Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-03-30 / 13. szám

i (M

A Közös Piac negyedszázada

KÖZÖS LÖNAK.

Március 25-én múlt negyed évszázada, hogy Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösség, közismertebb nevén a Közös Piac létrehozásáról szóló egyezményt. A római szerződésként emlegetett megállapodást hat ország; Franciaország, Olaszország, az NSZK, Belgium, Hollandia és Luxemburg írta alá. Dánia, Írország és Anglia 1973-ban csatlakozott a közösséghez, tavaly pedig Görögország is a tagja lett.

A közösség eredetileg a szocialista országok javára történő gazdasági erőeltolódás ellensúlyozására, a monopoltőke uralmának biztosítására jött létre. Az alapító országok politikusai és gazdasági szakértői azt reméltek, hogy sikerül elzárni a nyugati piacot a szocialista országok elöl, és ezzel visszaszorítani a szocialista világgazdaság előretörését. A tőkés integráció létrehozásával valamiféle „földi paradicsom“ megteremtését követték, amelyben abszolút árukínálat lesz, a töke és a munkaerő szabadon vándorol, és mindig ott vethető majd be, ahol a legnagyobb hasznot hajtja, s az országok akadálymentesen bonyolítják le egymás között a kereskedelmet.

Negyed évszázad elteltével nyugodtan elmondhatjuk, hogy a közösség nem oldotta meg a tőkés világ gazdasági problémáit. Nem oldhatta meg, mert a tőkés rendszer legfőbb ellentmondása nem a szűk országhatárok létezéséből, hanem a termelés társadalmi jellege és az elsajátítás tőkés formája közötti kibékíthetetlen ellentmondásból ered. Ezt pedig a tőkés integráció nemhogy nem szűnteti meg, hanem egyre inkább kiélezi, aminek napjainkban egyre lilkább tanúi vagyunk.

Az alapokmány szerint az 1958~1970-es évet átmeneti időszaknak szánták. Ügy tervezték, hogy megszűntetik a tagországok közötti vámot, közös vámtarifát vezetnek be a közösségen kívül álló országokkal szemben, megszüntetik a személy- és tőkemozgást gátló akadályokat, közös mezőgazdasági és közlekedési politikát dolgoznak ki. A távlati tervekben szerepelt a valutárls és gazdasági unió létrehozása. A szép elképzelések egy részét, a vámuniót, a tőke és a munkaerő szabad áramlását sikerült is megvalósítani. A többi azonban papíron maradt, sőt — főleg a közös mezögazdaságpolitlka — egyre mérgesebb viszályok forrása lett a tagországok között.

De még amit életbe is léptettek, az sem ment simán, és ma is egész sor komoly nézeteltérésre ad okot. Gondoljunk csak a legfejlettebb tagországokban dolgozó o- lasz vendégmunkások helyzetére, akik sorsuk jobbulá- sának reményében kötöttek útilaput, hogy a szabad munkavállalást kihasználva az NSZK-ban boldoguljanak, e helyett az egyik nyomorúságból a másikba estek. A befogadó országoknak is társadalmi megrázkódtatást jelentenek, mert a termelés visszaeséséből származó válság miatt a saját állampolgáraiknak sem képesek munkát biztosítani.

Negyedszázaddal ezelőtt úgy írtak az Európai Gazdasági Közösségről mint arról a szervezetről, amely egyszer s mindenkorra megszűnteti a tőkés gazdasági válságot. Ma már ezt is tudjuk, hogy a közösség nem „varázsvessző“, és a tőkés társadalmak — akár a közösségben, akár azon kívül — nyakig vannak a válságban. Ez is csak Igazolja a marxlzmus-leninlzmus tételének érvényét, hogy a bajok eredője a termelőeszközök és az elsajátítás magántulajdona.

Hiába létezik a gazdasági közösség, ha a monopóliumok egymás közötti együttműködése továbbra sem az önzetlen segítségen, hanem a konkurrenclaharcon alapul. A monopóliumok egymás rovására menő nyere- séghajhászása szinte ellenőrizhetetlen zűrzavart képes teremteni a gazdasági, sőt a politikai életben Is. A tőkés gazdasági együttműködés a partnerek számára egyáltalán nem jelent biztonságot, a konkurrencia- harc szükségszerűen magéval hozta a válságtüneteket. A Közös Piacot ma a gazdasági visszaesés, a valutaválság, az olajválság, az infláció és a munkanélküliség jellemzi. A munkanélküliek száma a tíz tagországban lassan eléri a tízmillió főt, gyakorlatilag minden huszadik munkaképes lakos állástalan.

A válságjelekkel kéz a kézben jár a tagállamok közötti ellentétek kiéleződése. Ennek egyik legfőbb forrása a közösség mezőgazdasági rendszere. Nem' múlik el bármilyen szintű közös piaci tanácskozás egymás kölcsönös vádaskodása és anélkül, hogy közös megállapodásra jutnának. Negyed évszázad után tehát: közös lónak túrós a háta.

l.l.

Ébresztőóra süketeknek

A statisztika szerint a lakosság 1 százaléka süket vagy nagyothalló. Alighanem ezeknek a személyeknek a sorsa késztette a pizeüi délnyugati vasútigazgatóság gyógyközpontjának orvosát, dr. Neumant arra, hogy ébresztőórát szerkesszen számukra. Az ébresztő parányi készülék, amely a rendes karórához kapcsolható, és a megválasztott időpontban a karon érzékelhető vibrációval figyelmezteti tulajdonosát a kötelességére. A brnói METE hamarosan megkezdi a készülék sorozatgyártását.

Jó munkát végeznek

A vezekényi (Vozokany) ifjúsági szervezet tagjai az évzáró taggyűlés óta eredményes munkát végeznek. Az egész község örömére szolgál, hogy a tagságnak jó a munkakedve.

Külön említést érdemel Énekes Pál. a szervezet elnöke, aki nagyon aktív, lelkes és odaadó. Elsősorban kiváló szervező Az ő érdeme, hogy a fiatalok gyakran tartanak összejövete leket. Klubjukban gyakoriak az előadások és a vetélkedők Legutóbb történelmi vetélkedőt rendeztek. A versenyzők ala ,pos felkészültségről és tájékozottságról tettek tanúságot. Sze retettel fogadták a nagyfödémesl (Veiké Clany) színjátszó- csoportot, amely bemutatta falujukban ján Kedro A zabos! szakácsnők című kétfelvonásos komédiáját.

A 19 tagú SZlSZ-szei'vezet a NOSZF 65. évfordulója és a SZISZ III. kongresszusa tiszteletére 600 óra ledolgozását vállalták társadalmi munkában. Nagyon jő a fiatalok kapcsolata a CSEMADOK helyi szervezetével, többször rendeztek már közös kulturális akciót. Száraz Pál

Évzárók után

Január 15-őn kezdődtek és március 15-ig be is fejeződtek az évzáró gyűlések a komáromi (Komárno) járás negyvenhat mezőgazdasági és falusi ifjúsági alapszer- vezetében. Námet István (a képen], a SZISZ járást bizottságának titkára elégedetten nyugtázta, hogy aá alapszervezetek vezetői hem- csak az előírt ütemterv szerint bonyolították le az évzárókat, hanem mindent meg is tettek aZok színvonaláért.

— Célunk az volt — mondotta —, hogy a lehető leg- reállsabban felmérjük eddigi munkánkat, kibogoixúk belőle a jót és a rosstat egyaránt, és megteremtsük az előttünk álló időszak feladatainak ttíljesítéséhéz szUkségess feltételeket.

— E tekintetben az évzárók teljesítették küldetésüket?

~ A múltban elég gyakran előfordult, hogy az év végi jelentésekbe bekerültek olyan cselekedetek, amelyeket az alapszervezetek valójában meg sem tettek. Szerencsére ennek már vége. A beszámolók tárgyilagosak és igazak voltak. Tagságunk megértette, hogy nem a kimutatás a lényeges, hanem a munka és annak eredménye. Nincs szükség csillagászati számokra, mindenkinek be kellett látnia, hogy néha a kevesebb a több. Már a tavalyi tervek kidolgozásánál is jobban odafigyeltek a mezőgazdasági ü- zemek vezetői, így az értékeléseknél is kifejtették véleményüket, ami szintén hozzájárult azok tárgyilagosságához. Jobban dolgoztak az instruktorok és az ellenőrök is, egyszóval úgy érzem, reális képet kaptunk a múlt évi munkánkról.

— Mit mutat a mérleg?

— összességében nézve a- lapszervezetelnk teljesítették a kitűzött feladataikat, amelyek között a legfontosabb az volt, hogy minden

egyes SZISZ-tag helyt álljon a munkahelyén, hogy erejéhez és lehetőségeihez mérten mindenki hozzájáruljon üzeme egyre növekvő és nehezebb feladatainak teljesítéséhez. E téren nem volt különösebb hiba, fiataljaink a legnehezebb és legigényesebb munkákban is bebizonyították tudásukat, és azt, hogy lehet és kell is velük számolni. Sőt a legtöbb alapszervezetben mindennapi kötelezettsségeik mellett értékes társadalmi munkát is vállaltak a fiatalok. Kivették részüket a választási program feladatainak teljesítéséből, összegyűjtőitek 370 tonna hulla- dékVaaal, 350 másaa papírt és máé értékes másadtágos nyersanyágot.

A miUtlian a* full ai éviérak (•anaaynbb hlbij«, hogy • ttatalnk sélnlb alti isóHak hn<*a a lalvatatt probiétnékhdk- Inkább aaah maguk kUttíH VHalkoitak a htbikrni, nyíltan an agéo tagság alatt oaak nagy ritkán vbtatték fal aankat a kérdésakat, atUBlyak agyéb- ként nagyon Is fúglalknatat- ták őket. ttirtént-a ráltozásf

— Fiataljaink lassan megtanulják, hogy észrevételeiket nem szabad véka alá rejteni. Bátrabban beszélnek a hibákról, de arai még ennél is fontosabb, a problémák felvetésekor rámutatnak az okokra és a szerintük lehetséges megoldásokra is. Nagyon örültem annak, hogy Idén a vitákban sok szó esett az évek óta folyó munkaversenyek hibáiról. A fiatalok keresik az új formákat, és sürgetik az előkészítésekben és e lebonyolításokban mutatkozó vlsz- szásságok kiküszöbölését is. Még mindig elégedetlenek az ifjúsági klubok munkájával, lehetőségeivel, s tegyük hozzá, jogosan. Még mindig vannak olyan alapszervezetek, amelyeknek nincs klubjuk. Példának említeném az Izsai (I2a szervezetet, a- mely egyébként a jobbak közé tartozik, és a fiatalok mégsem kaptak eddig megfelelő helyiséget, pedig már számtalanszor megígérték nekik.

— A viták során meggyőződhettem arról is, hogy a

fiatalok nem elégedettek az eddig megszokott klubösszejövetelek színvonalával sem. A szokásos előadások, de még az egyhangú diszkók sem felelnek meg elképzeléseiknek. Sok helyen csakis olyan témákra hívnak meg előadókat, amelyekről tudják, hogy érdeklik a fiatalokat; a diszkó szüneteiben villémvetélkedőket rendeznek, mert mint mondják: a tánc sem minden. — A gútai (KolárovoJ fiatalok már régóta megoldásra váró problémát vetettek fel, azt, hogy jobban együtt kell működni a pionírszerveze- tekkal, ha megfelelő „utánpótlást" akarunk— MIlyan faladatokat tüi- tab ki a kouMrauaual évre?

— Minden tekintetben javítani akarjuk a szervezeti munkát. Idén több új tagot azeretnánk felvenni, mert az Ifjúiágt szervezetben is fennáll az „elöregedáa“ veszélye. Szorosabb együttműködésre fogunk törekedni a szervezeten kívüli fiatalokkal Is, mert tudjuk, hogy sokan csak azért nem léptek a sorainkba, mert eddig keveset törődtünk velük. Javítani akarjuk az Ifjúsági Fényszóró-mozgalom színvonalát is, mert az újítómoz- galomhoz hésonlóan van itt min javítani. — Amint mondtam, a fiatalok sokat bírálták a különböző versenyek színvonalát. Ezen úgy akarunk javítani, hogy egy- -két attraktívnak mutatkozó versenyszámmal bővítjük a ZENIT-et. idén rendezzük meg először e mozgalom keretében a zootechnikusok és agrotechnlkusok versenyét. Természetesen az eddig bevált versenyszámok továbbra Is megmaradnak.

— Fő feladataink egyikének tartjuk az Ifjúsági mun- kabrlgédok számának növelését és munkájuk javítását. Idén újdonságnak számít, hogy főleg a nagyobb mezőgazdasági üzemekben az ifjúsági alapszervezetek védnökséget vállalnak egy-egy földterület felett. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egész éven át ők művelik ezt a területet, a talajelő- készítéstől egészen a termény begyűjtéséig.

KAMOCSAI IMRE

A lévai (Levice) Jedno- ta fogyasztási szövetkezet SZlSZ-alapszervezetének évzáró taggyűlésén megállapították, hogy az elmúlt időszakban javult a szervezeti munka. Mindenekelőtt sikerült vonzóbbá tenni az a- gyes foglalkozásokat, és ígv a szervezeten kívül álló fiatalok is élénk érdeklődést tanúsítottak irántuk.

A köz

javara

Figyelmet érdemel az a- lapszervezet közérdekű munkája. A tagok összesen B79 órát dolgoztak le társadalmi munkában, és össssgyúj- töttek kilenc mázsa papírt. Felélénkült az Ifjúsági Fényszóró őrjáratainak a munkája. Különösen vonatkozik ez a 3. számú őrjáratra, a- mely összesen 27 ellenőrzést végzett járásszerte a fogyasztási szövetkezet ü- zemegységeiben.

Az idei munkatervben is rögzítették, hogy az említett őrjárat jó tapasztalatait a többieknek is kamatoztatniuk kell. A SZISZ ni. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy 500 órát dolgoznak le társadalmi munkában, összegyűjtenek 200 kiló értékes hulladékot és két újítási javaslatot nyújtanak be, illetve megoldanak egy tematikus feladatot. A fiatalok tartós feladataként jelölték mag az ■- zemanyaggal és a villamos- energiával való takarékoskodást. A mozgalom eredményeit időről időre ellenőrzik, és fontolóra veszik a legtakarékosabb egyének és kollektívák megjutalmazásá- nak lehetőségét.

K. I.

HOGYAN TAKARÉKOSKODUNK?

A Szlovák és a Cseh Állami Takarékpénztárak statisztikája szerint tavaly tovább tartott a lakosság takarékoskodásának kedvező alakulása. A betétállomány közel 11 milliárd koronával gyarapodott, és az év végén elérte a 166,2 milliárd koronát.

Az egy főre eső betét nagysága meghaladja a 11 ezer koronát, ami egészen tekintélyes összeg. Még kézzelfoghatóbb fejlődést bizonyít a takarékbetétek alakulása aZ elmúlt egy évtized alatt. A betétállomány tavaly 103 mllllátd koronával volt nagyobb, mint 1970-ben. Közben a betétek alakulása nagy ingadozásoknak volt kitéve.

Legnagyobb volt a gyarapodás 1973-ban, amtkor a lakosság 100 kö- roúa jövedelméből 5,73 koronát helyezett takarékba. Ezzel szemben 1979-ben ugyanannyi jövedelemből csak 2,16 koronát bízott a takarékpénztárra. 1980-ban eZ az összeg 2,92 koronára növekedett, és a növekedés tavaly is tovább tartott.

A takarékbetétek méltányos alakulására vonatkozó vélemények még á szakemberek körében Is meglehetősen megoszlanak. Egy azonban mindenképpen bizonyos: a betétek növekedése azt bizonyítja, hdgy a lakosság megbízik pénznemünk és gazdasági helyzetűnk szilárdságában.

Társadalmunk — egyrészt a szociális program részeként, másrészt a jobb pénzgazdálkodás érdekében — minden tekintetben támogatja, és különféle előnyös Intézkedésekkel ösztönzi a takarékoskodást. Az állami takarékpénztárak az idén Is több újítást vezettek be a takarékoskodás motiválására.

A Szlovák Állami Takarékpénztár vezérigazgatóságán szerzett értesülés szerint május elsejétől emelik a nyereménybetétkönyvekre esedékes betétek nagyságát. A félévenként megejtett sorsoláson az eddigi legmagasabb 50 ezer koronás nyeremények nagyságát 100 ezer koronára emelik. Ugyancsak emelik a szilárd prémium núgyságát 1000 koronáról 3000 koronára, ha a sorsolt időszakban a betét nagysága nem csökkent 1000 korona alá.

Módosul a fiatalok jutalékos takarékoskodása, amelyet röviden ifjúsági takarékbetétnek is neveznek. Ez rendkívül előnyös takarékoskodás! forma, s mivel a napokban kezdődik a további Ciklusa, érdemes egy kicsit elidőzni mellette. Tizenhárom évvel ezelőtt abból a megfontolásból vezették be, hogy az ifjúságot rendkívül kedvező feltételek mellett takarékoskodásra. az anyagi eszközökkel való ésszerű gazdálkodásra ösztönözzék.

A takarékosság motiválását szolgálja a kamaton felül kifizetett jutalék, a prémium, s ez az összeg nem is kevés. Gyakorlatilag minden 15 ás 27 év között! fiatal köthet megállapodást a fiatalok jutalékos taka- rákbatétjóre. A takarékossági ciklus öt év, a havi betét nagysága eddig 100 és 500 korona között váltakozott, ezentúl azonban 600, illetve 700 koronás havi betéteket is elfogadnak a takarékpénztárak. Aki valamilyen oknál fogva a ciklus lejárta előtt felmondja vagy megszegi a megállapodást, a szerződés érvényét veszti, a betétkönyv tulajdonosa nem tarthat jogot a prémiumra. Kétszázalékos kamat természetesen így is jár a betétért. A takarékossági ciklus minden év április elsejével kezdődik.

Ez a takarékossági forma az ösz- szes betét közül a legelőnyösebb. A prémium és a kamat együttvéve a betét 5,3 százalékának felel meg, a takarékossági ciklus végén tehát ennyivel növekszik a betét. Vegyünk azonban néhány gyakorlati példát. Havi 100 korona betétnél a ciklus végén a megtakarított összeg hatezer korona, és ehhez jön a kétszázalékos kamat összege, tehát háromszáz korona és 500 korona prémium. Vagy vegyünk alapul 500 korona betétet. A takarékoskodó fiatal betétjéhez a ciklus végén 1200 korona kamatot és 2500 korona prémiumot ír jóvá a takarékpénztár, a maximális 700 korona betétnél ez az összeg 3500 korona.

A betétekre folyósított prémium az állam nagyvonalú szociális politikájának egyik kézzelfogható megnyilvánulása. Az ifjúsági takarékbetétnek lényegében az a célja a takarékoskodás megszerettetése mellett, hogy elindítsák a fiatalokat az élet útján, megkönnyítsék a helyzetüket a családalapításnál, lakásszerzésnél.

Idén a bányász szakmunkástanulók jutalékos takarékoskodásával bővült még ez a takarékoskodást forma. Ennek lényege, hogy az ötéves takarékoskodást ciklus alatt a szakmunkás- tanuló leendő munkaadója fizeti' a havi 200 korona betétet helyette. A takarékpénztár a ciklus végén a két százalékos kamaton kívül 1000 korona prémiumot ír jóvá a fiatalok betétjén.

Bővül továbbá a lakosságnak nyújtott kölcsönök skálája. A Szlovák Állami Takarékpénztár rendkívül előnyös kölcsönt folyósít a kis vízi erőművek építésére, illetve felújítására mindössze 2,7 százalékos kamatláb mellett. A kölcsön nagysága esetun- ként fedezheti a vízi erőmű építésének, illetve újjáépítésének teljes költségét.

Ugyancsak előnyös kölcsönökkel támogatja az állam a legújabb kormányrendeletek értelmében kedvezményezett kisállattenyésztést. Az érdeklődök a szerződéses ktsállate- nyésztés termelési költségeire 5000 koronáig terjedő kölcsönt, a beruházásokra pedig húszezer korona kölcsönt kaphatnak 2—3, illetve 5 évre előnyös kamatláb mellett.

Palágyl Lajos