Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-16 / 11. szám
KÖNYVKIADÁS ÍS IftODAlMI ÍUDAT Nyolc kérdés dr. Fonod Zoltánhoz, a Madách Kiadó főszerkesztő] éhez Hogyan értékeli a kiadó 1980. és 1981. évi tevékenységét? Mit tart legffibb Jellemzőinek? — A kiadó 1978-ban először Jutott tűi a „bűvös“ ötvenes műszámon, az akkor rekordnak számító 52 kötettel. Fontosnak és meghatározónak tartom, hogy ezt a műszámot több-kevesebb sikerrel azóta Is tartani tudjuk, hisz 1979-et leszámítva 1980-ban 53, 1981- ben pedig 55 müvet adtunk kt. Ez gyakorlatilag azt Is jelenti, hogy az Irodalmunkban Jelenlevő négy alkotó generáció biztosítja az Irodalom fontosságát, s a kiadó eleget tesz (a hazai magyar irodalom szervezése mellett) annak a feladatának Is, hogy rendszeresen megismertesse, közvetítse a kortárs cseh és szlovák Irodalom legjobb alkotásait. A kiadót tervben évente Illő mű a cseh, 10—12 pedig a szlovák Irodalmat képviseli. A magyar részarány 26—29. Nemcsak a csehszlovákiai magyar Irodalmi, hanem e- gész szellemi létünk szempontjából igen fontos a Csehszlovákiai Magyar írók (CSMI), az Ablak és a Fáb- ry-életmüsorozat, amelynek kiadása a 70-es évek végén indult meg. Általuk egv magasabb szintű értékkiválasztás, esztétikai vizsgálódás lehetőségét teremtette meg a kiadó. Milyen konkrét lecsapódásai vannak ez ideig e „szellemi" őrjáratnak? — Régóta vajúdó kérdést oldottunk meg azzal, hogy néhány évvel ezelőtt beindítottuk a Csehszlovákiai Magyar Írók sorozatot. A sorozat hatvan év legjobb alkotásaiból válogat, s módot ad arra, hogy a már elfelejtett művekkel Is megismertesse az olvasókat. Nem a „nagyzolás" vezette a kiadót e sorozat megindítására hanem az értékek felmutatásának szándéka, az a törekvés, hogy közvéleményünk egységében láthassa irodalmunk múltját s jelenét egyaránt. Nem feled- Iteztünk meg a novellistákról, költőkről, kritikusokról sem. Szlovenszkól vásár címmel két éve jelent meg egy prózaantológia. Ez az első köztársaság novellistáit mutatta be. Tavaly Családi krónika címen kiadtunk egv novellaválogatást. A CSMi keretében tavaly megkezdtük a Csehszlovákiai Magyar Költők sorozatot Is, melvben a legjelentősebb alkotók kapnak helyet. A keresztmetszet kialakítása igényével lírai antológiát is terveztünk. Rejtett ösvény címmel a két világháború közötti költők alkotásait mutattuk be, s számítunk azzal, hogy felfrissítve, kiegészítve megjelentetjük a jelenlét új kiadásait Is. Ez utóbbi a felszabadulás u- tán Indult költőkről ad áttekintést. Sokáig hiánycikknek számított nálunk az Irodalom visszhangját, értékrendjét jelentő irodalomtudomány, -kritika. Az utóbbi években megjelent kötetek fáz Ablak-sorozatban) örvondete- san tanúsítják, hogy a korábban Fábry Zoltán képviselte műfajnak követői vannak. A megjelent kötetek fTurczel Lajos, Csanda Sándor, Duba Gyula, Tőzsér Árpád, Koncsol László, Zalaijai Zslgmond kötetére gondolok) bepillantást adnak a haza! irodalomtudomány és irodalomkritika műhelyébe, s nemcsak az értékrend kérdésében igazítanak el, hanem az egyes szerzők, műfajok stb. monografikus feldolgozásának lehetőségeit is megteremtik. Ezenkívül elkészült és kiadásra vár a Csehszlovákiai Magyar Irodaim! Lexikon Is, az első olyan alapmű, mely nélkülözhetetlen a csehszlovákiai magyar szellemiség megismerése szempontjából. A Fábry-életmüsorozat az első Ilyen vállalkozás a csehszlovákiai magyar könyvkiadás történetében. Ez természetes is, hisz ő az első, aki lezárt és jelentős életművel rászolgált erre a figyelemre. A mintegy nyolc kötetre tervezett válogatás a Fábry-életmű szempontjából legfontosabb írásokat gyűjti egybe azzal az igénynyel, hogy a lehető legteljesebb tájékoztatást adja a szerzőről és írásairól, hisz a közeljövőben nemigen lesz mód arra, hogy ezek a kötetek kritikai kiadásban megjelenjenek. Ismerve az Irodalomtudomány állapotát — nemzetiségi vonatkozásban ez utóbbinak a szervezeti feltételei is hiányoznak —, félő, hogy feltételezésünk valósnak látszik, hasznos volna, ha közvéleményünk — közte a fiatalok is — jobban odafigyelnének erre a sorozatra, hiszen a könyvesboltok polcain sorakozó köteteket néhány év múlva már aligha vehetik meg. Ez érvényes a közkönyvtárakra Is, Mindenféle „szellemi őrjá- rat“-szándéknak egyébként akkor van értelme, ha az érdeklődés, a közvélemény tájékozódó kíváncsisága sem marad el. E téren, sajnos, aligha dicsekedhetünk. Sokszor még a szakmai közvélemény is érzéketlen e kiadványok iránt, holott az Irodalmi élet egészséges folyamatához ez is hozzátartozik. Oka ennek az is, hogy ezek a kiadványok gyorsan eltűnnek a könyvesboltok polcairól, A Fábry-életmű irodalmunk eddigi csúcsteljesítménye. Kiadásával, úgy gondolom, irodalomtudatunk megalapozása indult meg. — Európai rangú életmű, melyet ismernünk, becsülnünk kell. A klsebbségi- -nemzetiségl sors sajátos ve- tülete is benne van ezekben az írásokban. Regényként nem lehet olvasni, de időről Időre ízlelgetni — mindenképpen. Az erkölcsi bátorság és magatartás példája csendül ki Fábry minden sorából, s egyike azoknak, akik a szocialista Irodalom útját egyengették hazánkban, sőt az egyetemes magyar irodalomban is. Feltétlenül az Irodalomtudat része ez az életmű, ám az Irodalomtudat nem állhat meg egyetlen alkotónál, még oly jelentősnél sem. Az irodalom egészét kell látnia, felölelnie. E nélkül saját szellemisége Ismeretétől fosztaná meg magát az ember. Hisz — Sütő András szavaival — a sajátosság méltóságát keresik, tükrözik ezek az alkotások, melyek a néphez, nemzethez tartozás érzésével Is felvérteznek bennünket. 1981-ben fennállása óta „rekordtermést" takarftott be a kiadó, s ezen felül Is örvendetes, hogy a kritikai, irodalomelméleti és esszékötetek száma eléri a szépirodalmi művekét. A meny- nyiségi növekedés könyvkiadásunkban nem veszélyezteti az oly nehezen elért minőségi kiegyenlltfidést, ha csakugyan beszélhetünk 1- lyesmiről? ■— A ,,bő termés“ nem feltétlenül rossz termés, minőségben sem. Egyébként nagyon egyoldalú szempont szerint „éri csak el" a szépirodalmi művek száma az Irodalomkritikai és elméleti művekét. 1981-ben ugyanis 5 ismeretterjesztő mű, 5 Irodalom- és nyelvtudományt képviselő alkotás, 31 szépirodalmi, valamint 10 gyermek- és Ifjúsági Irodalmi mű látott napvilágot A tanulmánykötetek száma az elmúlt évben legfeljebb a csehszlovákiai magyar verseskötetét közelíti meg {6). Viszont a megjelent magyar művek száma Is rekordot Jelentett az elmúlt évben, éspedig 29 címszót. A mennyiségi növekedésre — meggyőződésem szerint — anélkül került sor, hogy leszállítottuk volna azt a mércét, melyet Idestova egy évtizede tartunk. A „mennyiséget“ ugyanis nem a rossz művek összege adja, hanem többek között az a tény Is, hogy három elsőkötetest indítottunk az elmúlt évben. S ezek a kötetek Is méltók voltak a kiadásra. Egyébként a kritika dolga, hogy minősítse a műveket. Azé a kritikáé, mely nálunk nemcsak rend- szertelen, hiányos, hanem sokszor kiszámíthatatlan is. Örvendetes, hogy gyermek- irodalmunk „megkomolyo- dott“, minőségileg felnőtt. Főként mely müvekben? Az ifjúsági irodalmunkról is el- mondhatö-e ez? — örvendetes az a tény, hogy a gyermekirodalrai művek száma az elmúlt években megszaporodott, s az Is, hogy minőségileg is jónak mondhatók. Hiányérzetünk a tizenévesek műfajában van. 1982-ben mit várhat a ki- adétöl az olvasó? — Kiadónk az Idén sem akar csalódást okozni az olvasónak. Mind az eredeti magyar, mind a lefordított művek között akadnak figyelemre méltó kiadványok. A csehszlovákiai magyar prózát többek között Duba Gyula örvénylő Idő, Grendel Lajos Galeri, Mács ]6- zsef A vesztes, Rácz Olivér A Rogozsán kocsma című regénye, a költészetet pedig Bábi Tibor Keresek valakit, Gál Sándor Oj Atlantisz, Tőzsér Árpád Adalékok a nyolcadik színhez című verses kötete képviseli. Az irodalom- és társadalomtudományi müvek közül Fábry Zoltán Összegyűjtött írásainak 3. kötetét, Turczel Lajos Hiányzó fejezetek. Szőke József A csehszlovákiai magyar Irodalom bibliográfiája I. és Gágyor József Megy a gyűrű vándorútra című munkáját emelném ki. A szlovák Irodalomból megemlítem Alexander MatuSka Érvek és ellenérvek című esszékötetét, az Agyaghegedű című prőzaantolőgiát, Ján Johanldes A letagadott varjak és Vincent Sikula Mogyorőbokrok című regényét. A cseh irodalomból Is lenne mit felsorolni, de hadd említsek csupán két művet. Óta Dub Orvosprofesszorok és Zdenék Pluhaf Vendéglő az Elveszett Vasmacskához című könyvét. Szóljon, kérem, az MKBK- ról, a VBK-rúI ég a FÖNIX- -gorozatról is. — Jobb sorsra érdemes sorozatok ezek, az utóbbi kivételével már „befutot- taknak" mondhatók. Több figyelmet érdemelnének e- zek a sorozatok a könyv- terjesztők részéről Is, hiszen újabban ezekhez a kötetekhez csak a könyvesboltokon keresztül juthatnak hozzá az érdeklődők. A FÖNiX-sorozat most Indult, ez a fiatal Írók, költők sorozata. Reméljük, hogy ennek is meglesz a „felfutása“. A Madácb-könyvek ott voltak a legutúbbl moszkvai nemzetközi künyvkiállf- táson. Tudom, hogy az idei, IV. lipcsei nemzetközi könyvművészeti szemlére is készül a kiadó, önálló vállalatként lesz-e ott Jelen, és mely művekkel? — Csak néhány kötettel szoktunk részt venni a nemzetközi könyvkiállításokon, a csehszlovák pavilonban, önálló vállalatként csak néhány országos kiadó vesz részt ezeken a nemzetközi kiállításokon, önállóan veszünk részt viszont a budapesti könyvhéten, a magyar nyelvű kiadók seregszemléjén, és persze Idehaza a szokásos márciusi könyvszemlén. KOVESOl JANOS fővárosunk gazdag zenei múltját megidéző városnéző séták szokásos ktindulőpontja joggal a hajdani Grassalkooich-palota — ma a Klement Gott- wald Pionírház amelynek barokk pompával ékes tükörtermében Joseph Haydn is nemegyszer muzsikált. Joseph Haydn, a bécsi klasszikus stílus megteremtője két és fél évszázaddal ezelőtt, 1732. március 31-én az alsó-ausztriai Rohrauban született. Apja, Haydn Mátyás, a városka zenekedvelő bognármestere, aki maga is járatos a hárfa pengetésében, kisfiát már ötéves korában iskolába és zenét tanulni adja. A gyermek Haydn rövidesen simán olvassa lapról a mise szólamait. Két év múlva a szép hangú fiúcskái meghallgatja Georg von Reuter, a bécsi Szent Ist- ván-székesegyház neves karnagya is, és felveszi messze híres kórusába. Így lesz hát a falusi ösiehetségú gyermekből kórista a birodalom császári székvárosában és az európai zene egyik centrumában, amely pár évtized múlva éppen Haydn jóvoltából teljes értékű központjává változik. A kórusban Haydn legelőször is az éneklés tudományát tökéletesül oly mértékben, hogy szopránszólójáról Mária Terézia is dícsérően nyilatkozik. Emellett zongorát és hegedűt is tanul. Természetes fejlődés során csengő gyermekhangja elvész; ezzel lezárul életének első sikeres szakasza, és megkezdődik hányatottságának évtizede. Amikor a Dómból formálisan az utcára kerül, alkalmi zenekarokban játszik, énekesekkel korrepetál, tanul, gyakorol, sőt tanít, és közben megalkotja első ránk maradt művét,^ az F-dúr misét. Ismeretségi köre is egyre bővül, bejáratos lesz Fürnberg báró zeneestéire — Itt már első vonósnégyesei is elhangzanak —, és a báró az, aki kieszközll számára az első karmesteri állást Maximilian Morzln gróf szolgálatában a csehországi lukaveci kúrián. Ez a karmesteri poszt nagy felelősséggel jár ugyan, de annál több lehetőséget biztosít a fiatal, kísérletezésekre hajlamos muzsikusnak. Zenészek állnak ugyanis a rendelkezésére, akikkel papírra vetett elképzeléseit — első szimfóniáit — ki is próbálhatja. Sajnos, ez az ideális állapot nem sokáig tart, a grój pénzzavarba kerül, csökkenti udvartartását, s elsőnek zenekarát bocsátja szabadon, az akkor már nős ifjú karmesterrel együtt. Szerencsére azonban még az egyik házi koncert alkalmával a vendégek között ott van az egyik leghatalmasabb magyar főúr, aki egyben a zeneművészet igen lelkes ápolója Esterházy Pál Antal harceg Is, aki aztán 1761. május elsejével másodkarmesterként a kismartoni rezidencia szolgálatába veszi a 29 éves ifjú muzsikust. Haydn ezzel tehát révbe jut, mert három évre kötött szolgálati viszony pontosan három évtizedig tart, a nem alaptalanul „pom- pakedvelö“-nek nevezett Esterházy Miklós szolgálatában. Pompakedvelő Mtklös az ősz kismartoni kastély mellé rövidesen felépít- teti Sopron közelében, Eszterházán a mai Fertődön versaiUes-l pompát megidéző káprázatos kastélyát, zenetermével és külön operaházával, melynek teljhatalmú ura maga Joseph Haydn lesz. Ez a harminc év alapjában véve a kiegyensúlyozott nyugalom, a munka és alkotás gazdag Időszaka. Felvetődik a jogos kérdés, mit is alkotott Haydn? Mi is az, ami nevét és művészetét oly kardinálissá tette az európai zeneirodalom történetében? Nevének hallatára általában a vonósnégyes- és szimfónias.zerzö Haydn alakja villan fel az emberek gondolatában. És ez a megfogalmazás jogos is, mert hiszen épp ezen a két területen alkotta a legtöbbet — vonósnégyeseinek ma ismert száma meghaladja a nyolcvanat, utolsó szimfóniája pedig a 104-es sorszámot viseli — és a legalapvetőbbet, mert az említett két műfaj abban a formában, ahogy ma ismerjük, és melyre aztán Mozart és Beethoven építette fel alkotásainak csodás tárházát, mind Haydn kísérletező és újat kereső szellemében kristályosodott ki. JOSEPH HAYDN A barokk zene Bach és Händel révén jutott fel a csúcsra, és velük meg is szűnik ez az egységes zenei stílus. Utána átmeneti korszak következik, amelyben szinte minden zeneszerző és minden zenei centrum másfajta zenét ír, és' mintegy 30 év telik el ebben a forrongó és erjedő időszakban, míg az Eszterházán szorgalmasan tevékenykedő Haydn megteremti a mai „klasszikus stílusnak“ ismert zenei irányzatot. De mire ez az új stílus kikristályosodik, már Haydn is negyvenes sorszámmal látja el szimfóniáit, és a vonósnégyesekből is már több mint harmincat komponált. Az új, amit Haydn hoz — leegyszerűsítve az a szimfónia terén a négytételes forma és tételeinek egymás utáni hangulati karaktere, a vonósnégyes terén pedig az ugyancsak négytételesség melleit a négy hangszer teljes egyenjogúsága. Haydn müvei azonban nemcsak Eszterházán, Kismartonban vagy a bécsi palota falai között hangzanak el, hanem az akkor már egyre terjedő kottakiadás útján a távoli zeneközpontokba is eljutnak. Pompakedvelő Miklós halála után, 1790-ben Haydn már Európa-szerte ismert és szeretett tekintély, Így történik meg á'zl'án,hogy egy ügyes impresszárió már 1791-ben hang- versenykörútra Londonba viszi, amelynek sikere oly nagy, hogy 1794-ben Haydn ismét vállalkozik a londoni utazásra. Ebben az időben keletkezik utolsó 12 szimfóniája, amelyek ma a „londoni szimfóniák“ néven ismertek. A második londoni út után, mikor Pompakedvelő Miklós unokája, II. Miklós átveszi a majorátust, újraszervezi a zenekart, és Haydn is visszahívja Kismartonba. De ez az időszak már a késői misék kora, amely előkészíti a végső lezárást, az utolsó két nagy oratóriumot, a „Teremtés“-t és az „Évszakok“-at. Élete utolsó szakaszát kedvenc városában Bécsben tölti, ahol már sokat betegeskedik, de közben még össze- állítja emlékezetből sok-sok művének jegyzékét. Hetvenhét évesen, 1809. május 31-én hunyja le végleg a szemét, akkor, amikor Mozart már 18 éve halott, Beethoven már megírta VI. szimfóniáját, és Napóleon seregei éppen megszállják az osztrák császárvárost. VARGA JÓZSEF IRÚ-OIVASO TAIÁIKOZÚRA hívja a könyv barátait, diákokat, felnőtteket a Madách Könyvkiadó március 18-án 11.00 órára. A találkozóra a könyv hónapjának jegyében kerül sor a nagyszabású országos könyvkiállítás, a „Knizná zatva ’82“ színhelyén: a fővárosi Művészetek Házában (Dom umenia, Nám. SNP) az első emeleten. i A kölcsönös ismerkedésre, eszmecserére, könyvvásárlás rá és dedikálásra is lehetőséget nyújtó találkozó író részt vevői lesznek: Cselényi László, Grendel Lajos, Koncsol László és Püspöki Nagy Péter történész. Mind a négyüknek a közelmúltban jelent meg művük a Madách Kiadó gondo zásában. {f. ]
