Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-07 / 27. szám

X faft megkülönböztetés a XX. század szégyene. Szinte hihetetlen, hogy az űrutazások korában valaki csak azért kerUlfön hátrányos helyzetbe, mert színes bőrű. Safnos, a világ számos helyén uralkodik még a faji meg különböztetés, s6t létezik ország, a Dél-afrikai köztársa­ság, amelyben az apartheid hivatalos állami politika. Világszerte elítélik a szégyenletes fajgyűlöletet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete annak idején kirekesztet­te a dél-afrikai fehér kormányt a világszervezetből, ugyanezt tette sportvonalon a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság, és több nemzetközi sportszövetség. A pretóriat kormány természetesen minden lehető mő dón igyekszik kibújni az elszigeteltségből, többek kö­zött a sportéletben is. Ezért semmit sem sajnál, hogy biztosítsa más országok sportolóinak rajtját Dél-Afriká- bans Legutóbb nagy vihart kavart fel tizennégy brit láb darúgó esete, akik — arra hivatkozva, hogy szabadságuk ideje alatt azt tesznek, amit akarnak — elutaztak bél- -Afrikába, hogy néhány bemutató mérkőzésen szerepel- jeneki A FIFA és a Brit Labdarúgó Szövetség azonban nagyon erélyesen fellépett, és szigorú büntetéseket helyezett kilátásba, ha nem állnak el a szándékuktól. A futballis­ták jobb belátásra tértek, de az eset mégiscsak ismét fel­hívta a figyelmet a dél-afrikai praktikákra. Látszatintéz­kedéssel próbálják megtéveszteni a nemzetközi közvéle­ményt. Néhány hazai és nemzetközi versenyen a fehé­rek mellett színes börűeket iS Indítanak, de az igazi, hi­vatalos hazat bajnokságokon csak külön versenyezhet­nek a fehérek és a színesek. A politikai és a társadalmi életben pedig még eddig sem jutottak el. Az idei orszá­gos választásokon csakis a fehérek szavazhattak (4,5 millió), akik még húsz százalékát sem képviselik az összlakosságnak (25 millió). Nagy felháborodást váltott ki legutóbb Afrika- és vi­lágszerte egy jellemző eset. A főváros, Pretória Mont Edmund nevű középiskolájában az egyik tanér félbeszakí­totta az iskola rögbicsapatának mérkőzését, mert a másik kerületből érkezett középiskolás vendégegyüttesben két színes bőrű fiú is szerepelt. Pedig nem akárkik voltak. Az egyik történetesen Malawi (aránylag jó kapcsolato­kat tart fenn a dél-afrikai rezsimmel), a másik pedig Tanzánia nagykövetének a fia volt. Éppen ezért — minden más szemfényvesztés ellenére — a Dél-afrikai Köztársaság anglikánus egyháza érseké­nek, Desmond Tutunak lesz igaza. Kijelentette: „Egy abnormális társadalomban a sportban sem lehetnek nor­mális kapcsolatok. Ha az utóbbi időben e téren valami változást észleltünk, nem nevethetjük másnak, mint koz­metikázásnak." Vagy ahogy egy régi orosz mondás tartja: „A disznó aranylánccal a nyakában is disznó marad.“ Sajnos, nem mindenhol és mindenki akarja tudomásul venni, hogy a faji megkülönböztetés ellen mindert esz­közzel, a nemzetközi sportkapcsolaiok nyújtotta lehető ségekkel is harcolni kell. Több ízben megszegték a dél afrikai rezsimmel folytatott sportkapcsolatokra vonat­kozó tilalmat. Nyilván még emlékeznek rá, hogy a mont­reali olimpiai játékokról 17 afrikai ország sportolót utaztak haza anélkül, hogy indultak volna a nagy vi­lágversenyen. így tiltakoztak az ellen, hogy az új-zélandi rogbiválogatátt korábban Dél-afrikai Köztársaságban ven­dégszerepeit.. Az ENSZ-nek a Faji Megkülönböztetés Elleni Központ 'UN Center ‘Against Apartheid/ elnevezésű szervezete egutóbb ..jekeielislát" hozott nyilvánosságra. A listát! n olyan ország .s/mrtolői találhatók, akik az W8l már •fusát megelőző hét hónapban Dél Afrikában versenyez tek. A hosszú^ több mint 300 nevet tartalmazó listán sze repel többek között Bob Lutz amerikai, Guillermo Vilas argentin és Onny Parun új-zélandi teniszező, Alan Jones Forma l es autóversenyző, világbajnok, és társa, az ugyan csak a Williams istállójához tartozó, és a Grand Prn versenyben jelenleg vezető Carlos Reuteman. Ogy látszik azonban, hogy az említett sportolók elité lése nem elég. Megtorló intézkedések alkalmazását is fontolóra kéne .-venni. (palágyi/ ÖREGFIÜK ÖSEREJE Túnius utolsó szombatján Egyházkarcsán [Kóstolná Kraáany) az öregfiűk nemzetközi labdarúgótornáját a helyi sportegyesület rendezte. A győztes a duna szerdahelyi járás öregfiúk válogatottja lett, miután a döntőben kétvállra fektette a szlovákiai ligás játékveze tök együttesét. A dunaszerdaltelyiek megérdemelten lel­tek elsők — bennük volt az az őserő, amely csakis az elnyűbetetlen, vérbeli vidéki labdarúgókat jellemzi. Kitett magáért azonban a többi csapat is. A döntőbe ju tásért folyó mérkőzések óriási kUzdeimet hoztak — és két döntetlent. Nem bírt egymással sem a csehszlovákiai magyar újságirók, sem a ligás bfrók együttese, és dön tétlenül végződött a dunaszerdahelyi öregfiúk meg a budapesti tnllforgatók viadala is. A gordiuszi csomót tizenegyesek rúgásával vágták át, a többit pedig közöltük a bevezetőben. Mi változatlanul veretlenek maradtunk A remek, minden igényt kielégítő egyházkarcsai pá lyán vendégként Szirtes Adám, Zenibe Ferenc és Zana József színművészeket, valamint volt válogatott játéko­sainkat, Gőghöt és Szikorát láthattuk kergetni a bőrt Az idő kegyeibe fogadta a rendezvényt csakúgy, mint a kétezres közönség, amely jókat derült dr. Hegedűs Já­nos meccsközvetitésein. |bt) A karate közelről (III.) CZIET ÉS SPORT (OSZLÓI ÉS MOSZKVAI RIPORT) Miilthetl számunkban már felvázoltuk, hogy a karate- -technikának sok irányzata, változata van. Ugyanez ér­vényes átvitt értelemben is, a leglényegesebb, elvi kér­désekben is. Ezt tapasztal­tuk két külföldi edzésláto­gatáson, Norvégiában és a Szovjetunióban. KICKBOXING VAGYIS lABBOKSZ Április délután, Oslo. A Torggata utcán, a reklámok tengerében érdekes felirat tűnik a szemembe: KICKBO- XING-KARATE. No, ezt meg kell nézni... A kapu alatt, majd keskeny, kanyargós ,,tűzoltólépcs6- kön vezet az út a második emeletre. Balra Is egy ajtó. Jobbra Is. A bal oldalin ke­mény rockzene szűrődik ki. Izzadt tinédzserek kifelé, be­lül, a tágas helyiség falán pfngált betűk: Randi Frön- dels Dance Center. Szóval táncolni tanulnak. Akkor In­kább jobbra ... A tornateremszerű, oszlo­pokkal tagolt helyiségben sportedzés folyik. Fiatal fiúk egy csoportja éppen fekvő­támaszokat végez egy bar­na bőrű, rövidre nyírt, spor­tos megjelenésű férfi élénk vezényszavára. Rám pillant, majd hozzám jön. Bemutat­kozom és engedélyt kérek az edzés megtekintésére. Ba­rátságos és készséges, a sa­rokban álló asztalkához ve­zet, a hűtőből Colát tesz elém. — Wahid a nevem — mondja tört angolsággal. — Marokkóban születtem, Ca­sablancán és Spanyolorszá­gon át kerültem ide fel, északra. Már húsz éve élek Norvégiában. Ez az én klu­bom, különböző küzdőspor­tokat tanítok — vlllogatja hófehér fogsorát. Megjegyzem, hogy a cseh­szlovák karatisták is egyre jobb eredményeket érnek el. Egy-két szakmai részletre kíváncsi, majd kijelenti: Az érintés nélküli karate, azt ml nem ismerjük el. Nálunk igaziból, teljes erővel megy ám a bunyó. Ez full-con­tact ... — De ez ugye nem kara­te? — teszem fel a többé- -kevésbé szónoki kérdést, látva a bokszkesztyűt húzó párosokat, melyek a szom­szédos kisebb helyiségben álló rlngbe lépnek, és ököl- vívásszerű mérkőzést vív­nak, ám rúgásokkal tarkít­va. Ez annál Is meglepőbb, mivel lábukon védőkkel és tenlszclpőben végzik ezt; Láthatólag igyekeznek „tel­jes“ találatot bevinni. Ko­molyabb sérülés azonban, legalábbis míg ott voltam, nem történt. 0, ez semmi — legyint Wahid. — Ezek kezdők. Saj­nos, most nem tudom meg­mutatni, hogyan is fest ez amúgy igaziból, sérült a ke­zem ... — Ez bizony kemény ed­zés — próbálom diplomati­kusan összefoglalni benyo­másaimat. — Igen, uram, ez nagyon brutális sport — mondja vá­ratlanul Wahld, és a világ legártatlanabb barna szemé­vel tekint rám. — Milyen gyakran edze­nek Itt? — Természetesen napon­ta. Igaz, ennek a csoport­nak a tagjai csupán kétszer hetente. — És az edzői honorá­rium? — Ö igen, egy évi taní­tásért mindenki előre lefi­zet 900 norvég koronát... Búcsúzáskor még megkoc­káztatok egy megjegyzést, abban az értelemben, hogy ez azért nem a legrosszabb üzlet. Wahid kissé kénysze­redetten mosolyog, és vala mi olyasmit válaszol, hogy igen, manapság divat a ke ménység, de azért talán még jobban Is mehetne. A sarkon mozi. A kirakat előtt lezser fiatalok egy csoportja álldogál. Izgalom- lói csillogó szemmel figye­lik a plakátot: Gator McClusky, amerikai „szuper­ember“ osztogatja nagyban az ütéseket. Kézzel, lábbal, fegyverrel. És főleg kímé­letlenül ... SPORT, szenzáció NÉL­KÜL Fél évvel később, Moszk­va. (A Szovjetunióban nemrégiben alakult meg hi­vatalosan az önálló karate sportszövetség.) Az edzőterem falán Idé­zet Funakosl professzortól, a sportág alapítójától: „Sok ezer karatemestert neveltem, de egyetlen gonosztevő vagy bandita sem akadt köztük.“ Szemben egy másik Idé­zet Lenintől: „Rossz, sőt büntetnlvaló annak a had­seregnek a vezetése, mely nem készül fel valamennyi olyan harcmodorra, amelyet az ellenség használ vagy használhat.“ Nagy csoportban, negy- ven-ötven résztvevővel, fe­gyelmezetten folyik az ed­zés. Megszokott kép, akár­csak valamelyik bratlslaval tornateremben lennénk. A Szovjetunió Miniszter- tanácsa mellett működő Testnevelési és Sportbizott­ság határozata egy speciá­lis, a cselgáncs-szövetség égisze alatt működő kara- teblzottság létrehozásáról 1978. március 13-án jelent meg. Azóta folyik a Szov- jetunló-szerte addig külön böző klubok mellett műkö­dő karatecsoportok regiszt­rálása, és az egységes szak­mai Irányítás megszervezé­se. Azóta, mint már emlí­tettem, önálló sportszövet­séget kaptak a karatisták. Természetesen a sportver­senyekre való felkészülés az elsődleges cél, a szovjet ver^ ben várható a szovjet ver­senyzők megjelenése a nem­zetközi porondon is talán éppen az Európa-szerte ki­tűnő hírnévnek örvendő bratislaval Szlovákia Nagy- díjon). De hangsúly került a karate tömegsporttá való fejlesztésére is, hiszen egy­úttal nagyon hatásos védeh ml sport is (erre utal a Le- nln-idézet is). Talán ezért is foglal helyet a szövet­ség elnökségében a legis­mertebb sportszakemberek mellett — persze társadalmi munkában — kutatóintézeti vezető és magas rangú ka­tonatiszt. A klubot, amelynek edzé­sét meglátogattam, Fraun- zenyecnek hívják. Elnöke, aki egy személyben a ve­zető edző, valamint a szov­jet szövetség szakmai bi­zottságának elnöke Is, Alek- szej Borlszovlcs Sturmin, a technikai tudományok kan­didátusa. — Az össz-szövetségl sta­tisztika még nem készült el, de a fővárosról tudjuk, hogy mintegy negyven klub­ban több mint hatvanezer ember gyakorol rendszere­sen. Az erős karatecentru­mok közé tartozik még Tal­linn, Kljev, Donyeck, Vla­gyivosztok, Riga, Szaratov, Ufa, Omszk, Lenlngrád. „ Sportágunk fokozatosan a szovjet testnevelési rendszer szerves részévé válik, s itae gyón bízunk abban, hoj|y Idővel hasonló sportslkar'a- ket érünk majd el, mint sok más hagyományosabb ^mrt- ágban • mondja. Komoly hozzáállás, tiam odaadás, kemény edz^siS. Semmi szenzáció. A cél mint megannyi más sport­ágban w itt Is a tökéletes­ség. A moszkvai edzés esa(p nem teljesen úgy folyt Ik mint hazai versenyzőink bármely foglalkozása. S ép­pen a legsikeresebb cseh­szlovák szakosztály edzésé­re látogatunk majd el so­rozatunk következő, befeje­ző részében. MAJOR LAJÓS VISSZAPILLANTÁS A XXH, FÉRFI KOSÁRLABDA EURÖPA BAJNOKSÁGRA \ AI.TERS MEGHÖDiTOn A A MLAGOF Tizenegy napon át tartottak a küzdelmek Havifovban, Bra- tislavéban és Prágában a XXII. férfi kosárlabda Európa-baj- nokságon. Az eredmény Ismert, az egyes csapatok meg­mutatták, mit tudnak. Ezen az EB-n alig akadt szoros mér­kőzés, az erősek és gyengék között túl nagy volt a kü­lönbség. A szovjetek és a Jugoszlávok aránylag könnyen verték ellenfeíelket egészen a szupérdöntölg, amelyben Go- melszkij csapata klasszlskOlönbséggel nyert Dallpaglcsékkal szemben. Eegy megtépázott tekintélyű csapat Ismét élre tört. For­dulat a javából! A Szovjetunió férfi kosárlabda-válogatottja az olimpián hazai pályán csak árnyéka volt önmagának. Erre rá egy évre Idegenben — lenyűgözően jó játékkal — fölényes biztonsággal megnyerte az Európa-bajnokságot. Ki érti ezt? Mindazok, akik tudják, mogy mit jelent keményen ké­szülni. Az olimpia után — a látottak önmagukért beszélnek — az eredményesen szerepelt csapatok kiengedtek. Ugyanaz az olasz válogatott, amely 1980-ban remekelt, 1981-ben csak vergődött. Nyolcvan-százezer dolláros szerződésekkel ren­delkező játékosok [Marzoratl, illetve Meneghln) esetenként csak kószáltak a pályán. A Jugoszláv csillagok a Szovjet­unió ellen a „kellemes“ edzöpartner szintjére süllyedtek. A Havifovban elszenvedett 108:88-as vereséget még valahogy meg lehetett magyarázni: „Nem volt valami fontos a mér­kőzés .. .“ ,,Nem fedtük fel kártyáinkat..„Tudtuk, hogy a döntőben ögyls újr<i találkozunk ...“ Hát találboznl találkoztab. .. Igazán ritkaság, a 12. per­cig az olimpiai ás világbajnok pusztán kilenc |l) pontot szerzett (24:9). Es még csak azt sem mondhatják, hogy az ellenfél felvonultatta az „emberóriását“ ellenük. A 14. per­cig a 220 centiméteres Tkacsenko a klspadon ült. Viszont a pályán volt Valters, az ú) nagy egyéniség, aki — ahogy j mondani szokták — jött, látott és győzött. Az EB legjobb j játékosának ugyan az újságírók még a Jugoszláv Klcsano- | vlcsot választották, de a második már — 24 éves kora el- | lenére — a szovjet kosárlabdázó lett. Az előbbi 46, az utöb- | bl 38 szavazatot kapott. A kettejük és a többiek közötti nagy különbséget mutatja, hogy a harmadik helyezett spa­nyol Borbalannak mér csak 11 jutott. A történethez tartozik, hogy a szavazást még a döntő előtt bonyolltottták le. Utána már más lett volna — sőt más is lett az eredmény. Az edzők és a FIBA vezetői már Valterére adták a voksukat, mert Klcsanovlccsal ellentét ben ő a fináléban Is remekelt. FantasztIkusI Csodálatos! — repkedtek az elismerő kije­lentések. Sokan hitték (talán mindenki!: legalább tíz év kell ahhoz, hogy a visszavonult Szerge] Bjelovot valaki pö tolja. Erre tesséki Micsoda tartalékokkal rendelkezik a szovjet kosárlab dasport. Gomelszkl] csapata mindenekelőtt a védekezésben nőtt ellenfelei fölé. Esetenként, ha kellett, hárman zárták el az utat a palánk alá betörő játékos elöl. A csapatvédeke- zés eredményeként olyasmit tudtak, amire jelenleg egyet­len vetélytárs sem képes; szabályosan szerelni. — Soha nem készültünk még ilyen hévvel — nyilatkozott — Alekszandr Gomelszklj edző. — Folytatom a munkát, mert ügy látom, érdemes lövőre VB lesz Kolumbiában. A világ­bajnoki címet a jugoszlávok védik . .. Valters (IB-es számmal) a csehszlovák Brabeneccel eaatá- zik. KOUTNS felvétele Csoszlcs, Klcsanovlcs, Dalipaglcs, de még maga az lf]ú Tanjevlcs edző Is elismerte; a jugoszláv válogatottnak a Szovjetunió ellen ezúttal igencsak gyengén ment. Taje- vlcs ugyan a görög Domou játékvezetőt keményen szidta (öreg, kövér és még részrehajló Is...), de azért elismerte, amit csapata nyújtott, az vajmi kevés volt. Az olimpiai bajnok nem tudott frissíteni. Számottevő ú) arc nincs a csapatban. Mi több, alig van az egész mezőny­ben. Csehszlovákiában ugyanazok az együttesek jutottak a legjobb hat közé, mint két éve. Cs szinte ugyanazoknak a játékosoknak a révén. Körmérkőzésük színvonala azonban el­maradt a korábbitól. Elmaradtak a torinói EB-hez hasonló nagy meglepetések Is — és ez Igencsak kihatott a hangu­latra. Nem. kaptak kezdett lendületet, vérszemet a kiscsa­patok. Tulajdonképpen minden ment annak rendje-módja szerint... Számunkra talán még egy kicsit jobban Is, mint reméltük volna. Kosarazólnk az utóbbi években nem nagyon kényez­tettek el bennünket, jóllehet a franciákkal és az olaszok­kal egyetemben az EB leggyakoribb résztvevői voltunk. 1939 és 1949 kivételével minden alkalommal ott voltunk a kon­tinens legjobbjainak a seregszemléjén. 1978-ban a manllal VB-n leszerepeltünk, a moszkvai olim­pián szintén. Jól jött már ez a kis bronz. A bronzérem meg­szerzése a csehszlovák kosárlabdázás nagy sikerének szá­mit. Kosarazólnk óriási küzdelemben vívták ki a hasonló — vagy talán még jobb? — játékerőt képviselő spanyolokkal ■szemben. A szakértők egybehangzó véleménye szerint ez volt az EB legdrámaibb, legizgalmasabb mérkőzése. (-P-I

Next

/
Thumbnails
Contents