Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-18 / 33. szám
2 IM LENGYELORSZÁG AZ AMERIKAI IMPERIALIZMUS számításaiban Az amerikai hatóságok és reakciós erők tevékenysége amelyet a lengyelországi e- seményekkel kapcsolatban fejtenek ki, az egész amerikai világuralomra törő köl- politlkának csupán egyik szempontja. A lengyelországi eseményeket érintő kérdésre válaszolva Reagan elnök az amerikai imperializmus tényleges célját újból megfogalmazta a következő szavakkal: „Az, aminek Lengyelországban vagyunk tanúi a világkommunizmus végének kezdete." KIEMELTÜK Természetes, hogy a nagy- vállalkozói körök e legfelsőbb szószólója azt reméli, hogy a szocializmus destrukciója Lengyelországban a szocializmus végének kezdetét fogja jelenteni az egész világon. A szocializmus megsemmisítése az amerikai imperializmus létfontosságú becsvágya és célja. Nagyszabású projektum ez, a bankárok és nagyvállalkozók közös összeesküvésének mesteri terve. 1917. az első szocialista állam létrejöttének éve óta az amerikai imperializmust és agresszív külpolitikáját egyszer s mindenkorra megszállta a szocializmus elfojtásának gondolata. Az USA külpolitikája 1917 töl minden egyes szocialista országgal szemben arra trá nyúlt, hogy valamennyi prob léraát, minden nehézséget minden szakadást és gyengeséget kihasználjon a világ szocializmus destabillzálásá nak és megbomlasztásának megkísérlésére. Az amerikai bankárok, a kik Lengyelországnak köl csönöket nyújtottak most magánbeszélgetések kereté ben azt mondják: „pórázon tartji'k Lengyelországot", és beismerik, hogy az amerikai beruházások céija minden e gyes országban csupán nye reségre és fennhatóságra i rányul. A nagyvallaikozöl körök Fortune című folyóirata leleplezte: a bankárok úgy vélekednek, feladatuk az, hogy „a lengyel kormány finánc- csendőrei" legyenek. Lengyelországban betöltött szerepükről szólva annak a várakozásuknak adtak hangot, hogy „az amerikai bankok még hosszú időn át Lengyelországban maradnak". Tekintettel arra, hogy a magánbankok vállalkozásai nak egyedüli célja a nyereség, készek maximális nyereséget kicsikarni minden helyzetből, amely közepette a beruházást eszközük. Az Egyesült Államok bankjai a „ílnánccsendőr“ szerepére törekedve igyekeznek minden erejükből meggyőzni a kapitalista bankokat, a melyeknek Lengyelország már visszafizette tartozásait, hogy ne nyújtsanak újabb kölcsönöket, és ne tárgyaljanak újból a hitelezett ösz- szegek vagy a kamatok törlesztéséről. És éppen az a merlkal bankok ragaszkodnak az arcátlan 21,75 száza lékos kamatlábakhoz, valamennyi általuk nyújtott kölcsönnél. Az Egyesült Álla mok a legfőbb világcsendőr és nincs számára olyan eszköz, amely túlságosan becstelen volna, ha céljainak eléréséről van szó. Senkit sem téveszthetnek meg az amerikai Imperializ mus és ellenforradalmi esz közel — a CIA és az FBI — tényleges szándékai. A CIA- nak különleges osztálya van minden egyes ország szarná ra. A CIA lengyel osztályát a külügyminisztérium, valamint az amerikai kormány töhbi hírszerő osztályát rö vtddel azután létesítették hogy '194'4-bén léVréjölt a I.engyel Népköztársaság. A szocialista Lengyelország megszületése óta teljes mér lékben érvényesült az USA kitűnően megszervezett és megvalósított konnánypoli tikája. a fel forgatás a beavatkozás és a lengyelellenes összee.sküvés politikája GUS HALLNAK. az Egye sült Államok Kummu nisia Pártja főtitkárának cikkéből RÉGI IDŐK NÉMA TANÜJA A napokban emlékezünk meg arról, hogy Kelet Szlo- vákla fötdmüvef jobbágya! felkeltek az úri sanyargatás ellen. A kelet szlouáklal parasztfelkelés kolera felkel és néven vonult be a történelembe. A felkelést a jobbágyok elviselhetetlen sorsa idézte elő. Ha ugyanis a földműves jobbágy megfizette az összes adót és Illetéket, jóformán semmije sem maradt a megélhetésre, ezért a falvakon éhség pusztított, kiváltképpen 1/130 hon. ami kor az egész országban rossz volt a termés. A bajokat tetézte, hogy a következő évben kolerajár vány tört ki. Az éhezéstől gyengült emberek tömege sen puszlitllak el e borzosz tó betegségben. A nép kö zOtt elterjedt a mende-mon da, hogy az urak mérgezték meg a kutakat, és ez ele gendö volt ahhoz, hogy fel lázadjanak. Kaszákkal, vas villákkal. cséphadnrókkal felfegyverkezve megtámad ták és felégették az úri kas télyokat. A felkelés központja Tő keterebes volt. de csatlakoz lak hozzá a mai vranovi já rás települései, sőt Szepes ség szegény népe is. A zen dűlök ellen katonaságot hív ták, és a nagy túlerő néhány hét alatt elfojtotta a felkelést, amelynek következményei szörnyűek voltak. Az urak kegyetlen bosszút álltak a népen, a felkelés vezetőit, több mint száz személyt halálra ítéltek és kivégeztek. Vranov határában állt az a jegenyefa, amelynek a törzse a képen látható, és e- gyes források szerint erre akasztották fel a felkelés vezérelt. Tíz évvel ezelőtt még zOldült a fa, de lassan enyészésnek Indult, ezért konzerválták, és táblával látták el, hogy néma tanúként hirdesse az utókornak az úri önkény elleni bátor kiállást. (p) papírgyári fiatalok a lERVTEUESlliSlRI Amikor életemben először és utoljára Jártam e helyen, a földgyaluk még csak a leendő építkezés helyét egyengették. Időközben azonban felépült Párkányban (Stürovo) hazánk egyik legnagyobb papírgyára. Sajnos, a gyár folyton munkaerőhiánnyal küzd, és ez a tervteljesítést Is veszélyezteti. A folyamatos tervtel jesl- tésre csak a legnagyobb erőfeszítések árán képesek, és ehhez a SZISZ üzemi szervezete is tetemesen hozzájárul. A SZISZ nyolc alapszervezetének összesen négyszáz tagja van. A gyárban természetesen ennél sokkal több fiatal dolgozik, a szervezettség alacsony, mindössze ötvenszázalékos. Karol Melléka, a SZISZ üzemi bizottságának elnöke ezt azzal magyarázza, hogy az alkalmazottak túlnyomó része vidékről jár be, munka után rendszerint siet haza, így nem kapcsolódhat be a szervezeti munkába. — Semmi értelme, hogy a jobb szervezettség érdekében „holt lelkeket" . tartsunk nyílván — mondja. — Inkább legyünk kevesebben, de aki belép a szervezetbe, az dolgozzon is. Karol Meliska vegyipari szakközép- iskolát végzett, azelőtt a bratlslaval Juraj Dimitrov Vegyi Művekben dolgozott, három évvel ezelőtt jött haza Korábban a műszaki fejlesztési részlegen dolgozott, másfél éve áll az üzemi bizottság élén. Ezenkívül az üzemi pártvezetőség alelnöke, így személyében jól párosul a két fontos tisztség, könnyen átültetheti a legfontosabb gazdasági és politikai feladatokat az ifjúsági szervezetben. Maga is fiatal, mindössze huszonnyolc éves, könnyen szót ért a társaival. Érrel szükség Is van, mert az öt üzem majdnem mindegyikében a terv teljesítésben szinte állandó a feszült ség. Különösen vonatkozik ez az ún, „dechtochemára" ahol a gyár legfon tosabb végterméket, a kátránypapirl gyártják, továbbá a faaprltó Ozemre. Karol Mellíka és áz anyag-, illetve nyersanyagszállításra. — Néni nézhettük, hogy a drága, nagy teljesítményű impregnáló gépek tétlenül álljanak — mondja Karol Me- liSka. — Vállaltuk, hogy minden hétfőn ás pénteken a délutáni műszakot SZISZ-tagok látják el. Ügy tervezzük, hogy egy év alatt egymillió négyzet- méter káti’énypaptrt sikerül így előállítanunk, és ezzel jelentős mérték ben elősegítjük a tervteljesítést. A legszofgalmasabbak között említhetném PaVóI Novákot, Adam Belákot, az egyik alapszarvezet elnökét, Milan ZáVOdilfkot, és Rákóczi Máriát, aki viszont a le.gutóbbl választások óta a szövetség! gyúlés képviselője. A fiúk a közlékedésböl Viszont a vago nők és Uszályok be és kirakásánál segítenek név szerinf FrantiSek Stru hár, Peter Michalik, Chalmovskp Mi roslav és Eduard Chaderka mérnök. Az egyes alápszerVeZetekben van egy Hajdú Zoltán olyan nyolcvantagű gárda, amelyr« mindig számíthatunk. A fiatalok ilyetén hozzáállása a termelési feladatokhoz a jó politikai nevelő munka eredménye. Sajnos, a SZISZ-munka a többi tehületeken már nem bontakozhatott ki Ilyen szépen. Nincs rá lehetőség hiszen a népes ifjúsági szervezetnek nincs egy klubja, mindössze egyetlen apró helyiség áll a rendelkezésére, ml több, az 0- zemnek sincs klubja, kultúrháza. — Ilyen körülmények között azt tesszük, amit lehet — mondja az elnök akit legjobban bánt a helyzet. Elsősorban sportolunk és a turisztikát űzzük. Szép hagyománya van már az üzemben a röplabda-, a lábfenisz és a asztalltenísztornáknak és az úszőversenyeknek. Időnként kirándulunk a környékre, esetleg a szomszédos Magyarországra. Nagyon jól működik a lövészkörUnk, amely már járási, sőt Szlovákiai méretben ts figyelemre méltó eredményt ért el. A kör vezetője. Hajdú Zoltán másodosztályú edző, a SZISZ-munka más területein is nagyszerű segítőtársam. A kulturális életünk már szegényesebb, időnként színházJátogatás. Másra a városi kultúrházat sem vehetjük i- génybe, mert már rég nem felel meg az igényeknek. Talán valami javulás várható, ha befejezik egy öregebb épület tatarozását, amelyben ifjúsági klub Is létesül. A papírgyár! fiatalok valóban megérdemlik, hogy a munka mellett • szabad Idejüket is hasznosan és tartalmasán töltsék el. Reméljük, hogy ehhez az üzem vezetőségétől az eddiginél nagyobb támogatást kapnak. PALAGYI LAJOS A szerző felvétalal A szaktanlntézst tornatermét hetenként üttzíir vehetik Igénybe. A kép egy parázs lébteniszmérkőzésan készült. „CSAK“ AZ EMBERT Már akkor, amikor ősünk még beszélni sem tudott, már akkor a létfenntartáshoz szükséges legfontosabb eszköz, a köbalta egyben fegyver is volt. A fegyver szinte egyidős az emberiséggel. Akkor még primitív eszköz volt, de már úgy is betöltötte szerepét. Aztán ősünknek nemcsak a törzse egyenesedett ki, nemcsak beszélni tanult meg, nemcsak használati eszközeinek készlettára bővült, hanem ölO-vágó-szúró készletének skálája is. Lett a kés, lett a dárda, a fúvócső, a nyílvessző, az íf, a kard, a buzogány, a parittya, a kőhajítógép, az ágyú, a tank, s lett a rakéta, az atombomba ... Ss a napokban újra bővült az emberiség fegyvertára: lett a neutronbomba. fontosabban, az USA elnöke, akinek kezében egykoron gyakran eldördült a colt a felvevőgép előtt, parancsot adott a már évekkel korábban feltalált neutron- bomba gyártására. Nem tudom pontosan meg ítélni, egyáltalán fel tudjuk-e fogni, mérni e hír, parancs szörnyű következményeit. 1945. május 9-e óta alig telt el olyan nap civilizáltnak nevezett földpolyón- kon, hogy egyik vagy másik pontján — vagy egyszerre több helyütt — ne ropogtak volna a fegyverek; a bőm bák sUvíló zaját hallva anyák ne ölelték volna magukhoz féltőn csemetéiket, gyermekek, feleségek, báró tok ne siratták volna az el esetteket. Mert ml a háború? Veszteség, halál, fájdalom, könnyek, árvaság pusztítás ... Háború — halál. Nem tudunk kezünkbe venni újságot, rádiót hallgatni, tévét nézni, hogy ne kellene tudomást vennünk újabb háborúkról, újabb halálhírekről. Már szinte úgy tűnik életünk elmaradhatatlan velejárója lett a háborús hír. Épp ezért már oda se figyelünk, már megszoktuk, nem is tudatosítjuk, hogy egy halott, tíz halott, száz halott, ezer halott... „Elmegyünk“ a hírek mellett, elmegyünk legalább olyan közömbösen, mint az éjszakai utoa részeg hempergője mellett, elmegyünk, mint áltáléiban minden mellett, hiszen már mindenből annyira elegünk van már mindenről annyi az él ményünk, hogy közönyünk sem feltűnő. Meri lényegében mi tör tént itt és most, amikor ellátott hozzánk a hír: Reá qan... parancs... neutron bomba...? Nem tehetek róla, de ez a hír mégsem egy a sok kö zUl, nem szabad, hagy egy legyen a sok közül. Igenis kapjuk most föl a fejünket, hagyjuk most abba a vacsorát, a csókot, a munkát, a napozást, mert attól a pillanattól kezdve, hogy Reagan kiadta a parancsot, hogy hozzánk elfutott a hír, más lett, megváltozott a világ: az emberiség történetében eladdig a legnagyobb veszély kezdte meg létünket pusztulással fenyegetni. Nemcsak afról van szó, hogy felborult az erőegyensúly, hanem arról, hogy az egyensúlyozás a legveszedelmesebb fegyverrel kezdődött, hogy ma az emberi elme már o 'gan fegyvert állít elő. nmein épségben hagyta íeltnlálója tervezője, gyártója ceruzáját, papírjait, gépeit, „csak“ magát a feltalálót, tervezőt. előállítót, „csak“ az embert öli meg. Hogy a primitív ember primitív fegyverétől idáig, a civilizált ember clotltzált fegyveréig jutottunk. Értitek ti ezt, emberek?! Az ember látványosan, nagystílűén, óriási árat fizetve érte öngyilkos akar lenni: mert erről van szó. Ss közben Európának ez a fele hiába mondja, sürgető — akárcsak mindenütt a világ józan elméi —: békét, egyenlő pozícióból tárgyalásokat, leszerelést, és egyszer majd teljes leszerelést, hogy a békét már ne a fegyverek szavatolják! Hasztalanok a Szovjetunió bizalomgerjesztő tárgyalási kezdeményezései, hiába az Ismert egyoldalú lépések, úgy tűnik, minden hiába: az imperializmus nem akar tudomást venni a Föld döntő többségének óhajáról. ÍMár végig sem merem gondolni, hogyan festene a város, az ország, a világ, a- melyben semmi más nem semmisülne meg, „CSAK“ az ember.) Vajon azok véglg- qondoUák-e, akik ma Amerikában a neutronbombát nyáTitdk? Mert a felelöaség- ‘len eaypnlöpn nstlnzuvk mi, ..CSAK“ az emberek! ZOLCZER JÁNOS I
