Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-01 / 35. szám

A diákok MSG A SZÜNIDŐ UTOLSO NAPjAIT SLVEZTSK. OE A PEDAGÓGUSOK MAR AZ ÓRA­REND összeállításán dolgoztak, szakmai megbeszéléseken vettek részt STB MUNKA társunk ellátogatott néhány iskolába, EGYETLEN KtVÄNCSl KÉRDÉST TÉVE FEL AZ ILLE­TÉKESEKNEK: HOGYAN VÁRJAK SZEPTEMBER ELSEJÉT? M ég nincs nyolc óra, de a ko­máromi (Komárno) Gépipari . Szakközépiskola igazgatója Kányicska Tivadar mérnök, már az irodájában tartózkodik. Az idei tanévben ma ül össze első ízben a pedagógiai tanács, de az igaz­gató elvtárs sok munkája ellenére szívesen szentelt néhány percet lapunknak. — Több mint ezer tanulóval kezdjük az idei tanévet, diákjaink hatvan százaléka a magyar taní­tási nyelvű osztályokat látogatja. Kétszázötvenhat elsősünk lesz. e- zek két szlovák és hat magyar ta nftási nyelvű osztályt alkotnak. Négy-négy gépészeti, illetve épí­tészeti tagozatú első osztályunk van, bizony lényegesen megnőtt az Iskola tanulóinak a létszáma. Szá munkra, az Iskola pedagógusai számára is jelentőséggel bír az Idei tanév, mivel az idén érettsé­giznek az első építészeti szakot végzett diákjaink. Az Idén egy, már régebben hi­ányolt „oktatóeszközzel“ gyara podott Iskolánk: végre megvaló­sult a számítóközpont, két és fél millió korona beruházással épült. Ezt a létesítményt nemcsak a mi Iskolánk, hanem a többi komáro­mi középiskola diákjai is ha.sznál- hatják. Szinte már visszatérő probléma a tanteremhiány, ez a gond tanu­lóink számának növekedésével a- rányban nő: jelenleg tizenegy tan­termünk van városszerte. Ilyen körülmények között pedagógusa­ink számára bizony nem kis gond a tanítás. Megpróbálunk saját erőnk­ből segíteni ezen a helyzeten: má­jusban 10 millió korona értékű beruházással új épületszárny épí­tésébe kezdtünk. Az Iskola építé­szeti osztályainak a diákjai itt végzik szakmai gyakorlatukat. Diákotthonunk új köntösben vár­ja lakóit, ugyanis kifestettük az épületet, az iskolába pedig beve­zettük a gázfűtést. Ilyen a hely­zetkép, ezzel várjuk diákjainkat szeptember elsején. sönd van a Losonci (LuCe- nec) Klement Gottwald Épí­tőipari Szakközépiskola fo­lyosóin. Csak néha hallani a föl- mosővödrűk csörömpölését, a ta­karítónők a szünidő alatt végzett tatarozás! munkálatok ntolsó nyo­mait tüntetik el. Csakhamar befe­jeződik a pedagógiai tanács ülé­se, az Oj Ifjúság kérdéseire Jana Macovi igazgatóhelyettes vála­szol: — Az új tanévet 465 diákkal kezdjük. Százhuszonegy elsősünk­ből ötvenhármán a mágyar taní­tási nyelvű osztályokban tanul­nak, ami valamivel kevesebb az előző évekhez viszonyítva. Ez ta­lán azzal magyarázható, hogy Ko­máromban a gépipari középiskolát építészeti szakkal bővítették. Beszámolhatok egy újdonságról is: az előző tanévekben csak a szakosított osztályokban tanítot­tunk földméréstant, az idén már az egyik szlovák osztályban IS bevezetjük a földméréstan oktatá­sát. A másik szlovák és a két ma­gyar nyelvű osztályban magasépí­tészetet tanulhatnak a diákok. Sajnos a földmáréstan oktatására még nincs elég szakképzett peda­gógus, így külső tanerők segítsá- gét is igénybe vesszük majd. A tanteremhiánnyal kapcsolatos gon­dokat az az új épület sem oldot­ta meg, amelyet három éve a diá­kok közreműködésével adtak át. A laboratóriumokban a kovács és az asztalos szakma titkaiba kós tolnak bele a diákok, ezen kívül rendelkezésükre áll két rajzterem is. S hogy a diákok jól érezzék itt magukat, esztétikus környezetben tanuljanak, a nyár folyamán az Iskolát festettük és hat tanterem­ben az egész padlózatot kicserél­tük. E gy héttel a tanévkezdés előtt az Ersekűjvári (Nővé ZAm- ky) Közgazdasági Szakkö­zépiskolába vetődött idegen láto­gató bizony mindenre gondolha­tott, csak arra nem, hogy pár nap múlva már feleltetés, dolgozatírás fogja lázban tartani a dtáksere- get. MaltnroslAdák, festékesdobn- zok hevertek szanaszét, de a pe­dagógusok számára már megkez­dődött az ój isko'al év. Sidó Zol­tán igazgatóhelyettes a pedagógiai tanács és a pártgyűlés között kész­ségesen válaszolt az Oj Ifjúság kérdéseire. — Hatszáznyolovan diákunk van. közülük száznyolcvanán a magyar tanítási nyelvű osztályokat láto­gatják. Az 1981/82-es tanévet bi­zonyos változásokkal kezdjük. Gondolok Itt elsősorban a tanulók létszámának csökkenésére, ugyan­is központilag előirányzott terv szerint csökkenteni kell a közgaz­dasági középiskolák diákjainak létszámát. Tavaly hét osztályunk érettségizett, az Idén viszont csak három első — egy szlovák, egy magyar tanítási nyelvű, valamint egy szakosított-osztállyal kezdünk. Gondolom ez az adat eléggé tük­rözi helyzetűnket. Persze minden rosszban van valami jó: felszaba­dul néhány tanterem, új szaktan- termekben oktathatjuk a számí­tástechnikát, a könyvvitelt ős a gépírást. Változott az iskola belső arcu­lata Is, festettük a tantermeket, a konyhát, kicseréltük a linóleumot stb. Bízom benne, hogy a tanév­nyitóig közös erővel fendbe tesz- szűk az Iskolát. TÓTH ERIKA CSÜCSFORGALOH - SZEPTEMBERBEN Tanéveleji sücsjot galom a papírüzletben Nagy Mártát, a dunaszerdahelyi fDun. Stredaf Kék Duna áruház papír- és írószer részlegének ve­zetőiét arról faggatom, hogy ho gyan készültek jel a tanév kéz detére. — Szeptember a papírüzletek ben a legerősebb hónap, olyan, mint a játéküzletekben a decem bér. Mi már hónapok óta készü lünk szeptemberre, csomagoljuk a tüzetborltókat, osztályonként cső pontosítjuk a füzeteket, segédesz közöket stb. Évközben kevesebb a munkánk, most bizony a 15 ta gú kollektívából senki sem mehet szabadságra. — Látom, rengeteg Itt a vásár­ló, htánycikk-e valamilyen iskolai tanszer, segédeszköz? — Sajnos Igen. Hiánycikk pél­dául az olcsóbb golyóstoll, töl­tőtoll, a körző és a kék tinta. Ter­mészetesen számos új árut kap­tunk, szeretném megemlíteni az új kivitelezésű töltőtollakat és go­lyóstoliakat, ezenkívül az elsősök matematikai segédeszközeit, ame­lyek főleg a halmazelmélet elsa­játításában segítik majd az apró­ságokat. — A vásárlónak az a fontos, hagy minden szükségeset időben megkapjon. Milyen érzéssel néz ön a szeptembert csúcsforgalom elébe? — Bosszant néhány tanszer kró­nikus hiánya. Például értetlenszé momra, hogy miért nem tudunk elegendő kék tintát gyártani. A mi részlegünk ezidáig még egy üveggel sem kapott, a múlt évi adagunk is csak 300 üveg volt és ez a mennyiség pillanatok alatt elfogyott. A vásárlók azt hiszik, nem rendelünk elegendő mennyi séget ezekből a cikkekből és mái szinte belefáradunk a sok magya rázkódásba... És ez bizony egy olyan részle gén, amelynek napi bevétele BO­SS ezer korona, nem kts gondot okoz. De hogy a 15 tagú kollek tíva példásan és lelkiismeretesen végzi a munkáját, azt az is blzo nyitja, hogy a nyugat-szlovákíai kerület szakágazati versenyében tavaly a harmadikok lettek. Széllé Beáta A szerző felvétele M 3 Kihalófélben levő szavak? Ha beleszólhatnék a ke­reskedelmi dolgozók képzé­sébe, akkor mindenképpen bárom már-rnár kihalófél­ben levő szóra hívnám tel a diákok figyelmét: Köszö­nöm, elnézést, tesséki Mind­három szót valamennyien már másfél éves korunkban elsajátítjuk, és használjuk is mindaddig, mfg szüléink győ­zik a figyelmeztetésekkel: kö­szönd meg az ajándékot, kérj bocsánatot a tanító né­nitől stb. Sajnos Idővel szá­műzzük szótárunkból a bé- űlkor három varázsszavát és ebben nem kis szerepe van a kereskedelmi dolgozók­nak. A három szó ugyanis az elárusító és a vásárló kapcsolatteremtésének leg­alapvetőbb üzleti kelléke. Kellene, hogy legyen; ugyan­is ezek a szavak egyre in­kább hiánycikknek számí­tanak. — Ha egy elárusítőnő az­zal fogadna, tessék válasz­tant, esetleg néhány pillana­tig foglalkozna Is velem, a vevővel, megköszönné az ér­deklődésem, akkor én is másképp viselkednék. De a pultra dobott árut nem szo­kás megköszönni... A vásárlóéhoz hasonló hangvételű a kereskedelmi dolgozók álláspontja is: ha a vevő egy ,,kérem"-mel, vagy „elnézés"-sei kezdené láto­gatását nálunk, akkor min­den más lenne... A vásárlő készséges ki­szolgálást szeretne és Igaza van. A kereskedelmi dolgo­zó megértő vevőt, aki pon­tosan tudja mit akar, vagy legalább olyat, aki nem e felsőbbrendűségét akarja ér­vényesítem vele szemben. De hát ki mondja elsőnek: elnézést. Természetesen az, akinek a másikra szüksége van. akinek hivatásánál fog­va ezt mondania kell, aki­nek magatartását az ille­delmesség. a szolgálatkész- Bég kell, hogy jellemezze. Nem vitás, hogy a vásárlók és elárusítók kapcsolatának eredményességét, tehát azt, hogy a kínált áru elkel-e vagy sem, ki határozza meg döntő mértékben. Ennélfog­va azon sem kell vitatkozni, hogy kinek a kötelessége „udvarolni“ a másiknak, ki mondja ki az első köszö- nöm-öt stb. A valóság sajnos nem I- lyen egyértelmű, tíz vásár­lásunk közül legalább nyolc nem ennek megfelelően ját- szödlk le. Kinéznek bennün­ket az üzletből, mert zavar­ni merásztljük az elárusító- nők kedélyes csevegését, a- mit viselkedésükkel tudo­másunkra is hoznak, épp­úgy, mint azt, hogy egyál­talán nem érdekeltek az üz­let forgalmában. (Ez pedig ténylegesen nem Igaz.) Természetesen vannak vér­beli kereskedőink. Szeren­csére egészen fiatalok is a- kadnak köztük. Külföldi ba­rátnőmmel nemrég, habár nagy szorongással, de azért vállalkoztam egy cipövásár* lási körútra. A bratlslaval Hurban-tári cipőárubázban kezdtük és ott Is fejeztük be. Sikerrel, Ugyanis az tör­tént, hogy egy másodéves Iparltanulö fél őrén át tü­relemmel próbálgatta barát­nőm vékony lábára a szebb­nél szebb szandálokat, míg a nyolcadik párral mindket­ten elégedettek voltak. Az újabb meglepetés egy gyógyszertárban ért. A gyógy­szerész miután elolvasta a receptre felírt orvosság ne­vét. a telefonszámomat kér­te azzal a magyarázattal, hogy pillanatnyilag nem szolgálhat az orvossággal, de ha megjön, azonnal érte­sít. Nem azt mondta, nézzek be holnap, holnapután, ha­bár ezzel a válasszal ts a- légedett lettem volna. Vá­laszában nemcsak a keres­kedő, hanem az ember Is megnyilvánult. Mit mondjak a címben fel­tett kérdésre. Ne hágyjuk kihalni, használjuk Inkább többet, mim kevesebbet a három varázsszót. Eíárusf- tők és vásárlók egyaránt. ZACSEK ERZSÉBET 1981-82

Next

/
Thumbnails
Contents