Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-23 / 12. szám
NEMCSAK MUNKÁJUKKAL, TUDÁSUKKAL IS Tíz évvel ezelőtt, amikor még csak ■ tervrajzokon, létezett a dunaszerdahe- \ lyí (Dun. Streda] húsgyár-óriás, a hlgié- j nikusok óva intették a beruházókat: jó, I jó, létrejön ugyan egy tehénfarm, de I mi lesz, ha szennyvize tönkreteszi a í Csallóköz ivóvizét? A farm 28 szövetkezet és állami gazdaság közös társulásából felépült, és a Mdsospol nevet kapta. Nemcsak naqu- \ ságában, hanem a korszerű irányítást és gazdálkodási módszerek keresésében, alkalmazásában is új ez a létesítmény. \ Az Igazgató, Szabó Gyula szavai szerint a szakemberek eleinte idegenkedve fogadták a tervezők és kivitelezők ; bátor javaslatát, az istállók épület- | anyagát, a szendvicsnek nevezett rété- | ges vasbeton panelokat. Éspedig azért, ' mert az Istállókat addig általában köny- nyebb elemekből építették, az építési munkák így gyorsabban haladtak és kevésbé voltak költségesek. Az idégenke- dők azonban már a húsgyár üzemelésének első hideg telén megbizonyosodtak arról, hogy a tervezők rendkívüli előrelátással javasolták az újszerű anyagot. A réteges épületanyag előnyei csak a jelenlegi energetikai helyzetben | kerültek igazán előtérbe, hiszen itt | bent az Istállóban még akkor is fagy- | pont fölött van a hőmérő hlgonyszála, ! amikor kint mínusz 15 fok van. A telep elsősorban húst termel, de ■ mást is. Tökéletes például a trágyaértékesítő technológiájuk, amit kevés te- í hénfarmon tartanak fontosnak. A du- : naszerdahelyiek elve, hogy a trágyát visszajuttassák a földbe. Ezért egy ré- i szét feldolgozzák (vitahum) más ré- j szét átadják a tűzegtelepeknek. Kiszá- I mították azt is, hogy a biogáz (világításra és gépek üzemeltetésére is ' használható, erjesztett Istállótrágyából I fejlődő gáz) felhasználásával a telep i önellátó lehet vlllamosenerglában. Ez- 1 zel a megoldással évente 5—8 millió korona takarítható meg. Villamossági szakemberek jártak ide. Eleinte csak kíváncsiskodókként jöttek, később már érdeklődéssel szurkolva az új telepnek, kiszámították, hogy a biogáz értékesítésébe beruházott összeg kb. öt év alatt térülne meg. Emellett természetesen továbbra is a hagyományos módon értékesíthetők az istállótrágya cseppfolyós és szilárd alkotóelemei. Az Istállókomplexumot üres terület veszi körül, az épületeket, takarmánykeverőket betonjárdák kötik össze. Az istállóban az állatok rekeszekben vannak elhelyezve, ezek védik őket a külső hatásoktól. ' A termelés még csak kezdeti stádiumában van, húsz gondozó 8000 tehenet lát el, miinkaprodiiktivitásuk fejenként egymillió korona. A 8000 szarvasmarha havonta, sőt naponta is liatalmas mennyiségű takarmánykeveréket fogyaszt el. És itt ismét egy ésszerűsítési javaslatról kell hírt adnunk. A takarmánykeverék szalmából, cukorgyári hulladékból és szemestakarmányból áll. A társulás mérnökei jelenleg a kukoricakóró takarmányként történő értékesítésével próbálkoznak; hogy milyen eredménnyel, arról majd később számolunk be. A telep vezetői minden gazdaságosnak ígérkező ötletet, ésszerű javaslatot, kísérletet támogatnak. Elvárják, hogy a telep dolgozói ne csak a mindennapi munkájukkal, hanem tudásukkal is elöbbrevigyék a társulást. Közismert, hogy a marhahústermelés lehetőségei nálunk sokkal kedvezőbbek, mint a dlsznóhúsé. Elsősorban a- zért, mert a marhahústermelés kevésbé igényes a szemestakarmányra. Ezért is létesült a dunaszerdahelyi húsgyár, a- honnan évente 300 vagon kiváló minőségű marhahús kerül a húsboltokba. Az ivóvízzel kezdtük, és azzal is fejezzük be. A telep tulajdonképpen egy hatalmas ivóvízforrása a Csallóköz és részben a főváros ivóvízszükségletét kielégítő nagy kiterjedésű föld alatti „tengerre“ épijlt. A telep környéke tele van különböző mélységű furatokkal, néhányuk eléri az 50 métert is. Ezeken keresztül ellenőrzik a járás „víz- gazdái“ a talajvíz összetételét. A telep szennyvízsorompói, trágyalévezétékel eddig tökéletesnek bizonyultak, a talaj és a víz semmilyen elváltozást, beszivárgást nem mutatott ki. íz)----------^ I ......................... A szarvasmarhafarm tervrajza elnyerte a Szlovák Építészszövetség díját. FELADATUNK: A FIZETÉSI MEBLE6 JAViTASA Népgazdaságunk exportképességének növeléséről — amelynek fontossá gát a CSKP XVI. kongresszusa is nyomatékosan kiemelte — beszélgettünk el K. Brdicka mérnökkel, a Csehszlovák Kereskedelmi Bank vezérigazgatójá val. Az alábbiakban ismertetjük e bank tevékenységét, a külkereskedelem területén végzett munkáját, továbbá a KGST-tagországok kollektív valutájá nak. s a világ pénzügyi és gazdasági helyzetének időszerű kérdéseit. — Kérem, vázolja röviden a Csehszlovák Kereskedelmi Banknak a hetedik ötéves tervidőszak kezdetén kifejtett tevékenységéti — A Csehszlovák Kereskedelmi Bank országos intézmény. Fizetési ügyleteket bonyolít le a külfölddel hazánk külkereskedelmi kapcsolatainak minden területén. Finanszírozza és hitelekkel támogatja a külkereskedelmi vállalatokat. Tevékenysége elválaszthatatlanul összefügg a külkereskedelemmel, amely kulcsfontosságú ágazat a csehszlovák népgazdaság további fejiesztése és hatékonyságának növelése szempontjábál. E helyzetéből kiindulva a bank a külgazdasági kapcsolatok területén nagy gondot fordít hazánk gazdaságpolitikai céljainak elérésére a CSKP XVI, kongresszusán elfogadott határozatokkal összhangban. Ezt szem előtt tartva dolgoztuk ki a Csehszlovák Kereskedelmi Bank programját, amely számos konkrét és határidőhöz kötött feladatot tartalmaz. A cél az, hogy a bank eszközeivel mozdítsuk elő a csehszlovák népgazdaság exportképességének növekedését, meggyorsítsuk devizaeszközeink visszatérülését, javítsuk a fizetési mérleget, és biztosítsuk a külfölddel való fizetési ügyletek zökkenőmentes leboinrolítását. Elsőrendű feladatnak tekintjük, hogy saját tevékenységünkkel hozzájáruljunk a csehszlovák fizetési mérleg javításához. Tovább fokozzuk aktivitásunkat a kereskedelmi kapcsolatok területén. Mivel ezeket a feladatokat a hetedik ötéves tervidőszakban nem növelhető munkaerő-állománnyal kell teljesítenünk, hatékony lépéseket teszünk arra, hogy gépesítsiik és automatizáljuk az ügyvitelt és az irányítás rendszerét. U- gyancsak automatizálni fogjuk a külfölddel való fizetési ügyletek lebonyolítását. Ezért bekapcsolódunk a bankok nemzetközt telekommunikációs rendszerébe, így akarjuk takarékosabbá és rugalmasabbá tenni munkánkat. — Vezérigazgató elvtárs. ml a mondanivalója a KGST-tagországok közös valutájáról? — A KGST-tagországok kollektív valutáját, az elszámolási rubelt 1964- ben vezették be, amikor megalakult Moszkvában a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, a szocialista országok első közös pénzintézete. Ezt a bankot azzal bízták meg, hogy nyilvántartsa a tagországok (öbbol- dalú ügyleteit, és szükség esetén rövid lejáratú hiteleket nyújtson. Ez a mechanizmus váltotta fel a korábbi kétoldalú ún. clearing-számlázást, a- melynél minden ország a partnerállamok számláit kUlön-külön tartotta nyilván. Ez nem tette lehetővé, hogy az egyik országba való kivitelből származó eszközöket egy másik országból való behozatal fedezésére fordítsák. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank 500 millió elszámolási rubel alaptőkével indult, ezt az ösz- szeget az alapító országok adták népgazdaságuk kapacitásának megfelelő arányban. Ugyanebben az arányban részesednek a bank nyereségéből. Az eredeti nyolc országhoz a későbbiek során további kettő csatlakozott. Minden tagország felhatalmazta egyik bankját arra, hogy a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank révén pénzügyi műveleteket bonyolítson le elszámolási rubelben. A meghatalmazott bank a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknál folyószámlát, szükség esetén pedig betéti és hitelszámlát nyit. — Hogyan értékeli a jelenlegi nemzetközi pénzügyi helyzetet? — A jelenlegi nemzetközi pénzügyi helyzet nagyon bonyolult, és tovább mélyül a tőkés pénzügyi rendszer válsága. Ez a helyzet számos gazdasági, politikai és lélektani oknál fogva éleződik. Az amerikai kamatláb nagy kilengései, elsősorban e kamatláb rekord- magassága mozgásba lendíti a nemzetközi tőkét, hatással van más országok kamatlábaira, és az árfolyamok ingadozását idézi elő. Azok a hitel- és az árfolyamingadozások, a- melyek nem reális gazdasági kapcsolatokon alapulnak, lehetetlenné teszik, hogy előre lássuk a világgazdasági és a külkereskedelmi helyzetet, egyszersmind a spekuláció melegágyai. Érdekesen alakul ebben a bonyolult helyzetben a drágafémek, elsősorban az arany ára. Az arnyár rohamos csökkenését (1980 januárjában az arany unciánként még 860 amerikai dollárba, tavaly júliusban már csak 395 dollárba került) a szakemberek a magas amerikai kamatlábbal, a dollár szilárd helyzetével, a nyugati országok gazdasági visszaesésével, az éppen csökkenő kőolajárakkal és a növekvő aranyeladással magyarázzák. A nem szocialista országok pénzügyi helyzetének előreláthatatlan alakulására természetesen a Csehszlovák Kereskedelmi Banknak és más csehszlovákiai pénzintézeteknek is rugalmasan és fegyelmezetten kell reagálniuk, egyebek között a csehszlovák korona és más pénznemek viszonyának, a korona árfolyamának módosításával, ami a Csehszlovák Állami Bank hatáskörébe tartozik. — Hogyan alakul a világgazdasági helyzet, és hogyan reagál a csehszlovák népgazdaság a változó feltételekre? — Már a hatvanas években is é- rezhető volt, hogy a következő időszakban mélyreható világgazdasági változások következnek be. Minden ország elsőrendű feladata lett, hogy gondoskodjék a nyersanyagok, energiahordozók és élelmiszerek beszerzéséről. A közgazdászok azt állították, hogy globális problémáról van szó. Pedig sohasem állt a világgazdaság rendelkezésére annyi nyersanyag és energia, mint a hetvenes évek elején. Már 1971-ben jelentkeztek a pénzügyi válság első tünetei, amely válság később elmélyült, s a közismert energiaválsággal bővült. A világkereskedelem terjedelmének növekedési üteme ebben a^ időszakban nagyobb kilengéseket mutatott, mint az azt megelőző húsz esztendőben bármikor. A jelek arra mutatnak, hogy a nyolcvanas évek elején a nem szocialista országok gazdasági fejlődése lelassul. Észre kell vennünk, hogy jelentősen megváltozik a tőkés gazdasági kapcsolatok szerkezete. A korábbi időszakban hagyomány volt, hogy többnyire a fejlett tőkésországok szilárdították meg világpiaci helyzetüket, míg az utóbbi időben — főként az energia- és ezen belül a kőolajelőállítás helyzete miatt — a tőke legnagyobb felhalmozói az OPEC (a kőolajexportáló országok szervezete) tagországái. Japán és egyes fejlődő országok. Megállapíthatjuk, hogy a tőkés gazdaság lassú konjunktúrája ellenére — amelyre ebben az évben számítanak — növekszik a bizonytalanság. Semmiképpen sem feledkezhetünk meg arról, hogy a tőkésországokban szüntelenül fokozódik az infláció és a munkanélküliség. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok e- gyedüli stabilizáló tényezője a KGST. Az energiaválság idején a Szovjetunió folyamatosan és kedvező feltételekkel látja el a KGST többi tagországát nyers- és fűtőanyagokkal. A csehszlovák népgazdaság továbbra Is támaszkodik a KGST gazdasági potenciáljára, mégpedig nemcsak az á- rucsere-forgalom fejlesztésével — hazánk külkereskedelmi forgalmának 70 százalékát a szocialista országokkal bonyolítja le —, hanem a szocialista gazdasági integráció keretében folyó gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítése útján is. Külkereskedelmünk 30 százalékát a nem szocialista országokkal bonyolítjuk le, ezért érthető, hogy az ezen országokban tapasztalható válságjelenségek — főként az árak területén — hatással vannak gazdasági életünkre. Hazánk gazdasági életében a feldolgozó ipar dominál. S mivel az általunk importált nyersanyagok megdrágultak, ezt azzal kell ellensúlyoznunk. hogy emeljük termékeink műszaki színvonalát és növeljük konkurrenciaképességüket. A CSKP XVI. kongresszusának határozatai ennek szükségszerűségét egyértelműen kiemelték. Köszönöm a beszélpTést. PETER KASALOVSK?
