Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-04 / 18. szám
ü iS« iic A febriiSri győzelem tiszteletére rendezett verseny legsikeresebb csnpatu (balról); Makkány Zoltán, a SZISZ-szer- vezet elnöke, Stefan Abrahám és ]án Voloéin. ŰJ IFJÚSÁGI SZERVEZET Az alig nyolcezer lakosú Ipolyság (Sahy) tipikus diákváros. Alapiskoláin kívül a diákok százai látogatják két sitak- tanintézetét, valamint a szlovák és magyar tannyelvű gimnáziumát. Tavaly szeptember elején kisegítő szaktanlntézet néven új Iskola nyílt a városban. A nyugat-szlováklal kerület déli járásainak kisegítő alapiskolálből érkeztek Ide a fiatalok, hogy építőipari szakmunkások, kőművesek, festő-mázolók legyenek. Januárban megalakult a szaktanlntézet Iskolai SZISZ-szer- vézete. Elnöke Makkány Zoltán, az iskola egyik legjobb tanulója lett, aki festőnek készül. — Az alakuló gyűlés óta alig két hónap telt el. Ez alatt az idő alatt három figyelemreméltó akciónk volt. A győzelmes február 34. évfordulója tiszteletére vetélkedőt rendeztünk, s örömmel elmondhatom, hogy a festők csapata került az első helyre. A nemzetközi nőnap alkalmából Is rövid kultúrműsorral köszöntöttük nevelőinket és Iskolánk minden női alkalmazottját, A nőnap alkalmából diszkót is rendeztünk, amelyre meghívtuk a város mezőgazdasági szaktantnté- zetében tanuló lányokat. # Milyen terveitek vannak még erre az évre? — Mivel Iskolánk új és diákjainak száma sem haladja meg a harmincat, nagy dolgokra nemigen vállalkozhatunk. Jelenleg tizenhét tagja van szervezetünknek, és azon leszünk, hogy továbbiakat toborozzunk. Az elkövetkező hónapokban főleg a sporttevékenységünket akarjuk fellendíteni, hiszen vannak jő focistáink, Disád József, Kamenicky Ambrus és Kuki Róbert személyében pedig kiváló asztallteniszezőink, akiknek játékára a város asztalitenisz-szakosztályának vezetői is felfigyeltek. Iskolánk épületét átalakítják. A SZISZ III. kongresszusa tiszteletére egyebek között vállaltuk, hogy 30 óra társadalmi munkával mi is „besegítünk“. Kép és szöveg: BODZSÄR CYÜtA BEFEJEZŐDTEK A SZISZ JÁRÁSI KONFERENCIÁI LEGYÜNK IGÉNYESEBBEK ,aSZISZ%iP^ in.« kongresszusa A hátra levő járásokban is megtartották a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási és városkerületi konferenciáit. A küldöttek mintegy hárommillió SZISZ-tag nevében értékelték az elmúlt három év eredményeit, és kitűzték a szövetség legközelebbi feladatait a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megvalósításáért folyó küzdelemben. A tanácskozásokra általában az volt jellemző, hogy mindenütt a magunkkal szemben táma'z- tott Igények fokozását ht súlyozták. A konferenciák ismét a pártszervek élénk érdeklődése mellett folytak le, s a fiatalok tűlnyo-’ó részt elismerést kaptak a munkájukért, bátorítást a , további kezdeményezésekhez. A TUDATFORMALAS DONTO SZEREPE A terebesi (Trebláov) járás 345 alapszervezetének munkája egy tarka mozaikkép. A kulcsfontosságú ipari üzemekben (a vajánl hőerőmű, a terebesi vagongyár vagy a kírélyhelmecl Kabio) működő szervezetek mellett találhatunk kIS, mindössze néhány tagot számláló falusi alap- szervezeteket és számbelileg népes iskolai szervezeteket. A tarka összetétel dlfférflnciáitabb elj^ást követel az egyms- alapszérvezetékkel -s’zeméén. Ebben rejlik a munka élénkítésének egyik legnagyobb tartaléka, mert a fiatalokat csak akkor nyerjük meg a szervezeti munkának, ha műveltségüknek és érdeklődésüknek megfelelő foglalkozást biztosítunk számukra. Differenciált eljárást kell követni az eszmei nevelésben is. ,A legjobb előadásnak sincs semmi értelme, ha a hallgatóság számára" érthetetlen, vagy nem köti le a figyelmét. A konferencián részt vett a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, Michal ZozuTák is, aki szintén az eszmei nevelés, a politikai oktatás fontosságát hangsúlyozta. Megállapította, hogy a fiatalok tudatának, világnézetének formálása a legnehezebb, de egyúttal a legszebb feladat, ugyanakkor a szövetség munkájának legfontosabb része. Mert csak eszmeileg szilárd, cselekedeteinek helyességéről meggyőződött fiatal képes helytállni napjaink Igényes feladatainak teljesítésében. A társadalom javAra A gottwaldovl járási konferencián megjelent a SZISZ Központi Bizottságának elnöke, Jaroslav Jenerál, aki felszólalásában leszögezte, hogy elsősorban azt a munkát kell továbbfejleszteni, amely leköti a fiatalok érdeklődését, és továbbra is támogatni kell a munkakezdeményezést, amely a járás ifjúságának körében erőteljesen kibontakozott. A beszámoló is kiemelte, hogy a SZlSZ-tagok csupán tavaly közel 400 ezer órát dolgoztak le a termelés elősegítésére, föbbezer órát a választási programok teljesítésére. Gazdag hagyománya van itt az újítómozga- lomnak, a mintegy húszezer pionír körében pedig ez ifjú technikusok mozgalmának. A fiatalok tavaly 900 újítási javaslatot nyújtottak be, a SZISZ III. kongresszusa tiszteletére g edig vállaltak, hogy az idén további 50 újítást vezetnek be több mint nyolc millió korona haszonnal. FIATALOK A KORNYEZETVEDELEMERT Bratislava II. városkerülete egyetlen nagy Ipartelep. Ift találhatók Szlovákia fővárosénák, dégnagypbb ipari üzemel, mint például a Slov- r naft. A fejlett ipar egyrészt kedvezően befolyásolja az egész városkerület fejlődését, másrészt azonban szembe kell nézni az Iparosodás ártalmaival..- Ezért a gazdasági feladatok mellett a SZISZ alapszervezetek munkájának egyik alapvető területe a környezetvédelem. A SZISZ városkerületi bizottságának védnöksége alatt nagyszabá.sú környezetvédelmi mozgalom bontakozott ki. Ogyszólván minden egyes alapszervezet bekapcsolódott az Élet fája elnevezésű mozgalomba. Különösen figyelemre méltó azonban a Slov- naft és a közművesítő vállalat SZISZ- tagjalnak törekvése. A közművesítő vállalat fiataljai egész sor olyan problémát oldottak meg a város különböző pontján, amely korábban megkeserítette a lakók életét. Most arra vállalkoztak, hogy megoldják a Sihof vízforrás védelmét, amely Bratislava egész nyugati részét ellátja vízzel. Az egymillió 300 korona költséggel készülő vállalkozást különmunkával a SZISZ III. kongresszusáig be akarják fejezni. EGYÜTT AZ Értelmiséggel Bratislava I. városkerUletl SZISZ szervezetének sajátos vonása, hogy a tagok túlnyomó többsége diák vagy értelmiségi. Itt székelnek a központi hivatalok. Intézmények, egyetemek, főiskolák, színházak, könyvkiadók, tömegtájékoztatási eszközök, és ez rányomja bélyegét a szövetség munkájára Is. Az alapszervezetek hatásköre Itt a munkavégzésből eredően nemegyszer egész Szlovákiára kiterjed. Ezt kell a jövőben még fokozottabb mértékben hasznosítani. A mintegy ötvenezer SZISZ-tag között számos neves művészt, élsportolót találunk. Olyanokat, akik sokat tehetnének a szövetség kulturális életének és szakköri munkájának fellenditéséárt. Ezeknek a fiataloknak a tudását és energiáját eddig nem használtuk ki kellőképpen. A jövőben éppen ezért el kell mélyíteni az értelmiségi és a munkásfiatalok közötti kapcsolatot. Vlagyimir Iljics Lenin mindig nagy jelentőséget tulajdonított a sajtónak. A' köztudatba immár kitörölhetetlenül bevésődött örökérvényű megállapítása, hogy a sajtó kollektív propagandista, agitátor és szervező. Már politikai tevékenységének kezdetén arra a következtetésre jutott, hogy a marxista párt megteremtésében a döntő szerepet egy országos politikai lapnak kell betöltenie. Szerinte a lapnak az állványzat szerepét kellett betöltenie az egész épületnek, a proletariátus forradalmi szervezetének felépítésénél. Erre Irányuló törekvésének eredménye volt az 1900-ban megjelent Iszkra, amelyet azonban a cári tűrvény elhallgattatott. Az orosz proletariátus vezére azonban a legsötétebb reakció éveiben sem mondott le a párt lapjának gondolatáról. Kezdeményezésére az orosz szociáldemokraták az emigráció éveiben is egész sor újságot adtak ki, otthon pedig illegális és félig legális sajtó útján terjesztették a forradalmi eszméket. S bár az 1905-ös forradalom kudarcos vereséget szenvedett, a XX. század második évtizedében ismét megerősödött az oroszországi munkásmozgalom. Lenin ismét elérkezettnek látta az időt egy legális lap megalapítására. A pártnak különösen szüksége volt a sajtóra a mensevikek és a likvidátorok elleni küzdelemben. A döntés végül is az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt VI. általános prágai konferenciáján született meg 1912 januárjában, amelyen, az elhajlókat kizárták és Lenin vezetésével megalakult az önálló bolsevik párt. A bolsevik pártnak a szervezetek megerősítésére és a tömegbefolyás kiharcolására szüksége volt a politikai napilapra. Lenin indítványára hozzáláttak a Pravda című napilap kiadásának megszervezéséhez. A lap a pétervárl munkások gyűjtéséből jött létre, és első száma 1912. május 5-én jelent meg. Megjelenése fontos mérföldkő volt a bolsevik és munkássajtó történetében. Az első szám megjelenésének második évfordu----------------------- A SZOVJET SÁJTÓ NAPJÁRA ---------------_ Hetven év az igazmondás szolgálatában lójától e napot a munkássajtó, 1922-től pedig a szovjet sajtó napjaként ünnepük. A Pravda kezdettől fogva a szó szoros értelmében munkásújság volt. Nemcsak, hogy a munkások adományaiból született, hanem első sorától az utolsóig a munkásosztály helyzetének kérdéseivel foglalkozott. Rengeteg munkáslevelezöje volt. Egyetlen év alatt több nrlnt tizenegyezer munkáslevelet közölt, és ennek többszöröse volt a beérkezett levelek száma. Munkások százai keresték fel a szerkesztőséget is, amely a párt szervező munkájának jelentős központjává vált. Itt találkoztak a helyi pártsejtek képviselői, ide érkeztek a hírek a gyárak és üzemek pártmunkájáról, innen adták tovább a párt pétervárl bizottságának és központi bizottságának utasításait. Kiadásának előkészítésében és a szerkesztőségi munka megszervezéséi ben Lenin Is közvetlenül részt vett. Mindjárt az első számában „Fél éves munka eredménye“ című cikkében nagyra értékelte a lap megjelenését. „A munkás napilap megalapításával a pé- tervári munkások nagy, túlzás nélkül mondható, hogy történelmi tettet hajtottak végre“ — írta többek között az említett cikkben Lenin elvtárs. A lap hamarosan nagy népszeríísé- get vívott ki a munkásság körében, s a szigorú cenzúra és az üldöztetés ellenére (a cári kormány két és fél év alatt nyolcszor tiltotta be) elérte a napi 40 000-es példányszámot. A munkások segítségével, akik kopejkánként adták össze a pénzt, más-más címmel (SzevernaJa Pravda, Pravda trudá, Za pravdu, Proletarszkaja pravda stb.) újból ős újból megjelent. Ugyanakkor a mensevik Lúcs napi példányszáma nem haladta meg a napi tlzenötezret. A lap önzetlen támogatása is a proletár szolidaritás és a munkásegység szellemének erősödését bizonyította, ami nem utolsósorban a Pravda hatásának is köszönhető volt. Közvetlenül az első világháború kitörése előtt a cári kormány ismét betiltotta a lapot, szerkesztőségét szétrombolta, több munkatársát letartóztatta. A cárizmus megdöntése után a párt központi bizottsága határozatot hozott a Pravda kiadásának újbóli haladéktalan megkezdéséről, s 1917. március 5- én az OSZDMP központi sajtószerveként ismét megjelent. Szerkesztésének irányítását hamarosan átvette a külföldről hazatért Lenin. A lap fontos szerepet játszott a proletárforradalom előkészítésében. Többek között itt látott napvilágot Lenin beszámolója „A proletariátus feladatat a jelenlegi forradalomban“ címmel, amely Áprilisi Tézisek néven vált Ismertté, s amelyben kitűzte a polgári forradalomról a szocialista forradalomra való áttérés irányvonalát és taktikáját. Az ideiglenes kormány azonban üldözte a lapot, többször betiltotta, így ekkor is megváltozott címekkel (többek között Rabocsij 1 szóidat, Proleta- rij) jelent meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után visszakapta eredeti nevét és az OSZDMP Központi Bizottságának lapjaként jelent meg. Többek között a hasábjain jer lentek meg Leninnek a békéről és a földről szóló történelmi jelentőségű dekrétumai, amelyek a Szovjetunió bé- kepolitlkájának, illetve agrárpolitikájának ma is alappillérei. 1918 márciusában a szovjet kormánynyal és a párt Központi Bizottságával egy Időben , szerkesztősége Moszkvába költözött. 1918 márciusától •1952-ig a Központi Bizottság és a moszkvai pártbizottság lapjaként adták ki, ma a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának lapja. Lenin annak Idején hatvanezres példányszámról álmodozott, a Pravda ma naponta tízmillió példányszámban jelenik meg 6 nagy oldalon. A központi, moszkvai kiadás semmiképpen sem juthatna el kellő Időben a hatalmas ország egész területére, ezért Moszkván kívül még 37 városban nyomják a Pravdát a repülőgéppel oda eljuttatott matricák, illetve 12 helyen az egyik legkorszerűbb eljárás, az oldalak lefényképezése és fototelegráf útján való közvetítése segítségével. A lap minden jelentősebb szovjet városban, gaz- . dasági központban tudósítót foglalkoztat. Külföldi tudósítóinak száma mintegy félszáz. Számos rovata közül — akárcsak Lenin Idejében — egyik legfontosabb és legnépesebb a hatvan tagú levelezési rovat, ahová naponta több mint ezer levél érkezik. Jelentősége a szovjet társadalomban óriási. Hírei, cikkel, állásfoglalásai, s a benne megjelenő hivatalos nyilatkozatok és közlemények napról napra tájékoztatják a szovjet embereket a kommunista országépítés és a nemzetközi helyzet időszerű eseményeiről. Ma is a párt fő segítőtársaként Igyekszik megvalósítani a világ első prolsfAr államának gazdasági és társadalmi célkltű- tűzéselt. Nemzetközi szerepe is kiemelkedő. Cikkeit, közleményeit, kommentárjait világszerte figyelemmel kísérik, és nemegyszer hivatalos minőséget tulajdonítanak nekik. A Pravda igen nagy szerepet tölt be a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a szocialista országok marxista-leninista alapokon nyugvó egységének erősítésében. L. L.
