Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-11 / 32. szám

N Y A R: a gabonatáblán,

a káposztásban és a kombájn nyergében

MALOMBAN

Amíg a magból kenyér lesz, az arányló bűzaszemeket először' lisztté kell őrölni. Hogy ez mennyire bonyolult, különböző gépekkel végzett művelet, arról meggyözöd- hettem az Ivanka pri Nltre-l malomban. Aki véglgkalaMolt a már 1920 óta működő üzemen, Marl^ Gyula fömolnár volt.

— Már az apám Is molnárként élte le az életét, és sokat beszélt a molnárok munkájáról. Néha magával vitt a munkahelyére, hogy megmutassa a gyakolatban Is mindazt, amit máskor szinte tátott szájjal hallgattam. Aztán mire 1940-ben molnártanonc- nak jelentkeztem, már sok mindent tudtam a szakmáról — kezdi a beszélgetést Gyula bácsi.

— Kezdetben csak három és fél vagon, később öt, ma pedig már tizenkét vagon búzát őrölünk naponta. Jelenleg tizenhármán dolgozunk hétfő reggeltől szombat reggelig három műszakban felváltva. Ha szükséges, akkor húzzuk még szombaton Is e.* gész nap. Ez olyankor szokott előfordulni, ha nincs elég liszt a pékségekben — tehát besegítünk a környező kisebb malmoknak^

A tizenhárom itt dolgozó munkás közttf egy főmolnárként, három almornárként, a többi pedig segédként dolgozik. Régen a tőmolnárnak járó fizetség kétszerese volt a segéd fizetésének. Ma már mindannyian 2500 korona körül keresünk.

— Valójában milyen az élet a malomban?

— Hozzánk a környékről szállítják be a learatott búzát. Ha kettéharapjuk a szemetj vagy belemarkolunk a zsákba, azonnal látjuk, jő-e a gabona vagy neíoi. Az első fontos dolog, hogy meggyőződjünk a szem sikértartalmáról.- Akkor a legjobb a búzaszemv ha az aratás alatt nem esik az eső. A száraz, szép búzából van a finom fehér színű lisztj A kenyér is táplálóbb száraz őrlés után.

A mag először a gationatlsztltóba, vagy ahogy mi mondjuk, a koptatóba kerül. Nagyon fontos a gabona tisztaság. Hiába volna a liszt hófehér, az ilyen őrlet, ha víz éri, megfeketedik, mint a sár. Nálunk ez nem fordulhat elő. Nem hiába mondják a háziasszonyok meg a pékek, hogy az Ivánkái lisztből akarnak sütni. Ha az emberek finom kenyeret ehetnek, a molnárt Is dicsérik. Ilyenkor kicsit kihúzom magam, mondván, megint jó munkát végeztünk.

A koptató után a mag a mosógépbe kerül, majd levegővel felszippantva szállítják tovább. A kefegép és a kamra után a búza a srótolóhengerekre kerül. Itt történik a tulajdonképpeni őrlés. Ezután már csak a szitálás marad hátra, amit nálunk négy hatalmas dupla szita végez. A szitálás közben különválasztódik a hófehér liszt, középtermékként a dara és yégül a korpa.

A szitálás után a következő feladat a munkásnőké, akik zacskózzák a terméket; külön-külön a finom lisztet, a rétes-, a dara- és a kenyérllsztet. Majd zsákokba kerül a takarmányliszt és a korpa is.

Az emberek már régen Is tudták, hogy a molnár a malom lelke, tőle függ, milyen a liszt. így van ez most is. Építhetnek akármilyen csodamalmot, ha a molnár nem áll feladata magaslatán, nem ér az semmit. Nálunk szerencsére ezt mindenki tudatosítja. Kitűnő a munkához való viszony. Ha az őrlés közben valamilyen probléma adódik, igyekszünk azt azonnal megoldani, hiszen legfontosabb eledelünkről, a kenyérről van szó.

Zügnak-zakatolnak a malom gépel már hatvanegy éve. A molnárok minden nap újra és újra neklgyürköznek a munkának, forognak a kerekek, a zsákokból fehér liszt száll, s a molnár megigazítja kobakján a sapkát...

IBOLYA, ROBERT, VERA A Rozsnyói (Roziiava) Állami Gazdaságban az épitőtáborosok munkájáról. Kerekes Ilona táborfelelőst faggatom.

— Éppen ma érkezett két csoport a helyi közgazdasági középiskolából és egy az egészségügyi középiskolából. Rajtuk kívül még tíz építőtáborosunk van. Két főiskolás lány a gabona minőségét és nedvességtartalmát vizsgálja, négyen pedig a gabonát rakják, takarítanak, amolyan kisegítő munkát végeznek. A -másik csoport, amely őket váltja, délután kettőtől este tízig dolgozik. Örömmel mondhatom, hogy nincs problémánk velük. Vannak elegen, és a munkájukat is becsületesen végzik. A diákok többsége már júniusban jelentkezik munkára. Az idén több diákot is el kellett utasítanunk, mert betelt a létszám. Szerintem mindig jobb, ha többen jönnek^ mintha hiányozna a dolgos kéz.

Az udvaron először Borsodi Ibalyával találkozom, éppen söpröget.

— Hetedikes koromtól minden nyáron itt dolgozom. Először a nővéremmel jöttem, aztán a barátnőmmel, most meg egyedül.

Lassan bevánszorog egy gabonával teli kocsi. Ibolya gyorsan elbúcsúzik, megy segíteni a három fiúnak, akik a kocsiról rakják le a gabonát. Pár perc alatt elkészülnek. Aztán az egyik Domich Róbert össze- söpri az elszóródott szemeket, majd ő is odajön hozzánk.

w Tetszik ez a munka? — kérdezem^ í— Eddig még Igen.

>— Mióta dolgozol itt?

Amióta megkezdődött az aratás, július tlzenhatodikától. m Voltál mát ápltótób'orb'an? g-ü Még nem, ez a2 eisä munk'afielyern.- Ha y; megy, íovábS íg, nagyon meg leszek égedve. ú Meddig leszel itt? ííBí Az aratás végéig.

Néhány perc múlva két őrá, közeledik a munkaidő vége. Onclrej György és Gyenes

Gyula a kocsikat tisztítja. Sietnek, ha befejezték, mehetnek haza.

— Mi kisegítő munkások vagyunk. Mindig azt csináljuk, ami a legszükségesebb — mondják. — Ma például reggel kisöpörtük a raktárt. Utána jöttek a gabonaszállltmá- nyok, azt raktuk ki. A műszak végén minden nap kitakarítjuk a kocsikat, összesöpörjük az elhullott szemeket.

Egy kis helyiségben, ahol a gabona nedvességtartalmát, minőségét vizsgálják. Var- ga Verával beszélgetek. Vera a Szlovák Műszaki Főiskola negyedikes diákja. Hat éven keresztül minden nyáron segít az aratásban. Ahogy megkezdődik a munka, minden nap reggel kilenctől este kilencig dolgozik, egészen az aratás végéig.

— Ma milyen minőségű gabona érkezett?

— jó minőségű gabonát kapunk. Az időjárás is kedvező az aratásnak, hiszen az utóbbi napokban 29—30 fokos melegek voltak, és ez nagyon kedvező a gabona minőségére.

HUSZONNÉGYEN A RYSYN

Lakatos Lászlótól, a SZISZ Rimaszombati (Rim. Sobota) Járási Bizottságának elnökétől érdeklődöm a járás fiataljainak szünidei tevékenységéről.

— Pár nappal ezelőtt fejeződött be a járási ifjúsági találkozó, amelyet idén Nagybalogon (Vefky Blh) rendeztünk. A találkozó három napig tartott, s a résztvevők száma meghaladta a kétezret. A műsort a fiatalok kívánságai alapján állítottuk össze. Az első napon voltak a sportversenyek, este pedig diszkót rendeztünk. A második nap a kultúrműsoroké, a találkozó utolsó napja a kikapcsolódásé, a szórakozásé volt. Délután ünnepélyes keretek között hirdettük ki a sportversenyek eredményeit. A találkozót táncmulatsággal zártuk. Nyárra kevesebb kultúr- és szórakoztató műsort tervezünk, azért, mert a legtöbb fiatal vagy nyári építőtáborban dolgozik, vagy valahol nyaral. Megemlíteném még, hogy idén 24 SZISZ- tag képviseli járásunkat a nemzetközi ifjúsági találkozóval összekötött Rysy-túrán. Nem mellékes tényként említem meg, hogy ezerötszáz diákunk dolgozik a járás építőtáboraiban. Ezeknek a fiataloknak a nagy része segédkezik az aratásban, néhány csoportunk pedig különböző üzemekben, vállalatoknál dolgozik. Eddig huszonhét alapszervezetünk kapcsolódott be a nyári aratási munkákba és ötvenhat kombájn nyergében fiatal, ül. Részt veszünk az „Egy szem se vesszen kárba“ aratási versenyben. Az Ifjúsági Fényszóró tagjai a gabona szeny- nyezettségét és nedvességtartalmát vizsgálják, s ezzel is Igyekeznek elősegíteni, hogy minél jobb minőségű gabona kerüljön a malomba.

Végezetül még annyit: a nyári terveinket megpróbáltuk úgy összeállítani, hogy kivegyük részünket a mezőgazdasági csúcsmun- kákből, de ugyanakkor, szórakozzunk, strandoljunk, élvezzük a nyarat, a vakációt.

Péntek délután fél' négy

Péntek délután fél négy, tűz a nap. Az ember Ilyenkor a strandra vágyik. Minden bizonnyal így .vannak ezzel azok a lányok is, akik a Jeliavai Állami Gazdaság licel (Ltcince) kertészetében, dolgoznak. Többségükben középiskolások, akik a nyári szünidejükből 2—3 hetet munkával töltenek.

— Igaz, ami igaz, szívesebben napoznék valahol a Balaton partján, de azért itt sem a legrosszabb. A fáradozásért pedig kárpótol az, hogy itt is ugyanúgy lebarnulok, és persze a boríték sem megvetendő, amelyet az ember a kezébe kap — válaszolja Seszti- na Adél, a Rozsnyói Egészségügyi Szakközépiskola negyedikes tanulója.

— Hogyan telik egy-egy napotok?

— Nem unatkozunk, hiszen dolgozunk. Reggel hétkor kezdünk, kilenckor rövid szünetet tartunk aztán ismét meló tizenkettőig, akkor egy óra ebédszünet következik. Majdnem mindenki falubeli, így hazajár ebédelni, délután egykor pedig folytatódik a munka egészen négyig — válaszolja Szlamka Ilona, aki két év múlva már nem mint építötáboros, hanem mint szakképzett munkaerő dolgozik a kertészetben.

— Hétfőn és csütörtökön szedjük a fóliasátrakban a paprikát, uborkát, káposztát, karfiolt. A hét többi napján kapálunk, gyomlálunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Bene Edit vegyésznövendék.

— Ezek szerint van itt munka bőven. Bírjátok a lépést az asszonyokkal?

— Hát persze. Hu néniék inkább segítenek nekünk, mintsem sürgetnének, siettetnének bennünket — feleli jirsza Irén. — A hangulatunk sem lenne ilyen jó, ha ők nem lennének.

— Én már el sem tudok képzelni egy délelőttöt sem Bendula Kati néni meg Szuhai .Jolán néni szellemes vitái nélkül — jegyzi

meg Adél jókedvűen.

Mindenki vidám. Még egy-két kapavágás, és vége a munkaidőnek.

— Sok mindenre jó egy ilyen munkával töltött szünidő. Az emberek jobban összeszoknak, összebarátkoznak, mint egyébként. Megbeszélik gondjaikat, dalolnak, viccelődnek. Így vagyunk ezzel ml is — teszi még hozzá sietve Edit, aztán ő is fogja a kapáját és elindul a többiek után.

Szögedi Erika

SZEMVESZTESÉG;

0,4B—1,SB SZÁZALÉK

A SZISZ Komáromi (Komárno) Járási Bizottságán már kora tavasszal elkészültek az idei mezőgazdasági munkák politikai-szervezési tervével. A sietségre azért volt szükség, mert idén a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkaversenyét egész évre tervezték, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a végső elszámolásnál a tavaszi, a nyári és az őszi munkákban elért eredmények összesítése határozza meg a sorrendet. Ez a versenyforma jónak ígérkezik, mert egész évben kiegyensúlyozott teljesítményekre ösztönzi az alapszervezeteket. A második szakasz — az aratás — értékelése ezekben a napokban folyik, így NÉMETH ISTVÁN, a jb titkára csak a menet közben szerzett tapasztalatok összegezésére vállalkozhatott

i— Jól felkészültünk az idei aratásra, a nyári munkaversenybe harminc alapszervezet, tizenkét Ifjúsági Fényszóró-Őrjárat harmincöt pionírcsapat kapcsolódott be.

>— Elégedettele vagyfeifc? ^

— Sajnos, nem, mert minden igyekezetünk ellenére kilenc alapszervezet egyáltalán nem vett részt az idei nyári munkaversenyben. Az okokat kivizsgáljuk, de már most elmondhatom, hogy olyan alapszerve- zetekröl -van sző, amelyek még mindig nem tudtak megfelelő kapcsolatot teremteni a mezőgazdasági üzemek vezetőségével. Persze, ez nem azt jelenti, hogy csak a fiatalokban kell keresni a hibákat.

— Az említett harminc alapszervezet mnn- kójóval mennyire vagytok elégedettek?

— Szinte minden nap kint voltam a határban, és tapasztalataink azt mutatják, hogy az a háromszáz fiatal, akik a gépeken dolgoztak, kitűnő munkát végeztek. Összesen százhét kombájn nyergében ült fiatal.. Munkájuk minőségét legjobban a szemveszteség fejezi ki. Idén 0,42 és 1,46 százalék között mozgott a szemveszteség, s ez nagyon jó eredménynek számít.

— És hogyan dolgoztak a kisegítő munkát végző fiatalok?

— Gépjavítók nélkül az aratást el sem lehetne képzelni. Nekik külön versenyt szerveztünk. Ebben negyvenhárom egyén és tizenkét csoport kapcsolódott be. A gépjavítók munkáját idén is hátráltatta a pótalkatrészek hiánya, de erre fel voltak készülve. Ha kellett, órákon belül elkészültek a szükséges alkatrészek.

— A szalma betakarítása szintén gyors munkát igényel, hogy a talajelőkészités minél előbb megkezdődhessék. E téren milyen eredményt értek el a fiatalok?

— Negyvennégy szalmafelszedőt és harmincöt présgépet kezeltek fiatalok. Ezek a gépek szinte párhuzamosan dolgoztak a kombájnokkal. A verseny egyik kritériuma éppen a gyorsaság volt és reméljük, a cikk megjelenéséig már minden szalma be lesz takarítva.

— A végleges mérlegvonás még nem ké- szUlt el. Mely alapszervezetek között dől el a nyári verseny?

— Megfigyeléseink és a részeredmények alapján a vágfüzesl (Vrbové nad Váhom), a dunamocsi (Moö), a gútai (Kolárovoj és marcelházal (Marcelová) alapszervezet az első helyezések várományosa.

— Milyen jutalmak várnak a legjobbak- ra?

— A verseny födíja a vándorzászló. Idén újat kell csináltatnunk, mert tavaly a mar- celházaiak végleg elnyerték. Háromszor egymás után első helyen végeztek a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok versenyében. Ezenkívül tárgyi jutalmak is várnak a fiatalokra.

— Mi az, ami még sokáig emlékezetes marad számotokra az idei aratásról?

— Egy nagyon hasznos tapasztalat: Oj- gyallán (Dulovce) az év elején szétesőben volt az alapszervezet. Néhány személycsere után a szervezet benevezett az idei versenybe. Az eredmények láttán a fiatalok visszanyerték hitüket, s újra együvé ková- csolódott az alapszervezet.

Az odlal anyagát írta: Kamoncza Márta, Kántor Mária, Szögedi Erika és Kamocsai Imrei