Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-04 / 18. szám

MENNYI IDO ALATT LEHET VALA­KIT MEGISMERNI? Milyen tokfl Intimitás szükséges a megismeréshez, a Já házasság meg­alapozásához? Mit kell tudnod a má- slkrél és ezt hogyan tudhatod meg? Kíváncsi vagy-e a másik hibáira Is, Illetve Sszlntén bevallod-e a magad gyengeségeit? Okozott-e már csaló­dást neked, hogy — házasként — egy egészen más embert találtál ab­ban, akiről azt hitted: tel]esen Is­mered? %s HANY PARTNERKAPCSOLAT ELŐZ­ZE MEG A HAZASSAGKOTEST? Mit takar számodra ez a szó: part­nerkapcsolat? Szerelmet, együtt]árást, kalandot, szexuális „tapasztalatcse­rét“? Szükség van-e csalódásokra ah­hoz. hogy valaki végül megtalálja az Igazi társát? Ml a véleményed er­ről a Stendhal-ldézetről: Csakis azok a házasságok valóban törvényesek, amelyeket Igazi szerelem parancsolüj“ CD VAN-E létjogosultsága A GYESSÉGNEK? IK­A várakozás mennyiben befolyásol­hatja a házasságot? A Jegyváltás ipennyire komoly elkötelezettség*? Kell-e a nagy szerelmeknek türelmi idő, vagy Inkább a gyors házasság- kötés híve vagy? Egyáltalán mennyi „együttjárás“ kell ahhoz, hogy egy kapcsolat tartóssá alakuljon? <P KELL-E manapság A LANYNAK hozomány? Amikor megismersz, megszeretsz valakit, mennyiben befolyásolja ér­zelmeidet a másik „családi hátorszá­ga“? Tudod-e, hogy partnered szülei mivel foglalkoznak? Milyen az anya­Miken a jó nla kell egy szörnyeteggel, amel^ mindent elnyel: a megszokással... VAN-E ELEGENDŐ LEHETŐSÉGED AZ ISMERKEDÉSRE? Szerinted melyek a fiatalok Ismer­kedésének legjobb alkalmai? Illik-e az utcai közeledést viszonozni? Ml a véleményed a házassági hirdetések­ről? Jelenlegi barátoddal, házastár­saddal, hol, mikor és hogyan Ismer­kedtetek össze? A Jó házasság szem­pontjából fontos-e, hogy két fiatal mi­ként találkozik? házassághoz Május van és ez a hónap nemcsak az Időjárásban, hanem az emberi szívekben Is a meleget ébresztő hónapot Jelenti. Vitánk öt­letét azonban nem csupán az év ötödik hónapjának mágikus ere­je, a szerelemre gyújtás, hanem egy utazás közben véletlenül el­lesett pillanat adta. Ä vonat fülkéjében diákok hazudósdlt Játszottak, harsányan ne­vetve a leglehetetlenebb lódításokon, és a körülöttük álló Időseb­bek Is Jól szórakoztak egy-egy sikerültebb válaszukon. Az egyik díjra érdemes válasz így hangzott: Nem akarom, hogy a házas­ságom sikerüljön. Valamennyien keressük a Jó házasság titkát. Pszichológusok szá­mos általános tudnivalót leszögeztek a boldog házasságról, de pon­tos recepttel egyikük sem szolgált. Tudjuk, hogy például a fontos tényezők közé tartozik a kölcsönös segítség vagy gátlás kérdése, továbbá az, hogy beleszólnak-e a dolgokba hívatlan klbicek, vagy sem. Nem mindegy, hogy milyen a „nyersanyag“ amiből a házas­ság készül, s van-e hozzá elég zamatot adó és tartós ízÜ fűszer. Nem mindegy, hogy túl gyors tűzre teszik, vagy langyos melegre, türelmetlenségből nyersen hagyják, vagy nemtörődömségből oda- őgetlk. •. Ml kell tehát a Jó házassághoz? Ä válasz annyi féle, ahányan vagyunk. Mégsem haszontalan be­szélgetnünk erről, hiszen az okos nem csupán más kárán, hanem más Jó tapasztalataiból Is okul. A kérdés ezernyi másikat is fog­lal magába, ezért azt javasoljuk, beszélgessünk erről közösen. A következőkben azonban ne a mi „csalhatatlan“ véleményünket ke­ressétek, hiszen nem kioktatni, hanem vitára buzdítani akarunk ben­neteket, s ezért olyan kérdéseket is felteszűnk, amelyekre mi is kutatjuk a választ, illetve amelyekkel mi is szívesen hadakozunk. Beszélgessünk hát, hátha klötlünk valamilyen „receptet“, ame­lyet aztán minden házasulandó és házas egyéni ízekkel tölt meg. gl helyzetük? Ha már házas vagy, válaszolj arra, hogy férjed. Illetve feleséged mit hozott a házhoz, s mi volt háztartásotok első darabja, amit már a magatok erejéből közösen vá­sároltatok? A TARSVALASZTASBAN kinek a tanAcsAra hallgatsz? Szüléidre? Baráti körödre? Testvé­redre? Munkatársaidra? Vagy csupán legfeljebb meghallgatod őket, de nem veszed komolyan tanácsaikat. s. MI A VÉLEMÉNYED A HÁZASSÁ­GON BELÜLI RANGOKRÓL? Ki viseli a kalapot és kié legyen a döntő szó? Ml a feleség, és ml a férj dolga? Kinek kell nagyobb sze­repet vállalnia a gyerekek nevelésé­ből? Hogyan alakul a „rangsor“ ha a fiatal család együtt lakik az Idő­sebbekkel? Ú SZÜLŐKÉNT HOGYAN FOGSZ HA- ZASSÄGRA NEVELNI? Leendő — avagy már meglevő — gyermekeidet miként akarod felkészí­teni a házaséletre? Mitől fogod óvni és miben fogod segíteni őket? Hason- lltanak-e ezek az elképzelések ahhoz, ahogyan téged neveltek, vagy éppen az ellenkezője mindennek? Vélemé­nyed szerint Ilyen szempontból lányt vagy fiút könnyebb-e nevelni? MIT VÁRSZ, VAGY MW VARTAL A házasságtól? Azt, hogy megszabadulj a szülői függőségtől? Rendszeres nemi életet? Biztonságot és nyugalmat? Azért há­zasodtál, vagy akarsz házasodni, mert gyerekre vágyódsz? Társat és támaszt kerestél? Anyagi érdekeld fűződtek a házassághoz? Korán érke^ gyerek miatt került sor az esküvőre? Alá­írod-e Balzacnak azt a véleményét: „A házasságnak szüntelenül vlaskod­MI KELL AZ IDEÁLIS HÁZASSÁG­HOZ? RANGSOROLD FONTOSSÁGA SZE­RINT: a) a hűség egymáshoz, b) saját lakás, c) gyermekek szeretete, d) szeifuálls összhang, el hasonló érdeklődési kör, f) háziasság, gl kölcsönös szerelem, b) alkalmazkodó készség, I) takarékos, ügyes gazdálkodás, J] szülői támogatás, k| azonos műveltségi szint, P jókedély, vidámság, ml vonzó külső, egészség. Illetve még mi az, ami szerinted el­engedhetetlenül fontos egy olyan há­zassághoz, amelyre minden fiatal vá­gyódik? Eddig a kérdések, amelyekre egy­aránt várjuk a választ a ma még csak társkeresőktől, a házasságról álmo­dozóktól, illetve azoktól a fiatal há­zasoktól, akik már saját tapasztala­tukra támaszkodva mondhatnak vé­leményt. Nem kérünk pontos nevet és cl- metl Azért, hogy a teljes őszintesé­get ne csorbítsa semmilyen gátlás, visszahúzódás. Csupán azt írja meg minden hozzászóló, hogy hány esz­tendős, lány vagy fiú, asszony vagy férj, gyermekes vagy gyermektelen, s mi a foglalkozása? A már házasok­tól azt az adatot Is kérjük, hogy mi­lyen régen volt az esküvőjük. Illetve — mert bizonyára lesznek Ilyen vá­laszadók Is — hányadik házasságuk ez a mostani? Aki úgy érzi. hogy a kérdésekről személyesen Is szívesen elvltatkozna, s hajlandó kilépni az Ismeretlenség­ből, az levelében Jelezze nevét, címét. A levélre csak annyit kell felírni: Ml kell a Jő házassághoz, s természe­tesen a címünket. Illusztrációs rajzok: Marek Horváth p ' ! I < 11 i Ii! // '! I jllll I I f! iiij h > SÜ3V" A SZISZ SZKB Életfa-moz­galmának feladatait minden ; alapszervezet nagyon komo­lyan veszi. Ezt tükrözte a SZISZ komáromi járási kon­ferenciája is, amelyen szá­mos felszólaló tért ki a moz­galomra. De minden járúsi konferencia értékelte ered­ményes volt-e a fiatalok közbelépése olyan esetek­ben, amelyek a legsürgő­sebbeknek mutatkoztak a le­vegő, a talaj, és vízszennye­ződés terén. A komáromi járás szeren­csére nem tartozik azok közé, amelyekben jelentős károkat okozott. A környe­zeti ártalom, itt a természet önszabályozó képessége ré­vén ellenáll a zavaró ténye­zőknek. Ezért itt, mint a vitafelszólalók is bangozlat- ták, inkább a jelenlegi ked­vező körülmények megőrzé­séről van szó. Ez csak látszólag egysze­rű feladat. Annak ellenére, hogy ma már törvény tiltja ipari vagy mezőgazdasági létesítmény beindítását meg­felelő tisztltóállomás, beren­dezés egyazon idejű műkö­désbe helyezése nélkül a beruházók megpróbálnak ha­táridő kitolást elérni az ilyen berendezések üzemel­tetésére. Ezért is fontos, hogy valamennyien tájéko­zottak legj^ünk a természet- védelmi törvényekben. Nem véletlen, hogy a já­rási konferencia valamennyi küldötte és vendége meg­kapta a járási műemlékvé­delmi hivatal „A csicsói holtág“ című ismeretterjesz­tő könyvecskét. A csicsói holtág jellegzetes növény- és állatvilágával nemcsak a Csallóköz, hanem hazánk egyik legértékesebb terüle­te. 1964-től természeti rezer­vátum. Védelme elsősorban a járás fiataljainak, pionír­jainak ügye, márcsak azért is, mert a ma környezetvé­delme történjen az bármi­lyen formában is mindenek­előtt a felnövekvő nemze­dék érdekét és javát szol­gálja. Ezért dicséretre méltó a csicsói holtág közelében működő pionlrszervezetek kezdeményezése a terület védelmére. Ez a védelem nem passzív. A gyerekek nemcsak felügyelnek a te­rület növény- és állatvilá­gára, hanem figyelik is mindazt, feltérképezik a te­rület különlegességeit, segí­tik a hivatásos természet­kutatók munkáját. Ebben a járásban további fontos feladat a talajvéde­lem, hiszen a járás termő­földjének tűlnyomó része a legjobb termőtalajhoz tarto­zik. A talajvédelmi eljárá­sok betartása, a technoló­giai fegyelem, a műtrágya és a növényvédőszerek hasz­nálatánál, valamint az állat- tenyésztési telepeken — te­kintettel a járás mezőgaz­dasági dolgozóinak fiatal korára — csaknem minde­nütt a fiatalok ügye. Az életkörnyezet védelmét a járás fiataljai teljességé­ben értelmezik. A SZISZ III. kongresszusé tiszteletére vállalták öt hektárnyi par­lagon heverő terület termő- vétételét. A kongresszusig csupán a munkák bizonyos részét végzik el, hiszen a talajjavítás több éves, na­gyon becsületes következe­tes kemény munkát igényel ZACSEK ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents