Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-01 / 35. szám

AZ ESKÜ KÖTELEZ EGY NEMZETKÖZI KONFERENCIA UTÄN Naplalnkban az emberiség aggodalommal tekint a JHvfi elé. De talán senki más nem látja annyira világosan egy esetleges nukleáris katasztrófa kb- vetkezményeit, mint a tudomány emberei és kUlS- nbsen az orvosok. Ez természetes is, hiszen ők hi- válásunknál fogva többet tudnak az életről és a halálról, mint mások. Az orvosnak nincs joga ta­kargatni a veszélyt, amit egy új háború jelentene. Erről a témáról nyilatkozott munkatársunknak Jevgenyij Csazov akadémikus (a képen), aki a szovjet küldöttséget vezette az első. Az orvosok a nukleáris háború elhárításáért címmel a közel­múltban megtartott nemzetközi konferencián. A történelem 14 500 háborút Jegyzett fal, és ebben Összesen mintegy néi^milliárd ember vesztette életét csaknem annyian, amennyien ma élnék Földünkön. Ez öt és félezer év alatt kö­vetkezett be. Ma az emberiség elpusztítása mlndOsz- sze néhány percet venne Igénybe. Egyetlen bidrogónbom bénák nagyobb rombolóeréje van, mint azoknak a robbanóanyagoknak együttvéve, amelyeket az összes eddigi há­ború folyamán alkalmaztak. És a világon már ötvenezer Ilyen robbanOtOltetet hal­moztak fel! Ha erre gondolok, Földünket puskaporos bordónak látom, amelyen ügyetlen zsonglő­rök égő fáklyákkal hadonásznak. Bárme­lyik pillanatban bekövetkezhet a robbanás, ami csakis világméretű tragédiát okozhat. Az atomháború véget vethet az emberiség történetének, megsemmisítheti civilizáción­kat A pusztulástól senki és semmi sem menekülhet meg. Ilyen háború ellenében tehetetlen a legfejlettebb színvonalú orvos- tudomány is. Egy ilyen háborúra való felkészülés Is végzetes lehet. Az orvosoknak az atomhá­ború elhárításáért Indított mozgalma ezért egyik fontos elvi feladatának tartja, hogy hangsúlyozza: az emberiségnek már a mos­tani fegyverkezési verseny is minden szem­pontból Igen sokba kerül. A Pentagon tábornokai, egyes közéleti személyiségek, sőt tudósok Is megpróbál­jak kisebbíteni egy esetleges háború kö­vetkezményeit. Nyilatkozatok jelennek meg, melyek szerint egy atomháborút meg le­het nyerni, az emberiség és a földi élet színteréül szolgáló talajtakaró és légburok nem feltétlenül pusztul el még egy totális nukleáris katasztrófa esetén sem. Ez, ter­mészetesen, Illúzió, amelyet el kell oszlat­ni. Hirosima és Nagasaki példa arra, hogy a tudomány és a műszaki haladás olyan pusztító erőket hozott létre, amelyek min­den élót képesek megsemmisíteni. „A háborút azok a kevesek csinálják, akik 8 nép szenvedéséből merítik aljas jólé­tüket“ — mondta évszázadokkal ezelőtt Rotterdami Erasmus holland gondolkodó, de szaval ma ts érvényesek. Az óceánon -túli stratégák az egyetemes öngyilkosságba ta­szítanák az emberiséget. Számítások sze­rint ha egy megatonna robbanóerei ű atom­bombát dobnának le egy egymilliós városra, a lakosság egyharmada pusztulna el. El­pusztulna a lököhullémtól, az égésektől, a sugárzástól. Akik túlélnék, azok Is élőha­lottak lennének, sebesültek és égési sebek­től szenvedők, járványok áldozatai, akik víz ós élelem híján lassú, gyötrelmes ha­lálukat várják. A sugárveszélytől nem tud­nának hová menekülni, nem lenne mene­dékük a városok romjai között támadt 6s- káoszban, ebben a rádióaktív sivatagban. A nukleáris apokalipszishez képest az Utolsó ítélet biblia! képei naiv rajzfilmnek hat­nak. Tudnja kell minden embernek: mit je­lenj a nukleáris veszély. Tisztában kell lennie azzal, hogy ó is felelős a világ sor­sáért, Jövőjéért. A nukleáris katasztrófa az egész világ­ra kiterjedne, és könyörtelen lenne. És a- klk majd elöbújnak barlangjukból a Nagv Pusztulás után, elkerülhetetlenül utoléri őket az, ami a Föld többi lakóinak jutott részéül. Az amerikai tudósok ugyanis kiszá­mították, hogy atomháború esetán az észa ki félteke fölött tízezer megatonnányi nuk leérts robbanóanyagot robbantanának tel Ennek következtében valószínűleg harminc- -negyven százalékkal csökkenne a Föld lég­körének ózonlartalma, márpedig az ózon­réteg véd meg minden élőt az ibolyántúli sugárzás romboló hatásától. Így előbb a mezőgazdasági növények és az állatok pusz­tulnának el, majd szinte az egész Föld nö­vényzete megsemmisülne. Mindez menthe­tetlenül bekövetkezik, ha a világ népeinek nem sikerül a legrövidebb Időn belül meg­fékezniük a fegyverkezést versenyt a tö­megpusztító fegyverek gyártásában, és vé­gül elérnlök e fegyverek megsemmisítését. A világ helyzete új, további erőfeszíté­seket követel a háborús veszély slhárltá- sáért, a nemzetközi biztonság erősítéséért. A szovjet emberek az egészségesebb nem­zetközi kapcsolatokra törekszenek, az euró­pai nukleáris rakétafegyver-készlet tárgya­lások útján történő korlátozása és csökken­tése mellett foglalnak állást, és olyan meg­állapodást kívánnak, anjaly enyhítené a » NATO és a Varsói Szerződés katonai szem­beállítását. Békés célt szolgál többek kö­zött az a szovjet javaslat is, hogy hívja­nak össze konferenciát az európai katonai enyhülésről és leszerelésről. „A háborúk az emberek ..eiméiébeB kéz..... dödnek. az emberi értelem azonban útját állhatja a háborúnak.“ Ezt a mondatot az első. Az orvosok a nukleáris háború elhá­rításáért címmel megtartott nemzetközi konferencia egyik dokumentumából idéz­tem. A konferencia nemrég zajlott le Wa­shington közelében, Atrlieben. A legkülön­bözőbb országok orvosai egyöntetűen a bé­ke védelmében szólaltak fel. Még kellő Idő-' ben megfogalmazták a világos diagnózist: atomháború veszélye áll fenni A konferen­cia résztvevőt érezhették az egyszerű ame­rikaiak tevékeny támogatását, akik megér­tették: a világ legjelesebb orvosai nem „propagandaakcióra“ gyűltek össze, hanem az értelem hívó szavát, az Idők parancsát követték. Levelekben, táviratokban köszön­tötték a konferenciát, sok diák önkéntesen segítette a munkát. Mind többen értik meg, mekkora veszély fenyegeti az emberiséget. A világ számos országában működnek olyan és hasonló szervezetek, mint Az or­vosok társadalmi felelőssége, Az Iskola, mint a béke eszköze és A tudomány a bé­kéért. Belgiumban, Angliában, Hollandiá­ban, Franciaországban és az NSZK-ban szé­lesedik a tiltakozó mozgalom az ellen, hogy új amerikai rakétákat telepítsenek Nyugat- -Európába. A madridi európai biztonsági és együttműködési tanácskozás, a közép- -európal haderők és fegyverzetek kölcsö­nös csökkentéséről szóló tárgyalások, a nyugat-európai neutronfegyver kifejlesztése ellen folyó küzdelem azt tanúsítja, hogy előbbre lehet lépni a békét szolgáló kon­struktív döntések útján. Ugyanezeket a cé­lokat szolgálják azok a kezdeményezések Is, amelyeket Leonyld Brezsnyev Ismerte­tett az SZKP XXVI. kongresszusán, így töb­bek közt az a javaslat, amely figyelmeztet­né a világot: életbevágóan fontos a nuk­leáris katasztrófa megakadályozása. Ez a nemzetközi orvoskonferencia is azt bizonyította, hogy milyen nagy visszhan­got keltett a világon Leonyld Brezsnyev ja­vaslata. A tanácskozás több dokumentumot fogadott el: felhívást Leonyld Brezsnyevhez és Ronald Reaganhoz, felhívást a világ or­vosaihoz, a világ kormányfőihez és az ENSZ-hez, hogy foglalkozzanak a ma éló és az eljövendő nemzedékek sorsával. Az atomháború veszélyéről nem lehet kö­zönyösen szólni. „Ha békét akarsz, készülj a háborúra“ elmélet Bemard Lawn, az a- merlkaí Harvard Egyetem kardiológus pro­fesszora szerint csupán 1980-ban több mint ötszáz milliárd dollárba került az emberi­ségnek. Szívinfarktusban percenként négy ember hal meg a világon; de míg e be­tegség kutatására percenként csak négy dollárt költenek, a pusztító fegyverek ki­fejlesztésére és gyártására kétszázötven- ezerszer ennyit. Az Egészségügyi Világszervezet az utób­bi tíz évben 83 millió dollárt fordított a himlő leküzdésére, vagyis kevesebbet, mint amennyibe egyetlen stratégiai bombázó ke­rül. Az Egészségügyi Világszervezet száiní- tásat szerint a malária kiirtásához 450 millió dollárra lenne szükség, ugyanakkor hatvanhat országban egymllllárdnál több ember szenved ebben a betegségben. A 450 millió csupán egyharmada egy Trident tí­pusú atommeghajtású tengeralattjáró árá­nak. A világ egyévi katonai kiadásainak hatvan százalékából négyszáz millió tanu­ló számára 600 ezer Iskolát építhetnének, vagy harmincezer, összesen 18 millió férő­helyes kórházat állíthatnának tel, vagy 50 millió komfortos lakás készülhetne el 300 millió ember számára, vagy 20 ezer gyár, ahol 20 millió ember kaphatna munkát. Ezekkel az összehasonlításokkal azt sze­rettem volna szemléltetni, hogy milyen óriást pénzösszegbe kerül a fegyverkezési verseny. A pénzt, amit az emberek szük­ségleteinek kielégítésére lehetne fordítani, többek között sok orvosi probléma msgol- dására, ma tömeggyllkosság veszélyét raj-' tegetö fegyverekre költik. A nukleáris há­ború technológiájára roppant összegek mennek el, miközben milliók éheznek, szen­vednek különféle betegségektől, és még mindig nagy az írástudatlanság. Holott azt a tudást ős azokat az erőforrásokat, ame­lyeket ma háborús célokra használnak fel, többek között olyan feladatok szolgálatába állíthatnák, mint az óceánok ásványi és élelmiszerkészleteinek hatékony klaknézá- sa, ÚJ energiaforrások megnyitása, az em­ber egészségét veszélyeztető környezeti té­nyezők ellenőrzése, a betegségek kiirtása. Az Egészségügyi Világszervezet közgyű­lése szavazattöbbséggel állást foglalt egy orvosokból és tudósokból álló bizottság lét­rehozása mellett, amely egy nukleáris há­ború feltételezett következményeit tanulmá­nyozná. A betegek ránk, orvosokra bízzák egész­ségüket, életüket. Becsületbeli ügyünk — a hlppokráteszl eskü is ezt követel! —. hogy feltárjuk előttük a veszélyt, amely ma a világot fenyegeti. Valamennyi haladó erő­nek, minden tudósnak és kivált orvosnak az a feladata, hogy pontos ‘ tudományos adatok alapján megmagyarázza, milyen ve­széllyel járna az atomfegyverek bevetése. Erre azért van szükség, hogy minden gon­dolkodó ember a saját személyes ügyévé tegye a küzdelmet a békéért ős a leszere­lésért, amelynek célja, hogy megfékezze a milltarizmust, és az emberiséget megóvja a pusztuláslől. ÍSZOVJETUNIÖj NEM ENGEDJÜK TIZENÖTEZER HONVÉDELMI SPORTOLÓ Reagan elnök döntése a neutrónbomba gyártásáról vi­lágszerte nagy felháborodást és tiltakozást váltott ki. Különösen Európa népe borong, mert ez a földrész sok borzalmas háborút megért már, ás az amerikai kor­mány számítása szerint ezúttal is Európa lenne az új fegyver esetleges kipróbálásának színtere. Amerikai ál­lamférfiak részéről nem ez az elsO ilyen jellegtt fenye­getés. Annak idején az atombombával terrorizálták a világot, de a szocialista országok és a békeerők részé­rói mindig frappáns választ kaptak. Egészen bizonyos, hogy ezóttal sem lesz másként. A népek béketörekvése erősebb minden másnál, erre vallanak dolgozóink véle­ményei: PtVER DEZSŐ, a dunaszerdahelyi (Oonajská Stredal Dskla Efss elnöke: „jOttehet, az amerikai elnök Igyekszik elhitetni 8 világgal, hogy nem Euröpában helyezik el az ú) fegyvert, de az Ilyen ígéretekben nem lehet hinni. Ezért mélységesen elítélem a neutrúnbomba gyártását. Korábban az atommal Is fenyegették a világot, kiderült azonban, hogy az atomot Jobb, békés célokra Is fel lehet használni. Jó lenne, ha a neutrönnak Is ez lenne s sorsa. Ha mégsem így lesz, bízom abban, bogy a Szovjetunió és a szocialista orazágúk Is mag- telelő választ adnak Amerikának, amely alóbb-utöbb kény­telen lesz Jobb belátásra térni.“ TCNAI JÓZSEF, a koSioei Építőipari RaolOnalIzdlö Ketatö- Intézet dolgozöja: „Annyi sok megoldásra váró probléma van a világon, amit némi anyagi befektetéssel meg tehetne ol­dani. Jobb lenne, ha a neutrónbomba gyártására fordított pénzt Inkább Ilyesmire, mondjuk az élelmezés vagy a környe­zetvédelem kérdésének megoldására fordítanák. Az Egyesült Államok kormányának értelmetlen döntése mélységesen ag­gaszt. Aggödom két gyermekem, az emberiség Jövőjéért.* CSÓKA ZOLTAn, a DAC labdarúgó caaptténak titkira: „A sport az emberiség legszebb időtöltései közé tartozik, vi­szont sportolni csak békében lehet. Az amerikai kormány határtalan cinizmusára vall, hogy a neutrónfegyvert Igyek­szik humánus tegyvernek feltűntetni, mért csak az embert 011 meg, az élettelen tárgyakat megkíméli. El sem tudok labdarúgó pályát képzelni Játékosok nélkül, pusztán kapuk­kal, labdával, szöglet- és kOzöpvonai-zészlökkal, mert ezek egy esetleges neutrönrobbantás után le megmaradnának. Egy Ilyen lehetőségnek még a gondolata Is borzasztó. Az erónket mérjük Inkább Ossza a sportpályákon, nemes, szemet, lelket vidító sportversengősben. Egyébként optimista vagyok, bogy íiz emberiség béketörekvése Ismét diadalmaskodik." Jubilál a Honvédelmi Szö­vetség. A komáromi (Ko- márno] járásban elért ered­ményeket Paál Gyulával, a ]b titkárával mérlegeltük. — Az 1981-es évet a HSZ megalakulásának harminca­dik évfordulója jegyében kezdtük. Az első félévben nagyon sok versenyt rendez­tünk. Talán a legjelentősebb Idei rendezvényünk a búvá­rok tájékozódási versenyé­nek szlovákiai bajnoksága volt itt Komáromban. Jelen­tős volt még a duklai em­lékverseny is, amelyet kerü­leti szinten rendeztünk meg, de nyugodtan nevezhettük volna szlovákiai bajnokság­nak is, mivel a mi kerüle­tünkben vannak a legerő­sebb csapatok. Ugyanakkor el kell még mondanom, hogy lényegében ez volt a legnépesebb, versenyünk, sőt még egy baráti szervezet Is részt vett rajta az NDK-ból. Természetesen Idén is megrendeztük az egyes hon­védelmi sportok járási dön­tőit, amelyeken szintén szép számban szerepeltek fiata­lok és Idősebbek egyaránt. Nem akarom valamennyit felsorolni, de a lövészein­ket feltétlenül meg kell emlftenem, mivel ez a szak­osztály az, amelyik Iránt legnagyobb az érdeklődés. Nagy fejlődésen ment ke­resztül az utóbbi években tárásunkban a motorossport. A motoros- és a honvádel- ml-technlkal sportok ked­velői is szerveztek már né­hány versenyt, de a munka nagyobbik fele még előttünk (sie — pi) van. E versenyek színvona­lán meglátszott, hogy jubi­lál a szervezet? — Természetesen. Idén a járási bizottság valameny- nyi dolgozója és az alap­szervezetek vezetői is na­gyobb gondot fordítottak az előkészületekre, mint egyéb­ként, ami a versenyek szín­vonalán Is meglátszott. Eb­ben az évben a jelentős belpolitikai események tisz­teletére alapszervezeteink értékes kötelezettségvállalá­sokat tettek, amelyeket részben már teljesítettünk is. — Ez a szervezet mindig a tömegességre törekedett. Így volt ez idén is? — Konkrét adatokkal szol­gálhatok. Az év első felében összesen 520 rendezvényt szerveztünk, kezdve az a- lapszervezetek akcióitól egé­szen az országos versenye­kig. Ezeken több mint 15 ezer versenyző vett részt, ami járási szinten nagyon jó eredménynek számít. A ver­senyek nagy része még e- lőttünk Van, — Ügy vettem észre, hogy idén határainkon túl Is pro­pagálják tevékenységüket. ~ Igen, nagyon jő kap­csolataink vannak a ma­gyarországi testvérszervezet­tel, az MHSZ-szel. Minden évben többször ellátogatnak hozzánk, ős mi is szívesen megyünk hozzájuk egy kis tapasztalatcserére. A baráti szervezet képviselőit meg­hívjuk az október végán és november elején sorra ke­rülő rendezvényeinkre, ame­lyek az Idei ünnepi év ren­dezvénysorozatának is csúcs­pontjai lesznek egyúttal. Kamocsai Imre Vinotékát nyitott New Yorkban az olasz mezőgazda­sági miniszter, hogy ezzel is növelje az olasz borok kedvelőinek számát az ÜSA-ban. A kétezer palack bor­ral jelszerelet ,fiortár“ hetente kétszer várja a látoga­tókat, akik a legújabb olasz borfajták mellett megismer­kedhetnek 1864-ből származó borkülönlegességekkel is. 0 0 0 Az elmúlt évben 1814 ernbert gyilkoltak meg New Yorkban. A város rendőrségének statisztikája szerint a személyek ellen elkövetett bűncselekmények száma tavaly 14,3 százalékkal növekedett az előző évhez ké­pest. 1980-ban 3711 erőszakos nemi közösülést és 145 20S rablótámadást jegyeztek fel. Az év utolsó hat hónapjá­ról készített FBl-stattsztika szerint New Yorkban 50 százalékkal magasabb a bűnözés aránya az országos átlagnál. SIKERES ÜJlTÖK 'A rozsnyői (Roifíava) járás SZISZ álapszerve- zetelben nagyon biztatóan terjed az újítómazga- löm. A fiatalok újítási Javaslatai milliós megtaka­rítást hoznak az egyes üzemeknek és az egész népgazdaságnak. A legjobb újítók közé tartoznak a gömOrhorkat (Gemerská Hőrkaj papír- és cellu­lózé gyár SZlSZ-alapszervezetének tagjai, akik az év elejétől négy újítást javaslatot nyújtottak be 150 ezer korona egyszeri gazdasági haszonnal. Ezenkívül társadalmi munkában 770 órát dolgoz­tak le a termelésben. A Niiná Slaná-t vasércbánya fiataljai ts jó ered ményeket érnek el az újttámozgalomban. Az idén 16 javaslatot nyújtottak be. Ezek közül négyet meg valósítottak, s a haszon 46 ezer korona megtaka rítás.

Next

/
Thumbnails
Contents