Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-23 / 12. szám
IM ^ Dübörögtek a tamtamdobok, fülsiketítőén vertek egy' üres vashordöt. A bambuszfáklyök és a íellobbanö villámok fényében kísérteties árnyalakok tűntek fel. Vad táncokat lejtettek, fehérre festett arcuk vibrált az éj sötétjében. Hangos kiáltozásuk versenyre kelt a dobok zajával. SZELLEMÜZfiSEN A PANGÓKNÁL A törzs Varázslója, az ogulamba, vadtnacskabört suhogtatott a levegőben. megverte vele hátukat, hogy távol tartsa tőlük a gonosz szellemeket. A táncoló, hadonászó, üvöltő alakok között némán, mozdulatlanul ült egy fiatal nő. Az ö arcát, vállát és karjait is fehérre festették, nyakába- -fejére fűből font koszorút raktak. A fejkoszorú elején két papagájtoll díszlett. A fiatalasszony révetegen bámult az előtte pislákoló fáklya füzébe. Könnycseppek gördültek le arcán, csíkokat szántottak a fehér mázba ... A különös összejövetel egy kis ga- bonl őserdei településen zajlott, az ott élő fang népcsoport szellemidéző ceremóniáján, a hi’birin. A fang asszonyka gyereket szeretett volna, ezért • kellett annyit szenvednie — kábultan, elhódítva a varázsló csodaszereitől. A fang közösségek titkos szertartásán Idegen törzsbe!!, de különösen fehér ember nem vehet részt. Ezért Balázs Dénesnek — és az ezen az első afrikai úton" vele tartó Csekő Árpádnak — különösen nagy szerencséje volt. A gabonl dzsungelben ugyanis régóta élt egy magyar. Komád! Imre, aki különös házassága révén — fang törzsben nő volt a felesége — az egyik törzs „tiszteletbeli“ tagja lehetett! így kerülhetett Balázs Dénes is közvetlen kapcsolatba a nyugat-afrikai fangok életével, szokásaikkal és ősi szertartásaikkal. A Cikcakkban az Egyenlítőn címmel 1971-ben megjelent útleírásában részletesen beszámolt a mlndoubei tangókkal töltött Gabonban — vízum nélkül. Egy nemzetközi olajkutató vállalat fogadta őket a hajójárta partvizeken. A rendőrség kémeknek nézte őket, elvették tőlük fényképezőgépeiket, filmjeiket, jegyzeteiket — a leveleket a rendőrök az ott élő magyarral. Komódival cenzúráztatták. Persze, a hajón tar.tózkodó Balázs Dénesék erről semmit sem tudtak, de arról sem, hogy vele már a börtönben is találkoztak, ahol azonban Komád! Imre még nem árulhatta el, hogy magyar... Persze, a leveleikből mindent tudott róluk, és később, amikor némi fur- fanggal a rendőrségi kiutasítással a kezükben Llbrevllle-ben, a repülőgép helyett egy taxiba szálltak. Komádi tárt karokkal várta őket a farmján. A gaboni vízum megszerzését akadályozó „átok“ elűzését már csak a törzs varázslójától, az ogulambától remélhettük; ő' egy m'blrl szertartáson talán elűzheti a magyar utazó rémlátomását, álmatlanságát... biciklitOrAval kezdte Ez a m.birin való részvétel ipsupán egy epizód dr. Balázs Dénes,'eddigi összesen 9 esztendőt kitevő világjárá- sából... Most ift, az édesanyjától rá maradt kis érdligeti házban, az inkább múzeumnak tetsző szobában (a' falon új-gulneal faragványok, mérgezett nyílvesszők, kínai szobrok, ka- zuártoll, térképek, könyvek] elevenítjük fél az 1958-ban Kínával kezdődött utazások emlékeit, tanulságait. — Igaz, hogy Kínába tettem az első nagy utazást, de a kezdet Debrecen volt, szülővárosom és környéke. Azután folytatásként tlzennégy-tizenöt éves fejjel kerékpárral beutaztam az országot, és csak 25 éves koromban léptem át először az országhatárt. A világháború kitörése előtt jutottam el egyedül Ausztriába. Ma is vallom, hogy először a szülőföldet, a hazát kell jól megismerni, csak ezután vállalkozhatunk a külföld, a világ felfedezésére! — A fiatalok közül sokan kérdezték, hogy tapasztalatod szerint mi szükséges a tannimányút jeliegű, feifedező világ körüli barangoiáshoz? — Röviden ezt válaszolhatom; évekig tartó sokoldalú előkészület, a felkeresendő országokra vonatkozó irodalom tanulmányozása, kapcsolatok teremtése az ott élő emberekkel, intézményekkel, alapos térképismeret — hiszen feltételezem, hogy az utazó nem a városi szállodákból kitekintve akarja megismerni a távoli népeket, szokásaikat. S talán először ezt kellett volna említenem: az idegen nyelvek ismeretéti — Te milyen nyelvekben érzed magad otthon? — Az angolban és a németben igazán. de olvasok és beszélek franciául, spanyolul és oroszul is. Persze, olykor ez sem elegendő. Például 1964— 85-ben egy évet töltöttem az Indonéz szigetvilágban, s ott igyekeztem elsajátítani nyelvüket, a „bahasa In- donesiá-t“. Legalább azt a néhány száz, leggyakrabban használt szót a- kartam megtanulni, valamint az üdvözlést és köszönési formákat, szóval ha kevés a pénze, és valóban szeretné megismerni az Idegen népeket, a legajánlatosabb, a legolcsóbb és a legtanulságosabb a helyi ételek fogyasztása. Ahol a szokás azt kívánja, meg kell tanulni pálcikával enni a rizst, vagy éppen öt ujjal, mint szerte Délkelet-Azslában. S persze nem szabad irtózni a tengeri herkentyűktől, vagy mint Botswanában a kőkeményre szárított strucc- hústól sem! Legutóbb Madagaszkáron meglepetésemre szárított polip- karokkal és olajban ropogósra sült cserebogárlárvákkal kínáltak ... Másutt Dlego Suarezben — mai nevén Antsiranán — magyaros kacsapápri- kással fogadtak, egy odavetődött magyar házában. — Hosszú utazásaidról mégis mindig kissé megsoványodva tértél haza... — Hát igen. Ezért tréfásan azt szoktam mondani, hogy 25 kilós hátizsákomon kívül „tíz kiló élő súlyt“ viszek magammal. Ebből például népei — véletlenül a tengerbe estem! A legbosszantóbb az volt, hogy használhatatlanná váltak ezek a masináim. és hiába próbáltam kimosni, kitisztítani, a sós tengervíz megtámadta a szerkezetet. Ezért nincsenek képeim erről a páratlan szépségű vidékről. — Es éppen ezt tartod a legszebbnek az eddig melátogatott országok, szigetek közűi? — Mivel nagyon szeretem a természetet és az állatokat, ezért a kedV11ÄGJÄRÖ BESZÉLGET V11ÄGJÄRÖVAI BALÁZS DÉNES NYILATKOZIK AZ ÚJ IFJÚSÁGNAK azokat a kifejezéseket, amelyek nélkülözhetetlenek a távoli kis falvakban való eligazodáshoz. Erre azért Is nagy szükség van, hogy baráti közelségbe kerülhessen az utazó a világ eldugott helyén lakó, és számunkra sokszor nehezen megfejthető szokások, hagyományok szerint élő emberekkel. SZÁRÍTOTT STRUCCHÜS EBÉDRE — Száznál több országban jártál, sok házban, kunyhóban vendégeskedtél. A közös étkezés, az ebédre szóló meghívás mindenütt közelebb hozza egymáshoz az embereket? —- Az utazó embernek, kiváltképpen A beszélgetést illusztráló képeket Balázs Dénes világjáró óljain készítette hány hónapos madagaszkári expedícióm során, amikor elsősorban Be- nyovszky Móric emlékét kerestem, csaknem nyolc kilót leadtam. Tehát szükség is van rá. Mert bizony a trópusokon nem könnyű egy magyarnak az alkalmazkodás. De én mégis a trópusokat szerelem, csodálatos színeit, zamatos gyümölcseit és a lét- fenntartásért naponta megküzdő embereket. — Melyik országot tartod a leg- egzotikusabbnak? — Pápua-Üj-Guineát. Méghozzá a Lavani-völgyet, ahová csak tíz évvel ezelőtt jutott el az első ausztráliai őrjárat. Felcicomázott, kifestett pápuák fogadták, akik még köbaltát használtak, és késeiket a kazuár madarak csontjából faragták. De még a tranzisztoros zsebrádiót sem Isme- rikl — Hol voltak a legváratlanabb találkozásaid magyarokkal? — Azt hiszem, a világ legeldugottabb sarkaiban Is élnek honfitársaink! Például Alaszkában a Yukon mellett, eszkimók és indiánok között Is él •magyar, Pápua-Oj-Guinea belsejében, az enga törzsnél magyar misszionáriussal találkoztam, de mint a gabonl történetből kiderült, a fang törzsbe is beházasodott egy magyar, s még a kicsiny csendes-óceáni Raro- töngán sem nélkülöztem a magyar vendégszeretet. Sokat köszönhetek az ő segítségüknek, sok távoli nép életéhez ők nyitottak számomra ajtót, ablakot. — És a legkellemetlenebb élményed? — A Fülöp-szigeteken történt. Egy hosszabb „hajós“ csavargás végén eljutottam egy szigetre, és szokás szerint nyakamban két fényképezőgépvencem a Galapagos, a Csendes-Óceánban Ecuador partjaihoz ezer kilométerre fekvő szigetcsoport. Egészen más világot tár az ember elé az ó- riásteknösöknek ma is otthont adó Galapagos, mint például a Széchenyi Zslgmond által „denaturáltnak“ nevezett Kelet-Afrika nemzeti parkjai. Ezért szeretnék még egyszer Galapa- gosra látogatni. — S hol találkoztál a legkedvesebb emberekkel? — Különösen nyílt és vendégszerető emberekkel találkoztam a Polinézia szivében levő Szamoán. Ugyanis ezek a különösen barátságos és vendégszerető szamosiak „nyitott házakban“ éinek. Ezeknek az épületeknek csak tetejük van. Oszlopokon. Falak nincsenek. És ott él a család, éjjel-nappal mindent láthatnak a szomszédok, és amikor átmennek a szomszédos faluba, semmi sem vész el. S bizony nágyon jó érzés volt, hogy engem befogadtak. A geográfus utazó, akinék eddig tíz kötete jelent meg, tudományos földrajzi munkák és nagy példányszámban útleírások, most tért vissza féléves latln-amerlkal útjáról. Közép- -Amerlkáról szóló könyve — „Panamától—Mexikóig“ — most jelent meg a Gondolatnál, a Fülöp-szlgetek- röl Irt kötete pedig Bulgáriában, a Dél-Afrlkát bemutató könyve pedig az NDK-ban vár megjelenésre. De a legkedvesebb munkája: a Magyar Földrajzi Társaság felhívására széles összefogással szeretné ösz- szegyfljtenl a magyar utazók, földrajzi felfedezők kallódó muzeális értékű relikviáit, naplóikat, fényképeiket. Ezt tenné közklnccsé az elképzelések szerint Érden létesítendő Földrajzi Múzeum. SEBES TIBOR Országos vita kezdődött Lengyelországban a LEMP programadó nyilatkozatáról. A tervezetet e LEMP KB hetedik teljes ülése bocsátotta konzultációra a párttagság körében, s egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A vita megnyitójaként Marián Orzechowskt, a KB titkára, aki a dél-lengyelországi Andrychow városának pártaktivistáival találkozott, hangsúlyozta; a tervezet alkalmas lehet arra, hogy a LEMP régóta várt programadó dokumentumává váljon. Varsóban Rakowski miniszterelnök-helyettes elnökletével ülést tartott a kormány társadalompolitikai bizottsága. Megállápltptták: a tanulmányi munka feiújitá- sára az egyetemekén a szükségállapot feltételei között került sor, ami iehetövé tette nemcsak a tanulmányok nyugodt körülmények közötti folytatását, hanem.a tanterveknek megfelelő időben való befejezését is. Mint ismeretes, a szükség-. áliapot bevezetésével felfüggesztették valamennyi diák- szövetség tevékenységét, a szocialistaellenes erők befolyása alatt álló, úgynevezett Független Diákszövetségei pedig feloszlatták. A társadalompolitikai bizottság most úgy vélte, újra lehetségessé vált a diákszervezetek tevékenységének felújítása. Állást foglalt a bizottság a tudományos, a kulturális, a turisztikai és más diákkörök tevékenységének újbóli meg kezdése mellett is. A minisztertanács elnöke március 12-én döntést hozott a Lengyel Szocialista Diákszövetség tevékenységének felújl- t.lsára. Sedli Klibi. az Arab Liga főtitkára Bejrútban megbeszélést tartolt Eliasz Szár- kisz libanoni elnökkel a hét éve tartó belpolitikai válság rendezéséről, a Dél-Li- banont fenyegető izraeli ag- rjsszió elhárításáról. Helyszíni jelentések szerint Izrael lázas előkészületeket tesz annak megakadályozására, hogy nemzetközi békefenntartó erőket helyezzenek el a Ha'ddad-féle jobboldali milíciák kezében levő határöve .'etben, a Beaufort erődben levő palesztin tá- maszpanltal szemben, ahol kilenc kilométeres rés szakítja meg a dél-libanoni üt- közőzónát. A régebbi állások megerősi lésén felül most: újabb izraeli ; ütegállásokat építenek ki a szóban forgó körzetben. A Palevztinai Felszabadítás) Szerkezet katonai szóvivője az izraeli agressziós tervek igazo'ásaként értékelte azt a Tel Aviv-i állítást, mely szerint sziriai mogfl- gyelőállomásl létesítettek a Beaufort erődítménynél- A hirt megcáfolva a szóvivő közölte, hogy valójában ENSZ-megfigyelőpont felálll tásáról van szó. >jc „Minden baloldalit és külföldit elgázositanék“. Ez és ehhez hasonló kijelentések jócskán elhangzottak a minap az egyik nyugat-berlini adó esti műsorában. A rádió a város egyik kerülete ..ifjúsági otthonából“ sugárzott közvetítést. Nem ritkaság ez Nyugal-Berlinben, s a műsor mindössze azért érdemel nyomdafestéket, mert csupán néhány nappal előzte meg a képviselöház nagy érdeklődéssel várt vitáját az úgynevezett Lummer-Ugyről. Nos, Heinrich Lummer belügyi szenátor a keresztény- demokraták múlt heti rendezvényén sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a szövetséges hatalmak korlátozzák az újnáci NOP tevékenységét, viszont legálisan működhet a Szocialista Egységpárt. Vajon mit kíván Lummer úr elérni? Talán az fáj neki, hogy az újnácik barna- inges elődeik mintájára nem masírozhatnak az utcákon, nem terrorizálhatják polgártársaikat?
