Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-04 / 31. szám

A napokban Európa-szerte megkezdődnek 1 a labdarúgó bajnokságok, és küszöbön áll a világbajnoki selejtezők utolsó, döntö so- ; Tozata is. A közvélemény figyelme a nyári i uborkaszezon után tehát élénken a népsze- j rü csapatjátékra irányul, nézzünk iehát kö- ■ rüli mi újság a bűvös börlábda világában. Még koránt sincs tisztázva a részvevők | teljes köre, de már nincs' messze a spanyol- , i országi, XIL labdarúgó VB időpontja: 1982. ■ június 13 — július 11. Még közelebbi a sor- \ I solás időpontja. Már 1982. január 16-án a \ I madridi kongresszusi palotában 6 csoport- ■ I ha sorsolják a döntö 24 részvevőjét. Az em- ; i lített „Palacio de Expgsiciones y Congre- j I sós" egyúttal a VB szervező bizottságának I a székhelye és a sajtóközpontja. Bizonyára I sokakat érdekel, hogy zajlik majd le a to- i vábbi fejlemények szempontjából is döntő I fontosságú sorsolás, nézzük tehát, mi a sza- J i bály. '■ A szervező bizottság május 6-án úgy dön- \ I tött, hogy ismét irányított sorsolás lesz. A ! j csapatok kiemelésével azt akarják elérni, \ I hogy minden csoportban legyenek erősebb | ' és gyengébb csapatok, s a nagy esélyesek , ; lehetőleg ne kerüljenek egymással szembe ■■ i már a selejtező csoportokban. Egyelőre még \ ! nem dőlt el. hogy mi lesz a kiemelés alap- ; i ja, de azt már tudjuk, hogy a rendező Spa- 1 I nyolország a tizenhetes számot kapja, tehát i az V. csoportba kerül, és mérkőzéseit Va- \ lenciában játssza. Ez volt ugyanis a spanyol j szövetség kívánsága. Argentina, a, cím védője a III. csoportba | kerül, s mérkőzéseit Alicantéban és Elche' j ben játssza, de a megnyitó mérkőzésen, jú- . nius 13-án 20 órakor a sorsolás szerinti el'- j lenfelével Barcelonában lép pályára. ! A döntőt július 11-én szintén 20 órakor ' ! játsszák a Real Madrid Santiago Bernabeu j i stadionjában, a 3—4. helyért folyó mérkö- I I zést pedig egy nappal korábban, ugyaneb- • \ ben az időpontban Barcelonábrirt. csoport-' ’ j mérkőzések időpontjai: 17,15 és 21 Óra. Á I : spanyol televízió valamennyi mérkőzést tel- \ ; jes egészében közvetíti. \ j i Tehát már minden világos, csupán az i i nem, hogy kik kerülnek be a huszonnégyes ; ! döntőbe, és milyen kulcs szerint emelik ki ■ a sorsolásban résztvevő csapatokat. Remél- \ jük, hogy nem olyan részrehajlóan, mint a legutóbbi VB-n. HOVÁ TARTASZ ZTS? fstalisla lennek,'akkor azt mondanám, hogy a Knsice. labdarágö-agyüttesét az uthbbi években a sora üldözi. Mivél aznnban nem hiszek a > végzetben, s tudom, hogy mindénki a saját sorsának kovácsa, arról is meg vagyok győződve, a nagy múllú egyesület tagjai, edzői (!) és szakvezetői tehetnek arról, hogy a legutolsó bajnoki év­folyamban kieslek a tegfclsőhli osztályból. Nem akartam azonban elhamarkodott véle­ményt alkotni, ezért az egyik legheavatottahbat. Tamás László csapatkapitányt kér­deztem meg a dolgok hogyanjáról és mikéntjéről. Szepsi (Mnldava nad Bodvou) szü­lötte 11953. augusztus 12.) 1969-től játszik a korábban VS.S-kéni ismert klub színeiben. Ifiként kezdte mint a jó nevii magyar ipariskola tanulója Első „nagy“ mérkőzése az említett együttesben emlékezetes marad számára, a csapat 7:1 arányben győzőit Tepli- cén az 1972/73-as bajnoki idény őszi fordulójában. Korábban a csatáreorban,-ékként kísérleteztek vele. aztán hátvédet faragtak belőle. Akkoriban a VSS a ligamezőny jobb felében szerepelt, és most ekkora bukás. Az utóbbi, mindössze őt év alatt már nem is az első. Kyilván olvasóinkat is érdekli, hogyan vélekedik a kiesés, okairól és körülményeiről a kapitány. . . * 1977-ben, amikor szintén kiestetek az első ligából, nagy fogadkozások .születtek, hogy ez többé nem fordulhat elő. Mi tör­tént ismét? — Ugyanaz, mint azelőtt. A nagy fogad­kozásoknak akkor annyi foganatja volt, hogy a csapat egy év után ismét vissza-, került a legfelsőbb osztályba,' ezenkívül alapjában'véve nem történt semmi. A Szlo­vák Nemzeti Ligában talán nem is volt olyan nehéz doigur(k, e&y idény- után túl­ságosan könnyen jutottunk ylssai a legjob­bak közé, és maradt minden a régiben. * A csapat nagy számú, de időközben megcsappant és kiábrándult szurkolóit, é nyilván olvasóinkat is éppen ez érdekli, hogy jutottatok ismét idáig? — Nehéz erről beszélni, mert ha valaki­nek fáj ez az újabb kudarc, akkor nekünk, játékosoknak vagy legalábbis nekem, sze­mély szerint duplán fáj. Mi — legalábbis néhányan az öreg gárdából —- valóban min­dent megtettünk azért, hogy ez már soha ne forduljon elő. Sajnos, rengeteg körül­mény közrejátszott, ami aztán oda vezetett, hogy ismét a kiesés sorsára jutottunk. Első helyen említeném hogy teljesen leromlott az egyesületi munka. Azt mondják, leg­könnyebb bírálni, de nyugodt szívvel állít­hatom, hogy a szakosztály vezetősége nem állt feladata magaslatán, hogy csak egy jó közhellyel éljek. Mert mivel is magyaráz­hatnánk azt, hogy az utóbbi öt év alatt 24 játékos ment el tőlünk, és az utóbbi három évben öt edző fordult meg nálunk? Ez már a züllés legbiztosabb jele, és nem akadt ember, aki ennek véget vetett volna. Pedig akárhogy vesszük is. ezek a kérdések a vezetőség hatáskörébe tartoznak, és min­dig onnan indul ki a jó csapatszellem. Saj­nos, ez nálunk nem volt. Pedig a modern labdarúgásban a vezetőség jó munkája leg­alább olyan mértékben járul hozzá a csa­pat jó szerepléséhez, mint a játékosok a pályán. Hogy visszatérjek az imént elmon­dottakra. Ugyanakkor, amikor öt év alatt 24 játékost engedtek el, egyet sem szerez­tek, de még az Ifjúsági csapat néhány te­hetséges tagját is futni hagyták. A mostani helyzet szinte már csak törvényszerű kö­vetkezménye az említett állapotoknak. * Szerintem a futballt azért még mindig a pályán játsszák. Nem gondolod, hogy a játékosok is jókban magukba szállhatná­nak? — Egészen bizonyosan. De ha: már vála­szolnom keli,- akkor megint csak azt niond- hatorti. hogy a mai Labdarúgásban minden­nél fontosabb a vezetöség-erizö-játékosok, ha úgy tetszik, az úgyneveeett trió jó ösz- szejátszása. Ha ez nincs meg, akkor lénye­gében njhcs mc.g seními, az ember ne vár- ■ jón világraszóló er.Rdmények-et. Csak mi tud­juk, akik kitartottunk, .hogy- müven nehéz me,gszíokni egymás után annyi edzőt, iga- zódni az újabb és újabb edzésmpdszerek- hez. Még' az sem njarád hünfellenül, ha ilyen rövid idő alatt .annyi játékost enged­nek el. Szectntéin túl korán váltak meg Stafurátöl, aki a' csapat játékmestere volt, és a közelmúltban már-már úgy volt, hogy Daíiko is elmegy. Ez lett volna a vég, mert az ö tudására most még nagyobb szükség van, mint bármikor. Említsek még további eseteket? Könyelmőségnek tartom, hogy a fiatal Zajacot és Benkot is elengedték Pop- rádra. Az adott körülmények közölt az egész gárdában bizonytalan hangulat ala­kult ki, és ez az örökösen feszélyezett lég­kör a játékban is megmutatkozott. 9 A tavaszi idénykezdéskor azonban még mindenki reménykedett, hogy a csapat meg­menekül. —- Mi Is úgy akartuk. Most mondjam azt, hogy balszerencsénk volt, mert tizennégy­szer csupán egy gólkülönbséggel kaptunk ki, és ezt ugye lehet balszerencsének ne­vezni, mert az eredmény hajszál híján le­hetett volna fordítva is? Sajnos, ezt sem lehet a balszerencse rovására írni. Ebben mutatkozott me,g leginkább a rossz csapat- szellem, a pszichikai labilitás. Az egyesületi munkára jellemző, hogy engem is leváltot­tak a csapatkapitányi tisztségből, aztán a játékosok egybehangzó kérésére ismét ka­pitánnyá tettek. El kell még mondani; hogy a csapat egyes tagjai, sajnos, nem érik eT az első liga szintjét. Azt mondják, egy csa­pat erejét az adja, kik ülnek a cserepadon. Nálunk nemhogy a cserepadon, de még a kezdőcsapatban is voltak játékosok, akik nem ütik meg a mércét. S mivel tudták, hogy így is, úgy is a kezdőcsapatban lesz­nek, nemigen törték magukat sem az edzé­seken. sem a mérkőzéseken. Nem volt mo­tiváció, ami hajtotta volna őket. Egyes já­tékosok hozzáállásáról órákig lehetne be­szélni. Persze ez Is abból ered, hogy az utóbbi nyolc évben egy valamirevaló jó jétkost sem hoztak hozzánk. Pedig a csa­EGY JARÄS sportéletéből ' A' spanyolországi világbajnokság egyéb : ként nagy üzletnek ígérkezik, és ebből a i „tortából" mindenki a legnagyobb „szele- I tét" akarná magának kihasítani. I Különösen heves harc folyik az utazási irodák között a turistákért. A spanyolok e- gyedül kívánják lebonyolítani az üzletet, és a négy legnagyobb spanyol utazási iroda és szállodatársulás ennek érdekében közös- vállalkozást hozott létre MUNDIESPANA né­ven. Ez ellen viszont tiltakoznak a legna­gyobb külföldi utazási irodák, s a jelek sze­rint a FlFA-nak kell majd köztük eljátszani a döntőbíró szerepét. A Mundtespana különleges státust kapott, s a szervező bizottsággal szemben elköte­lezte magát a jegyek 40 százalékának fel­vásárlására. Ebben még nem is volna sem­mi különös, ha a Mundiespana nem támasz' tana teljesíthetetlen követeléseket külföldi partnereivel szemben. Eddig elsősorban a nyugatnémetek tiltakoz­tak a magas árak ellen. A frankfurti Deut-r sehe Reisebüro szerint például a spanyolok kalkulálta árak megfizethetetlenek. Az egyik ajánlat például így hangzik: 30 nap, szállo­dai félpanzió, közlekedés az egyes mérkő­zésekre. 15 belépőjegy, S az ár: 3300 nyu­gatnémet márka a legolcsóbb és 12 000 a legdrágább. A harc még nem dőlt el, de bizonyosnak tűnik, hogy a focit kedvelő turistáknak mé- j lyen zsebükbe kell majd nyúlniuk. Sajnos, ! éppen a focinak lesz ebből a legkisebb \ haszna. (palágyi) A Dunaszerdahelyi AC (Dunajská Stredaj asztaliteniszezöinek élénk sport­kapcsolatairól és országra szóló sike- I rétről már többször írtunk. A közel­múltban koreai vendégeket, a fenjangi 1 vasutasok férfi és női csapatát látták I vendégül. A találkozók a vendégek el­söprő győzelmével értek véget, de ez I nem meglepő, mert a koreai asztalite­' niszezők a világ abszolút élvonalába \ tartoznak. A pontos eredményekről a napi sajtóból bizonyára értesültek, vi­szont aligha értesültek az egyesület egy további nemzetközi sikeréről, mert ■ a hírügynökségi jelentésekből kimaradt. 'A DAC férfi és tanulókorú csapata a közelmúltban a magyarországi Moson­magyaróváron, az ún. Kötött-Kupa el­nevezésű nemzetközi tornán szerepelt — kitűnően. A résztvevők három kor­csoportban versenyeztek, és a duna­szerdahelyi asztaliteniszezök valarneny- nyi dobogós helyet megőriztek maguk­nak. Férfi egyesben Mádéi László (a csapat játékos edzője j diadalmaskodott Török Attilát és Igor Ondrejíckát meg­előzve. A férfi párosban is a dunaszer­dahelyi asztaliteniszezők osztották el egymás között a dobogós helyeket a kővetkező sorrendben: 1. Török — Ond- rejíöka, 2. Mádéi — Lichtblau, 3. Né­meth Attila — Vími Roland. A fiatalabb tanulók korcsoportjában a csapat nagy reménysége, Vími Roland fölényesen győzött klubtársai, Németh Vince és Kocsis előtt. Az idősebb tanu­lók korcsoportjában Németh Attila sze­rezte meg az első helyet Vími Roland előtt. fó ajánlólevél ez a közelgő bajnoki idény előtt. Török Németh Ondrejiöka Tamás László társorban egyedül Andrejko éri el a ligaszín- tet, de egyedül nem tehet csodákat, és a kapus kérdése szinte már Svajlen távozása óta nincs megoldva. # Rólad talán kevesen tudják, hogy gé­pészmérnöki diplomát .szereztél, és a hi­vatásodból is elég szépen megélnél, mégis azok közé sorolnak akik á lelkűket is kiad­ták a csapatért. Mivel magyarázható, hogy mások nem becsülik azt, ami egy élsportoló státuszával együtt jár? — Magam sem értem, mert én ha kifutok a pályára, akkor valóban nem látok magam előtt semmi mást, csak a csapat érdekét, és ugyanez vonatkozik az edzésekre is. El­végre valaki csak úgy maradhat a felszínen, ha kitartóan edz. A fiatalabbak közül azon­ban sokan, talán úgy vélekednek, “hogy még annyi sok más módja van annak; hogy az ember megéljen, és jól megéljen, minden nagyobb erőfeszítés nélkül. Mert-.azért egy élvonalbeli labdarúgó élete sok lemondás­sal- jár. Jómagam eddig például még a nő­sülésre sem gondoltam, . pedig — ahogy mondani szokás — már benne vagyok a korban. Na és — mint ahogy már mondtam — a vezetőség Is hozzájárult a csapat zOl- Icsztéséliez. • Ezek után van remény, hogy a csapat ismét visszakerül az első ligába? — A tavasz folyamán természetesen egy kissé levert volt a hangulat, de az utolsó mérkőzést követő játékosértekezleten tövl- röl-hegyire megvitattuk a dplgokat. Min­denki ígérte, hogy most már akár a lelkét is kiteszi az egyesületért, remélem, ez így is lesz. Senki sem távozik, viszont az az igazság, hogy tudomásom szerint semmilyen erősítést sem kapunk; pedig ránk férne. Ennek ellenére megfogadtuk, hogy, egy éven belül Ismét kivívjuk . az elsöligás, mezt. A .Szlovák Nemzeti Liga' "mezőnyét • tekintve erre képesnek is tartom a csapatot. Az egész szurkológárda nevében kíván­juk. hogy ügy legyen. Időközben a csapat edzői posztján ismét változás állt be: Anton Bvajlen helyére szerződtették Vladimír Hrivnákot, aki az előző években a Duna­szerdahelyi AC együttesével egészen szép sikereket ért el. Reméljük, hogy munkáját Kelet Szlovákiában is siker koronázza. PALÄGYI r,AI.OS Nagy László felvétele A Szocialista Ifjúsági Szövetség Du­naszerdahelyi Járási Bizottsága és a Honvédelmi Szövetség Járási Bizottsá­ga a magyar gimnáziummal karöltve megrendezte a Honvédelmi Szövetség megalapításának 30. évfordulója alkal­mából a SZISZ honvédelmi háromtusá­jának járási fordulóját. A résztvevők három korcsoportban egyenként 11—11 csapattal futásban, úszásban és céllö­vésben mérték össze erejüket. Az egyes kategóriákban a következő csapatok szerezték meg a járási baj­noki címet, és egyúttal a kerületi for­dulóban való részvétel jogát: Fiúk — 14—16 évesek: A Dunaszer­dahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gim­názium csapata [Domonkos Gyula, Ha­ramia Ervin, Onódi Csaba}; 17—,19 éves fiúk: ugyanennek az iskolának a csa­pata fVáradi Rihárd, Méhes László, Kiss Béla}; 20 éves és idősebb férfiak: A Dukla Efsz SZlSZ-alapszervezetének csapata (Rácz László, Bohuniczky Im­re dr., Rácz Péter mérnök}. Leányok — 14—16 évesek: az emlí­tett gimnázium csapata (Katona Móni­ka, Németh Alica, Rigó Agnes}; 17—19 éves leányok: ugyancsak a magyar gimnázium csapata (Papp Ildikó, Fe­kete Zsófia, Plavy Mónika}. ­A felsoroltakból is látszik, hogy a honvédelmi verseny a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű'Gimnázium sf- kerével zárult. Elismerés illeti az isko­la vezetőségét és a SZlSZ-sze'rvezet ve­zetőségét azért, hogy Ilijén nagy fi­gyelmet szentelnek a növendékek hon­védelmi nevelésének.

Next

/
Thumbnails
Contents