Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-18 / 33. szám
4M s Ramalya úr olyan elegáns, mintha most lépett volna ki a londoni Regem Street valamelyik jobb férfidí- vatüzletéböl. Halvány, homokszín burberry öltöny, fövényszlnű ing, a barna különböző árnyalataival csíkozott nyakkendő, puha vörösesbarna bőrből készült clpzáras rövid csizma. Rolex óra, négerbarna Samsonite diplomatatáska —, ha a bőre színe, arcvonásai és kékesfekete haja nem árulkodna, akár angol üzletembernek Is nézhetném, különösen a kiejtése miatt: az úgynevezett King’s English a maga enyhe afíektálásával, a legjobb angol egyetemeken végzettek kötelező Ismertetöjele, úgyszólván névjegye. Ramalya úr azonban indiai, a Hindustan Machine Tools Limited Izzólámpagyártó gépsorokkal foglalkozó részlegének Igazgatója, s a Madrasba tartó Air India gépen ülésszomszédom. Andhra Pradesh állam fővárosából, Hyderabadból — ahol Ramalya úr a cége számára a budapesti Egyesült Izzó által felszerelt lámpa- és fény- csőgyárat látogatta meg — Tamil Nadu állam fővárosáig, Madraslg alig egy óra az út, de arra elég, hogy a szívélyes Igazgató, megtudva, hogy Keralába tartok, rövid Ismeretést tartson India eme „bezzeg“ államáról. — A számok mutatják: Kerala nép- sflrűsége igen nagy. Hogyan lehetséges mégis, hogy ott olyan jók a lakosság körülményei? —: Először Is nem olyan jók. Csak Jobbak, mint máshol. Másodszor: Ke- ralában majd nálam sokkal jobban elmondják az okokat, s maga Is saját szemével láthatja, hogyan élnek a keralalak — szólt, s átadta a névjegyét a kötelező „ha legközelebb errefelé Járna...“ kezdetű udvarias szöveggel, majd makulátlan eleganciája teljes pompájában elhagyta amad- rasl repülőtér kissé dúlt betonján landolt gépet Én meg újabb 7—800 kilométert „ballagtam“ a jó öreg DC fedélzetén a keralal főváros, Trivandrum felé Lent vörösre égett sziklás sivatagok és hegyvonulatok váltakoztak bűje zöldellő őserdőkkel, apró települések ezret fölött húztunk el, bal kéz felől föltűntek az óriási templomváros Ma durat felhőkarcoló méretű gópuram- Jal, e különleges templomkapuk vagy tornyok, aztán Jobbra, a gép előli egyszer csak halványodni kezdett a horizont. Fakóbb, majd élénkebb kék be ment át, és alattunk már a dús kókuszpálmaerdő nagyobb fáit is ki lehetett venni. Az erdők szinte belelógatták a lábukat az élénk kékségbe, az Arab-tenger vizébe. Még egy éles balkanyar, s leszállunk a trivandrumi reptéren, mely nagyságát tekintve a Ferihegyinek talán a negyede, rendezettségéről, kiszolgáló helyiségeinek színvonaláról és méreteiről pedig inkább ne essék szó — viszont kétségtelenül csodás környezetben helyezkedik el; pálmaligetek, óriási mangrovefák körltik. s idecslllámlik a tenger is. A repülőtérről a városba közlekedő busznak természetesen se ablaka, se ajtaja — így készítik — így legalább mozog egy kicsit a levegő, ami annyit jelent, hogy a kinti 40 fok cirkulál egyet a benti 45 fokkal. A légkondicionálásnak sajátos, Indiában általános módja ez, de sebaj. Fő, hogy haladunk a város felé. Kókuszpálmák közé bújt falusias települések között vezet az üt, szinte észrevétlenül érünk be a városba. Feltűnik, hogy az Indía- -szerte megszokott szent tehenekből alig látni, s hogy bár a házak és az utcán járó-kelő emberek nem tanúskodnak különösebb jólétről, Calcuttához vagy éppen Bombay egyes kerületeihez képest sokkal nagyobb a rend és a tisztaság, a ruházatok tisztábbak, utcán lakó családok nincsenek, s hiányzik a kéregető gyerekek hada Is. Nocsak, Kerala máris a „bez- zegség“ jelelt mutatná? Szállásom a Mascot Hotel: mintha egy Indiában Játszódó Somerset Maug- ham-novellából vagy ennek filmváltozatából, (Made In Hollywood 1930) vágták volna ki. Óriási ápolt udvar, a fák alatt kis lugasok, bennük asztal, székek, hogy a kedves vendég ott fogyaszthassa frissítőjét. Táncterem méretű hall, faburkolattal, szép szőnyegekkel. Kellemesen félhomályos, légkondicionált étterem, a végében szökőkút csobog. A szobák majdnem utca szélességű verandára nyílnak. Az ablakokon szúnyogháló és zsalugáter, az ajtókon szintén, de van egy jellegzetes, lengő félajtó is, hogy a szoba be Is legyen csukva, s nem Is. Vastag, szúrósságában Is puha, barna, faltól falig kókuszszőnyeg borítja a padlót. Az ágy kerekeken gördíthető alkotmány, baldachinszerO szúnyoghálóval. Vagy két méter átmérőjű ö- reg ventlllátorszárnyak kavarják lomhán a levegőt. Kicsit remeg tőlük a plafon, mindenesetre elhúzom alóluk az ágyat. A fürdőszoba jó hűvös, mert a padlója köves. Méretei megfelelnek egy európai polgári szalonénak, s a kádban, akár vlzlpolómeccset Is lehetne játszani. És van víz, és működnek a csapok. És nincs zuhanyozó, mert ezt a szállodát még angol gentlemaneknek építették, és egy gentleman kádban fürdik; csak a lovakat fürdetik állva. Jó angol szokás szerint itt Is ismeretlen fogalom a keverőcsap: külön csőből folyik a hideg és a meleg víz (ez is a hosszú' angol uralom öröksége). Csörömpöl a falra szerelt jó öreg telefon: Szurendran Neth, akt tud ér kezésemröl, a hallban vár. Lent egy hófehér dhótiba (nadrágszerüen a csípő és a combok köré csavart gyapotlepelbe) és a vakító fehér rövid ujjú ingbe öltözött férfi vár. 0 az Indiai Kommunista Párt keralal központi bizottsága marxista intézetének a vezetője. Ügy kezd velem beszélgetni, mintha évek óta Ismernénk egymást. A közvetlenség, a barátságosság, az idegenek iránti figyelmesség, s az a szándék, hogy minél jobban megismertessék velük Indiát, a sajátos indiai viszonyokat, Surendran Nathban a magasan képzett marxista világos okfejtésével, elemzökészségével párosul. 0 az indiai — pontosabban: keralal —• talajból kinőtt értelmiségi, aki indiai voltát ruházatával Is hangsúlyozza. (A másik típus a külföldön tanult angolos iskolázottságú, enyhén anglomán vagy amerikomán típus — mint Ramaiya úr is volt —, de egyben a két típus sok képviselője megegyezik: India érdekében, India előrehaladásáért tevékenykednek, ha más és más utakon járva Is.) Surendran Nath, s még más kera- laiak nem kis segitőkészségének köszönhetem, hogy valamit megtanultam arról, miért Is „bezzeg -állam Kerala. Íme néhány ok. Köztudott, hogy Keralában 1957-ben kommunista kormány került hatalomra, s ezzel indiai (és nemcsak Indiai) precedens teremtődött. Azóta a többszöri választásokon a kommunista kormánytöbbség ugyan megszűnt, de az Indiai Kommunista Párt és a Kongresszus Párt (Indlra Gandhi pártja) baloldali színezetű helyi szervezete általában koalíciós kormányokat alakít. A kormányban mindig van több kommunista miniszter Is. Ezek a tények kihatnak az állam egész politikai összképére s gazdasági-szociális helyzetére is. India összterületének csupán az 1,2 százalékát teszi ki Kerala, de a lakosságnak több mint 4 százaléka Itt él. A keralal átlagkereset nem magas (alacsonyabb, mint az összindlal átlag), de ennek ellenére itt jobb a tömegk életszínvonala, mert a jövedelmek eloszlása sokkal arányosabb. A szegények Itt gazdagabbak, s a gazdagabbak szegényebbek, mint más indiai államokban. A körültekintő szociálpolitikai intézkedések jóvoltából 8 kicsi Keralában nagyobb összegeket fordítanak a közoktatásra, mint a három legnagyobb indiai államban együttvéve. Az általános iskolai oktatás ingyenes. Ennek köszönhető, hogy itt az írástudók a- ranya 62 százalék (az összindlai arány 30 százalék körül van), s hogy ezer lakosra mintegy negyven újság jut (összindlal arány 13—14 újság / ezer fő). Kerala India legnagyobb népsű- süségű állama, s ezért a munkanélküliség fenyegetőbb, mint más államokban. Hogy itt az éhínség, ez az Indiában a most már kielégítő meny- nyiségü étkezési gabonatermés dacára is folyton ugrásra kész csapás, mégsem ismert, annak több oka van. Az egyik; ez a kis állam roppant termékeny tengerparti sávval rendelkezik. Banán, kókusz, tápiógyökér, rizs és rengetegféle gyümölcs terem, azonkívül az ország közel 600 kilométeres tengerpartja mentén mindenhol élénk halászat folyik (csak a halászati szövetkezetek száma 600 körül van], így a hal igazi népélelmezési cikk — s emellett nagy bevételi forrás Is. hiszen bár Kerala partvonala India e- gész tengerpartjának talán csak az egytlzede, mégis itt fogják egész India halzsákmányának bő egyharmadát. Kerala India legnagyobb kókuszter- melö területe. Egyben a legerősebb kókusz- és kókusztermék-feldolgozó ipar Is Itt működik. India gumlterme- lésének 90 százaléka szintén innen származik. Bors- és szegfűszeg-termelésben Kerala szintén nagyhatalom. Indiában talán itt valósították meg legkövetkezetesebben a földreformot: 2,3 millió parasztcsalád kapott földet, ami nagy szó, még ha a puszta földjuttatással nem Is oldódott meg a falusiak minden problémája. Az állam egyik nagy gondja még mindig a falusi termelési mód elmaradottsága, s az ezzel együtt járó alacsony termelékenység meg az ebbűi kővetkező pénzhiány. Amiből meg az ered, hogy a paraszti kisgazdaságoknak — melyeknek itt is nagyon kicsi, nem egészen egy hektár az átlagterülete — nincs pénzük (vagy nincs elég pénzük] a műtrágya, a gépek beszerzésére vagy az öntözővíz megfizetésére. (Bár Keralában van e- legendó víz. ami egyébként a feltűnő tisztaság és az emberek ápoltságának is alapja. Itt minden ember naponta egyszer megfürödhet, mert annyi a jó minőségű, tiszta víz, és ez. Ismerve a szubkontinens ivóvlzhelyzetét, már-már hihetetlen fényűzésnek számít.) Másik nagy gond a munkanélküliség. Évente körülbelül 120 ezer IskoKERALAI UTAZAS lát végzett fiatalnak kellene új munkahely. Talán ha egynegyedük kap munkát. Ezért nagy a kivándorlás az Arab-öböl országaiba. Főleg szakmunkások és fiatal értelmiségiek mennek oda dolgozni. Hogy e kényszermegoldás más oldalról nem is olyan rossz, azt jelzi, hogy a külföldön dolgozó keralaiak évente körülbelül 4 milliárd rúpiát utalnak haza keresetükből. (Indiában vidéken fejenként napi 2 rúpia — körülbelül 4—5 korona — az úgynevezett szegénységszlnt, de — hivatalos statisztikák szerint is — India lakosságának mintegy a fele e szint alatt, gyakorlatilag az éhségszektorban él.) Valamit enyhít a munkaerő-túltermelésen a mostanában erőteljesebben megindult iparosítás, és 8 nagyon lendületesen fejlődő turisztikai „Ipar“. (Kerala tengerpartja szinte egész hosszában csodálatos fövenystrandokat kínál: Kovalam például vetekszik bármely csendes-óceáni sziget szépségével, amellett sokkal olcsóbb.) Ml Kerala „bezzegségének“ végül is a legfőbb titka? — kérdeztem a szívemhez nőtt trivandrumi „jószolgálati információs munkacsoport“ tagjaitól, mintegy búcsúzásul és összegezésül. — Talán az — mondották —, hogy egy Indiai viszonyokhoz képest magasan Iskolázott lakosságú, tehát értelmes emberek millióiból álló államot a szokásos, az érzelmi és érdek alapokon űzött Indiai politikai gyakorlattól eltérően az értelemre apel láló, józan, a nép érdekeit szem előtt tartó politikai erők vezetnek, s mint ilyenek, könnyebben tudnak szót ér tenl az indiai politikusok zöménél velük sokkal jobb kapcsolatban levő, bennük jobban bízó tömegekkel. Óvatos, de helytálló fogalmazás. S — hitem szerint — benne van Kerala lövőjének iránya, jövőbeni „bezzegségének“ alapja is. Az Egyesült Államok elnökének döntése a neutron- fegyverek gyártásának kérdésében világszerte felháborodást okozott, sőt számos esetben még az Egyesült Államok szövetségesei is kifejezték nemtetszésüket, Így Hans-Jürgen Wischnewskl nyugatnémet miniszter, az SPD alelnöke hangsúlyozta, hogy Washington döntése az európai szövetségesekkel való konzultációk nélkül született. Emiatt Európa csalódott, annál is inkább, mivel a Reagan-kormány biztosította a nyugat-európai kormányokat, hogy valamennyi Európát érintő kérdéséről Időben tanácskozik velük — jelentette ki. Az SPD felszólította a nyugatnémet kormányt, hogy Idevonatkozó NATO-tárgyalások keretében olyan álláspontra helyezkedjék, amely megakadályozná a neutronfegyver nyugat-európai elhelyezését. Ogy látszik, Reagan alnOk döntése a neutronfegyverek ügyében csak a kínai vezetők tetszését nyerte meg egyöntetűen. Kína mindinkább szerepet játszik az E- gyesült Államok katonai terveiben. Erre utal Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a néhány nappal ezelőtt a moszkvai Pravdában írott cikkében. Az a körülmény — Írja AndreJ Gromiko —, hogy az amerikai-kínai közeledés szovjetellenes alapon megy végbe, arra kényszerít bennünket, hogy ezt a tényt az Egyesült Államokhoz és Kínához fűződő kapcsolatainkban figyelembe vegyük. Köztudott, hogy az afgán területek elleni szakadatlan fegyveres behatolások javarészt az Egyesült Államok és Kína támogatta Pakisztán területéről történnek. Pakisztán egyre inkább olyan politikai útra lép, amely szomszédaiban különös aggodalmat vált ki. Jól fejlődnek Kuba és Mexikó kapcsolatai. Ezt állapította meg Fidel Castro kubai és Jósé Lopez Portillo mexikói elnök. A két államfő továbbá megvitatta a Kuba és Mexikó közötti kereskedelmi, technológiai és Ipari együttműködés fejlesztésének lehetőségét, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről cseréltek véleményt. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára egy rádiúinterjú- ban igen súlyosnak ítélte meg a nemzetközi helyzetet. Szerinte létre kell jönnie legalább egy minimális e- gyüttmüködésnek, hogy kimozduljanak a holtpontra jutott leszerelési tárgyalások. A főtitkár a nukleáris háborút jelölte meg az emberiséget fenyegető legnagyobb veszedelemként. A nukleáris készletek szerinte sokszorosan elegendőek a világ elpusztítására, s akkor nem lennének sem győztesek, sem vesztesek. Waldheim reméli, hogy a nemzetközi válság mérséklődhet, ha szeptemberben az ENSZ-ben létrejön a találkozó Gromiko szovjet és Haig amerikai külügyminiszter között. Épp ezekben a napokban Andrej Gromiko levelet küldött Kurt Waldheimhoz, a- melyben a Szovjetunió azt javasolja, hogy vegyék fel az ENSZ-közgyűlés következő ülésszakának napirendjére a javaslatot: „Kössenek szerződést bárminemű fegyverek telepítésének tilalmáról a világűrben.“ A Szovjetunió síkra száll azért, hogy a világűr egyszer s mindenkorra mentes maradjon minden fegyverfaj- tától, hogy ne legyen a fegyverkezési hajsza új színhelye. az országok közötti kapcsolatok kiéleződésének forrása. TAKACS ISTVÁN
