Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-01 / 35. szám
A diákvárosok esze! a dátummal Járó változását csupán ml, az iskolapad bői kinőtt felnőttek vesszük észre. Meg telnek élettel az utcák; nem, nem munkába siető emberekkel, hanem egy meghatározott irányba nyargaló, a vakációtól még fűtött gyerekcsapatokkal. Jó lenne úgy tudni, hogy a tanévkezdet vált ki bennük örömujjongást, de hát ez az állítás még a legelvetemültebb mintagyerekek esetében sem teljesen igaz. Nem mindenki várta ezt a napot, sőt azt hiszem a többség kevésbé várta. Ettől függetlenül tudomásul kell venni, hogy kezdetét vette az 1981—82- es tanév. Higgyétek el, mi sem sugárzunk a boldogságtól, mert míg rátok vár az Iskola, a felvágatlan, ropogós tankönyvek, a tornaterem, az új tanárok, de a régiek is, meg sok más minden, ami csak értetek, diákok miatt lé tezík, addig számunkra egy-egy szeptember elseje már csak a nosztalgia erejével bír. Főleg," ha azt egy feszítő kedvvel vlháncoló hatéves gyerek kezét szorongatva éljük át... Tanulnlvalótük az idén a tavalyinál is több lesz. Már történelmi tény, hogy valamivei mindig több, mint azt bármely kor diákja jó néven vette. A tankönyveket mielőbb kézhez kell venni és inkább előbb, mint utóbb. Az első órák viszonylag lazább rendje azért még megenged egy két, a padszomszéd tok fülébe suttogott vakációs élményt Számunkra, az Oj Ifjúság számára az lenne a leghízelgőbb, ha ezen suttogásokban, esetleg az osztályfőnöki órán lapunknak is szentelnétek egy-két percet. A nyár folyamán veletek voltunk az építőtáborokban, a gabonaföldeken, a Rysy-csúcson, a tópartokon, pop-kon- certeken stb. Szeretnénk, ha továbbra is magatokénak éreznétek lapunkat és nem újságárusnál néhanapján megvásárolt ritka vendégnek, hanem a hetenként hozzátok látogató barátngk, segítőtársnak tekintenétek az Oj Ifjúságot. Zácsek Erzsébet XXX. évlalyam 1981. szeptambar 1« Ara 1,^ korona A MÜVEIÖDÉS SZ01GÄUTÄBAN Az új tanév kazdetén Marta V 1 a ő I h o v á és üudovft K 11 á r oktatási nlnlszterhelyet- tesek sajtótájékoztatón számoltak be a szlovákiai alap- és középiskolák, valamint tel- sóoktatási intézmények Időszerű kérdéseiről. Szlovákia mintegy öt millió lakosából a különböző oktatási intézményekben csaknem 1,4 millió fiatal tanul. Csak az általános iskoláknak ebben az évben 860 000 tanulója lesz, az óvodákban pedig 240 000 gyerek nyer elhelyezést. Az alapfokú Iskolákban különös hangsúlyt helyeznek az orosz nyelv oktatására, annak érdekében, hogy a végzős tanulók képesek legyenek orosz nyelven társalogni és olvasni az orosz nyelvű Irodalmat. Az új tanévben már a 6. osztályban Is bevezetik az új tervezetet. A módosított tankönyvek — a magyar tanítási nyelvűek is — Idejében elkészültek és a tanulók kezébe kerülnek. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szakmunkásképzők fejlesztésére. Szlovákiában az idén 17 új típusú szaktanintézet létesül, így számuk eléri a 258-at. Az előadók kihangsúlyozták, hogy ezeknek a szaktanintézeteknek elsődleges feladata a legigényesebb munkásfoglalkozásokra való felkészülés és nem az. hogy minden végzős diák Innen is a felsőnktatást intézményekben folytassa tanulmányait. A gimnáziumokba ebben a tanévben több mint 54 000 tanuló iratkozott be. Néhány gimnáziumban és szakközépiskolában folytatják az új tantervek szerinti oktatást annak érdekében, hogy 1984-ben valamennyi középiskola bevezethesse az új koncepclőt; A most kezdődő tanévben a felsőoktatási Intézmények hallgatóinak a száma 61000 lesz. Mintegy 20 ezren foglalkozásuk gyakorlása közben folytatják főiskolai tanulmányaikat. A diákok többsége műszaki és természettudományi Irányzatokon tanul. Pozitívum, hogy a korábbi évekhez képest lényegesen többen jelentkeztek az elektro- és gépészmérnöki karra, így a felvételi bizottságoknak válogatási lehetőségük is volt. A baráti szocialista országok felsőoktatási Intézményeiben Szlovákiából 1300 fiatal tanul majd. Ugyanakkor 1500 külföldi diák szlovákiai felsőoktatási intézmények hallgatója lesz. Felsőoktatási intézményeink ebben az évben az oktató-nevelő munka hatékonyságának fokozására fognak törekedni. Szélesítik a tudományos kutatómunkát' is s ezzel elmélyítik a kapcsolatot a tanintézetek és a gyakorlat között. Az oktatásügyi minisztérium felhívta a pedagógusok figyelmét, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a munkára nevelésnek, a pályaválasztásnak, a gimnáziumokban, a természettudományi tárgyak oktatásának. Gohdot fordítanak a diákok szociális problémáinak megoldására is, s még ebben az évben a főiskolai interhátusok befogadóképessége 1761 hellyel bővül, így különösen a bratislavai Malom-völgyben, a preSovl és a íillnai internátusokban. Milyen volt a távozni készülő nyár? Milyenek voltunk mi, akik vágyakkal, tér- vekkel, reményekkel vetkőztünk ingujjra, bújtunk fürdőruhába, és egy kicsit más arcot mulattunk: könnyebbet, vidámabbat. Más volt-s a nyarunk, mintahogy terveztük, szerettük volna. És mennyire vagyunk elégedettek nyári önmagunkkal. Mert a nyár, másmilyenné formálja az embert, mint a többi évszak. Nyáron, mintha szabadabb lenne a kéz, a gondolat, a száj, mintha minden szabadabb lenne és mindenki könnyelműbb. Mintha a nyár közvetlenebbé, közlékenyebbé tenne bennünket. Mintha nyáron mindaz igaz lenne, amiről év közben csak álmodunk, amire vágyakozunk. És mintha nyáron semmi sem lenne igaz, mert nyáron minden olyan csalóka, minden olyan különös, minden olyan délibábszerű: elérhető, mégis elérhetetlen. Hát milyenek voltunk nyáron, az uborka- szezon, a szabadságok, a pihenések ideje alatt? ... A munka ideje alatt? __A bőség i deje alatt? ... Szépek, szerelmesek ... Rútak, csalódottak? ... Hűségesek, csalfák?... Szorgosak vagy lusták? ... Emberek vagy embertelenek? És milyenek leszünk őszszel, télen, tavasszal és majd a jövő nyáron, ha már tudjuk, tudatosítjuk, milyenek voltunk most, 1981 nyarán? Volt-e ennek a nyárnak tanulsága és ha igen, milyen? Vagy egyszerűen csak nyár volt, végre hosszú és forró? Semmi több. De az mégsem lehet, hpgy csak egy hosszú, forró nyarat hagyjunk magunk mögött, és semmi többet. Az nem, nem lehet. Kell, hogy valamivel, legalább egy emlékezetes csókkal, egy élményt, örömet adőan végzett munka, egy felejthetetlen naplemente, egy álomszép ismeretlen város emlékével együtt öltöztessen zakóba, felöltőbe ez a nyár. Kell, hogy ne múljon el nyomtalanul, hiszen a nyár nyomtalanul nem is nyár. Mint ahogyan az ősz, sem ősz tervek, vágyak, remények nélkül. Mint ahogyan e- gyetlen évszak, egyetlen hónap, egyetlen nap sem az, újabb álmok, vágyak, bitek, remények nélkül. Mert minden reggel, minden nap egy új élet kezdete: születésnap. Milyen volt hát a távozni készülő nyár? Hosszú, forró. Én hiszem, hogy szép is, igaz is volt. . Hogy nyár volt, 1981 felejthetetlen nyara. ZOLCZER JÁNOS Fotó: Krascsenics Géza ' -■•v* iff
