhúsz-százharmlnc százalékra teljesíti a havi tervét. De ugyanezt elmondhatnám a többiről Is, pedig nagy részük kis­gyermekes anya. Az üzemnek szép bölcsődéje és' óvodája van, de ez mit sem érne, ha a brigád tagjai nem tartanának össze. Többnyire úgy oldják meg a gyermekek hazavitelét, hogy azok mennek értük, akiknek éppen akkor nem kell rá­húzni a műszakra. Akármennyire hihetetlennek tűnik is, a rengeteg és egyál­talán pem könnyű munka mellett a kollektívának marad arra ereje, vagy ahogy azt manapság mondjákl energiája, hogy a kevés szabadidejüket többnyire együtt töltsék el. Gyakran rendeznek az üzemben honvédelmi sportnapokat, vagy egyéb aktív mozgásra lehetőséget nyújtó sportrendez­vényt. Ezeken mindig ott vannak az Uhlárik brigád tagjai is. Sőt, ha asztaliteniszről vagy fociról van szó, többnyire a leg­jobbak között végeznek. A brigád tagjai közül többen ked­velik a szellemi sportokat is. Sakkban is a legjobbak közé tartoznak az üzemben. Az 1982-es év különösen fontos a kollektíva életében. Ebben az évben szeretnék kiérdemelni az ifjúsági szocialista munkabrigád címet. Kötelezettségvállalásaik olyanok, hogy ha teljesítik valamennyit, biztosan nem marad álom a célkitű­zésük. A szomszéd szerelőcsarnokban van az előkészítő részleg vezetőjének. Alföldi Mihálynak az „irodája“. Ebből a kis fül­kéből Irányítják a két csarnok munkáját. A művezető, bár már nem tartozik a fiatalok korosztályába, szívén viseli ennek az Ifjúsági munkabrigádnak a sorsát. — Kitűnő gyerekek ezek — nyugtat meg. Mindig lehet rájuk számítani, összetartanak, munkájukat jól végzik, válla­lásaik teljesítésében még sooha sem volt hiány. Ha eljön az Ideje, én Is azon leszek, hogy megkapják a szocialista mun­kabrigád címet. KAMOCSAI IMRE ■ Kosztolányi Ilona átlag 120—130 százalékra teljesíti havi tervét

Next

/
Thumbnails
Contents